Ugrás a tartalomhoz

„Gajdán Miklós (ejtőernyős)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
a →‎Éjszakai rekord: Ilyen esetben nem kell pontot írni az évszám után. AWB
 
(13 közbenső módosítás, amit 12 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|az ejtőernyősről}}
{{személy infobox}}
{{Személy infobox}}
'''Gajdán Miklós''' ([[1933]]–) [[magyarok|magyar]] hivatásos katona (ny. ezredes), ejtőernyős sportoló, oktató. [[Erdőkertes]]i lakos.
'''Gajdán Miklós''' ([[1933|Ónod 1932. október 27.]]<ref>Ónod Anyakönyv</ref> [[2022]]. [[augusztus 5.]]) [[magyarok|magyar]] hivatásos katona (ny. ezredes), ejtőernyős sportoló, oktató. Volt [[erdőkertes]]i lakos.


==Életpályája==
==Életpályája==
[[1950]]-be vonult be a [[Magyar Néphadsereg]]be repülőgép vezető hallgatónak. [[1952]]-ben tiszté avatták és a [[Honvédelmi Minisztérium]] (HM) Légierő
1950-ben vonult be a [[Magyar Néphadsereg]]be repülőgépvezető hallgatónak. 1952-ben tisztté avatták és a [[Honvédelmi Minisztérium]] (HM) Légierő Parancsnokság Kiképzési Osztályára került. 1953-ban ismerkedett meg az ejtőernyőzéssel. Első ejtőernyős ugrásait a [[budaörs]]i repülőtéren hajtotta végre, [[Li–2]] típusú repülőgépből.

Parancsnokság Kiképzési Osztályára került. [[1953]]-ban ismerkedett meg az ejtőernyőzéssel. Első ejtőernyős ugrásait a [[budaörs]]i repülőtéren hajtotta végre, [[Li–2]] típusú repülőgépből. [[1954]]-ben [[Kunmadaras]]ra került a [[MiG–15]] Kiképző Ezred Ejtőernyős Szolgálatvezetői beosztásába. [[1957]]-ben [[Kecskemét]]re kerül, ahol a Repülő Kiképző Központ Ejtőernyős Szolgálatának lett a vezetője. [[1961]]-ben [[Veszprém]]be került, ahol a 2. Honi Légvédelmi Hadosztály Ejtőernyős Szolgálat Főnöki beosztását töltötte be. [[1970]]-ig 16 óra alatt 3150 kilométert zuhant szabadon. Több száz fiatalt ismertetett meg az ejtőernyőzés tudományával. [[1971]]-ben a HM. Légvédelmi és Repülő Főcsoportfőnökség, Repülőfőnökség, Ejtőernyős és Deszant Főnöki beosztásába került, ahonnan [[1990]]. [[december 31.|december 31]]-én nyugállományba vonult.
1954-ben [[Kunmadaras]]ra került a [[MiG–15]] Kiképző Ezred Ejtőernyős Szolgálatvezetői beosztásába. 1957-ben [[Kecskemét]]re kerül, ahol a Repülő Kiképző Központ Ejtőernyős Szolgálatának lett a vezetője. 1961-ben [[Veszprém]]be került, ahol a 2. Honi Légvédelmi Hadosztály Ejtőernyős Szolgálat Főnöki beosztását töltötte be.

1970-ig 16 óra alatt 3150 kilométert zuhant szabadon. Több száz fiatalt ismertetett meg az ejtőernyőzés tudományával. 1971-ben a HM. Légvédelmi és Repülő Főcsoportfőnökség, Repülőfőnökség, Ejtőernyős és Deszant Főnöki beosztásába került, ahonnan [[1990]]. [[december 31.|december 31]]-én nyugállományba vonult.

Összes ejtőernyős ugrásának száma: 7 216.
Összes ejtőernyős ugrásának száma: 7 216.


12. sor: 17. sor:


==Sporteredmények==
==Sporteredmények==
* a harmadik, aki teljesítette {{szám|2000}}. ugrást. Sporteredményének elismeréseként [[Hüse Károly]] az első {{szám|2000}}-es együtt ugrott vele [[Miskolc]]on egy helikopterből.
* Hrmadikként teljesítette a {{szám|2000}}. ugrást. Sporteredményének elismeréseként [[Hüse Károly]], az első {{szám|2000}}-es együtt ugrott vele [[Miskolc]]on egy helikopterből.


===Éjszakai rekord===
===Éjszakai rekord===
A [[Balatonkiliti]] repülőtéren [[1962]] tavaszán egy [[Li–2]]-es repülőgépből éjszakai rekord kísérleti ejtőernyős ugrást hajtottak végre a légierő legjobb ejtőernyősei. A hét rekorder, [[H. Nagy Imre]], [[Valkó Gyula]], [[Magyar Miklós]], [[Tóth Jenő (ejtőernyős)|Tóth Jenő]], [[Juhász József (ejtőernyős)|Juhász József]], Gajdán Miklós és [[Gyürki Imre]] a hadsereg ejtőernyős csapatának tagjai és a három célugró: [[Kovács Sándor (ejtőernyős)|Kovács Sándor]], [[Hüse Károly]] és [[Molnár Tibor (ejtőernyős)|Molnár Tibor]]. Az első célugró Molnár Tibor {{szám|2000}} méteren, a másik kettő {{szám|4000}} méteren hagyta el a gépet. {{szám|5480}} méternél a hét rekorder szorosan egymást követve kiugrott a gépből, {{szám|80}} másodperces zuhanórepülés után nyitották az ernyőket.
A [[Balatonkiliti]] repülőtéren 1962 tavaszán egy [[Li–2]]-es repülőgépből éjszakai rekordkísérleti ejtőernyős ugrást hajtottak végre a légierő legjobb ejtőernyősei. A hét rekorder, [[H. Nagy Imre]], [[Valkó Gyula]], [[Magyar Miklós]], [[Tóth Jenő (ejtőernyős)|Tóth Jenő]], [[Juhász József (ejtőernyős)|Juhász József]], Gajdán Miklós és [[Gyürki Imre]] a hadsereg ejtőernyős csapatának tagjai és a három célugró: [[Kovács Sándor (ejtőernyős)|Kovács Sándor]], [[Hüse Károly]] és [[Molnár Tibor (ejtőernyős)|Molnár Tibor]]. Az első célugró Molnár Tibor {{szám|2000}} méteren, a másik kettő {{szám|4000}} méteren hagyta el a gépet. {{szám|5480}} méternél a hét rekorder szorosan egymást követve kiugrott a gépből, {{szám|80}} másodperces zuhanórepülés után nyitották az ernyőket.


==Sportvezetőként==
==Sportvezetőként==
* [[1985]]-ben a magyar katona válogatott edzője,
* 1985-ben a magyar katona válogatott edzője
* [[1989]]–[[1997]] között a Magyar Repülőszövetség Ejtőernyős Szakbizottság vezetőije,
* 1989–1997 között a Magyar Repülőszövetség Ejtőernyős Szakbizottság vezetője
* [[1999]]–[[2002]] között a MEBSZ [[budapest]]i tagszervezetét vezette,
* 1999–2002 között a MEBSZ [[budapest]]i tagszervezetét vezette
* több esetben csapatvezetőként szolgált,
* több esetben csapatvezetőként szolgált


==Szakmai sikerek==
==Szakmai sikerek==
* Aranykoszorús I. o. Ejtőernyős
* Aranykoszorús I. o. Ejtőernyős

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
30. sor: 38. sor:


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
*{{cite web|url=http://www.vorosmeteor.hu/szakirodalom/03/gajdan.pdf
*{{cite web|url=http://www.vorosmeteor.hu/szakirodalom/03/gajdan.pdf|title=Gajdán Miklós|accessdate=2012-5-5|publisher=vorosmeteor.hu}}{{Halott link|url=http://www.vorosmeteor.hu/szakirodalom/03/gajdan.pdf |date=2018-11 }}
|title=Gajdán Miklós|accessdate=2012-5-5|publisher=vorosmeteor.hu}}


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Sport|}}
{{Portál|Sport|}}


[[Kategória:Magyar ejtőernyősök]]
[[Kategória:Magyar katonák]]
[[Kategória:1933-ban született személyek]]
[[Kategória:1933-ban született személyek]]
[[Kategória:Élő személyek]]
[[Kategória:2022-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar ejtőernyősök]]
[[Kategória:20. századi magyar katonák]]
[[Kategória:Erdőkertesiek]]
[[Kategória:Magyar katonasportolók]]
[[Kategória:A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek]]

A lap jelenlegi, 2024. március 11., 17:37-kori változata

Gajdán Miklós
Született1932. október 27.[1]
Ónod[1]
Elhunyt2022. augusztus 5. (89 évesen)[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[3]
SablonWikidataSegítség

Gajdán Miklós (Ónod 1932. október 27.[4]2022. augusztus 5.) magyar hivatásos katona (ny. ezredes), ejtőernyős sportoló, oktató. Volt erdőkertesi lakos.

Életpályája[szerkesztés]

1950-ben vonult be a Magyar Néphadseregbe repülőgépvezető hallgatónak. 1952-ben tisztté avatták és a Honvédelmi Minisztérium (HM) Légierő Parancsnokság Kiképzési Osztályára került. 1953-ban ismerkedett meg az ejtőernyőzéssel. Első ejtőernyős ugrásait a budaörsi repülőtéren hajtotta végre, Li–2 típusú repülőgépből.

1954-ben Kunmadarasra került a MiG–15 Kiképző Ezred Ejtőernyős Szolgálatvezetői beosztásába. 1957-ben Kecskemétre kerül, ahol a Repülő Kiképző Központ Ejtőernyős Szolgálatának lett a vezetője. 1961-ben Veszprémbe került, ahol a 2. Honi Légvédelmi Hadosztály Ejtőernyős Szolgálat Főnöki beosztását töltötte be.

1970-ig 16 óra alatt 3150 kilométert zuhant szabadon. Több száz fiatalt ismertetett meg az ejtőernyőzés tudományával. 1971-ben a HM. Légvédelmi és Repülő Főcsoportfőnökség, Repülőfőnökség, Ejtőernyős és Deszant Főnöki beosztásába került, ahonnan 1990. december 31-én nyugállományba vonult.

Összes ejtőernyős ugrásának száma: 7 216.

Sportegyesületei[szerkesztés]

  • Központi Repülőklub
  • HM Repülő Klub

Sporteredmények[szerkesztés]

  • Hrmadikként teljesítette a 2000. ugrást. Sporteredményének elismeréseként Hüse Károly, az első 2000-es együtt ugrott vele Miskolcon egy helikopterből.

Éjszakai rekord[szerkesztés]

A Balatonkiliti repülőtéren 1962 tavaszán egy Li–2-es repülőgépből éjszakai rekordkísérleti ejtőernyős ugrást hajtottak végre a légierő legjobb ejtőernyősei. A hét rekorder, H. Nagy Imre, Valkó Gyula, Magyar Miklós, Tóth Jenő, Juhász József, Gajdán Miklós és Gyürki Imre – a hadsereg ejtőernyős csapatának tagjai és a három célugró: Kovács Sándor, Hüse Károly és Molnár Tibor. Az első célugró Molnár Tibor 2000 méteren, a másik kettő 4000 méteren hagyta el a gépet. 5480 méternél a hét rekorder szorosan egymást követve kiugrott a gépből, 80 másodperces zuhanórepülés után nyitották az ernyőket.

Sportvezetőként[szerkesztés]

  • 1985-ben a magyar katona válogatott edzője
  • 1989–1997 között a Magyar Repülőszövetség Ejtőernyős Szakbizottság vezetője
  • 1999–2002 között a MEBSZ budapesti tagszervezetét vezette
  • több esetben csapatvezetőként szolgált

Szakmai sikerek[szerkesztés]

  • Aranykoszorús I. o. Ejtőernyős

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap