„Leon Battista Alberti” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Gazdag firenzei kereskedő- és bankárcsaládban született. Jogi tanulmányait a [[bologna]]i egyetemen végezte, 1428-ban egyházjogból doktorált. 1432-ben kinevezték a pápai kancellária titkáráva, később pappá szentelték, majd perjelként működött egy kolostorban. |
Gazdag firenzei kereskedő- és bankárcsaládban született. Jogi tanulmányait a [[bologna]]i egyetemen végezte, 1428-ban egyházjogból doktorált. 1432-ben kinevezték a pápai kancellária titkáráva, később pappá szentelték, majd perjelként működött egy kolostorban. |
||
Kortársai nagy műveltségéért enciklopédikus embernek nevezeték. ''Philodoxios'' című, latin nyelven megírt vígjátékát kezdetben antik műnek tartották. Festményeit a perspektíva teszi kiválókká. Az építészetben az a főérdeme, hogy az antik építészetet és különösen a római stílust eredeti tisztaságában emelte érvényre, nem úgy mint kortársai, a korareneszánsz művészei. Legnagyobb építészeti műve a Szent András-templom [[Mantova|Mantovában]], a Szent Ferenc-templom [[Rimini]]ben és a |
Kortársai nagy műveltségéért enciklopédikus embernek nevezeték. ''Philodoxios'' című, latin nyelven megírt vígjátékát kezdetben antik műnek tartották. Festményeit a perspektíva teszi kiválókká. Az építészetben az a főérdeme, hogy az antik építészetet és különösen a római stílust eredeti tisztaságában emelte érvényre, nem úgy mint kortársai, a korareneszánsz művészei. Legnagyobb építészeti műve a Szent András-templom [[Mantova|Mantovában]], a Szent Ferenc-templom [[Rimini]]ben és a [[Rucellai-palota]] [[Firenze|Firenzében]]. |
||
Nevezetes ''De reaediflcatoria'' című munkája és ''De pictura'' című könyve, mely 1540-ben [[Bázel]]ben jelent meg. |
Nevezetes ''De reaediflcatoria'' című munkája és ''De pictura'' című könyve, mely 1540-ben [[Bázel]]ben jelent meg. |
||
A lap 2013. október 25., 08:18-kori változata
Leon Battista Alberti (Velence, 1404. február 18. – Róma, 1472. április 20.) olasz művész, építesz, festő, költő, régész, filozófus, mechanikus és zenész.
Pályája
Gazdag firenzei kereskedő- és bankárcsaládban született. Jogi tanulmányait a bolognai egyetemen végezte, 1428-ban egyházjogból doktorált. 1432-ben kinevezték a pápai kancellária titkáráva, később pappá szentelték, majd perjelként működött egy kolostorban.
Kortársai nagy műveltségéért enciklopédikus embernek nevezeték. Philodoxios című, latin nyelven megírt vígjátékát kezdetben antik műnek tartották. Festményeit a perspektíva teszi kiválókká. Az építészetben az a főérdeme, hogy az antik építészetet és különösen a római stílust eredeti tisztaságában emelte érvényre, nem úgy mint kortársai, a korareneszánsz művészei. Legnagyobb építészeti műve a Szent András-templom Mantovában, a Szent Ferenc-templom Riminiben és a Rucellai-palota Firenzében.
Nevezetes De reaediflcatoria című munkája és De pictura című könyve, mely 1540-ben Bázelben jelent meg.
Források
- Bokor József (szerk.). Alberti, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Hatszáz éve született Leon Battista Alberti Új Ember, 2004. 02. 29. LX. évf. 9. (2899.)