„Kerka-vidék” változatai közötti eltérés

	Kerka-vidék
	A Kerka-vidék elhelyezkedése
Elhelyezkedés	Zalai-dombság
Besorolás	kistáj
Fontosabb települések	Lenti
	Népesség
Népesség	18 558 fő (2001)
Népsűrűség	38,9 fő/km² (2001)
Városi népesség	45,8% (2001)
Községek átlagos népességszáma	265 fő (2001)
Településsűrűség	10,5 / 100 km²
	Földrajzi adatok
Terület	477 km²
Legmagasabb pont	Nagy-Tenke (332 m)
Folyóvizek	Kerka
Résztájegységek	Lenti-medence, Szentgyörgyvölgyi-rög, Lendvai-hegy

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. március 23., 13:01-kori változata

Ez a szócikk a földrajzi kistájról szól. Hasonló címmel lásd még: Hetés (néprajz).

A Kerka-vidék vagy Hetés a Zalai-dombság legnyugatibb kistája Zala és részben Vas megyében, kis északnyugati kiszögellése és nyugati pereme már Szlovénia területén található. A magyarországi részét tekintve 477 km²-es területű vidék a Kerka teraszos völgymedencéjét övező dombsági táj. Északról a Felső-Zala-völgy, keletről a Göcsej és az Egerszeg–Letenyei-dombság, délről a Mura bal parti sík határolja. Nyugati-délnyugati kiterjedését az Alsó-Mura-síknak a magyar–szlovén államhatárral nagyjából párhuzamos völgyválla jelöli ki.

Hetés szűkebb értelemben csak egy kisebb néprajzi táj a magyar-szlovén határ két oldalán.

Földtan és domborzat

A Kerka-vidék 3–3,5 km-es mélységben található, változatos összetételű alaphegységét jellemzően mezozóos képződmények alkotják. Az alapkőzetre az Ős-Mura és a Kerka hordalékkúpja épült fel a pleisztocén során, amelyre folyóvízi üledéksor (kavics, homok stb.) rétegződött. A későbbi földtörténeti korok szerkezeti mozgásai és az erózió eltérő intenzitással alakította a Kerka-vidék felszínalaktani képét. A kistáj északi és déli részén ma is féloldalasan megbillent tanúhegyek, pannon kori kavicstakarós rögök emelkednek: északon a Szentgyörgyvölgyi-rög (257 m) és a Haricsa-hegy (187 m), a déli Lendvai-hegyben a Nagy-Tenke (332 m) és a Lenti-hegy (262 m). A Lendvai-hegy egyúttal a Lispe–Lovászi-boltozatot lezáró rög, a 20. század második felében feltárt szénhidrogénkészletekkel, s itt metszi a Kerka-vidéket a Balaton-vonal néven ismert tektonikai törésvonal is. A kistáj központi részét mintegy 130 km²-en a Kerka süllyedékes völgymedencéje foglalja el. A medencealjzatot az Ős-Mura pleisztocén hordalékkúpjából származó, vastag üledéksor fedi, amelyre a Kerka és a Szentgyörgyvölgyi-patak holocén üledékei rétegződtek, teraszos szerkezetűvé alakítva a völgyet.

Az eróziós dombsági részek felszíne horizontálisan és vertikálisan egyaránt tagolatlan, a völgysűrűség és az átlagos relatív relief (26 m/km²) egyaránt alacsony. A Lenti-medence süllyedéke tökéletes síkság, átlagos relatív szintkülönbsége 5 m/km². A Kerka-vidék legmagasabb pontja a Lendvai-hegyben található Nagy-Tenke rögje (332 m), a legalacsonyabb tengerszint feletti magasság a kistáj déli végpontján, a Kerka völgyében mérhető (152 m).

A Kerka-vidék nagyobbik, északkeleti része a tájat északnyugat–délkeleti irányban átszelő Kerka közvetlen vízgyűjtőterületéhez tartozik, jelentősebb kistáji mellékágai a Kis-Kerka és a Cupi-patak. Bő vízfelesleggel rendelkező terület, ennek tudható be, hogy a Kerka Lentinél mért 2,2 m³/s-os középvízhozama pár kilométerrel lejjebb, Tormaföldénél már 4,8 m³/s-ra nő. A vidék délnyugati részének lefolyásait a Magyarország területén csak alig 6 km-es szakaszon folyó Lendva-patak veszi fel, amelynek Kerka-vidéki mellékvizei a Kebele-patak és a Szentgyörgyvölgyi-patak. A Lendva a kistáj határain kívül egyesül a Kerkával. A Kerka-vidék jelentős állóvízzel nem rendelkezik.

Éghajlat

A mérsékelten hűvös kistáj évi középhőmérséklete 9,2–9,8°C között alakul. A határértékek jelentős különbségének hátterében a hűvösebb északnyugati és az enyhébb délkeleti peremvidékek különbözősége áll. A nyári félév 16,0–16,2°C körüli átlaghőmérsékletében kevésbé mutathatóak ki a területi különbségek. A napsütéses órák száma évenként 1850 és 1900 közé esik. A kistáj a mérsékelten nedves és a nedves éghajlati zóna határán terül el, ahol az évi átlagos csapadék 760–780 mm. A szélirányok eloszlása kiegyenlített.

Talaj és növényzet

Területhasznosítás	Terület	Területarány
Lakott terület	1 844,8 ha	3,9%
Szántó	19 512,8 ha	40,9%
Kert	1 140,0 ha	2,4%
Szőlő	86,9 ha	0,2%
Rét, legelő	5 766,3 ha	12,1%
Erdő	19 172,3 ha	40,2%
Vízfelszín	160,0 ha	0,3%

A Kerka-völgy és a völgyet határoló dombok növényzete erősen különbözik. A völgy legjellemzőbb növénytársulásai a sík- és dombvidéki kaszálórétek (Arrhenatherion), a mészkerülő láprétek (Junco–Molinietum) és a patak menti magaskórósok (Angelico-Cirsietum oleracei).

Bővebben: A Kerka-völgy növényzete

A völgyet kísérő dombokon gyertyános–kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpinetum), elegyes erdei fenyvesek és bükkösök (Fagio medio-europaeum) nőnek.

Népesség

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Néprajz

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A terület néprajzában, kultúrájában hasonlít a szomszédos Göcsejhez. A terület nagyobb része néprajzi szempontból Göcsejhez tartozik, egy kisebb része pedig a szűkebb értelemben vett hagyományos Hetés néprajzi tája, amely Szlovénia területére is átnyúlik.

Források

Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Szerkesztette Dövényi Zoltán. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
Szőke Béla Miklós: A határ fogalmának változásai a korai középkorban [Adatok a Kerka-vidék kora középkori településtörténetéhez], Zalai Múzeum, 2004. 13. sz. 177. old. [1]
Kovács Tibor - Ambrus András: Lárva adatok az Őrség és a Kerka-vidék (Hetés) kérész, szitakötő és álkérész faunájához (Ephemeroptera, Odonata, Plecoptera), Praenorica folia historico-naturalia, 2002. 6. sz. 23-40. old.
Szinetár Csaba, Györke Gyula, Hella Ferenc, Kemencei Ilona, Nagy Krisztina, Sülyi Péter: Bajánsenye. A történelmi Őrségben. Bajánsenye önkormányzata, év nélkül. 28 old.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 == Földtan és domborzat ==
 A Kerka-vidék 3–3,5 km-es mélységben található, változatos összetételű alaphegységét jellemzően [[mezozoikum|mezozóos]] képződmények alkotják. Az alapkőzetre az [[Mura|Ős-Mura]] és a [[Kerka]] [[hordalékkúp]]ja épült fel a [[pleisztocén]] során, amelyre folyóvízi üledéksor (kavics, homok stb.) rétegződött. A későbbi földtörténeti korok szerkezeti mozgásai és az erózió eltérő intenzitással alakította a Kerka-vidék felszínalaktani képét. A kistáj északi és déli részén ma is féloldalasan megbillent tanúhegyek, [[Pannon-tenger|pannon kori]] kavicstakarós rögök emelkednek: északon a Szentgyörgyvölgyi-rög (257 m) és a Haricsa-hegy (187 m), a déli Lendvai-hegyben a Nagy-Tenke (332 m) és a Lenti-hegy (262 m). A Lendvai-hegy egyúttal a Lispe–Lovászi-boltozatot lezáró rög, a 20. század második felében feltárt [[szénhidrogének|szénhidrogénkészletekkel]], s itt metszi a Kerka-vidéket a [[Balaton-vonal]] néven ismert tektonikai törésvonal is. A kistáj központi részét mintegy 130 km²-en a Kerka süllyedékes völgymedencéje foglalja el. A medencealjzatot az Ős-Mura pleisztocén hordalékkúpjából származó, vastag üledéksor fedi, amelyre a Kerka és a Szentgyörgyvölgyi-patak [[holocén]] üledékei rétegződtek, teraszos szerkezetűvé alakítva a völgyet.
@@ 42. sor: / 43. sor: @@
 == Éghajlat ==
-Mérsékelten hűvös kistáj, az átlagos évi hőmérséklet 9,2–9,8 °C között alakul. A határértékek közötti jelentős különbség hátterében a hűvösebb északnyugati és enyhébb délkeleti peremvidékek átlaghőmérséklete közötti eltérés áll. A nyári félév 16,0–16,2 °C körüli átlaghőmérsékletében területi különbségek kevésbé kimutathatóak. Az évenkénti napsütéses órák száma 1850 és 1900 közé esik. A mérsékelten nedves és a nedves éghajlati zóna határán elterülő kistáj, az évi átlagos csapadékmennyiség 760–780 mm közötti. A szélirányeloszlás kiegyenlített.
+A mérsékelten hűvös kistáj évi középhőmérséklete 9,2–9,8°C között alakul. A határértékek jelentős különbségének hátterében a hűvösebb északnyugati és az enyhébb délkeleti peremvidékek különbözősége áll. A nyári félév 16,0–16,2°C körüli átlaghőmérsékletében kevésbé mutathatóak ki a területi különbségek. A napsütéses órák száma évenként 1850 és 1900 közé esik. A kistáj a mérsékelten nedves és a nedves éghajlati zóna határán terül el, ahol az évi átlagos csapadék 760–780&nbsp;mm. A szélirányok eloszlása kiegyenlített.
 == Talaj és növényzet ==
@@ 64. sor: / 66. sor: @@
 | Vízfelszín || align="right"| 160,0 ha || align="right"| 0,3%
 |}
+A Kerka-völgy és a völgyet határoló dombok növényzete erősen különbözik. A völgy legjellemzőbb növénytársulásai a [[sík- és dombvidéki kaszálórétek]] ''(Arrhenatherion)'', a [[mészkerülő láprétek]] ''(Junco–Molinietum)'' és a [[patak menti magaskórós]]ok ''(Angelico-Cirsietum oleracei)''.
+{{fő|A Kerka-völgy növényzete}}
+A völgyet kísérő dombokon [[gyertyános–kocsányos tölgyes]]ek ''(Querco robori-Carpinetum)'', elegyes erdei fenyvesek és [[bükkösök]] ''(Fagio medio-europaeum)'' nőnek.
 == Népesség ==
+{{csonk-szakasz}}
-==Néprajz==
+== Néprajz ==
 {{csonk-szakasz}}
 A terület néprajzában, kultúrájában hasonlít a szomszédos [[Göcsej]]hez. A terület nagyobb része néprajzi szempontból Göcsejhez tartozik, egy kisebb része pedig a szűkebb értelemben vett hagyományos [[Hetés (néprajz)|Hetés]] néprajzi tája, amely [[Szlovénia]] területére is átnyúlik.
-==Források==
+== Források ==
-*Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Szerkesztette Dövényi Zoltán. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
+* Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Szerkesztette Dövényi Zoltán. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
-*Szőke Béla Miklós: ''A határ fogalmának változásai a korai középkorban [Adatok a Kerka-vidék kora középkori településtörténetéhez]'', Zalai Múzeum, 2004. 13. sz. 177. old. [http://epa.oszk.hu/01600/01613/00013/pdf/zm_13_2004_177-192.pdf]
+* Szőke Béla Miklós: ''A határ fogalmának változásai a korai középkorban [Adatok a Kerka-vidék kora középkori településtörténetéhez]'', Zalai Múzeum, 2004. 13. sz. 177. old. [http://epa.oszk.hu/01600/01613/00013/pdf/zm_13_2004_177-192.pdf]
-*Kovács Tibor - Ambrus András: ''Lárva adatok az Őrség és a Kerka-vidék (Hetés) kérész, szitakötő és álkérész faunájához '' (Ephemeroptera, Odonata, Plecoptera), Praenorica folia historico-naturalia, 2002. 6. sz. 23-40. old.
+* Kovács Tibor - Ambrus András: ''Lárva adatok az Őrség és a Kerka-vidék (Hetés) kérész, szitakötő és álkérész faunájához '' (Ephemeroptera, Odonata, Plecoptera), Praenorica folia historico-naturalia, 2002. 6. sz. 23-40. old.
+* Szinetár Csaba, Györke Gyula, Hella Ferenc, Kemencei Ilona, Nagy Krisztina, Sülyi Péter: Bajánsenye. A történelmi Őrségben. Bajánsenye önkormányzata, év nélkül. 28 old.
 {{Magyarország tájai}}