„Han Jü” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kínai költők, írók kategória eltávolítva; Középkori kínai költők, írók kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
(10 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
5. sor: | 5. sor: | ||
|képaláírás= {{kínai|Han Yu|Han Jü}} portréja. |
|képaláírás= {{kínai|Han Yu|Han Jü}} portréja. |
||
<!--Élete--> |
<!--Élete--> |
||
| |
|születési dátum=[[768]]. |
||
| |
|születési hely={{kínai|Nanyang|Nanjang}} (a mai [[Honan|{{kínai|Henan|Honan}}]] tartomány, [[Kínai Népköztársaság|Kína]]) |
||
| |
|halál dátuma=[[824]]. |
||
| |
|halál helye= [[Csang'an|{{kínai|Chang'an|Csang'an}}]], (a mai [[Hszi'an|{{kínai|Xi'an|Hszi'an}}]], [[Senhszi|{{kínai|Shaanxi|Senhszi}}]] tartomány, [[Kínai Népköztársaság|Kína]]) |
||
|nemzetiség=kínai |
|nemzetiség=kínai |
||
|szülei= |
|szülei= |
||
29. sor: | 29. sor: | ||
|megjegyzés= |
|megjegyzés= |
||
}}<br /> |
}}<br /> |
||
{{Konfucianizmus}} |
|||
'''Han Jü''' ([[pinjin]], hangsúlyjelekkel: Hán Yù; hagyományos kínai: 韓愈; egyszerűsített kínai 韩愈; további névváltozatok: {{kínai|Han Tuizhi|Han Tuj-cse}} 韓退之 / 韩退之, {{kínai|Han Changli|Han Csang-li}} 韓昌黎 / 韩昌黎, halotti név: {{kínai|Han Wengong|Han Ven-kung}} 韓文公 / 韩文公) ({{kínai|Nanyang|Nanjang}}, {{kínai|[[Honan|Henan]]|[[Honan]]}} tartomány, [[768]]. - [[Csang'an|{{kínai|Chang'an|Csang'an}}]], [[824]].) a [[Tang-dinasztia]] korának kiemelkedő költője, írója, filozófusa. |
'''Han Jü''' ([[pinjin]], hangsúlyjelekkel: Hán Yù; hagyományos kínai: 韓愈; egyszerűsített kínai 韩愈; további névváltozatok: {{kínai|Han Tuizhi|Han Tuj-cse}} 韓退之 / 韩退之, {{kínai|Han Changli|Han Csang-li}} 韓昌黎 / 韩昌黎, halotti név: {{kínai|Han Wengong|Han Ven-kung}} 韓文公 / 韩文公) ({{kínai|Nanyang|Nanjang}}, {{kínai|[[Honan|Henan]]|[[Honan]]}} tartomány, [[768]]. - [[Csang'an|{{kínai|Chang'an|Csang'an}}]], [[824]].) a [[Tang-dinasztia]] korának kiemelkedő költője, írója, filozófusa. |
||
==Élete és munkássága== |
==Élete és munkássága== |
||
Művelt családból származott, de apja az ő |
Művelt családból származott, de apja az ő kétéves korában meghalt, bátyja nevelte fel. Gyorsan megtanult írni és olvasni, nagy tehetséggel tanulmányozta [[Konfuciusz]] munkáit. Családja hamarosan a fővárosba költözött, de aztán száműzték őket, mivel bátyja egy akkoriban megbukott miniszter követői közé tartozott. {{kínai|Han Yu|Han Jü}} 792-ben, négy kísérlet után tette le sikeresen a császári vizsgát. Ezután katonai kormányzói állásokat kapott vidéken, majd 802-ben fővárosi álláshoz jutott, de hamarosan udvari intrikák vesztese lett és száműzték. Ekkoriban egy nagy visszhangot kiváltó emlékiratban emelte fel szavát az országban terjedő buddhista befolyás miatt. Később visszatérhetett a császárvárosba és megbecsült tisztviselőként hunyt el. |
||
A Tang-kori próza egyik legnagyobb mesterének tekintik. Szponzorként is támogatta a kor sok más irodalmárát, köztük [[Li Ho|{{kínai|Li He|Li Ho}}]]t, [[Meng Csiao|{{kínai|Meng Jiao|Meng Csiao}}]]t. |
A Tang-kori próza egyik legnagyobb mesterének tekintik. Szponzorként is támogatta a kor sok más irodalmárát, köztük [[Li Ho|{{kínai|Li He|Li Ho}}]]t, [[Meng Csiao|{{kínai|Meng Jiao|Meng Csiao}}]]t. |
||
[[Filozófia]]i munkásságában keményen védelmezte a [[konfucianizmus]] elveit az akkoriban az udvarban is népszerű [[buddhizmus]]sal és a [[taoizmus]]sal szemben. A |
[[Filozófia]]i munkásságában keményen védelmezte a [[konfucianizmus]] elveit az akkoriban az udvarban is népszerű [[buddhizmus]]sal és a [[taoizmus]]sal szemben. A neokonfucianizmus előfutáraként filozófiai rendszert is kidolgozott a konfucianizmus megújítására. Politikailag konzervatív volt, az emberek egyenlőtlenségét vallotta, osztályozta őket képességeik és jellemük szerint. |
||
Puritanizmusa irodalmi stílusában is érvényesült: régies, de egyszerű, közérthető nyelven, lényegre törően írt. Példaképe {{kínai|[[Sze-ma Csien|Sima Qian]]|[[Sze-ma Csien]]}}, a történetíró volt. |
Puritanizmusa irodalmi stílusában is érvényesült: régies, de egyszerű, közérthető nyelven, lényegre törően írt. Példaképe {{kínai|[[Sze-ma Csien|Sima Qian]]|[[Sze-ma Csien]]}}, a történetíró volt. |
||
Mintegy háromszáz verse maradt fenn, ezek kivívták kora és az utókor csodálatát. mindmáig mint a Tang-kor egyik legnagyobb költőjét tartják számon. Tájleíró költeményeiben a szokatlant, a különöset kereste. Idős korában írott verseiben [[Tao Jüan-ming]], [[Tu Fu]] hagyományait követve közvetlenül politizált. |
Mintegy háromszáz verse maradt fenn, ezek kivívták kora és az utókor csodálatát. mindmáig mint a Tang-kor egyik legnagyobb költőjét tartják számon. Tájleíró költeményeiben a szokatlant, a különöset kereste. Idős korában írott verseiben [[Tao Jüan-ming]], [[Tu Fu]] hagyományait követve közvetlenül politizált. |
||
64. sor: | 65. sor: | ||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
==Források== |
==Források== |
||
72. sor: | 73. sor: | ||
* {{hely|Giles 1973}} Giles, Herbert G. (1973). ''A History of Chinese Literature''. Charles E. Tuttle Company, Inc. Rutland, Vermont. |
* {{hely|Giles 1973}} Giles, Herbert G. (1973). ''A History of Chinese Literature''. Charles E. Tuttle Company, Inc. Rutland, Vermont. |
||
* {{hely|KKK 1967}} ''Klasszikus kínai költők I-II''. Ford. [[András László]] et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta [[Csongor Barnabás]] (IV-VI. rész) és [[Tőkei Ferenc]] (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, [[Európa Könyvkiadó]], 1967. |
* {{hely|KKK 1967}} ''Klasszikus kínai költők I-II''. Ford. [[András László]] et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta [[Csongor Barnabás]] (IV-VI. rész) és [[Tőkei Ferenc]] (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, [[Európa Könyvkiadó]], 1967. |
||
* {{hely|Konrad 1977}} Konrad, N. I. (1977). Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete. [[Polonyi Péter]] fordításában. In ''A történelem értelméről''. Magvető Kiadó, Budapest 1977. Gyorsuló idő. 129-188. o. ISBN |
* {{hely|Konrad 1977}} Konrad, N. I. (1977). Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete. [[Polonyi Péter]] fordításában. In ''A történelem értelméről''. Magvető Kiadó, Budapest 1977. Gyorsuló idő. 129-188. o. {{ISBN|963 270 578 5}} |
||
* {{hely|Hartman 1986}} Hartman, Charles. (1986). ''Han Yu and the T'ang Search for Unity''. Princeton University Press, New Jersey. |
* {{hely|Hartman 1986}} Hartman, Charles. (1986). ''Han Yu and the T'ang Search for Unity''. Princeton University Press, New Jersey. |
||
* {{hely|Owen 1996}} Owen, Stephen (ed.) (1996). ''An Anthology of Chinese Literature''. W. W. Norton & Company, Inc., New York. |
* {{hely|Owen 1996}} Owen, Stephen (ed.) (1996). ''An Anthology of Chinese Literature''. W. W. Norton & Company, Inc., New York. |
||
80. sor: | 81. sor: | ||
* [[Kínai költészet]] |
* [[Kínai költészet]] |
||
* [[A Tang-kor háromszáz verse]] |
* [[A Tang-kor háromszáz verse]] |
||
* [[ |
* [[Neokonfucianizmus]] |
||
* [[Liu Cung-jüan]] |
* [[Liu Cung-jüan]] |
||
87. sor: | 88. sor: | ||
{{Kínai irodalom}} |
{{Kínai irodalom}} |
||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál| |
{{Portál|Kína|-|Irodalom||középkor|}} |
||
[[Kategória:Középkori kínai költők, írók]] |
[[Kategória:Középkori kínai költők, írók]] |
A lap jelenlegi, 2023. március 31., 21:30-kori változata
Han Jü | |
Han Jü ( ) portréja. | |
Élete | |
Született | 768. Nanjang ( ) (a mai Honan ( ) tartomány, Kína) |
Elhunyt | 824. Csang'an ( ), (a mai Hszi'an ( ), Senhszi ( ) tartomány, Kína) |
Sírhely | Heyang |
Nemzetiség | kínai |
Szülei | Han Zhongqing |
Gyermekei |
|
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | költészet, esszé |
Alkotói évei | Tang-kor |
A Wikimédia Commons tartalmaz Han Jü témájú médiaállományokat. |
Konfucianizmus |
---|
Kínai filozófia |
A konfuciánus kánon |
Négy könyv · Öt klasszikus |
Konfuciánus filozófusok |
Neokonfucianizmus |
Han Jü · Li Ao · Csou Tun-ji · Sao Jung · Csang Caj · Cseng Hao · Cseng Ji · Csu Hszi · Vang Jang-ming |
Kapcsolódó fogalmak |
Han Jü (pinjin, hangsúlyjelekkel: Hán Yù; hagyományos kínai: 韓愈; egyszerűsített kínai 韩愈; további névváltozatok: Han Tuj-cse ( ) 韓退之 / 韩退之, Han Csang-li ( ) 韓昌黎 / 韩昌黎, halotti név: Han Ven-kung ( ) 韓文公 / 韩文公) (Nanjang ( ), Honan ( ) tartomány, 768. - Csang'an ( ), 824.) a Tang-dinasztia korának kiemelkedő költője, írója, filozófusa.
Élete és munkássága
[szerkesztés]Művelt családból származott, de apja az ő kétéves korában meghalt, bátyja nevelte fel. Gyorsan megtanult írni és olvasni, nagy tehetséggel tanulmányozta Konfuciusz munkáit. Családja hamarosan a fővárosba költözött, de aztán száműzték őket, mivel bátyja egy akkoriban megbukott miniszter követői közé tartozott. Han Jü ( ) 792-ben, négy kísérlet után tette le sikeresen a császári vizsgát. Ezután katonai kormányzói állásokat kapott vidéken, majd 802-ben fővárosi álláshoz jutott, de hamarosan udvari intrikák vesztese lett és száműzték. Ekkoriban egy nagy visszhangot kiváltó emlékiratban emelte fel szavát az országban terjedő buddhista befolyás miatt. Később visszatérhetett a császárvárosba és megbecsült tisztviselőként hunyt el.
A Tang-kori próza egyik legnagyobb mesterének tekintik. Szponzorként is támogatta a kor sok más irodalmárát, köztük Li Ho ( )t, Meng Csiao ( )t.
Filozófiai munkásságában keményen védelmezte a konfucianizmus elveit az akkoriban az udvarban is népszerű buddhizmussal és a taoizmussal szemben. A neokonfucianizmus előfutáraként filozófiai rendszert is kidolgozott a konfucianizmus megújítására. Politikailag konzervatív volt, az emberek egyenlőtlenségét vallotta, osztályozta őket képességeik és jellemük szerint.
Puritanizmusa irodalmi stílusában is érvényesült: régies, de egyszerű, közérthető nyelven, lényegre törően írt. Példaképe Sze-ma Csien ( ), a történetíró volt.
Mintegy háromszáz verse maradt fenn, ezek kivívták kora és az utókor csodálatát. mindmáig mint a Tang-kor egyik legnagyobb költőjét tartják számon. Tájleíró költeményeiben a szokatlant, a különöset kereste. Idős korában írott verseiben Tao Jüan-ming, Tu Fu hagyományait követve közvetlenül politizált.
Magyarul
[szerkesztés]Esszék, értekezések
[szerkesztés]- Beadvány a császárhoz Buddha ereklyéje ügyében (részlet). In Csongor Barnabás: Kína vallásai. Budapest, Körösi Csoma Társaság 1989. 34-37. o.[1]
- Levél a krokodilnak. In Csongor Barnabás: Kína vallásai. Budapest, Körösi Csoma Társaság 1989. 37-40. o.[1]
- Az útról. Fordította: Polonyi Péter: Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete. 133-145. o.
- A professzorhoz. Fordította: Polonyi Péter: Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete. 174-177. o.
- Az előrehaladásról a tudományokban. Polonyi Péter: Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete. 177-183. o.
- Az unikornisról. Fordította: Tokaji Zsolt[1]
- Az oktatókról. Fordította: Tokaji Zsolt[1]
Versek
[szerkesztés]- Hegyi kövek. Weöres Sándor műfordításában. In. KKK 1967, II. kötet, 207. o.[1]
- Kődobok Weöres Sándor műfordításában.[1]
- Őszi vers. Faludy György műfordításában.[1]
- Tavaszi vágyak Ágner Lajos műfordításában.[1]
- Este Képes Géza műfordításában.[1]
- Éji dal Képes Géza műfordításában.[1]
Megjegyzések
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 194–195. o.
- ↑ Barnstone 1986: Barnstone, Tony and Chou Ping (ed.) (2005). The Anchor Book of Chinese Poetry, Random House, New York.
- ↑ Birch 1965: Birch, Cyril (ed.) (1965). Anthology of Chinese Literature. Grove Press, Inc., New York.
- ↑ Giles 1973: Giles, Herbert G. (1973). A History of Chinese Literature. Charles E. Tuttle Company, Inc. Rutland, Vermont.
- ↑ KKK 1967: Klasszikus kínai költők I-II. Ford. András László et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta Csongor Barnabás (IV-VI. rész) és Tőkei Ferenc (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1967.
- ↑ Konrad 1977: Konrad, N. I. (1977). Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete. Polonyi Péter fordításában. In A történelem értelméről. Magvető Kiadó, Budapest 1977. Gyorsuló idő. 129-188. o. ISBN 963 270 578 5
- ↑ Hartman 1986: Hartman, Charles. (1986). Han Yu and the T'ang Search for Unity. Princeton University Press, New Jersey.
- ↑ Owen 1996: Owen, Stephen (ed.) (1996). An Anthology of Chinese Literature. W. W. Norton & Company, Inc., New York.