„Hawaii” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
'''Hawaii''' ([[hawaii nyelv]]en ''Moku'āina o Hawai'i'') az [[Amerikai Egyesült Államok]] 50. [[Az Amerikai Egyesült Államok államai|tagállama]] 1959. augusztus 21. óta. Földrajzilag elkülönül az [[Amerika (szuperkontinens)|amerikai]] [[kontinens]]től és az [[ország]] törzsterületétől, lényegében egy [[Polinézia|Polinéziához]] tartozó [[sziget]]csoport a [[Csendes-óceán]]on. Fővárosa és egyben legnagyobb települése [[Honolulu]]. |
'''Hawaii''' ([[hawaii nyelv]]en ''Moku'āina o Hawai'i'') az [[Amerikai Egyesült Államok]] 50. [[Az Amerikai Egyesült Államok államai|tagállama]] 1959. augusztus 21. óta. Földrajzilag elkülönül az [[Amerika (szuperkontinens)|amerikai]] [[kontinens]]től és az [[ország]] törzsterületétől, lényegében egy [[Polinézia|Polinéziához]] tartozó [[sziget]]csoport a [[Csendes-óceán]]on. Fővárosa és egyben legnagyobb települése [[Honolulu]]. |
||
Változatos természeti |
Változatos természeti környezete, meleg trópusi [[éghajlat]]a, nyilvános strandokban való bősége és aktív vulkánjai miatt a turisták, szörfösök, biológusok és vulkanológusok számára egyaránt népszerű célpont. [[Barack Obama]], az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, fiatal kora nagy részét itt töltötte. |
||
== A szó etimológiája == |
== A szó etimológiája == |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
Hawaii kezdeti benépesülése még mindig nem teljesen tisztázott. Valószínűleg a legkorábbi telepesek polinézek voltak, akiket Menehunénak neveztek, a [[Marquises-szigetek]]ről érkeztek nagy kéttörzsű [[kenu]]kkal, valamint hoztak magukkal [[házisertés|sertést]], [[kutya|kutyát]], [[baromfi]]t, tarót, [[burgonya|édesburgonyát]], [[kókusz]]diót, [[banán]]t és [[cukornád]]at a harmadik században. Őket követték a [[tahiti]] telepesek [[1300]]-ban, akik meghódították az őslakosokat. Erről a későbbi betelepülésről a [[népmese|népmesékben]] lehet olvasni részletesen. |
Hawaii kezdeti benépesülése még mindig nem teljesen tisztázott. Valószínűleg a legkorábbi telepesek polinézek voltak, akiket Menehunénak neveztek, a [[Marquises-szigetek]]ről érkeztek nagy kéttörzsű [[kenu]]kkal, valamint hoztak magukkal [[házisertés|sertést]], [[kutya|kutyát]], [[baromfi]]t, tarót, [[burgonya|édesburgonyát]], [[kókusz]]diót, [[banán]]t és [[cukornád]]at a harmadik században. Őket követték a [[tahiti]] telepesek [[1300]]-ban, akik meghódították az őslakosokat. Erről a későbbi betelepülésről a [[népmese|népmesékben]] lehet olvasni részletesen. |
||
A szigeteket (pontosabban a főszigetet) [[James Cook]] fedezte fel [[1773]]-ban és megbízójának, [[Lord Sandwich]] |
A szigeteket (pontosabban a főszigetet) [[James Cook]] fedezte fel [[1773]]-ban és megbízójának, [[Lord Sandwich]]nek a tiszteletére nevezte el [[Sandwich-szigetek]]nek. A bennszülöttek először [[Lono]] isten reinkarnációjaként tisztelték a felfedezőt, de később, egy lopott dereglye miatt támadt félreértést követő összetűzésben megölték és feldarabolták a brit kapitányt. Az 1900-as évek közepén sok [[lepra]]telepet létesítettek a szigeten. Mára szinte mindegyiket felszámolták.<br /> |
||
[[Pearl Harbor-i csata|Pearl Harbor]] volt a célpontja az 1941. december 7-ei csatának, mely után az Amerikai Egyesült Államok belépett a [[második világháború]]ba. |
[[Pearl Harbor-i csata|Pearl Harbor]] volt a célpontja az 1941. december 7-ei csatának, mely után az Amerikai Egyesült Államok belépett a [[második világháború]]ba. |
||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
Mintegy 3200 km-re fekszik délnyugatra [[Észak-Amerika]] partvidékétől, délkeletre [[Japán]]tól, és északkeletre [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliától]]. Az állam magában foglalja szinte az egész vulkanikus Hawaii-szigeteki hegyláncot, ami szigetek százaiból áll, 2400 km hosszan elterülve. |
Mintegy 3200 km-re fekszik délnyugatra [[Észak-Amerika]] partvidékétől, délkeletre [[Japán]]tól, és északkeletre [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliától]]. Az állam magában foglalja szinte az egész vulkanikus Hawaii-szigeteki hegyláncot, ami szigetek százaiból áll, 2400 km hosszan elterülve. |
||
A Hawaii-szigetek egy vulkanikus hegységrendszer láncainak a tengerből kinyúló csúcsai. A Hawaii sziget legmagasabb pontja a [[Mauna Kea]]. |
A Hawaii-szigetek egy vulkanikus hegységrendszer láncainak a tengerből kinyúló csúcsai. A Hawaii sziget (Nagy sziget) és egyben a szigetcsoport legmagasabb pontja a [[Mauna Kea]]. Ha nem a tenger szintjétől mérjük magasságát, hanem a hegy aljától, a Mauna Kea több, mint 10 000 m magas lenne, emiatt ez a Föld legmagasabb hegye. (A Mount Everest maga nem a legmagasabb hegy, csak magasabban van, így a csúcsa a Föld legmagasabb pontja.) |
||
=== Szigetek === |
=== Szigetek === |
||
126. sor: | 126. sor: | ||
== Növényvilág == |
== Növényvilág == |
||
A Hawaii-szigeteken |
A Hawaii-szigeteken rengeteg féle trópusi növény, zöldség, gyümölcs és virág található. Megtalálható a kókuszdió, a bambusz, valamint számos más trópusi égövi fa. A sokféle gyümölcs között gyakori a banán, az ananász, a mangó, ezenkívül is több száz fajta gyümölcs- és zöldségféle. A szigeteken számos különböző virágfajta található meg természetes környezetben, például: [[hibiszkusz]], [[Kosborfélék|orchideafélék]]. |
||
== Jelentős városok == |
== Jelentős városok == |
||
134. sor: | 134. sor: | ||
== Kultúra == |
== Kultúra == |
||
A polinéziai háromszögön belül rengeteg sziget hasonló kultúrával rendelkezik, [[vallás]], [[társadalom|társadalmi]] felépítés és |
A polinéziai háromszögön belül rengeteg sziget hasonló kultúrával rendelkezik, [[vallás]], [[társadalom|társadalmi]] felépítés és [[mítosz]]ok tekintetében is. Antropológusok úgy vélik, hogy az összes polinéziai egy ausztronéz proto-[[kultúra|kultúrából]] ered. Az eredeti hawaii kultúra polinéz eredetű, azonban mára már csak nyomokban lelhető fel. Az őshonos hawaii kultúrát sok észak-amerikai és [[ázsia]]i hatás érte. |
||
Az ősi Hawaiion kasztrendszer működött, hasonlóan Indiához.<br /> |
Az ősi Hawaiion kasztrendszer működött, hasonlóan Indiához.<br /> |
||
Az emberáldozat nem volt ritka.<br /> |
Az emberáldozat nem volt ritka.<br /> |
||
A legismertebb hawaii tánc a ''hula''.<br /> |
A legismertebb hawaii tánc a ''[[hula]]''.<br /> |
||
''Hooponopono'' egy ősi hawaii gyógymód, a megbocsátás művészete, [[terápia]] a negatív gondolatok, érzelmek semlegesítésére. Hagyományosan gyógyító papok végezték a beteg személy családtagjai között.<br /> |
A ''Hooponopono'' egy ősi hawaii gyógymód, a megbocsátás művészete, [[terápia]] a negatív gondolatok, érzelmek semlegesítésére. Hagyományosan gyógyító papok végezték a beteg személy családtagjai között.<br /> |
||
A hawaii vallás [[többistenhit|politeista]], többistenhívő, valamint [[animizmus|animista]], mely úgy tartja, hogy lelke van az [[állatok]]nak, a hullámoknak és az [[ég]]nek is. Ezen felül minden családnak védelmezője van, amelyet ''aumakuá'' |
A hawaii vallás [[többistenhit|politeista]], többistenhívő, valamint [[animizmus|animista]], mely úgy tartja, hogy lelke van az [[állatok]]nak, a hullámoknak és az [[ég]]nek is. Ezen felül minden családnak védelmezője van, amelyet ''aumakuá''nak neveznek. A ''kahuna'' megfelelője a [[sámán]]nak, aki médiumként közvetített az istenek és szellemek felé. A kahunák gyógyítottak is az istenek útmutatása alapján.<br /> |
||
Az ima lényeges részét képezte a hawaii életnek, házépítéskor, kenuépítéskor alkalmazták. Az imák, felajánlások, áldozatok bemutatása templomokban történt. |
Az ima lényeges részét képezte a hawaii életnek, házépítéskor, kenuépítéskor alkalmazták. Az imák, felajánlások, áldozatok bemutatása templomokban történt. |
||
157. sor: | 157. sor: | ||
* [[Északnyugati Hawaii-szigetek]] |
* [[Északnyugati Hawaii-szigetek]] |
||
* [[Hawaii mitológia]] |
* [[Hawaii mitológia]] |
||
* [[Hawaii nyelv]] |
|||
{{csonk-dátum|csonk-közig|2005 júniusából}} |
{{csonk-dátum|csonk-közig|2005 júniusából}} |
||
A lap 2012. február 21., 20:46-kori változata
Hawaii State of Hawaii Mokuʻāina o Hawaiʻi | |||
| |||
Közkedvelt elnevezés: The Aloha State | |||
Mottó: Ua mau ke ea o ka aina I ka pono (hawaii) – Az élet a földön örökös igazságban van | |||
Névadó | Hawaii | ||
Közigazgatás | |||
Fővárosa | Honolulu | ||
Legnagyobb város | Honolulu | ||
Kormányzó | Neil Abercrombie | ||
Hivatalos nyelv | angol és hawaii | ||
Postai rövidítés | HI | ||
ISO 3166-2 | US-HI | ||
Felvétel az Unióba | |||
sorrendben | 50. | ||
dátuma | 1959. augusztus 21. | ||
Rangsor | |||
terület szerint | 43. | ||
népesség szerint | 42. | ||
népsűrűség szerint | 13. | ||
Népesség | |||
Népesség | 1 455 271 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 72,83 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
összesen | 29 311 km² | ||
ebből víz | 41,2 % | ||
Időzóna | Hawaii: UTC-10 (nincs nyári időszámítás) | ||
Szélesség | é. 18°55′ – é. 28°27′ | ||
Hosszúság | ny. 154°40′ – ny. 178°22′ | ||
Kiterjedés | |||
észak-déli | 2450 km | ||
Domborzat | |||
legmagasabb pont | 4205 m | ||
átlagmagasság | 925 m | ||
legalacsonyabb pont | 0 m | ||
Hawaii State of Hawaii Mokuʻāina o Hawaiʻi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hawaii State of Hawaii Mokuʻāina o Hawaiʻi témájú médiaállományokat. |
Hawaii (hawaii nyelven Moku'āina o Hawai'i) az Amerikai Egyesült Államok 50. tagállama 1959. augusztus 21. óta. Földrajzilag elkülönül az amerikai kontinenstől és az ország törzsterületétől, lényegében egy Polinéziához tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon. Fővárosa és egyben legnagyobb települése Honolulu. Változatos természeti környezete, meleg trópusi éghajlata, nyilvános strandokban való bősége és aktív vulkánjai miatt a turisták, szörfösök, biológusok és vulkanológusok számára egyaránt népszerű célpont. Barack Obama, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, fiatal kora nagy részét itt töltötte.
A szó etimológiája
A Hawaii szót a proto-polinéziai Sawaiki szóból származtatják, melynek jelentése „anyaföld”. A szó más polinéziai nyelvekben is megtalálható, úgy mint a maori Hawaiki, a rarotongai Avaiki, és a szamoai Savaii. Polinézia más területein Hawaii az alvilág vagy az őshaza neve, de Hawaiion nincs jelentése.
Történelem
Hawaii kezdeti benépesülése még mindig nem teljesen tisztázott. Valószínűleg a legkorábbi telepesek polinézek voltak, akiket Menehunénak neveztek, a Marquises-szigetekről érkeztek nagy kéttörzsű kenukkal, valamint hoztak magukkal sertést, kutyát, baromfit, tarót, édesburgonyát, kókuszdiót, banánt és cukornádat a harmadik században. Őket követték a tahiti telepesek 1300-ban, akik meghódították az őslakosokat. Erről a későbbi betelepülésről a népmesékben lehet olvasni részletesen.
A szigeteket (pontosabban a főszigetet) James Cook fedezte fel 1773-ban és megbízójának, Lord Sandwichnek a tiszteletére nevezte el Sandwich-szigeteknek. A bennszülöttek először Lono isten reinkarnációjaként tisztelték a felfedezőt, de később, egy lopott dereglye miatt támadt félreértést követő összetűzésben megölték és feldarabolták a brit kapitányt. Az 1900-as évek közepén sok lepratelepet létesítettek a szigeten. Mára szinte mindegyiket felszámolták.
Pearl Harbor volt a célpontja az 1941. december 7-ei csatának, mely után az Amerikai Egyesült Államok belépett a második világháborúba.
Földrajz
Mintegy 3200 km-re fekszik délnyugatra Észak-Amerika partvidékétől, délkeletre Japántól, és északkeletre Ausztráliától. Az állam magában foglalja szinte az egész vulkanikus Hawaii-szigeteki hegyláncot, ami szigetek százaiból áll, 2400 km hosszan elterülve. A Hawaii-szigetek egy vulkanikus hegységrendszer láncainak a tengerből kinyúló csúcsai. A Hawaii sziget (Nagy sziget) és egyben a szigetcsoport legmagasabb pontja a Mauna Kea. Ha nem a tenger szintjétől mérjük magasságát, hanem a hegy aljától, a Mauna Kea több, mint 10 000 m magas lenne, emiatt ez a Föld legmagasabb hegye. (A Mount Everest maga nem a legmagasabb hegy, csak magasabban van, így a csúcsa a Föld legmagasabb pontja.)
Szigetek
A Hawaii-szigetek mindegyike vulkáni tevékenység során alakult ki.
Fekvés | Kép | Név | Terület | Megye | Becenév |
---|---|---|---|---|---|
Niihau | 178 km² | Kauai megye |
The Forbidden Isle A tiltott sziget | ||
Kauai | 1 433 km² | Kauai megye |
The Garden Isle A kert-sziget | ||
Oahu | 1 557 km² | Honolulu megye |
The Gathering Place A gyülekezőhely | ||
Molokai | 676 km² | Kalawao megye / Maui megye |
The Friendly Isle A barátságos sziget | ||
Lanai | 364 km² | Maui megye |
The Pineapple Isle Az ananász-sziget | ||
Kahoolawe | 117 km² | Maui megye |
The Target Isle A célsziget | ||
Maui | 1 883 km² | Maui megye |
The Valley Isle A völgy-sziget | ||
Hawaii | 10 450 km² | Hawaii megye |
The Big Island A nagy sziget |
Kaala egy kisebb sziget Niihau mellett, amit gyakran figyelmen kívül hagynak.
Éghajlat
A Hawaii-szigetek éghajlata kellemes trópusi. Két évszak van: a száraz évszak májustól októberig, és az esős évszak októbertől áprilisig. A Csendes-óceán kiegyenlítő hatással van a szigetek évi átlaghőmérsékletére. A téli átlaghőmérséklet 22-24 °C körüli, a nyári átlaghőmérséklet többnyire 28 °C feletti. A csapadékeloszlásra a szigetek magashegységeinek elhelyezkedése, valamint a Csendes-óceáni passzátszél északkeleti iránya van hatással. A szigetek nyugati és déli oldalai szélárnyékoltak, itt az évi csapadékmennyiség 500-1000 mm. Az északi és keleti oldalakra szabadon juthat be csapadék, itt az évi csapadékmennyiség 3000-4000 mm. Hó nem jellemző a trópusokon, de 4205 méter felett esik a Mauna Keán és a Mauna Loán néhány téli hónapban. A Hawaii-szigeteken nincs hőmérsékleti eltérés, így a természetes növényzet a csapadékmennyiségtől függően alakult ki. A szigetek nyugati és déli oldalain szavannák helyezkednek el, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiségnek köszönhetően trópusi esőerdők alkotják.
Növényvilág
A Hawaii-szigeteken rengeteg féle trópusi növény, zöldség, gyümölcs és virág található. Megtalálható a kókuszdió, a bambusz, valamint számos más trópusi égövi fa. A sokféle gyümölcs között gyakori a banán, az ananász, a mangó, ezenkívül is több száz fajta gyümölcs- és zöldségféle. A szigeteken számos különböző virágfajta található meg természetes környezetben, például: hibiszkusz, orchideafélék.
Jelentős városok
Honolulu, Hawaii állam székhelye
Pearl Harbor, az 1941. december 7-ei japán támadás helyszíne, ahol megsemmisült az amerikai flotta kétharmada.
Kultúra
A polinéziai háromszögön belül rengeteg sziget hasonló kultúrával rendelkezik, vallás, társadalmi felépítés és mítoszok tekintetében is. Antropológusok úgy vélik, hogy az összes polinéziai egy ausztronéz proto-kultúrából ered. Az eredeti hawaii kultúra polinéz eredetű, azonban mára már csak nyomokban lelhető fel. Az őshonos hawaii kultúrát sok észak-amerikai és ázsiai hatás érte.
Az ősi Hawaiion kasztrendszer működött, hasonlóan Indiához.
Az emberáldozat nem volt ritka.
A legismertebb hawaii tánc a hula.
A Hooponopono egy ősi hawaii gyógymód, a megbocsátás művészete, terápia a negatív gondolatok, érzelmek semlegesítésére. Hagyományosan gyógyító papok végezték a beteg személy családtagjai között.
A hawaii vallás politeista, többistenhívő, valamint animista, mely úgy tartja, hogy lelke van az állatoknak, a hullámoknak és az égnek is. Ezen felül minden családnak védelmezője van, amelyet aumakuának neveznek. A kahuna megfelelője a sámánnak, aki médiumként közvetített az istenek és szellemek felé. A kahunák gyógyítottak is az istenek útmutatása alapján.
Az ima lényeges részét képezte a hawaii életnek, házépítéskor, kenuépítéskor alkalmazták. Az imák, felajánlások, áldozatok bemutatása templomokban történt.
Érdekességek
- Hawaii „hivatalos hala”, a Humuhumunukunukuapua’a az egyik legismertebb hosszú nevű állat. Azt szokták viccesen mondani, hogy „A név hosszabb, mint a hal.”[2][3]
- Hawaii egyike azon államoknak, ahol nincs nyári időszámítás.
- Hawaii az egyetlen állama az Amerikai Egyesült Államoknak, amely:
- földrajzilag nem Észak-Amerikában van
- teljesen vízzel határolt
- szigetvilág
- van királyi palotája
Lásd még
Külső hivatkozások
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ A picasso halak
- ↑ [www.botany.hawaii.edu/basch/uhnpscesu/htms/kahofish/fish_pops/balistid/trigger07.htm botany.hawaii.edu] Rhinecanthus rectangulus. humuhumu nukunuku apua'a. wedge triggerfish - Fishes of Kaloko-Honokohau National Historical Park