„II. Jazíd omajjád kalifa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{magyaros}} sablonok cseréje |
a Bot: linkjavítás |
||
(20 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
3. sor: | 3. sor: | ||
| név = II. Jazíd |
| név = II. Jazíd |
||
| állam = |
| állam = |
||
| megnevezés = |
| megnevezés = Kalifa |
||
| kép = |
| kép = |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| uralkodás_kezdete = [[720]]. [[október 10]] |
| uralkodás_kezdete = [[720]]. [[október 10.]] |
||
| uralkodás_vége = [[724]]. [[január 26]] |
| uralkodás_vége = [[724]]. [[január 26.]] |
||
| koronázás dátuma = |
| koronázás dátuma = |
||
| titulusai = |
| titulusai = |
||
| teljes_név = Jazíd ibn Abd al-Malik |
| teljes_név = Jazíd ibn Abd al-Malik |
||
| előd = [[II. Omár kalifa]] |
| előd = [[II. Omár omajjád kalifa|II. Omár kalifa]] |
||
| utód = [[Hisám kalifa]] |
| utód = [[Hisám omajjád kalifa|Hisám kalifa]] |
||
| házastárs = Átika bint Jazíd |
| házastárs = Átika bint Jazíd |
||
| gyermekei = [[II. al-Valíd kalifa]]<!--több gyermek esetén <br /> taggel elválasztva --> |
| gyermekei = [[II. al-Valíd omajjád kalifa|II. al-Valíd kalifa]]<!--több gyermek esetén <br /> taggel elválasztva --> |
||
| uralkodóház = [[Omajjádok]] |
| uralkodóház = [[Omajjádok]] |
||
| édesapa = [[Abd al-Malik kalifa]] |
| édesapa = [[Abd al-Malik omajjád kalifa|Abd al-Malik kalifa]] |
||
| édesanya = |
| édesanya = |
||
| születési dátum = [[687]] |
| születési dátum = [[687]] |
||
| születési hely = |
| születési hely = |
||
| halálozási dátum = [[724]]. [[január 26]] |
| halálozási dátum = [[724]]. [[január 26.]] {{életkor-holt|687|0|0|724|1|26}} |
||
| halálozási hely = |
| halálozási hely = |
||
| temetés dátuma = |
| temetés dátuma = |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
|}} |
|}} |
||
'''Jazíd ibn Abd al-Malik''', azaz '''II. Jazíd''' ([[arab írás|arab betűkkel]] يزيد بن عبد الملك – Yazīd ibn ʿAbd al-Malik; [[687]] – [[724]]. [[január 26]] |
'''Jazíd ibn Abd al-Malik''', azaz '''II. Jazíd''' ([[arab írás|arab betűkkel]] يزيد بن عبد الملك – Yazīd ibn ʿAbd al-Malik; [[687]] – [[724]]. [[január 26.]]) volt a [[szunnita iszlám]] tizenharmadik [[kalifa|kalifája]] (uralkodott [[720]]. [[október 10.|október 10-étől]] haláláig), egyben a [[750]]-ig uralkodó [[Omajjádok|Omajjád-dinasztia]] ún. [[Marvánidák|marvánida]] ágának hatodik tagja. |
||
== Kalifátusa == |
== Kalifátusa == |
||
Abd al-Malik harmadik trónra kerülő fia volt, [[I. al-Valíd kalifa|I. al-Valíd]] és [[Szulejmán kalifa|Szulejmán]] öccse. A trónon szintén egy fivére, [[Hisám kalifa|Hisám]] követte. Édesanyja, Átika [[I. Jazíd kalifa]] lánya, így a dinasztiaalapító [[I. Muávija kalifa|I. |
Abd al-Malik harmadik trónra kerülő fia volt, [[I. al-Valíd omajjád kalifa|I. al-Valíd]] és [[Szulejmán omajjád kalifa|Szulejmán kalifa|Szulejmán]] öccse. A trónon szintén egy fivére, [[Hisám omajjád kalifa|Hisám]] követte. Édesanyja, Átika [[I. Jazíd omajjád kalifa|I. Jazíd kalifa]] lánya, így a dinasztiaalapító [[I. Muávija omajjád kalifa|I. Muávija]] unokája volt. Muhammad ibn Júszuf asz-Szakafi lányát, a hírhedt [[al-Haddzsádzs ibn Júszuf]] unokahúgát vette feleségül. |
||
A pietista, puritán életvitelű [[II. Omár kalifa|II. |
A pietista, puritán életvitelű [[II. Omár omajjád kalifa|II. Omár]]t, unokatestvérét követte a trónon. Igyekezett népszerű rokonát utánozni, ám erre [[sport]]- és [[zene]]rajongóként igazából nem volt képes. Két rabnője, Habába és Szaláma rendkívül nagy befolyással volt rá. |
||
Mindjárt uralkodása kezdetén meg kellett birkóznia [[Jazíd ibn al-Muhallab]] felkelésével. Ibn al-Muhallab Szulejmán alatt lett [[Irak]], majd [[Horászán]] kormányzója, és sokat tett hajdani ellenfele, al-Haddzsádzs híveinek üldözéséért. II. Omár ezért bebörtönöztette, ám halálakor kiszabadult és [[Baszra]] városába menekült, ahol a [[háridzsiták|háridzsita]] eretnekek támogatását élvezve fellázadt. Híveit azonban a kalifa tehetséges fivére, [[Maszlama ibn Abd al-Malik|Maszlama]] [[721]]. [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] legyőzte. A csatában maga Ibn al-Muhallab is odaveszett, lázadását hamarosan felszámolták. (A konfliktussorozat a [[kalbiták]] és [[kajsziták]] ellentétéhez is kapcsolódott.) |
Mindjárt uralkodása kezdetén meg kellett birkóznia [[Jazíd ibn al-Muhallab]] felkelésével. Ibn al-Muhallab Szulejmán alatt lett [[Irak]], majd [[Horászán]] kormányzója, és sokat tett hajdani ellenfele, al-Haddzsádzs híveinek üldözéséért. II. Omár ezért bebörtönöztette, ám halálakor kiszabadult és [[Baszra]] városába menekült, ahol a [[háridzsiták|háridzsita]] eretnekek támogatását élvezve fellázadt. Híveit azonban a kalifa tehetséges fivére, [[Maszlama ibn Abd al-Malik|Maszlama]] [[721]]. [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] legyőzte. A csatában maga Ibn al-Muhallab is odaveszett, lázadását hamarosan felszámolták. (A konfliktussorozat a [[kalbiták]] és [[kajsziták]] ellentétéhez is kapcsolódott.) |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
Katonai szempontból a legfontosabb esemény II. Jazíd uralkodása alatt a [[Kazár Birodalom]] elleni háború volt, melyet a [[Türk Birodalom|göktürk kaganátus]] elleni [[transzoxánia]]i harcokban kitűnt [[al-Dzsarráh al-Hakami]], [[Örményország]] és [[Azerbajdzsán]] [[emír]]je vezetett nagy sikerrel: [[722]]-ben a [[Kaszpi-tenger]] partja mentén tört előre, [[723]]-ban pedig kifosztotta [[Balandzsár]] városát. Hakamit ekkor ismeretlen okból – talán féltékenységből – visszahívták, a hadjárat pedig megfeneklett. |
Katonai szempontból a legfontosabb esemény II. Jazíd uralkodása alatt a [[Kazár Birodalom]] elleni háború volt, melyet a [[Türk Birodalom|göktürk kaganátus]] elleni [[transzoxánia]]i harcokban kitűnt [[al-Dzsarráh al-Hakami]], [[Örményország]] és [[Azerbajdzsán]] [[emír]]je vezetett nagy sikerrel: [[722]]-ben a [[Kaszpi-tenger]] partja mentén tört előre, [[723]]-ban pedig kifosztotta [[Balandzsár]] városát. Hakamit ekkor ismeretlen okból – talán féltékenységből – visszahívták, a hadjárat pedig megfeneklett. |
||
A nyugati végeken [[721]]-ben a [[toulouse-i csata|toulouse-i ütközetben]] [[Odo aquitániai herceg]] legyőzte az arabokat, akik ekkor az északi terjeszkedés helyett a keletit választották, megkezdve a menetelést a [[Rhône]] felé, melynek eredményeképpen számos várost hódítottak meg (például [[Montfrin]], [[Avignon]], [[Arles]], [[Aix-en-Provence]], [[Béziers]], [[Nîmes]], [[Agde]]). A [[bizánc]]i határokon [[Konstantinápoly]] sikertelen [[718]]-as ostroma óta nem zajlottak nagyobb hadműveletek. |
A nyugati végeken [[721]]-ben a [[toulouse-i csata|toulouse-i ütközetben]] [[Odo aquitániai herceg]] legyőzte az arabokat, akik ekkor az északi terjeszkedés helyett a keletit választották, megkezdve a menetelést a [[Rhône]] felé, melynek eredményeképpen számos várost hódítottak meg (például [[Montfrin]], [[Avignon]], [[Arles]], [[Aix-en-Provence]], [[Béziers]], [[Nîmes]], [[Agde]]). A [[Bizánci Birodalom|bizánc]]i határokon [[Konstantinápoly]] sikertelen [[718]]-as ostroma óta nem zajlottak nagyobb hadműveletek. |
||
== Hagyatéka == |
== Hagyatéka == |
||
II. Jazíd a hagyomány szerint imádott rabnője, Habába halálát követően nem sokkal a bánatba halt bele, míg más források alapján arra következtethetünk, hogy [[tuberkulózis]]ban hunyt el. A trónon öccse, Hisám követte, aki egy összességében egységes, de mind lassabban terjeszkedő birodalmat vett át. Baljós előjelek is kísérték Jazíd uralkodását: [[Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari|Tabari]]tól tudjuk, hogy 720/721-ben kezdték meg az [[Abbászidák]] nyilvánosan agitációjukat, mely elsősorban a [[síiták]] és a [[maváli]] megnyerését tűzte ki célul a hatalomátvétel támogatására. |
II. Jazíd a hagyomány szerint imádott rabnője, Habába halálát követően nem sokkal a bánatba halt bele, míg más források alapján arra következtethetünk, hogy [[gömőkór|tuberkulózis]]ban hunyt el. A trónon öccse, Hisám követte, aki egy összességében egységes, de mind lassabban terjeszkedő birodalmat vett át. Baljós előjelek is kísérték Jazíd uralkodását: [[Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari|Tabari]]tól tudjuk, hogy 720/721-ben kezdték meg az [[Abbászidák]] nyilvánosan agitációjukat, mely elsősorban a [[síita iszlám|síiták]] és a [[maváli]] megnyerését tűzte ki célul a hatalomátvétel támogatására. |
||
Jazíd fia Hisám halála után [[II. al-Valíd kalifa|II. |
Jazíd fia Hisám halála után [[II. al-Valíd omajjád kalifa|II. al-Valíd]] néven rövid időre örökölte a kalifátus trónját ([[743]]–[[744]]). |
||
== |
== További információk == |
||
*The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis. |
*The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis. |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
*Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Budapest, Gondolat, 1989. |
*Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Budapest, Gondolat, 1989. |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
⚫ | |||
*[[Kalifák listája]] |
|||
⚫ | |||
*[[Kalifák családfája]] |
|||
|évek= 720–724| |
|||
}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
|évek=[[720]] – [[724]]|}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{DEFAULTSORT:Jazid 02}} |
|||
[[en:Yazid II]] |
|||
⚫ | |||
[[ar:يزيد بن عبد الملك]] |
|||
[[Kategória:687-ben született személyek]] |
|||
[[az:II Yezid ibn Əbdülməlik]] |
|||
[[Kategória:724-ben elhunyt személyek]] |
|||
[[ca:Yazid II]] |
|||
[[da:Yazid 2.]] |
|||
[[de:Yazid II.]] |
|||
[[es:Yazid II]] |
|||
[[fa:یزید پسر عبدالملک]] |
|||
[[fi:Jazid II]] |
|||
[[fr:Yazīd II]] |
|||
[[id:Yazid bin Abdul-Malik]] |
|||
[[ms:Yazid bin Abdul Malik]] |
|||
[[pnb:یزید بن عبدالملک]] |
|||
[[ru:Язид II]] |
|||
[[sv:Yazid II]] |
|||
[[tr:II. Yezid]] |
|||
[[ur:یزید بن عبدالملک]] |
A lap jelenlegi, 2024. július 10., 03:08-kori változata
II. Jazíd | |
Jazíd ibn Abd al-Malik | |
Kalifa | |
Uralkodási ideje | |
720. október 10. – 724. január 26. | |
Elődje | II. Omár kalifa |
Utódja | Hisám kalifa |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Omajjádok |
Született | 687 Damaszkusz |
Elhunyt | 724. január 26. (37 évesen) Irbid |
Édesapja | Abd al-Malik kalifa |
Édesanyja | Atikah bint Yazid |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Átika bint Jazíd |
Gyermekei | II. al-Valíd kalifa |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Jazíd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jazíd ibn Abd al-Malik, azaz II. Jazíd (arab betűkkel يزيد بن عبد الملك – Yazīd ibn ʿAbd al-Malik; 687 – 724. január 26.) volt a szunnita iszlám tizenharmadik kalifája (uralkodott 720. október 10-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún. marvánida ágának hatodik tagja.
Kalifátusa
[szerkesztés]Abd al-Malik harmadik trónra kerülő fia volt, I. al-Valíd és Szulejmán kalifa|Szulejmán öccse. A trónon szintén egy fivére, Hisám követte. Édesanyja, Átika I. Jazíd kalifa lánya, így a dinasztiaalapító I. Muávija unokája volt. Muhammad ibn Júszuf asz-Szakafi lányát, a hírhedt al-Haddzsádzs ibn Júszuf unokahúgát vette feleségül.
A pietista, puritán életvitelű II. Omárt, unokatestvérét követte a trónon. Igyekezett népszerű rokonát utánozni, ám erre sport- és zenerajongóként igazából nem volt képes. Két rabnője, Habába és Szaláma rendkívül nagy befolyással volt rá.
Mindjárt uralkodása kezdetén meg kellett birkóznia Jazíd ibn al-Muhallab felkelésével. Ibn al-Muhallab Szulejmán alatt lett Irak, majd Horászán kormányzója, és sokat tett hajdani ellenfele, al-Haddzsádzs híveinek üldözéséért. II. Omár ezért bebörtönöztette, ám halálakor kiszabadult és Baszra városába menekült, ahol a háridzsita eretnekek támogatását élvezve fellázadt. Híveit azonban a kalifa tehetséges fivére, Maszlama 721. augusztus 25-én legyőzte. A csatában maga Ibn al-Muhallab is odaveszett, lázadását hamarosan felszámolták. (A konfliktussorozat a kalbiták és kajsziták ellentétéhez is kapcsolódott.)
Hadügyek
[szerkesztés]Katonai szempontból a legfontosabb esemény II. Jazíd uralkodása alatt a Kazár Birodalom elleni háború volt, melyet a göktürk kaganátus elleni transzoxániai harcokban kitűnt al-Dzsarráh al-Hakami, Örményország és Azerbajdzsán emírje vezetett nagy sikerrel: 722-ben a Kaszpi-tenger partja mentén tört előre, 723-ban pedig kifosztotta Balandzsár városát. Hakamit ekkor ismeretlen okból – talán féltékenységből – visszahívták, a hadjárat pedig megfeneklett.
A nyugati végeken 721-ben a toulouse-i ütközetben Odo aquitániai herceg legyőzte az arabokat, akik ekkor az északi terjeszkedés helyett a keletit választották, megkezdve a menetelést a Rhône felé, melynek eredményeképpen számos várost hódítottak meg (például Montfrin, Avignon, Arles, Aix-en-Provence, Béziers, Nîmes, Agde). A bizánci határokon Konstantinápoly sikertelen 718-as ostroma óta nem zajlottak nagyobb hadműveletek.
Hagyatéka
[szerkesztés]II. Jazíd a hagyomány szerint imádott rabnője, Habába halálát követően nem sokkal a bánatba halt bele, míg más források alapján arra következtethetünk, hogy tuberkulózisban hunyt el. A trónon öccse, Hisám követte, aki egy összességében egységes, de mind lassabban terjeszkedő birodalmat vett át. Baljós előjelek is kísérték Jazíd uralkodását: Tabaritól tudjuk, hogy 720/721-ben kezdték meg az Abbászidák nyilvánosan agitációjukat, mely elsősorban a síiták és a maváli megnyerését tűzte ki célul a hatalomátvétel támogatására.
Jazíd fia Hisám halála után II. al-Valíd néven rövid időre örökölte a kalifátus trónját (743–744).
További információk
[szerkesztés]- The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
- Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988.
- Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Budapest, Gondolat, 1989.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Elődje: II. Omár |
Utódja: Hisám |