Ugrás a tartalomhoz

„I. Amenhotep” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
MastiBot (vitalap | szerkesztései)
17 939 szerkesztés
a Bot: következő módosítása: uk:Аменхотеп I
→‎Sírja és múmiája: link hozzáadása
 
(65 közbenső módosítás, amit 34 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Fáraó
{{Fáraó infobox
|Név=I. Amenhotep
|Név=I. Amenhotep
|Névváltozatok=
|Névváltozatok=
|Előd=[[I. Jahmesz]]
|Előd=[[I. Jahmesz]]
|Utód=[[I. Thotmesz]]
|Utód=[[I. Thotmesz]]
|Kép=[[Kép:58 I Amenhotep.jpg|180px]]
|Kép=58 I Amenhotep.jpg
|Uralkodása=i. e. 1525–1504
|Uralkodása=i. e. 1525 – 1504
|Prenomen=<hiero><-N5-D45-D28-></hiero><br>''Dzseszerkaré''<br>Ré lelke szent
|Prenomen=<hiero><-N5-D45-D28-></hiero><br />''Dzseszerkaré''<br />Ré lelke szent
|Nomen=<hiero><-i-mn:n-R4:t*p-></hiero><br>''Amenhotep''<br>Ámon elégedett
|Nomen=<hiero><-i-mn:n-R4:t*p-></hiero><br />''Amenhotep''<br />Ámon elégedett
|Apja=[[I. Jahmesz]]
|Apja=[[I. Jahmesz]]
|Anyja=[[Ahmesz-Nofertari]]
|Anyja=[[Ahmesz-Nofertari]]
17. sor: 17. sor:
|Építkezései=
|Építkezései=
}}
}}
⚫
'''I. Amenhotep''' az [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomi]] [[XVIII. dinasztia]] második fáraója. A [[hükszósz]] megszállókat kiűző [[I. Jahmesz]] fia volt, valószínűleg gyermekként került a trónra. Apja tevékenységét folytatta: befejezte Jahmesz építkezéseit, megszilárdította az egyiptomi fennhatóságot [[Núbia|Alsó-Núbiában]]. Gyermektelenül halt meg, [[I. Thotmesz]]t jelölte ki örököséül, aki feltehetőleg a húgának a férje volt. Halála után Amenhotepet és anyját, [[Ahmesz-Nofertari]]t istenként tisztelték.


⚫
'''I. Amenhotep''' (uralkodói nevén ''Dzseszerkaré;'' [[I. e. 16. század|i. e. 1534]] körül, ur.: ''kb.'' [[I. e. 16. század|i. e. 1525]] – [[I. e. 16. század|i. e. 1504]]) az [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomi]] [[XVIII. dinasztia]] második fáraója. A [[hükszósz]] megszállókat kiűző [[I. Jahmesz]] fia volt, valószínűleg gyermekként került a trónra. Apja tevékenységét folytatta: befejezte Jahmesz építkezéseit, megszilárdította az egyiptomi fennhatóságot [[Núbia|Alsó-Núbiában]]. Gyermektelenül halt meg, [[I. Thotmesz]]t jelölte ki örököséül, aki feltehetőleg a húgának a férje volt. Halála után Amenhotepet és anyját, [[Ahmesz-Nofertari]]t istenként tisztelték.
⚫
==Származása és trónra lépése==

⚫
I. Jahmesz fáraó és Ahmesz-Nofertari királyné gyermekeként született. Nem ő volt a legidősebb fiú; öt évvel trónra lépése előtt még bátyja volt a kijelölt trónörökös, ő azonban korán meghalt. Úgy tűnik, még gyermek volt, amikor trónra került, és anyja segíthette a kormányzásban.<ref name="S1">Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), p.239</ref>
⚫
== Származása és trónra lépése ==
⚫
I. Jahmesz fáraó és Ahmesz-Nofertari királyné gyermekeként született. Nem ő volt a legidősebb fiú; öt évvel trónra lépése előtt még bátyja volt a kijelölt trónörökös, ő azonban korán meghalt. Úgy tűnik, még gyermek volt, amikor trónra került, és anyja segíthette a kormányzásban.<ref name="S1">Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, {{ISBN|963-425-022-X}}), p.239</ref>


Apja volt az, akinek hosszú háborúskodás után végül sikerült kiűzni Egyiptomból a [[hükszósz]] megszállókat. Amenhotep így már uralkodása elejétől kezdve ténylegesen uralkodott mind Alsó-, mind Felső-Egyiptom felett.
Apja volt az, akinek hosszú háborúskodás után végül sikerült kiűzni Egyiptomból a [[hükszósz]] megszállókat. Amenhotep így már uralkodása elejétől kezdve ténylegesen uralkodott mind Alsó-, mind Felső-Egyiptom felett.
26. sor: 27. sor:
Amenhotep felesége nagy valószínűséggel testvére, [[Ahmesz-Meritamon]] volt,<ref>{{dodson}}, p.127</ref> bár erre minden kétséget kizáró bizonyítékot még nem sikerült találni.<ref>Shaw, op.cit., p.245</ref> Egy további lehetséges felesége Ahhotep, akinek azonban létezése vitatott.<ref>Dodson–Hilton, op.cit., p.128</ref> Lehetséges, hogy volt egy Amenemhat nevű fia, aki azonban gyermekként meghalt.
Amenhotep felesége nagy valószínűséggel testvére, [[Ahmesz-Meritamon]] volt,<ref>{{dodson}}, p.127</ref> bár erre minden kétséget kizáró bizonyítékot még nem sikerült találni.<ref>Shaw, op.cit., p.245</ref> Egy további lehetséges felesége Ahhotep, akinek azonban létezése vitatott.<ref>Dodson–Hilton, op.cit., p.128</ref> Lehetséges, hogy volt egy Amenemhat nevű fia, aki azonban gyermekként meghalt.


==Uralkodása==
== Uralkodása ==
Több jel is arra mutat, Amenhotep pár évig társuralkodó volt apja mellett. Az egyik jel az, hogy Ahmesz-Nofertarit már férje 22. uralkodási évében ''a király anyja''ként említik, tehát fia már uralkodó lehetett.<ref>Shaw, op.cit., p.244</ref> A másik, hogy Amenhotep – karnaki reliefjei alapján – megünnepelte [[szed-ünnep]]ét, vagy legalábbis előkészületeket tett rá, erre az ünnepre pedig hagyományosan a fáraó 30. évében került sor, aminek Amenhotep csak akkor juthatott a közelébe, ha hozzászámolta társuralkodóként töltött éveit is.
Több jel is arra mutat, Amenhotep pár évig társuralkodó volt apja mellett. Az egyik jel az, hogy Ahmesz-Nofertarit már férje 22. uralkodási évében ''a király anyja''ként említik, tehát fia már uralkodó lehetett.<ref>Shaw, op.cit., p.244</ref> A másik, hogy Amenhotep – karnaki reliefjei alapján – megünnepelte [[szed-ünnep]]ét, vagy legalábbis előkészületeket tett rá, erre az ünnepre pedig hagyományosan a fáraó 30. évében került sor, aminek Amenhotep csak akkor juthatott a közelébe, ha hozzászámolta társuralkodóként töltött éveit is.


[[Kép:OsirisStela-AmenhotepIAndAhmoseNofretari BrooklynMuseum.png|220px|thumb|Amenhotep és anyja [[Ozirisz]] előtt]]
[[Kép:OsirisStela-AmenhotepIAndAhmoseNofretari BrooklynMuseum.png|220px|thumb|Amenhotep és anyja [[Ozirisz]] előtt]]
Trónra lépésének ideje elég jól megállapítható, és hozzá viszonyítva több más fáraóé is. Uralkodása alatt íródott az ún. [[Ebers-papirusz]], melyben rögzítik, hogy a [[Szíriusz]] heliakus kelése a 9. évben [[semu]] évszak 3. hava 9. napjára esett. Ez csak minden 1461. évben esett ugyanarra a napra, így abból, hogy I. Amenhotep 9. évében mikorra esett, kikövetkeztethető a fáraó trónra lépésének éve.<ref>Shaw, op.cit., p.27</ref> Némi bizonytalanságra ad okot, hogy nem tudni, hol figyelték meg a csillag felkelését – ha [[Memphisz]]ben, akkor az [[i. e. 1537]]. évben történhetett, amiből következik, hogy a fáraó [[i. e. 1546]]-ban lépett trónra, de ha [[Théba|Thébában]], akkor húsz évvel később, [[i. e. 1517]]-ben figyelhették meg a csillagot ezen a napon, így a fáraó [[i. e. 1517]]-ben lépett trónra.<ref>Kákosy, op.cit., p.32</ref><ref name="Dunn">[http://www.touregypt.net/featurestories/amenhotep1.htm Jimmy Dunn: ''Amenhotep I, the Second King of Egypt's 18th Dynasty'']</ref> Mivel Théba volt a jelentősebb város ebben az időben, feltételezik, hogy az utóbbi dátum a helyes.
Trónra lépésének ideje elég jól megállapítható, és hozzá viszonyítva több más fáraóé is. Uralkodása alatt íródott az ún. [[Ebers-papirusz]], melyben rögzítik, hogy a [[Szíriusz]] heliakus kelése a 9. évben [[semu]] évszak 3. hava 9. napjára esett. Ez csak minden 1461. évben esett ugyanarra a napra, így abból, hogy I. Amenhotep 9. évében mikorra esett, kikövetkeztethető a fáraó trónra lépésének éve.<ref>Shaw, op.cit., p.27</ref> Némi bizonytalanságra ad okot, hogy nem tudni, hol figyelték meg a csillag felkelését – ha [[Memphisz]]ben, akkor az [[i. e. 16. század|i. e. 1537]]. évben történhetett, amiből következik, hogy a fáraó [[i. e. 16. század|i. e. 1546]]-ban lépett trónra, de ha [[Théba|Thébában]], akkor húsz évvel később, [[i. e. 16. század|i. e. 1517]]-ben figyelhették meg a csillagot ezen a napon, így a fáraó [[i. e. 1526]]-ban lépett trónra.<ref>Kákosy, op.cit., p.32</ref><ref name="Dunn">[http://www.touregypt.net/featurestories/amenhotep1.htm Jimmy Dunn: ''Amenhotep I, the Second King of Egypt's 18th Dynasty'']</ref> Mivel Théba volt a jelentősebb város ebben az időben, feltételezik, hogy az utóbbi dátum a helyes.


[[Manethón]] szerint 20 év 7 hónapig vagy 21 évig uralkodott.<ref>[http://www.phouka.com/pharaoh/egypt/history/KLManetho.html Manetho's King List]</ref> Bár a legmagasabb uralkodási éve, ami fennmaradt, a 10., az udvari csillagász, Amenemhat sírja Manethón adatát erősíti meg, a csillagász ugyanis azt írja egy feliratán, hogy 21 évig szolgált Amenhotep alatt.
[[Manethón]] szerint 20 év 7 hónapig vagy 21 évig uralkodott.<ref>[http://www.phouka.com/pharaoh/egypt/history/KLManetho.html Manetho's King List]</ref> Bár a legmagasabb uralkodási éve, ami fennmaradt, a 10., az udvari csillagász, Amenemhat sírja Manethón adatát erősíti meg, a csillagász ugyanis azt írja egy feliratán, hogy 21 évig szolgált Amenhotep alatt.


===Hadjáratai===
=== Hadjáratai ===
Amenhotep folytatta apja [[núbia]]i hadjáratait. Két uralkodói neve, a ''Hórusz''-név („A bika, ki uralma alá hajtja az országokat”) és a ''Két úrnő''-név („Aki nagy félelmet kelt”) arra utalhatott, hogy meg akarta hódítani a környező népeket.<ref name="G202">Nicolas Grimal: ''A History of Ancient Egypt.'' Librairie Arthéme Fayard, 1988. ISBN 90-04-12989-8. p.202</ref>
Amenhotep folytatta apja [[núbia]]i hadjáratait. Két uralkodói neve, a ''Hórusz''-név („A bika, ki uralma alá hajtja az országokat”) és a ''Két úrnő''-név („Aki nagy félelmet kelt”) arra utalhatott, hogy meg akarta hódítani a környező népeket.<ref name="G202">Nicolas Grimal: ''A History of Ancient Egypt.'' Librairie Arthéme Fayard, 1988. {{ISBN|90-04-12989-8}}. p.202</ref>


A 8. uralkodási év körül sikeres hadjáratra került sor a 2. [[katarakta|kataraktától]] délre, hogy kibővítse Egyiptom határait. Feltehetőleg ezt a hadjáratot említi sírjában a kor két híres katonája, [[Jahmesz, Abana fia]] és [[Jahmesz Pennehbet]]. Az aranybányái miatt fontos Núbia egyiptomi uralom alatt tartása nagy anyagi hasznot hozott és lendületet adott Egyiptom gazdaságának.<ref>Shaw, op.cit., pp.239-240</ref> [[Szai]] szigeténél templomot építtetett,<ref>Shaw, op.cit., p.234</ref> ami annak jele, hogy az egyiptomi fennhatóság már a 2. kataraktától délre is megszilárdult.
A 8. uralkodási év körül sikeres hadjáratra került sor a 2. [[katarakta|kataraktától]] délre, hogy kibővítse Egyiptom határait. Feltehetőleg ezt a hadjáratot említi sírjában a kor két híres katonája, [[Jahmesz, Abana fia]] és [[Jahmesz Pennehbet]]. Az aranybányái miatt fontos Núbia egyiptomi uralom alatt tartása nagy anyagi hasznot hozott és lendületet adott Egyiptom gazdaságának.<ref>Shaw, op.cit., pp.239-240</ref> [[Szai (sziget)|Szai]] szigeténél templomot építtetett,<ref>Shaw, op.cit., p.234</ref> ami annak jele, hogy az egyiptomi fennhatóság már a 2. kataraktától délre is megszilárdult.


Jahmesz Pennehbet sírjának egy felirata említ egy hadjáratot Kehek földjére is.<ref name="Cam310">T. G. H. James: ''Egypt: From the Expulsion of the Hyksos to Amenophis I.'' in: The Cambridge Ancient History, vol. 2, part 1, ed. Edwards, I.E.S, et al. Cambridge University Press, 1965. p.310.</ref> Ezt a helyet nem sikerült beazonosítani, feltételezték, hogy a líbiai keheg törzs területére utal, és a líbiaiak Jahmesz halálát kihasználva beljebb nyomultak a Nílus-deltába.<ref>George Steindorff & Keith Seele: ''When Egypt Ruled the East.'' University of Chicago, 1942. p.33</ref> Mint azonban kiderült, a kehegek csak később telepedtek meg ezen a környéken. Lehetséges, hogy Kehek földje is Núbiát jelenti.<ref name="Cam310"/>
Jahmesz Pennehbet sírjának egy felirata említ egy hadjáratot Kehek földjére is.<ref name="Cam310">T. G. H. James: ''Egypt: From the Expulsion of the Hyksos to Amenophis I.'' in: The Cambridge Ancient History, vol. 2, part 1, ed. Edwards, I.E.S, et al. Cambridge University Press, 1965. p.310.</ref> Ezt a helyet nem sikerült beazonosítani, feltételezték, hogy a líbiai keheg törzs területére utal, és a líbiaiak Jahmesz halálát kihasználva beljebb nyomultak a Nílus-deltába.<ref>George Steindorff & Keith Seele: ''When Egypt Ruled the East.'' University of Chicago, 1942. p.33</ref> Mint azonban kiderült, a kehegek csak később telepedtek meg ezen a környéken. Lehetséges, hogy Kehek földje is Núbiát jelenti.<ref name="Cam310"/>
43. sor: 44. sor:
A második átmeneti korban Egyiptom elveszítette a nyugati sivatagot és oázisait.<ref name="Cam311">James, p. 311.</ref> Nem tudni pontosan, mikor sikerült visszafoglalni őket, de nem történhetett I. Amenhotep idejénél később,<ref name="Cam311"/> mivel uralkodása alatt említik egy sztélén „az oázisok kormányzója” címet.<ref name="G203">Grimal, p.203.</ref>
A második átmeneti korban Egyiptom elveszítette a nyugati sivatagot és oázisait.<ref name="Cam311">James, p. 311.</ref> Nem tudni pontosan, mikor sikerült visszafoglalni őket, de nem történhetett I. Amenhotep idejénél később,<ref name="Cam311"/> mivel uralkodása alatt említik egy sztélén „az oázisok kormányzója” címet.<ref name="G203">Grimal, p.203.</ref>


Nincs feljegyzés Szíriába vagy Palesztinába vezetett hadjáratról, de I. Amenhotep utóda, I. Thotmesz, mikor hadjáratot vezetett az [[Eufrátesz]]ig, nem ütközött ellenségbe.<ref>Breasted, p. 30.</ref> Amennyiben Thotmesz nem vezetett korábban hadjáratot ide, úgy valószínűleg elődje tette.<ref>Breasted,p. 28.</ref> Talán erre utal két feljegyzés: Amenhotep feltételezett sírjában említik Kedmi városát, amely valahol [[Kánaán]]ban vagy a [[Jordán folyó|Jordán]]on túl lehet, Amenemhat sírjában pedig ellenséges hangnemben említik [[Mitanni]]t.<ref name="Cam309">James, p. 309.</ref> Ezek a feljegyzések azonban nem feltétlenül utalnak hadjáratra, és nem is biztos, hogy I. Amenhotep uralkodása alatt készültek; Amenhotep sírját nem tudták teljes bizonyossággal azonosítani, Amenemhat pedig több olyan királyt is szolgált, akikről tudni, hogy megtámadták Mitannit.<ref name="Cam309"/>
Nincs feljegyzés Szíriába vagy Palesztinába vezetett hadjáratról, de I. Amenhotep utóda, I. Thotmesz, mikor hadjáratot vezetett az [[Eufrátesz]]ig, nem ütközött ellenségbe.<ref>Breasted, p. 30.</ref> Amennyiben Thotmesz nem vezetett korábban hadjáratot ide, úgy valószínűleg elődje tette.<ref>Breasted, p. 28.</ref> Talán erre utal két feljegyzés: Amenhotep feltételezett sírjában említik Kedmi városát, amely valahol [[Kánaán]]ban vagy a [[Jordán (folyó)|Jordánon]] túl lehet, Amenemhat sírjában pedig ellenséges hangnemben említik [[Mitanni]]t.<ref name="Cam309">James, p. 309.</ref> Ezek a feljegyzések azonban nem feltétlenül utalnak hadjáratra, és nem is biztos, hogy I. Amenhotep uralkodása alatt készültek; Amenhotep sírját nem tudták teljes bizonyossággal azonosítani, Amenemhat pedig több olyan királyt is szolgált, akikről tudni, hogy megtámadták Mitannit.<ref name="Cam309"/>


===Építkezései===
=== Építkezései ===
A fáraó uralkodásának egy jelentős része békében telt, ami kedvezett az építkezéseknek. Deltabéli építkezésekről nem maradt fenn bizonyíték, a központi helyet a fáraó figyelmében minden kétséget kizárólag [[Théba]] foglalta el, melynek istene, [[Ámon]] Egyiptom legfőbb istenévé vált. Az ő tiszteletére épülő [[karnaki templom]] évszázadokon át épült.
A fáraó uralkodásának egy jelentős része békében telt, ami kedvezett az építkezéseknek. Deltabéli építkezésekről nem maradt fenn bizonyíték, a központi helyet a fáraó figyelmében minden kétséget kizárólag [[Théba]] foglalta el, melynek istene, [[Ámon (isten)|Ámon]] Egyiptom legfőbb istenévé vált. Az ő tiszteletére épülő [[karnaki templom]] évszázadokon át épült.


[[Kép:Amenhotep I.jpg|220px|thumb|left|Amenhotep (jobbra) és anyja, Ahmesz-Nofertari egy sztélén]]
[[Kép:Amenhotep I.jpg|220px|thumb|left|Amenhotep (jobbra) és anyja, Ahmesz-Nofertari egy sztélén]]
Amenhotep karnaki építkezései közt megemlítendő az egykori déli főbejárat, egy 20 könyök szélességű mészkőkapu, melynek helyén ma a 7. [[pülón]] áll, valamint egy kápolnák tagolta kőfal. A kápolnákban többek közt Amenhotepet és Ahmesz-Nofertarit ábrázolták, amint Ámonnak áldoznak. Ezeket a mészkőkápolnákat később [[III. Thotmesz]] elbontotta, majd homokkőből újraépíttette.<ref>Shaw, op.cit., p.241</ref> A déli főbejáratot Amenhotep [[szed-ünnep]]ének jelenetei díszítették. A főépítész, [[Ineni]] – aki több későbbi fáraó alatt is szolgált – említi sírja feliratain a 20 könyök szélességű kaput. Ő felügyelte az alabástromszentély, valamint [[I. Szenuszert]] fehér kápolnájának másolata építését is. Ezeket később [[III. Amenhotep]] lebonttatta, hogy az építőanyagot felhasználhassa a 3. pülónhoz, melyet ő építtetett – de a pülónból kibontott kápolnát sikerült rekonstruálni.<ref>Kákosy, op.cit., p.134</ref>
Amenhotep karnaki építkezései közt megemlítendő az egykori déli főbejárat, egy 20 könyök szélességű mészkőkapu, melynek helyén ma a 7. [[pülón]] áll, valamint egy kápolnák tagolta kőfal. A kápolnákban többek közt Amenhotepet és Ahmesz-Nofertarit ábrázolták, amint Ámonnak áldoznak. Ezeket a mészkőkápolnákat később [[III. Thotmesz]] elbontotta, majd homokkőből újraépíttette.<ref>Shaw, op.cit., p.241</ref> A déli főbejáratot Amenhotep [[szed-ünnep]]ének jelenetei díszítették. A főépítész, [[Ineni]] – aki több későbbi fáraó alatt is szolgált – említi sírja feliratain a 20 könyök szélességű kaput. Ő felügyelte az alabástromszentély, valamint [[I. Szenuszert]] fehér kápolnájának másolata építését is. Ezeket később [[III. Amenhotep]] lebontatta, hogy az építőanyagot felhasználhassa a 3. pülónhoz, melyet ő építtetett – de a pülónból kibontott kápolnát sikerült rekonstruálni.<ref>Kákosy, op.cit., p.134</ref>


Amenhotep uralkodása alatt jött létre a [[Királyok völgye]] sírjainak építkezésén dolgozó munkások faluja, melyet ma [[Deir el-Medina]] néven ismernek. Amenhotepet és anyját az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] idején a település patrónusainak tartották és istenként tisztelték.<ref name="S1" />
Amenhotep uralkodása alatt jött létre a [[Királyok völgye]] sírjainak építkezésén dolgozó munkások faluja, melyet ma [[Dejr el-Medina]] néven ismernek. Amenhotepet és anyját az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] idején a település patrónusainak tartották és istenként tisztelték.<ref name="S1" />


Amenhotep a karnaki építkezésekhez [[homokkő]]bányát nyittatott, ezenkívül megkezdte az [[alabástrom]]kitermelést, és a [[Sínai-félsziget]] [[türkiz]]bányáit is megnyittatta. A Sínai-félszigeten rendbehozatta és megnagyobbíttatta [[Hathor]] középbirodalmi kápolnáját Szerabit el-Khadimnál.<ref>Shaw, op.cit., p.240</ref>
Amenhotep a karnaki építkezésekhez [[homokkő]]bányát nyittatott, ezenkívül megkezdte az [[alabástrom]]kitermelést, és a [[Sínai-félsziget]] [[türkiz]]bányáit is megnyittatta. A Sínai-félszigeten rendbehozatta és megnagyobbíttatta [[Hathor]] középbirodalmi kápolnáját Szerabit el-Khadimnál.<ref>Shaw, op.cit., p.240</ref>


[[Kép:22. I. Amenhotep alabástrom kápolnája.jpg|220px|thumb|right|I. Amenhotep alabástrom kápolnája a karnaki templom szabadtéri múzeumában.]]
[[Kép:22. I. Amenhotep alabástrom kápolnája.jpg|220px|thumb|right|I. Amenhotep alabástrom kápolnája a karnaki templom szabadtéri múzeumában.]]

A fáraó ezenkívül építkezett [[Abüdosz]]ban is, akárcsak apja, Dirá Abu'l Nagától délre pedig kis halotti temploma állt; így ő lehetett az első újbirodalmi fáraó, akinek halotti temploma máshol épült, mint sírja.<ref>Richard H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai (Pécs, Alexandra, 2006) ISBN 963-369-556-2, p.174</ref> Ebben a későbbi fáraók követték példáját.
A fáraó ezenkívül építkezett [[Abüdosz (Egyiptom)|Abüdosz]]ban is, akárcsak apja, Dirá Abu'l Nagától délre pedig kis halotti temploma állt; így ő lehetett az első újbirodalmi fáraó, akinek halotti temploma máshol épült, mint sírja.<ref>Richard H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai (Pécs, Alexandra, 2006) {{ISBN|963-369-556-2}}, p.174</ref> Ebben a későbbi fáraók követték példáját.


Több szobra és domborműve a középbirodalmi stílust utánozza, és annyira hasonlóak [[I. Szenuszert]] szobraihoz, hogy gyakran a régészeknek is nehéz megkülönböztetni őket.<ref name="Dunn" />
Több szobra és domborműve a középbirodalmi stílust utánozza, és annyira hasonlóak [[I. Szenuszert]] szobraihoz, hogy gyakran a régészeknek is nehéz megkülönböztetni őket.<ref name="Dunn" />


===Kultúra===
=== Kultúra ===
Amenhotep udvari csillagásza, Amenemhet állítja egy feliraton a sírjában, hogy ő találta fel a [[Vízóra|vízórát]].<ref>Stephanie West: ''Cultural Interchange over a Water-Clock'' (Classical Quarterly, New Series, Vol. 23, No. 1, 61-64. May, 1973)</ref>
Amenhotep udvari csillagásza, Amenemhet állítja egy feliraton a sírjában, hogy ő találta fel a [[Vízóra (időmérő)|vízórát]].<ref>Stephanie West: ''Cultural Interchange over a Water-Clock'' (Classical Quarterly, New Series, Vol. 23, No. 1, 61-64. May, 1973)</ref>


Az Amenhotep uralkodása alatt íródott [[Ebers-papirusz]] a legfontosabb történeti dokumentum az ókori Egyiptom orvostudományát illetően. Szintén ezen a papiruszon maradt fenn egy naptár ünnepnapokkal, mely arra utalhat, I. Amenhotep megpróbálhatta átdolgozni a korábbi naptárakat.<ref name="Dunn" /><ref>Shaw, op.cit., p.242</ref> Ebben az időben nyerhette el végső formáját az ''[[Amduat könyve]],'' mert I. Thotmesz sírjában már megjelenik.
Az Amenhotep uralkodása alatt íródott [[Ebers-papirusz]] a legfontosabb történeti dokumentum az ókori Egyiptom orvostudományát illetően. Szintén ezen a papiruszon maradt fenn egy naptár ünnepnapokkal, mely arra utalhat, I. Amenhotep megpróbálhatta átdolgozni a korábbi naptárakat.<ref name="Dunn" /><ref>Shaw, op.cit., p.242</ref> Ebben az időben nyerhette el végső formáját az ''[[Amduat könyve]],'' mert I. Thotmesz sírjában már megjelenik.


==Sírja és múmiája==
== Sírja és múmiája ==
[[Kép:Amenhotep I Cartonnage.jpg|200px|thumb|Amenhotep múmiája]]
[[Kép:Amenhotep I Cartonnage.jpg|200px|thumb|Amenhotep múmiája]]
Nem tudni pontosan, hol temethették el Amenhotepet eredetileg. Két lehetséges sírhely merült fel: a Dira Abu'l-Naga-i [[ANB]] jelű sír, valamint a Királyok völgyében a [[KV39]]. Az előbbi valószínűbb, mivel találtak itt Amenhotep és családtagjai nevével díszített tárgyakat; a KV39 valószínűleg inkább ideiglenes raktárként szolgálhatott a később a DB320-ba temetett múmiák számára.<ref>[http://www.touregypt.net/featurestories/kv39.htm Mark Andrews: ''KV 39, The Tomb of Amenhotep I?'']</ref> Fennmaradt egy feljegyzés [[IX. Ramszesz]] korából, miszernt Amenhotep sírja abban az időben háborítatlan volt.<ref name="Dunn" />
Nem tudni pontosan, hol temethették el Amenhotepet eredetileg. Két lehetséges sírhely merült fel: a Dira Abu'l-Naga-i [[AN B]] jelű sír, valamint a Királyok völgyében a [[KV39]]. Az előbbi valószínűbb, mivel találtak itt Amenhotep és családtagjai nevével díszített tárgyakat; a KV39 valószínűleg inkább ideiglenes raktárként szolgálhatott a később a DB320-ba temetett múmiák számára.<ref>[http://www.touregypt.net/featurestories/kv39.htm Mark Andrews: ''KV 39, The Tomb of Amenhotep I?'']</ref> Fennmaradt egy feljegyzés [[IX. Ramszesz]] korából, miszernt Amenhotep sírja abban az időben háborítatlan volt.<ref name="Dunn" />


[[1881]]-ben több más királyi [[Múmia|múmiával]] együtt a [[Deir el-Bahari-i rejtekhely]]en találtak rá Amenhotep múmiájára, melyben nem tettek kárt sírrablók. Mivel nagyon szépen megmaradt eredeti múmiamaszkja és bepólyált állapota, ez az egyetlen királyi múmia, melyet nem bontottak ki. Ma a [[kairó]]i [[Egyiptomi Múzeum]]ban található.
[[1881]]-ben több más királyi [[Múmia|múmiával]] együtt a [[Deir el-Bahari-i rejtekhely]]en találtak rá Amenhotep múmiájára, melyben nem tettek kárt sírrablók. Mivel nagyon szépen megmaradt eredeti múmiamaszkja és bepólyált állapota, ez az egyetlen királyi múmia, melyet nem bontottak ki. Ma a [[kairó]]i [[Egyiptomi Múzeum]]ban található.


==Kultusza==
== Kultusza ==
Amellett, hogy Deir el-Medina védőistene volt, három formában is imádták: „a város Amenhotepje”, „Amenhotep, Ámon kedveltje” és „a templomudvar Amenhotepje”. Jóslatokat adó istenként volt ismert. Több ünnepet is tartottak tiszteletére: az első hónapban volt Amenhotep megjelenésének ünnepe a munkások falujában (valószínűleg ekkor vitték szobrát Deir el-Medinába), volt egy ünnepe a negyedik hónap harmincadik napján, valamint kettő a hetedik hónapban. Ezek közül az első valószínűleg halála évfordulója volt, a második pedig „a város ura, Amenhotep király nagy ünnepe” volt, ami négy napig tartott, és később erről kapta a nevét ''Phamenóth'' hava az [[ókori egyiptomi naptár]]ban. Ünnepet rendeztek továbbá Amenhotep tiszteletére a 9. hónap 27. napján illetve a 11. hónap 11. és 13. napja közt, amikor feltehetőleg trónra lépésének évfordulóját ünnepelték.
Amellett, hogy Deir el-Medina védőistene volt, három formában is imádták: „a város Amenhotepje”, „Amenhotep, Ámon kedveltje” és „a templomudvar Amenhotepje”. Jóslatokat adó istenként volt ismert. Több ünnepet is tartottak tiszteletére: az első hónapban volt Amenhotep megjelenésének ünnepe a munkások falujában (valószínűleg ekkor vitték szobrát Deir el-Medinába), volt egy ünnepe a negyedik hónap harmincadik napján, valamint kettő a hetedik hónapban. Ezek közül az első valószínűleg halála évfordulója volt, a második pedig „a város ura, Amenhotep király nagy ünnepe” volt, ami négy napig tartott, és később erről kapta a nevét ''Phamenóth'' hava az [[ókori egyiptomi naptár]]ban. Ünnepet rendeztek továbbá Amenhotep tiszteletére a 9. hónap 27. napján illetve a 11. hónap 11. és 13. napja közt, amikor feltehetőleg trónra lépésének évfordulóját ünnepelték.


Amenhotepet és anyját gyakran a termékenységet – és így az újjászületést – jelképező fekete, esetleg kék arcszínnel ábrázolják. Feltehetőleg azért váltak ilyen fontossá, mert a nép emlékezetében alakjuk egybekapcsolódott az Újbirodalom kezdetével.<ref name="S1" />
Amenhotepet és anyját gyakran a termékenységet – és így az újjászületést – jelképező fekete, esetleg kék arcszínnel ábrázolják. Feltehetőleg azért váltak ilyen fontossá, mert a nép emlékezetében alakjuk egybekapcsolódott az Újbirodalom kezdetével.<ref name="S1" />


==Titulatúra==
== Titulatúra ==
{{Fáraónév
{{Fáraónév
|HóruszHiero=<hiero>E1-G43-D36:I9-N17:N17:N17</hiero>
|HóruszHiero=<hiero>E1-G43-D36:I9-N17:N17:N17</hiero>
|NebtiHiero=<hiero>O29:n:r-H4-G43</hiero>
|NebtiHiero=<hiero>O29:n:r-H4-G43</hiero>
|AranyHiero=<hiero>V29-M4-M4-M4</hiero>
|AranyHiero=<hiero>V29-M4-M4-M4</hiero>
|Hórusz=''Kanaftau''<br>A bika, ki uralma alá hajtja az országokat
|Hórusz=''Kanaftau''<br />A bika, ki uralma alá hajtja az országokat
|Nebti=''Aaneru''<br>Aki nagy félelmet kelt
|Nebti=''Aaneru''<br />Aki nagy félelmet kelt
|Arany=''Wahrenput''<br>Hosszú életű
|Arany=''Wahrenput''<br />Hosszú életű
|PrenomenHiero=<hiero>N5-D45-D28</hiero>
|PrenomenHiero=<hiero>N5-D45-D28</hiero>
|Prenomen=''Dzseszerkaré''<br>Ré lelke szent
|Prenomen=''Dzseszerkaré''<br />Ré lelke szent
|NomenHiero=<hiero>i-mn:n-R4:t*p</hiero>
|NomenHiero=<hiero>i-mn:n-R4:t*p</hiero>
|Nomen=''Amenhotep''<br>Ámon elégedett
|Nomen=''Amenhotep''<br />Ámon elégedett
}}
}}


==Források==
== Források ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
{{commonscat|Amenhotep I}}
* [http://www.touregypt.net/featurestories/amenhotep1.htm Jimmy Dunn: ''Amenhotep I.'']
* [http://www.touregypt.net/featurestories/amenhotep1.htm Jimmy Dunn: ''Amenhotep I.'']
* [http://www.touregypt.net/featurestories/kv39.htm Mark Andrews: ''KV39, The Tomb of Amenhotep I?'']
* [http://www.touregypt.net/featurestories/kv39.htm Mark Andrews: ''KV39, The Tomb of Amenhotep I?'']


{{kiemelt}}
{{kiemelt}}
{{nemzetközi katalógusok}}

{{portál|ókor}}
{{portál|ókor}}


{{DEFAULTSORT:Amenhotep 1}}
{{DEFAULTSORT:Amenhotep 01}}
[[Kategória:Fáraók]]
[[Kategória:Fáraók]]
[[Kategória:XVIII. dinasztia]]
[[Kategória:XVIII. dinasztia]]
[[Kategória:Egyiptomi múmiák]]
[[Kategória:Egyiptomi múmiák]]
[[Kategória:Az i. e. 16. században született személyek]]

[[Kategória:Az i. e. 1500-as években elhunyt személyek]]
[[en:Amenhotep I]]
[[Kategória:Gyermek uralkodók]]
[[ar:أمنحتب الأول]]
[[bcl:Amenhotep I]]
[[bg:Аменхотеп I]]
[[ca:Amenofis I]]
[[cs:Amenhotep I.]]
[[de:Amenophis I.]]
[[eo:Amenhotep la 1-a]]
[[es:Amenofis I]]
[[eu:Amenofis I.a]]
[[fi:Amenhotep I]]
[[fr:Amenhotep Ier]]
[[hr:Amenhotep I.]]
[[it:Amenhotep I]]
[[ja:アメンホテプ1世]]
[[lt:Amenchotepas I]]
[[nl:Amenhotep I]]
[[pl:Amenhotep I]]
[[pt:Amen-hotep I]]
[[ru:Аменхотеп I]]
[[sh:Amenhotep I]]
[[sk:Amenhotep I.]]
[[sv:Amenhotep I]]
[[uk:Аменхотеп I]]
[[vi:Amenhotep I]]
[[zh:阿蒙霍特普一世]]

A lap jelenlegi, 2024. március 31., 20:33-kori változata

I. Amenhotep
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Jahmesz
XVIII. dinasztia
I. Thotmesz
Uralkodásai. e. 1525 – 1504
Prenomen
<
N5D45D28
>

Dzseszerkaré
Ré lelke szent
Nomen
<
imn
n		 R4
t p
>

Amenhotep
Ámon elégedett
ApjaI. Jahmesz
AnyjaAhmesz-Nofertari
FőfeleségeAhmesz-Meritamon
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Amenhotep témájú médiaállományokat.

I. Amenhotep (uralkodói nevén Dzseszerkaré; i. e. 1534 körül, ur.: kb. i. e. 1525 – i. e. 1504) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia második fáraója. A hükszósz megszállókat kiűző I. Jahmesz fia volt, valószínűleg gyermekként került a trónra. Apja tevékenységét folytatta: befejezte Jahmesz építkezéseit, megszilárdította az egyiptomi fennhatóságot Alsó-Núbiában. Gyermektelenül halt meg, I. Thotmeszt jelölte ki örököséül, aki feltehetőleg a húgának a férje volt. Halála után Amenhotepet és anyját, Ahmesz-Nofertarit istenként tisztelték.

Származása és trónra lépése

[szerkesztés]

I. Jahmesz fáraó és Ahmesz-Nofertari királyné gyermekeként született. Nem ő volt a legidősebb fiú; öt évvel trónra lépése előtt még bátyja volt a kijelölt trónörökös, ő azonban korán meghalt. Úgy tűnik, még gyermek volt, amikor trónra került, és anyja segíthette a kormányzásban.[1]

Apja volt az, akinek hosszú háborúskodás után végül sikerült kiűzni Egyiptomból a hükszósz megszállókat. Amenhotep így már uralkodása elejétől kezdve ténylegesen uralkodott mind Alsó-, mind Felső-Egyiptom felett.

Amenhotep felesége nagy valószínűséggel testvére, Ahmesz-Meritamon volt,[2] bár erre minden kétséget kizáró bizonyítékot még nem sikerült találni.[3] Egy további lehetséges felesége Ahhotep, akinek azonban létezése vitatott.[4] Lehetséges, hogy volt egy Amenemhat nevű fia, aki azonban gyermekként meghalt.

Uralkodása

[szerkesztés]

Több jel is arra mutat, Amenhotep pár évig társuralkodó volt apja mellett. Az egyik jel az, hogy Ahmesz-Nofertarit már férje 22. uralkodási évében a király anyjaként említik, tehát fia már uralkodó lehetett.[5] A másik, hogy Amenhotep – karnaki reliefjei alapján – megünnepelte szed-ünnepét, vagy legalábbis előkészületeket tett rá, erre az ünnepre pedig hagyományosan a fáraó 30. évében került sor, aminek Amenhotep csak akkor juthatott a közelébe, ha hozzászámolta társuralkodóként töltött éveit is.

Amenhotep és anyja Ozirisz előtt

Trónra lépésének ideje elég jól megállapítható, és hozzá viszonyítva több más fáraóé is. Uralkodása alatt íródott az ún. Ebers-papirusz, melyben rögzítik, hogy a Szíriusz heliakus kelése a 9. évben semu évszak 3. hava 9. napjára esett. Ez csak minden 1461. évben esett ugyanarra a napra, így abból, hogy I. Amenhotep 9. évében mikorra esett, kikövetkeztethető a fáraó trónra lépésének éve.[6] Némi bizonytalanságra ad okot, hogy nem tudni, hol figyelték meg a csillag felkelését – ha Memphiszben, akkor az i. e. 1537. évben történhetett, amiből következik, hogy a fáraó i. e. 1546-ban lépett trónra, de ha Thébában, akkor húsz évvel később, i. e. 1517-ben figyelhették meg a csillagot ezen a napon, így a fáraó i. e. 1526-ban lépett trónra.[7][8] Mivel Théba volt a jelentősebb város ebben az időben, feltételezik, hogy az utóbbi dátum a helyes.

Manethón szerint 20 év 7 hónapig vagy 21 évig uralkodott.[9] Bár a legmagasabb uralkodási éve, ami fennmaradt, a 10., az udvari csillagász, Amenemhat sírja Manethón adatát erősíti meg, a csillagász ugyanis azt írja egy feliratán, hogy 21 évig szolgált Amenhotep alatt.

Hadjáratai

[szerkesztés]

Amenhotep folytatta apja núbiai hadjáratait. Két uralkodói neve, a Hórusz-név („A bika, ki uralma alá hajtja az országokat”) és a Két úrnő-név („Aki nagy félelmet kelt”) arra utalhatott, hogy meg akarta hódítani a környező népeket.[10]

A 8. uralkodási év körül sikeres hadjáratra került sor a 2. kataraktától délre, hogy kibővítse Egyiptom határait. Feltehetőleg ezt a hadjáratot említi sírjában a kor két híres katonája, Jahmesz, Abana fia és Jahmesz Pennehbet. Az aranybányái miatt fontos Núbia egyiptomi uralom alatt tartása nagy anyagi hasznot hozott és lendületet adott Egyiptom gazdaságának.[11] Szai szigeténél templomot építtetett,[12] ami annak jele, hogy az egyiptomi fennhatóság már a 2. kataraktától délre is megszilárdult.

Jahmesz Pennehbet sírjának egy felirata említ egy hadjáratot Kehek földjére is.[13] Ezt a helyet nem sikerült beazonosítani, feltételezték, hogy a líbiai keheg törzs területére utal, és a líbiaiak Jahmesz halálát kihasználva beljebb nyomultak a Nílus-deltába.[14] Mint azonban kiderült, a kehegek csak később telepedtek meg ezen a környéken. Lehetséges, hogy Kehek földje is Núbiát jelenti.[13]

A második átmeneti korban Egyiptom elveszítette a nyugati sivatagot és oázisait.[15] Nem tudni pontosan, mikor sikerült visszafoglalni őket, de nem történhetett I. Amenhotep idejénél később,[15] mivel uralkodása alatt említik egy sztélén „az oázisok kormányzója” címet.[16]

Nincs feljegyzés Szíriába vagy Palesztinába vezetett hadjáratról, de I. Amenhotep utóda, I. Thotmesz, mikor hadjáratot vezetett az Eufráteszig, nem ütközött ellenségbe.[17] Amennyiben Thotmesz nem vezetett korábban hadjáratot ide, úgy valószínűleg elődje tette.[18] Talán erre utal két feljegyzés: Amenhotep feltételezett sírjában említik Kedmi városát, amely valahol Kánaánban vagy a Jordánon túl lehet, Amenemhat sírjában pedig ellenséges hangnemben említik Mitannit.[19] Ezek a feljegyzések azonban nem feltétlenül utalnak hadjáratra, és nem is biztos, hogy I. Amenhotep uralkodása alatt készültek; Amenhotep sírját nem tudták teljes bizonyossággal azonosítani, Amenemhat pedig több olyan királyt is szolgált, akikről tudni, hogy megtámadták Mitannit.[19]

Építkezései

[szerkesztés]

A fáraó uralkodásának egy jelentős része békében telt, ami kedvezett az építkezéseknek. Deltabéli építkezésekről nem maradt fenn bizonyíték, a központi helyet a fáraó figyelmében minden kétséget kizárólag Théba foglalta el, melynek istene, Ámon Egyiptom legfőbb istenévé vált. Az ő tiszteletére épülő karnaki templom évszázadokon át épült.

Amenhotep (jobbra) és anyja, Ahmesz-Nofertari egy sztélén

Amenhotep karnaki építkezései közt megemlítendő az egykori déli főbejárat, egy 20 könyök szélességű mészkőkapu, melynek helyén ma a 7. pülón áll, valamint egy kápolnák tagolta kőfal. A kápolnákban többek közt Amenhotepet és Ahmesz-Nofertarit ábrázolták, amint Ámonnak áldoznak. Ezeket a mészkőkápolnákat később III. Thotmesz elbontotta, majd homokkőből újraépíttette.[20] A déli főbejáratot Amenhotep szed-ünnepének jelenetei díszítették. A főépítész, Ineni – aki több későbbi fáraó alatt is szolgált – említi sírja feliratain a 20 könyök szélességű kaput. Ő felügyelte az alabástromszentély, valamint I. Szenuszert fehér kápolnájának másolata építését is. Ezeket később III. Amenhotep lebontatta, hogy az építőanyagot felhasználhassa a 3. pülónhoz, melyet ő építtetett – de a pülónból kibontott kápolnát sikerült rekonstruálni.[21]

Amenhotep uralkodása alatt jött létre a Királyok völgye sírjainak építkezésén dolgozó munkások faluja, melyet ma Dejr el-Medina néven ismernek. Amenhotepet és anyját az Újbirodalom idején a település patrónusainak tartották és istenként tisztelték.[1]

Amenhotep a karnaki építkezésekhez homokkőbányát nyittatott, ezenkívül megkezdte az alabástromkitermelést, és a Sínai-félsziget türkizbányáit is megnyittatta. A Sínai-félszigeten rendbehozatta és megnagyobbíttatta Hathor középbirodalmi kápolnáját Szerabit el-Khadimnál.[22]

I. Amenhotep alabástrom kápolnája a karnaki templom szabadtéri múzeumában.

A fáraó ezenkívül építkezett Abüdoszban is, akárcsak apja, Dirá Abu'l Nagától délre pedig kis halotti temploma állt; így ő lehetett az első újbirodalmi fáraó, akinek halotti temploma máshol épült, mint sírja.[23] Ebben a későbbi fáraók követték példáját.

Több szobra és domborműve a középbirodalmi stílust utánozza, és annyira hasonlóak I. Szenuszert szobraihoz, hogy gyakran a régészeknek is nehéz megkülönböztetni őket.[8]

Kultúra

[szerkesztés]

Amenhotep udvari csillagásza, Amenemhet állítja egy feliraton a sírjában, hogy ő találta fel a vízórát.[24]

Az Amenhotep uralkodása alatt íródott Ebers-papirusz a legfontosabb történeti dokumentum az ókori Egyiptom orvostudományát illetően. Szintén ezen a papiruszon maradt fenn egy naptár ünnepnapokkal, mely arra utalhat, I. Amenhotep megpróbálhatta átdolgozni a korábbi naptárakat.[8][25] Ebben az időben nyerhette el végső formáját az Amduat könyve, mert I. Thotmesz sírjában már megjelenik.

Sírja és múmiája

[szerkesztés]
Amenhotep múmiája

Nem tudni pontosan, hol temethették el Amenhotepet eredetileg. Két lehetséges sírhely merült fel: a Dira Abu'l-Naga-i AN B jelű sír, valamint a Királyok völgyében a KV39. Az előbbi valószínűbb, mivel találtak itt Amenhotep és családtagjai nevével díszített tárgyakat; a KV39 valószínűleg inkább ideiglenes raktárként szolgálhatott a később a DB320-ba temetett múmiák számára.[26] Fennmaradt egy feljegyzés IX. Ramszesz korából, miszernt Amenhotep sírja abban az időben háborítatlan volt.[8]

1881-ben több más királyi múmiával együtt a Deir el-Bahari-i rejtekhelyen találtak rá Amenhotep múmiájára, melyben nem tettek kárt sírrablók. Mivel nagyon szépen megmaradt eredeti múmiamaszkja és bepólyált állapota, ez az egyetlen királyi múmia, melyet nem bontottak ki. Ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található.

Kultusza

[szerkesztés]

Amellett, hogy Deir el-Medina védőistene volt, három formában is imádták: „a város Amenhotepje”, „Amenhotep, Ámon kedveltje” és „a templomudvar Amenhotepje”. Jóslatokat adó istenként volt ismert. Több ünnepet is tartottak tiszteletére: az első hónapban volt Amenhotep megjelenésének ünnepe a munkások falujában (valószínűleg ekkor vitték szobrát Deir el-Medinába), volt egy ünnepe a negyedik hónap harmincadik napján, valamint kettő a hetedik hónapban. Ezek közül az első valószínűleg halála évfordulója volt, a második pedig „a város ura, Amenhotep király nagy ünnepe” volt, ami négy napig tartott, és később erről kapta a nevét Phamenóth hava az ókori egyiptomi naptárban. Ünnepet rendeztek továbbá Amenhotep tiszteletére a 9. hónap 27. napján illetve a 11. hónap 11. és 13. napja közt, amikor feltehetőleg trónra lépésének évfordulóját ünnepelték.

Amenhotepet és anyját gyakran a termékenységet – és így az újjászületést – jelképező fekete, esetleg kék arcszínnel ábrázolják. Feltehetőleg azért váltak ilyen fontossá, mert a nép emlékezetében alakjuk egybekapcsolódott az Újbirodalom kezdetével.[1]

Titulatúra

[szerkesztés]
A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
E1G43D36
I9		 N17
N17
N17
Kanaftau
A bika, ki uralma alá hajtja az országokat
Nebti-név
G16
O29
n
r		 H4G43
Aaneru
Aki nagy félelmet kelt
Arany Hórusz-név
G8
V29M4M4M4
Wahrenput
Hosszú életű
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
N5D45D28
Dzseszerkaré
Ré lelke szent
Ré fia
G39N5
 
imn
n		 R4
t p
Amenhotep
Ámon elégedett

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), p.239
  2. ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.127
  3. ↑ Shaw, op.cit., p.245
  4. ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.128
  5. ↑ Shaw, op.cit., p.244
  6. ↑ Shaw, op.cit., p.27
  7. ↑ Kákosy, op.cit., p.32
  8. ↑ a b c d Jimmy Dunn: Amenhotep I, the Second King of Egypt's 18th Dynasty
  9. ↑ Manetho's King List
  10. ↑ Nicolas Grimal: A History of Ancient Egypt. Librairie Arthéme Fayard, 1988. ISBN 90-04-12989-8. p.202
  11. ↑ Shaw, op.cit., pp.239-240
  12. ↑ Shaw, op.cit., p.234
  13. ↑ a b T. G. H. James: Egypt: From the Expulsion of the Hyksos to Amenophis I. in: The Cambridge Ancient History, vol. 2, part 1, ed. Edwards, I.E.S, et al. Cambridge University Press, 1965. p.310.
  14. ↑ George Steindorff & Keith Seele: When Egypt Ruled the East. University of Chicago, 1942. p.33
  15. ↑ a b James, p. 311.
  16. ↑ Grimal, p.203.
  17. ↑ Breasted, p. 30.
  18. ↑ Breasted, p. 28.
  19. ↑ a b James, p. 309.
  20. ↑ Shaw, op.cit., p.241
  21. ↑ Kákosy, op.cit., p.134
  22. ↑ Shaw, op.cit., p.240
  23. ↑ Richard H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai (Pécs, Alexandra, 2006) ISBN 963-369-556-2, p.174
  24. ↑ Stephanie West: Cultural Interchange over a Water-Clock (Classical Quarterly, New Series, Vol. 23, No. 1, 61-64. May, 1973)
  25. ↑ Shaw, op.cit., p.242
  26. ↑ Mark Andrews: KV 39, The Tomb of Amenhotep I?

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Amenhotep&oldid=27021833”