Ugrás a tartalomhoz

„Han Jü” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(43 közbenső módosítás, amit 13 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{tataroz}}
{{keleti írás}}
{{PinjinMagyaros}}
{{pinjin és magyaros}}
{{Író infobox|név=Han Jü
[[Fájl:Han Yu.jpg|bélyegkép|jobbra|{{kínai|Han Yu|Han Jü}}]]
|kép=Han Yu.jpg
'''Han Jü''' ([[pinjin]], hangsúlyjelekkel: Hán Yù; hagyományos kínai: 韓愈; egyszerűsített kínai 韩愈; (további névváltozatok: Han Tuj-cse, Han Csang-li, halotti név: Hang Ven-kung) ({{kínai|Nanyang|Nanjang}}, {{kínai|[[Honan|Henan]]|[[Honan]]}} tartomány, [[768]]. - {{kínai|Changan|Csangan}}, [[824]].) a [[kína]]i [[Tang-dinasztia]] egyik legnagyobb költője, író, filozófus volt.
|képaláírás= {{kínai|Han Yu|Han Jü}} portréja.
<!--Élete-->
|születési dátum=[[768]].
|születési hely={{kínai|Nanyang|Nanjang}} (a mai [[Honan|{{kínai|Henan|Honan}}]] tartomány, [[Kínai Népköztársaság|Kína]])
|halál dátuma=[[824]].
|halál helye= [[Csang'an|{{kínai|Chang'an|Csang'an}}]], (a mai [[Hszi'an|{{kínai|Xi'an|Hszi'an}}]], [[Senhszi|{{kínai|Shaanxi|Senhszi}}]] tartomány, [[Kínai Népköztársaság|Kína]])
|nemzetiség=kínai
|szülei=
|feleség=
|férj=
|gyerekek=
<!--Munkássága-->
|írói álnév=
|műfaj=[[kínai költészet|költészet]], esszé
|irányzat=
|periódus= [[Tang-dinasztia|Tang-kor]]
|első mű=
|fő mű=
|kiadó=
|díjak=
|behatás=
|kihatás=
|weboldal=
|aláírás=
|megjegyzés=
}}<br />
{{Konfucianizmus}}
'''Han Jü''' ([[pinjin]], hangsúlyjelekkel: Hán Yù; hagyományos kínai: 韓愈; egyszerűsített kínai 韩愈; további névváltozatok: {{kínai|Han Tuizhi|Han Tuj-cse}} 韓退之 / 韩退之, {{kínai|Han Changli|Han Csang-li}} 韓昌黎 / 韩昌黎, halotti név: {{kínai|Han Wengong|Han Ven-kung}} 韓文公 / 韩文公) ({{kínai|Nanyang|Nanjang}}, {{kínai|[[Honan|Henan]]|[[Honan]]}} tartomány, [[768]]. - [[Csang'an|{{kínai|Chang'an|Csang'an}}]], [[824]].) a [[Tang-dinasztia]] korának kiemelkedő költője, írója, filozófusa.


==Élete és munkássága==
==Élete és munkássága==
Művelt családból származott, de apja az ő két éves korában meghalt, bátyja nevelte fel. Gyorsan megtanult írni és olvasni, nagy tehetséggel tanulmányozta [[Konfuciusz]] munkáit. Családja hamarosan a fővárosba költözött, de aztán száműzték őket, mivel bátyja egy akkoriban megbukott miniszter követői közé tartozott. {{kínai|Han Yu|Han Jü}} 792-ban, négy kísérlet után tette le sikeresen a császári vizsgát. Ezután katonai kormányzói állásokat kapott vidéken, majd 802-ben fővárosi álláshoz jutott, de hamarosan udvari intrikák vesztese lett és száműzték. Ekkoriban egy nagy visszhangot kiváltó emlékiratban emelte fel szavát az országban terjedő buddhista befolyás miatt. Később visszatérhetett a császárvárosba és megbecsült tisztviselőként hunyt el.
Művelt családból származott, de apja az ő kétéves korában meghalt, bátyja nevelte fel. Gyorsan megtanult írni és olvasni, nagy tehetséggel tanulmányozta [[Konfuciusz]] munkáit. Családja hamarosan a fővárosba költözött, de aztán száműzték őket, mivel bátyja egy akkoriban megbukott miniszter követői közé tartozott. {{kínai|Han Yu|Han Jü}} 792-ben, négy kísérlet után tette le sikeresen a császári vizsgát. Ezután katonai kormányzói állásokat kapott vidéken, majd 802-ben fővárosi álláshoz jutott, de hamarosan udvari intrikák vesztese lett és száműzték. Ekkoriban egy nagy visszhangot kiváltó emlékiratban emelte fel szavát az országban terjedő buddhista befolyás miatt. Később visszatérhetett a császárvárosba és megbecsült tisztviselőként hunyt el.


A Tang-kori próza egyik legnagyobb mesterének tekintik. Szponzorként is támogatta a kor sok más irodalmárát, köztük {{kínai|[[Li Ho|Li He]]|[[Li Ho]]}}t, {{kínai|[[Meng Jiao|Meng Csiao]]|[[Meng Csiao]]}}t.
A Tang-kori próza egyik legnagyobb mesterének tekintik. Szponzorként is támogatta a kor sok más irodalmárát, köztük [[Li Ho|{{kínai|Li He|Li Ho}}]]t, [[Meng Csiao|{{kínai|Meng Jiao|Meng Csiao}}]]t.


[[Filozófia]]i munkásságában keményen védelmezte a [[konfucianizmus]] elveit az akkoriban az udvarban is népszerű [[buddhizmus]]sal és a [[taoizmus]]sal szemben. A neokonfuciamizmus előfutáraként filozófiai rendszert is kidolgozott a konfucianizmus megújítására. Politikailag konzervatív volt, az emberek egyenlőtlenségét vallotta, osztályozta őket képességeik és jellemük szerint.
[[Filozófia]]i munkásságában keményen védelmezte a [[konfucianizmus]] elveit az akkoriban az udvarban is népszerű [[buddhizmus]]sal és a [[taoizmus]]sal szemben. A neokonfucianizmus előfutáraként filozófiai rendszert is kidolgozott a konfucianizmus megújítására. Politikailag konzervatív volt, az emberek egyenlőtlenségét vallotta, osztályozta őket képességeik és jellemük szerint.


Puritanizmusa irodalmi stílusában is érvényesült: régies, de egyszerű, közérthető nyelven, lényegre törően írt. Példaképe {{kínai|[[Sze-ma Csien|Sima Qian]]|[[Sze-ma Csien]]}}, a történetíró volt.
Puritanizmusa irodalmi stílusában is érvényesült: régies, de egyszerű, közérthető nyelven, lényegre törően írt. Példaképe {{kínai|[[Sze-ma Csien|Sima Qian]]|[[Sze-ma Csien]]}}, a történetíró volt.


Mintegy háromszáz verse maradt fenn, ezek kivívták kora és az utókor csodálatát. mindmáig mint a Tang-kor egyik legnagyobb költőjét tartják számon. Tájleíró költeményeiben a szokatlant, a különöset kereste. Idős korában írott verseiben [[Tao Jüan-ming]], [[Tu Fu]] hagyományait követve közvetlenül politizált.
Mintegy háromszáz verse maradt fenn, ezek kivívták kora és az utókor csodálatát. mindmáig mint a Tang-kor egyik legnagyobb költőjét tartják számon. Tájleíró költeményeiben a szokatlant, a különöset kereste. Idős korában írott verseiben [[Tao Jüan-ming]], [[Tu Fu]] hagyományait követve közvetlenül politizált.

===Magyarul===
====Esszék, értekezések====
* '''Beadvány a császárhoz Buddha ereklyéje ügyében''' (részlet). In [[Csongor Barnabás]]: ''Kína vallásai''. Budapest, Körösi Csoma Társaság 1989. 34-37. o.<ref name="terebess.hu">Lásd:{{cite web|url= http://terebess.hu/keletkultinfo/hanju.html|title=Han Jü, az igaz konfuciánus| language=magyar| publisher=terebess.hu| accessdate= 2012-11-25}}</ref>
* '''Levél a krokodilnak'''. In [[Csongor Barnabás]]: ''Kína vallásai''. Budapest, Körösi Csoma Társaság 1989. 37-40. o.<ref name="terebess.hu"/>
* '''Az útról'''. Fordította: [[Polonyi Péter]]: ''Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete''. 133-145. o.
* '''A professzorhoz'''. Fordította: [[Polonyi Péter]]: ''Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete''. 174-177. o.
* '''Az előrehaladásról a tudományokban'''. [[Polonyi Péter]]: ''Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete''. 177-183. o.
* '''Az unikornisról'''. Fordította: [[Tokaji Zsolt]]<ref name="terebess.hu"/>
* '''Az oktatókról'''. Fordította: [[Tokaji Zsolt]]<ref name="terebess.hu"/>

====Versek====
* '''Hegyi kövek'''. [[Weöres Sándor]] műfordításában. In. KKK 1967, II. kötet, 207. o.<ref name="terebess.hu"/>
* '''Kődobok''' [[Weöres Sándor]] műfordításában.<ref name="terebess.hu"/>
* '''Őszi vers'''. [[Faludy György]] műfordításában.<ref name="terebess.hu"/>
* '''Tavaszi vágyak''' [[Ágner Lajos]] műfordításában.<ref name="terebess.hu"/>
* '''Este''' [[Képes Géza]] műfordításában.<ref name="terebess.hu"/>
* '''Éji dal''' [[Képes Géza]] műfordításában.<ref name="terebess.hu"/>

== Megjegyzések ==
{{megjegyzések|csoport=m|oszlopok=1}}

== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}


==Források==
==Források==
*{{VIL|4|194–195}}
* {{VIL|4|194–195}}
* Barnstone, Tony and Chou Ping (ed.) (2005). The Anchor Book of Chinese Poetry, Random House, New York.
* {{hely|Barnstone 1986}} Barnstone, Tony and Chou Ping (ed.) (2005). ''The Anchor Book of Chinese Poetry'', Random House, New York.
* Birch, Cyril (ed.) (1965). Anthology of Chinese Literature. Grove Press, Inc., New York.
* {{hely|Birch 1965}} Birch, Cyril (ed.) (1965). ''Anthology of Chinese Literature''. Grove Press, Inc., New York.
* Giles, Herbert G. (1973). A History of Chinese Literature. Charles E. Tuttle Company, Inc. Rutland, Vermont.
* {{hely|Giles 1973}} Giles, Herbert G. (1973). ''A History of Chinese Literature''. Charles E. Tuttle Company, Inc. Rutland, Vermont.
* {{hely|KKK 1967}} ''Klasszikus kínai költők I-II''. Ford. [[András László]] et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta [[Csongor Barnabás]] (IV-VI. rész) és [[Tőkei Ferenc]] (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, [[Európa Könyvkiadó]], 1967.
* Hartman, Charles. (1986). Han Yu and the T'ang Search for Unity. Princeton University Press, New Jersey.
* {{hely|Konrad 1977}} Konrad, N. I. (1977). Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete. [[Polonyi Péter]] fordításában. In ''A történelem értelméről''. Magvető Kiadó, Budapest 1977. Gyorsuló idő. 129-188. o. {{ISBN|963 270 578 5}}
* Owen, Stephen (ed.) (1996). An Anthology of Chinese Literature. W. W. Norton & Company, Inc., New York.
* {{hely|Hartman 1986}} Hartman, Charles. (1986). ''Han Yu and the T'ang Search for Unity''. Princeton University Press, New Jersey.
* {{hely|Owen 1996}} Owen, Stephen (ed.) (1996). ''An Anthology of Chinese Literature''. W. W. Norton & Company, Inc., New York.

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Kínai irodalom]]
* [[Kínai költészet]]
* [[A Tang-kor háromszáz verse]]
* [[Neokonfucianizmus]]
* [[Liu Cung-jüan]]

== További információk ==
* [http://terebess.hu/keletkultinfo/hanju.html ''Han Jü, az igaz konfuciánus''. {{kínai|Han Yu|Han Jü}} magyar fordításban meglévő összegyűjtött munkái a Terebess Ázsia E-Tárban]


{{Kínai irodalom}}
[[Kategória:Kínai költők, írók]]
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kína|-|Irodalom||középkor|}}


[[Kategória:Középkori kínai költők, írók]]
[[en:Han Yu]]
[[Kategória:Kínai filozófusok]]
[[ca:Han Yu]]
[[de:Han Yu]]
[[es:Han Yu]]
[[fr:Han Yu]]
[[gan:韓愈]]
[[ko:한유]]
[[it:Han Yu]]
[[ja:韓愈]]
[[no:Han Yu]]
[[pl:Han Yu]]
[[pt:Han Yu]]
[[ro:Han Yu]]
[[ru:Хань Юй]]
[[sk:Jü Chan]]
[[sr:Хан Ји]]
[[sh:Han Yu]]
[[sv:Han Yu]]
[[vi:Hàn Dũ]]
[[zh-classical:韓愈]]
[[wuu:韩愈]]
[[zh:韩愈]]

A lap jelenlegi, 2023. március 31., 21:30-kori változata

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Han Jü
Han Jü (Han Yu) portréja.
Han Jü portréja.
Élete
Született768.
Nanjang (a mai Honan tartomány, Kína)
Elhunyt824.
Csang'an, (a mai Hszi'an, Senhszi tartomány, Kína)
SírhelyHeyang
Nemzetiségkínai
SzüleiHan Zhongqing
Gyermekei
  • Han Chang
  • Han Ru
  • Han Zhouchou
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)költészet, esszé
Alkotói éveiTang-kor
A Wikimédia Commons tartalmaz Han Jü témájú médiaállományokat.


Konfucianizmus
Kínai filozófia

taoizmus · legizmus
Jin-jang · motizmus · neokonfucianizmus

A konfuciánus kánon

Négy könyv · Öt klasszikus
Három kommentár · Tizenhárom klasszikus

Konfuciánus filozófusok

Konfuciusz · Menciusz · Hszün-ce · Tung Csung-su

Neokonfucianizmus

Han Jü · Li Ao · Csou Tun-ji · Sao Jung · Csang Caj · Cseng Hao · Cseng Ji · Csu Hszi · Vang Jang-ming

Kapcsolódó fogalmak

csün-ce · tien
tien-ming · zsen · ji · li · hsziao · csung

Sablon:Konfucianizmus

Han Jü (pinjin, hangsúlyjelekkel: Hán Yù; hagyományos kínai: 韓愈; egyszerűsített kínai 韩愈; további névváltozatok: Han Tuj-cse 韓退之 / 韩退之, Han Csang-li 韓昌黎 / 韩昌黎, halotti név: Han Ven-kung 韓文公 / 韩文公) (Nanjang, Honan tartomány, 768. - Csang'an, 824.) a Tang-dinasztia korának kiemelkedő költője, írója, filozófusa.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

Művelt családból származott, de apja az ő kétéves korában meghalt, bátyja nevelte fel. Gyorsan megtanult írni és olvasni, nagy tehetséggel tanulmányozta Konfuciusz munkáit. Családja hamarosan a fővárosba költözött, de aztán száműzték őket, mivel bátyja egy akkoriban megbukott miniszter követői közé tartozott. Han Jü 792-ben, négy kísérlet után tette le sikeresen a császári vizsgát. Ezután katonai kormányzói állásokat kapott vidéken, majd 802-ben fővárosi álláshoz jutott, de hamarosan udvari intrikák vesztese lett és száműzték. Ekkoriban egy nagy visszhangot kiváltó emlékiratban emelte fel szavát az országban terjedő buddhista befolyás miatt. Később visszatérhetett a császárvárosba és megbecsült tisztviselőként hunyt el.

A Tang-kori próza egyik legnagyobb mesterének tekintik. Szponzorként is támogatta a kor sok más irodalmárát, köztük Li Hot, Meng Csiaot.

Filozófiai munkásságában keményen védelmezte a konfucianizmus elveit az akkoriban az udvarban is népszerű buddhizmussal és a taoizmussal szemben. A neokonfucianizmus előfutáraként filozófiai rendszert is kidolgozott a konfucianizmus megújítására. Politikailag konzervatív volt, az emberek egyenlőtlenségét vallotta, osztályozta őket képességeik és jellemük szerint.

Puritanizmusa irodalmi stílusában is érvényesült: régies, de egyszerű, közérthető nyelven, lényegre törően írt. Példaképe Sze-ma Csien, a történetíró volt.

Mintegy háromszáz verse maradt fenn, ezek kivívták kora és az utókor csodálatát. mindmáig mint a Tang-kor egyik legnagyobb költőjét tartják számon. Tájleíró költeményeiben a szokatlant, a különöset kereste. Idős korában írott verseiben Tao Jüan-ming, Tu Fu hagyományait követve közvetlenül politizált.

Magyarul

[szerkesztés]

Esszék, értekezések

[szerkesztés]
  • Beadvány a császárhoz Buddha ereklyéje ügyében (részlet). In Csongor Barnabás: Kína vallásai. Budapest, Körösi Csoma Társaság 1989. 34-37. o.[1]
  • Levél a krokodilnak. In Csongor Barnabás: Kína vallásai. Budapest, Körösi Csoma Társaság 1989. 37-40. o.[1]
  • Az útról. Fordította: Polonyi Péter: Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete. 133-145. o.
  • A professzorhoz. Fordította: Polonyi Péter: Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete. 174-177. o.
  • Az előrehaladásról a tudományokban. Polonyi Péter: Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete. 177-183. o.
  • Az unikornisról. Fordította: Tokaji Zsolt[1]
  • Az oktatókról. Fordította: Tokaji Zsolt[1]

Versek

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g h i j Lásd:Han Jü, az igaz konfuciánus (magyar nyelven). terebess.hu. (Hozzáférés: 2012. november 25.)

Források

[szerkesztés]
  • Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 194–195. o.  
  • ↑ Barnstone 1986: Barnstone, Tony and Chou Ping (ed.) (2005). The Anchor Book of Chinese Poetry, Random House, New York.
  • ↑ Birch 1965: Birch, Cyril (ed.) (1965). Anthology of Chinese Literature. Grove Press, Inc., New York.
  • ↑ Giles 1973: Giles, Herbert G. (1973). A History of Chinese Literature. Charles E. Tuttle Company, Inc. Rutland, Vermont.
  • ↑ KKK 1967: Klasszikus kínai költők I-II. Ford. András László et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta Csongor Barnabás (IV-VI. rész) és Tőkei Ferenc (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1967.
  • ↑ Konrad 1977: Konrad, N. I. (1977). Han Jü és a kínai reneszánsz kezdete. Polonyi Péter fordításában. In A történelem értelméről. Magvető Kiadó, Budapest 1977. Gyorsuló idő. 129-188. o. ISBN 963 270 578 5
  • ↑ Hartman 1986: Hartman, Charles. (1986). Han Yu and the T'ang Search for Unity. Princeton University Press, New Jersey.
  • ↑ Owen 1996: Owen, Stephen (ed.) (1996). An Anthology of Chinese Literature. W. W. Norton & Company, Inc., New York.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Han_Jü&oldid=25977124”