Ugrás a tartalomhoz

Légi közlekedési balesetek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Orion 8 (vitalap | szerkesztései) 2014. február 7., 22:22-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Air France 447 (2009) Airbus)

Ezen a lapon a polgári utas- vagy teherszállításban légijárművekkel történt balesetek összefoglalói találhatók. A felsorolásban azok a légiforgalmi esetek szerepelnek, amelyek számos áldozatot követeltek, vagy súlyos veszélyből sikerült biztonságban vagy sok utas életét megmentve leszállni, így szélesebb körben ismertté váltak. A felsorolás célja elsősorban a balesetek kivizsgálása során feltárt lényeges hibákat, azoknak a repülésbiztonságot erősítő intézkedések meghozásához vezető szerepét bemutatni.

A leírások csak a jelentésekben szereplő, a balesethez számottevően hozzájáruló mozzanatokat tartalmazzák tárgyilagos rövidséggel, mellőzve a résztvevők nevét. Az esetekkel kapcsolatos további részleteket a táblázatok utolsó sorában látható hivatkozásokat követve találhatunk, gyakran idegen nyelvű cikkekben vagy jelentésekben. A hivatkozások között jellemzően az angol nyelvű Wikipédián látható szócikkek is szerepelnek, azokból más nyelvű szócikkek is megkereshetők.

A felsorolás az esetek kiválasztásában alapul veszi a témáról készült televíziós dokumentumsorozatok válogatását is.

A csillaggal jelölt jelölt kifejezések rövid magyarázata a szócikk végén olvasható.

1970-es évek

Malév 110 (1971) Tupoljev

Pan American 1736, Boeing – KLM 4805, Boeing (1977)

1980-as évek

British Airways 009 (1982) Boeing

TACA 110 (1988) Boeing

United Airlines 232 (1989) McDonnell-Douglas

Partnair 394 (1989) Convair

1990-es évek

Avianca 052 (1990) Boeing

British Airways 5390 (1990) BAC

Air Inter 148 (1992) Airbus

Atlantic Southeast Airlines 529 (1995) Embraer

American Airlines 965 (1995) Boeing

Aeroperú 603 (1996) Boeing

2000-es évek

American Airlines 587 (2001) Airbus

Baskirszkije Avialinyii 2937, Tupoljev – DHL Aviation 611, Boeing (2002)

US Airways 1549 (2009) Airbus

Air France 447 (2009) Airbus

A balesetek kivizsgálását végző szervezetek

  • AAIB – Air Accidents Investigation Branch (Nagy-Britannia)
  • Aeronáutica Civil (Kolumbia)
  • BEA – Bureau d'Enquêtes et d'Analyses (pour la Sécurité de l'Aviation civile)(Franciaország)
  • BFU – Bundesstelle für Flugunfalluntersuchung (Németország)
  • CIAIAC – Comisión de Investigación de Accidentes e Incidentes de Aviación Civil (Spanyolország)
  • NTSB – National Traffic Safety Board (USA)
  • SHT – Statens Havarikommisjon for Transport (Norvégia)

A leírásokban használt alapfogalmak

A-D

22-es pálya – olyan futópálya, amelyre kb. 220 fokos, délnyugati irányban kell leszállni. A másik végén nézve ugyanez a betoncsík a 04-es pálya. A számozás 01-től 36-ig tart. A ferihegyi reptér mindkét futópályája északnyugatról érkezve 13-as (bal és jobb), délkeletről 31-es irányú.
  • APU – (angol: Auxiliary Power Unit) a géptörzs hátsó részében levő, kívülről nem látszó tartalék erőforrás a korszerű repülőgépeken, a hajtóművek indításához, valamint kisegítő áramforrásként használják.
  • átesés – ha a szárny fölötti légáramlás örvénylővé válik, például mert túlságosan lelassult, a felhajtóerő drasztikusan csökken, ekkor a repülőgép erősen előre és valamelyik oldalra billen, gyorsan süllyedni kezd. A megszüntetése a pilóták alapkiképzéséhez tartozik, de kis magasságon katasztrófához vezethet.
  • átstartolás – szokásos eljárás a nem kellően pontosra sikerült besiklás, vagy a leszállást megzavaró időjárási vagy más körülmény esetén. Ilyenkor a pilóta elrepül a leszállópálya felett, és újra besorol a leszálláshoz. Nem vészhelyzetet jelez, hanem a pilóta törekvését a nagyobb biztonságra.
  • besiklás – a leszállás utolsó szakasza, amikor a gép már a leszállópálya (pontosabban futópálya) hossztengelyében, egyenes vonalban, egyenletesen süllyed egészen a kerékletételig. A hajtóművek ilyenkor is dolgoznak, kis tolóerővel.
  • csomó – angolul knot, a sebesség repülésben használt mértékegysége. 1 csomó 1 tengeri mérföld* per óra. 1 kt = 1,852 km/h.
  • DME – (angol: Distance Measuring Equipment) olyan fedélzeti műszer, amely a beállított rádiójeladótól való távolságot jelzi ki. A jeladót VOR* és ILS* adókhoz telepítik.

E-H

  • ellenőrző listák – (angol: checklist) szabványhelyzetekre összeállított felsorolásai annak, hogy milyen műszerek állását kell ellenőrizni és milyen kapcsolókat hogyan kell beállítani, nehogy a pilóták elfeledkezzenek valamelyikről.
  • fedélzeti adatrögzítő – a "fekete doboz", ütésálló, vízálló kazetta, amelyben a repülőgép fontos adatait (FDR) és a pilótafülkében zajló beszélgetést (CVR) folyamatosan rögzítő berendezés van. A rögzített adatok áttekintése segít egy baleset okainak kiderítésében.
  • féklap – a közönséges féklap a szárny hátsó élén van és a szárny ívének meghosszabbítására szolgál. A kinyitásának célja nem a fékezés, hanem biztosítja a kellő felhajtóerőt a lassabb repüléshez, főleg leszálláskor használják.
  • felhajtóerő – a szárny felett örvénymentesen áramló levegő hatására a szárnyat megemelő erő. Ha a túlzott lassulás vagy más ok miatt az áramlás kavargóvá válik, a felhajtóerő drasztikusan csökken.
  • felhőalap – a felhőzet aljának magassága a repülőtér szintjétől mérve. Általában a leszállás csak bizonyos érték fölötti felhőalapnál engedélyezett.
  • FL – (angol: Flight Level) a repülőgépek magasságát a külső légnyomáshoz igazodva, angol lábban mérik. (Nem teljesen egyezik a valódi magassággal, hanem akörül ingadozik, lásd nyomásmagasság.) FL330 = 33000 láb, kb. 10 km. Előírás szerint két gépnek legalább 1000 láb (300 m) magasságkülönbséggel kell elrepülnie egymás fölött.
  • forgalmi kör – más néven iskolakör (angol: traffic circuit/pattern); a repülőtér körül kis magasságon, a pályától látástávolságra bejárt négyszögletes útvonal (lásd: ábra) amelyet a leszálláshoz szükséges, szokványos pozíció felvételéhez szokás végigjárni, elsősorban kis repülőgépekkel.
  • gázkarok – a gázpedál megfelelője repülőgépen, a két pilóta között, középen vannak. Előretolva a hajtómű gyorsít, hátrahúzva lassít.
  • hidraulika – olyan eszközök általánosító neve, amelyek csővezetékbe zárt folyadék megnyomásával továbbítanak erőt. A kormánylapokat és a futóműveket hidraulikus vezetékek révén mozgatják. Ha a cső kilyukad, akkor működésképtelenné válik.

I-Q

  • ILS – (angol: Instrument Landing System) a repülőgépen levő műszer, amely mutatja, hogy a kijelölt siklópályához* viszonyítva a gép merre van. Általánosan használt, pontos leszállást lehetővé tevő, ún. precíziós megközelítési eszköz.
  • irányítás – a légiforgalmi irányítószolgálat (ATC, angol: Air Traffic Control) részlegeinek általánosító neve. Számítógéppel kombinált radarképernyőn figyelik egy-egy körzet forgalmát és rádión utasítják a pilótákat.
  • kormányrázó – olyan berendezés, amely az átesési* helyzethez közel kerülő gépen a kormánytörzset és a szarvkormányt erősen rázni kezdi, az ilyenkor elvégzendő manőverek sürgősségére figyelmeztetve a pilótát.
  • láb – rövidítve: ft, a magasságok megadására használt hosszmértékegység. 1 ft = 0,304 m.
  • markerek – a leszállópálya vonalában elhelyezett, függőlegesen felfelé sugárzó rádióadók, amelyeknek a leszállási ponttól való távolságát térképeken adják meg. Amikor a gép elszáll fölöttük, a pilóták hangjelzést kapnak, és tudhatják, hogy még milyen távolságra vannak a futópályától. A külső marker gyakran NDB irányadóval* van egybeépítve.
  • mérföld – a repülésben a vízszintes távolságot tengeri mérföldben (rövidítve: nm) szokás megadni, 1 nm = 1,852 km.
  • navigációs pontrepülési térképeken kijelölt pontok, amelyekre a nevükkel hivatkozhat az irányító és a pilóta, és a géppel ezeken keresztül haladó útvonalakat követnek. Egyes pontokra rádiófrekvenciás irányadókat is telepítenek, a műszeres (rádió)navigációt lehetővé téve, de a GPS-navigáció is ehhez a rendszerhez igazodik.
  • NDB adó - (angol: Non-Directional Beacon) olyan rádióadó, amelynek jelei alapján egy fedélzeti műszer pontosan jelzi a gép helyzetét az adóhoz képest, könnyű pontosan az általa jelölt navigációs pont felé repülni. Az adók pontos helye a térképeken fel van tüntetve. (Lásd még: VOR)
  • oldalkormány – pedálokkal mozgatott kormányfelület a vezérsíkon*.
  • PAR lokátor – (angol: Precision Approach Radar) ezzel egy külön irányító figyeli egy saját radarképernyőn a besiklás pontosságát, és rádión jelzi a pilótának az ideálistól való esetleges eltérést. Ritkán használják, nagyon rossz időben vagy komoly műszerhiba esetén.
  • Pitot-cső vagy Prandtl-cső - a géptörzs oldalán levő, előre néző, cső alakú mérőeszköz, amely a beáramló levegő torlónyomása alapján méri a gép sebességét.
  • pompázsjelenség – ha a sugárhajtómű égésterébe a kívántnál kevesebb levegő ömlik be, akkor a kifújt gázban is marad még elégetetlen üzemanyag, ezért a hajtómű lángot fúj ki. Robbanásveszélyes helyzet, amely hajtóműleállás közeledtét is jelzi.

R-Z

  • radarvektor – a légiforgalmi irányítótól az általa látott radarkép alapján kapott irányadat, amelyet követve a gép egy meghatározott navigációs pontig* jut el. Valamilyen problémával leterhelt pilótákat vagy rádiónavigációra nem képes gépeket segítenek ezzel.
  • robotpilóta – a fedélzeten elhelyezett, régen mechanikus, ma már elektronikus vezérlésű szerkezet, amely bizonyos repülési műveletek automatizálását segíti, beállítható adatok szerint. Az egyszerű iránytartástól a beprogramozott útvonal végigrepüléséig sokféle képességű berendezés létezik. A robotpilóta szót a pilóták nem használják.
  • siklópálya – a besiklás során követett vagy követendő lejtős vonal.
  • szélnyírás – olyan helyzet, amikor két légáramlat éles határ mentén eltérő irányban mozog. A határon átlépő gép hirtelen más irányú szélbe kerül. A földhöz közel levő gépre ható függőleges, lefelé mozgó szélnyírás nagyon veszélyes lehet.
  • stabilizátor – a farok két vízszintes szárnya, ezeken vannak a magassági kormány lapjai is. (Lásd még: vezérsík)
  • TCAS – (angol: Traffic Collision Avoidance System) automatikus fedélzeti eszköz, amely előrejelzi, ha egy másik gép veszélyes közelségbe fog kerülni. A két gépen levő két TCAS egymással egyezteti a teendőket, és mindkettő a megfelelő kitérési irányra ad javaslatot a pilótának. Rendes esetben a légiforgalmi irányító* megelőzi a veszélyes közelség létrejöttét.
  • transzponder - a repülőgépen levő rádióadó, amely a földi radarlokátor számára folyamatosan elküld egy rövid jelzést a gép állapotáról.
  • turbulencia – erős légörvények által uralt kisebb rész a légtérben, a belekerülő gép "dobálja" az utasokat. Nem csak viharral jár együtt, nagyobb repülőgépek mögött is keletkezik.
  • vezérsík – a farok függőleges része, ezen van az oldalkormány lapja is. (Lásd még: stabilizátor)
  • vitorlázás – (működő) hajtómű nélküli repülés. Kedvező szél hiányában a vitorlázó gép folyamatosan ereszkedik.
  • VOR adó - (angol: VHF Omnidirectional Range) az NDB-nél* pontosabb iránymeghatározást lehetővé tevő rádiójeladó. Rendszerint DME* jeladót is telepítenek hozzá. Az adók pontos helye a térképeken fel van tüntetve. Régebben ilyen adók közötti útszakaszokból állították össze az útvonaltervet, ma már GPS-t használnak.


További források