Ugrás a tartalomhoz

„II. Jazíd omajjád kalifa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a {{magyaros}} sablonok cseréje
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: linkjavítás
 
(20 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
| név = II. Jazíd
| név = II. Jazíd
| állam =
| állam =
| megnevezés = [[Kalifa#Kalifák listája|Arab kalifa]]
| megnevezés = Kalifa
| kép =
| kép =
| képaláírás =
| képaláírás =
| uralkodás_kezdete = [[720]]. [[október 10]].
| uralkodás_kezdete = [[720]]. [[október 10.]]
| uralkodás_vége = [[724]]. [[január 26]].
| uralkodás_vége = [[724]]. [[január 26.]]
| koronázás dátuma =
| koronázás dátuma =
| titulusai =
| titulusai =
| teljes_név = Jazíd ibn Abd al-Malik
| teljes_név = Jazíd ibn Abd al-Malik
| előd = [[II. Omár kalifa]]
| előd = [[II. Omár omajjád kalifa|II. Omár kalifa]]
| utód = [[Hisám kalifa]]
| utód = [[Hisám omajjád kalifa|Hisám kalifa]]
| házastárs = Átika bint Jazíd
| házastárs = Átika bint Jazíd
| gyermekei = [[II. al-Valíd kalifa]]<!--több gyermek esetén <br /> taggel elválasztva -->
| gyermekei = [[II. al-Valíd omajjád kalifa|II. al-Valíd kalifa]]<!--több gyermek esetén <br /> taggel elválasztva -->
| uralkodóház = [[Omajjádok]]
| uralkodóház = [[Omajjádok]]
| édesapa = [[Abd al-Malik kalifa]]
| édesapa = [[Abd al-Malik omajjád kalifa|Abd al-Malik kalifa]]
| édesanya =
| édesanya =
| születési dátum = [[687]]
| születési dátum = [[687]]
| születési hely =
| születési hely =
| halálozási dátum = [[724]]. [[január 26]]. {{életkor-holt|687|0|0|724|1|26}}
| halálozási dátum = [[724]]. [[január 26.]] {{életkor-holt|687|0|0|724|1|26}}
| halálozási hely =
| halálozási hely =
| temetés dátuma =
| temetés dátuma =
26. sor: 26. sor:
|}}
|}}


'''Jazíd ibn Abd al-Malik''', azaz '''II. Jazíd''' ([[arab írás|arab betűkkel]] يزيد بن عبد الملك – Yazīd ibn ʿAbd al-Malik; [[687]] – [[724]]. [[január 26]].) volt a [[szunnita]] [[iszlám]] tizenharmadik [[kalifa|kalifája]] (uralkodott [[720]]. [[október 10.|október 10-étől]] haláláig), egyben a [[750]]-ig uralkodó [[Omajjádok|Omajjád-dinasztia]] ún. [[Marvánidák|marvánida]] ágának hatodik tagja.
'''Jazíd ibn Abd al-Malik''', azaz '''II. Jazíd''' ([[arab írás|arab betűkkel]] يزيد بن عبد الملك – Yazīd ibn ʿAbd al-Malik; [[687]] – [[724]]. [[január 26.]]) volt a [[szunnita iszlám]] tizenharmadik [[kalifa|kalifája]] (uralkodott [[720]]. [[október 10.|október 10-étől]] haláláig), egyben a [[750]]-ig uralkodó [[Omajjádok|Omajjád-dinasztia]] ún. [[Marvánidák|marvánida]] ágának hatodik tagja.


== Kalifátusa ==
== Kalifátusa ==


Abd al-Malik harmadik trónra kerülő fia volt, [[I. al-Valíd kalifa|I. al-Valíd]] és [[Szulejmán kalifa|Szulejmán]] öccse. A trónon szintén egy fivére, [[Hisám kalifa|Hisám]] követte. Édesanyja, Átika [[I. Jazíd kalifa]] lánya, így a dinasztiaalapító [[I. Muávija kalifa|I. Muávija]] unokája volt. Muhammad ibn Júszuf asz-Szakafi lányát, a hírhedt [[al-Haddzsádzs ibn Júszuf]] unokahúgát vette feleségül.
Abd al-Malik harmadik trónra kerülő fia volt, [[I. al-Valíd omajjád kalifa|I. al-Valíd]] és [[Szulejmán omajjád kalifa|Szulejmán kalifa|Szulejmán]] öccse. A trónon szintén egy fivére, [[Hisám omajjád kalifa|Hisám]] követte. Édesanyja, Átika [[I. Jazíd omajjád kalifa|I.&nbsp;Jazíd kalifa]] lánya, így a dinasztiaalapító [[I. Muávija omajjád kalifa|I.&nbsp;&nbsp;Muávija]] unokája volt. Muhammad ibn Júszuf asz-Szakafi lányát, a hírhedt [[al-Haddzsádzs ibn Júszuf]] unokahúgát vette feleségül.


A pietista, puritán életvitelű [[II. Omár kalifa|II. Omár]]t, unokatestvérét követte a trónon. Igyekezett népszerű rokonát utánozni, ám erre [[sport]]- és [[zene]]rajongóként igazából nem volt képes. Két rabnője, Habába és Szaláma rendkívül nagy befolyással volt rá.
A pietista, puritán életvitelű [[II. Omár omajjád kalifa|II.&nbsp;Omár]]t, unokatestvérét követte a trónon. Igyekezett népszerű rokonát utánozni, ám erre [[sport]]- és [[zene]]rajongóként igazából nem volt képes. Két rabnője, Habába és Szaláma rendkívül nagy befolyással volt rá.


Mindjárt uralkodása kezdetén meg kellett birkóznia [[Jazíd ibn al-Muhallab]] felkelésével. Ibn al-Muhallab Szulejmán alatt lett [[Irak]], majd [[Horászán]] kormányzója, és sokat tett hajdani ellenfele, al-Haddzsádzs híveinek üldözéséért. II. Omár ezért bebörtönöztette, ám halálakor kiszabadult és [[Baszra]] városába menekült, ahol a [[háridzsiták|háridzsita]] eretnekek támogatását élvezve fellázadt. Híveit azonban a kalifa tehetséges fivére, [[Maszlama ibn Abd al-Malik|Maszlama]] [[721]]. [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] legyőzte. A csatában maga Ibn al-Muhallab is odaveszett, lázadását hamarosan felszámolták. (A konfliktussorozat a [[kalbiták]] és [[kajsziták]] ellentétéhez is kapcsolódott.)
Mindjárt uralkodása kezdetén meg kellett birkóznia [[Jazíd ibn al-Muhallab]] felkelésével. Ibn al-Muhallab Szulejmán alatt lett [[Irak]], majd [[Horászán]] kormányzója, és sokat tett hajdani ellenfele, al-Haddzsádzs híveinek üldözéséért. II. Omár ezért bebörtönöztette, ám halálakor kiszabadult és [[Baszra]] városába menekült, ahol a [[háridzsiták|háridzsita]] eretnekek támogatását élvezve fellázadt. Híveit azonban a kalifa tehetséges fivére, [[Maszlama ibn Abd al-Malik|Maszlama]] [[721]]. [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] legyőzte. A csatában maga Ibn al-Muhallab is odaveszett, lázadását hamarosan felszámolták. (A konfliktussorozat a [[kalbiták]] és [[kajsziták]] ellentétéhez is kapcsolódott.)
40. sor: 40. sor:
Katonai szempontból a legfontosabb esemény II. Jazíd uralkodása alatt a [[Kazár Birodalom]] elleni háború volt, melyet a [[Türk Birodalom|göktürk kaganátus]] elleni [[transzoxánia]]i harcokban kitűnt [[al-Dzsarráh al-Hakami]], [[Örményország]] és [[Azerbajdzsán]] [[emír]]je vezetett nagy sikerrel: [[722]]-ben a [[Kaszpi-tenger]] partja mentén tört előre, [[723]]-ban pedig kifosztotta [[Balandzsár]] városát. Hakamit ekkor ismeretlen okból – talán féltékenységből – visszahívták, a hadjárat pedig megfeneklett.
Katonai szempontból a legfontosabb esemény II. Jazíd uralkodása alatt a [[Kazár Birodalom]] elleni háború volt, melyet a [[Türk Birodalom|göktürk kaganátus]] elleni [[transzoxánia]]i harcokban kitűnt [[al-Dzsarráh al-Hakami]], [[Örményország]] és [[Azerbajdzsán]] [[emír]]je vezetett nagy sikerrel: [[722]]-ben a [[Kaszpi-tenger]] partja mentén tört előre, [[723]]-ban pedig kifosztotta [[Balandzsár]] városát. Hakamit ekkor ismeretlen okból – talán féltékenységből – visszahívták, a hadjárat pedig megfeneklett.


A nyugati végeken [[721]]-ben a [[toulouse-i csata|toulouse-i ütközetben]] [[Odo aquitániai herceg]] legyőzte az arabokat, akik ekkor az északi terjeszkedés helyett a keletit választották, megkezdve a menetelést a [[Rhône]] felé, melynek eredményeképpen számos várost hódítottak meg (például [[Montfrin]], [[Avignon]], [[Arles]], [[Aix-en-Provence]], [[Béziers]], [[Nîmes]], [[Agde]]). A [[bizánc]]i határokon [[Konstantinápoly]] sikertelen [[718]]-as ostroma óta nem zajlottak nagyobb hadműveletek.
A nyugati végeken [[721]]-ben a [[toulouse-i csata|toulouse-i ütközetben]] [[Odo aquitániai herceg]] legyőzte az arabokat, akik ekkor az északi terjeszkedés helyett a keletit választották, megkezdve a menetelést a [[Rhône]] felé, melynek eredményeképpen számos várost hódítottak meg (például [[Montfrin]], [[Avignon]], [[Arles]], [[Aix-en-Provence]], [[Béziers]], [[Nîmes]], [[Agde]]). A [[Bizánci Birodalom|bizánc]]i határokon [[Konstantinápoly]] sikertelen [[718]]-as ostroma óta nem zajlottak nagyobb hadműveletek.


== Hagyatéka ==
== Hagyatéka ==


II. Jazíd a hagyomány szerint imádott rabnője, Habába halálát követően nem sokkal a bánatba halt bele, míg más források alapján arra következtethetünk, hogy [[tuberkulózis]]ban hunyt el. A trónon öccse, Hisám követte, aki egy összességében egységes, de mind lassabban terjeszkedő birodalmat vett át. Baljós előjelek is kísérték Jazíd uralkodását: [[Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari|Tabari]]tól tudjuk, hogy 720/721-ben kezdték meg az [[Abbászidák]] nyilvánosan agitációjukat, mely elsősorban a [[síiták]] és a [[maváli]] megnyerését tűzte ki célul a hatalomátvétel támogatására.
II. Jazíd a hagyomány szerint imádott rabnője, Habába halálát követően nem sokkal a bánatba halt bele, míg más források alapján arra következtethetünk, hogy [[gömőkór|tuberkulózis]]ban hunyt el. A trónon öccse, Hisám követte, aki egy összességében egységes, de mind lassabban terjeszkedő birodalmat vett át. Baljós előjelek is kísérték Jazíd uralkodását: [[Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari|Tabari]]tól tudjuk, hogy 720/721-ben kezdték meg az [[Abbászidák]] nyilvánosan agitációjukat, mely elsősorban a [[síita iszlám|síiták]] és a [[maváli]] megnyerését tűzte ki célul a hatalomátvétel támogatására.


Jazíd fia Hisám halála után [[II. al-Valíd kalifa|II. al-Valíd]] néven rövid időre örökölte a kalifátus trónját ([[743]]–[[744]]).
Jazíd fia Hisám halála után [[II. al-Valíd omajjád kalifa|II.&nbsp;al-Valíd]] néven rövid időre örökölte a kalifátus trónját ([[743]]–[[744]]).


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==


*The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
*The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
54. sor: 54. sor:
*Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Budapest, Gondolat, 1989.
*Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Budapest, Gondolat, 1989.


== Kapcsolódó szócikkek ==
{{Kalifa|előző= [[II. Omár kalifa|II. Omár]] |
*[[Kalifák listája]]
|következő=[[Hisám kalifa|Hisám]]|
*[[Kalifák családfája]]
|évek= 720–724|
}}


{{Kalifa|előző=[[II. Omár omajjád kalifa|II. Omár]]|
{{portál|középkor}}
|következő=[[Hisám omajjád kalifa|Hisám]]|
|évek=[[720]] – [[724]]|}}


{{portál|középkor||iszlám|-|arab világ}}
[[Kategória:Kalifák|Jazid II]]


{{DEFAULTSORT:Jazid 02}}
[[en:Yazid II]]
[[Kategória:Kalifák]]
[[ar:يزيد بن عبد الملك]]
[[Kategória:687-ben született személyek]]
[[az:II Yezid ibn Əbdülməlik]]
[[Kategória:724-ben elhunyt személyek]]
[[ca:Yazid II]]
[[da:Yazid 2.]]
[[de:Yazid II.]]
[[es:Yazid II]]
[[fa:یزید پسر عبدالملک]]
[[fi:Jazid II]]
[[fr:Yazīd II]]
[[id:Yazid bin Abdul-Malik]]
[[ms:Yazid bin Abdul Malik]]
[[pnb:یزید بن عبدالملک]]
[[ru:Язид II]]
[[sv:Yazid II]]
[[tr:II. Yezid]]
[[ur:یزید بن عبدالملک]]

A lap jelenlegi, 2024. július 10., 03:08-kori változata

II. Jazíd
Jazíd ibn Abd al-Malik

Kalifa
Uralkodási ideje
720. október 10. 724. január 26.
ElődjeII. Omár kalifa
UtódjaHisám kalifa
Életrajzi adatok
UralkodóházOmajjádok
Született687
Damaszkusz
Elhunyt724. január 26. (37 évesen)
Irbid
ÉdesapjaAbd al-Malik kalifa
ÉdesanyjaAtikah bint Yazid
Testvére(i)
HázastársaÁtika bint Jazíd
GyermekeiII. al-Valíd kalifa
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Jazíd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jazíd ibn Abd al-Malik, azaz II. Jazíd (arab betűkkel يزيد بن عبد الملك – Yazīd ibn ʿAbd al-Malik; 687724. január 26.) volt a szunnita iszlám tizenharmadik kalifája (uralkodott 720. október 10-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún. marvánida ágának hatodik tagja.

Kalifátusa

[szerkesztés]

Abd al-Malik harmadik trónra kerülő fia volt, I. al-Valíd és Szulejmán kalifa|Szulejmán öccse. A trónon szintén egy fivére, Hisám követte. Édesanyja, Átika I. Jazíd kalifa lánya, így a dinasztiaalapító I.  Muávija unokája volt. Muhammad ibn Júszuf asz-Szakafi lányát, a hírhedt al-Haddzsádzs ibn Júszuf unokahúgát vette feleségül.

A pietista, puritán életvitelű II. Omárt, unokatestvérét követte a trónon. Igyekezett népszerű rokonát utánozni, ám erre sport- és zenerajongóként igazából nem volt képes. Két rabnője, Habába és Szaláma rendkívül nagy befolyással volt rá.

Mindjárt uralkodása kezdetén meg kellett birkóznia Jazíd ibn al-Muhallab felkelésével. Ibn al-Muhallab Szulejmán alatt lett Irak, majd Horászán kormányzója, és sokat tett hajdani ellenfele, al-Haddzsádzs híveinek üldözéséért. II. Omár ezért bebörtönöztette, ám halálakor kiszabadult és Baszra városába menekült, ahol a háridzsita eretnekek támogatását élvezve fellázadt. Híveit azonban a kalifa tehetséges fivére, Maszlama 721. augusztus 25-én legyőzte. A csatában maga Ibn al-Muhallab is odaveszett, lázadását hamarosan felszámolták. (A konfliktussorozat a kalbiták és kajsziták ellentétéhez is kapcsolódott.)

Hadügyek

[szerkesztés]

Katonai szempontból a legfontosabb esemény II. Jazíd uralkodása alatt a Kazár Birodalom elleni háború volt, melyet a göktürk kaganátus elleni transzoxániai harcokban kitűnt al-Dzsarráh al-Hakami, Örményország és Azerbajdzsán emírje vezetett nagy sikerrel: 722-ben a Kaszpi-tenger partja mentén tört előre, 723-ban pedig kifosztotta Balandzsár városát. Hakamit ekkor ismeretlen okból – talán féltékenységből – visszahívták, a hadjárat pedig megfeneklett.

A nyugati végeken 721-ben a toulouse-i ütközetben Odo aquitániai herceg legyőzte az arabokat, akik ekkor az északi terjeszkedés helyett a keletit választották, megkezdve a menetelést a Rhône felé, melynek eredményeképpen számos várost hódítottak meg (például Montfrin, Avignon, Arles, Aix-en-Provence, Béziers, Nîmes, Agde). A bizánci határokon Konstantinápoly sikertelen 718-as ostroma óta nem zajlottak nagyobb hadműveletek.

Hagyatéka

[szerkesztés]

II. Jazíd a hagyomány szerint imádott rabnője, Habába halálát követően nem sokkal a bánatba halt bele, míg más források alapján arra következtethetünk, hogy tuberkulózisban hunyt el. A trónon öccse, Hisám követte, aki egy összességében egységes, de mind lassabban terjeszkedő birodalmat vett át. Baljós előjelek is kísérték Jazíd uralkodását: Tabaritól tudjuk, hogy 720/721-ben kezdték meg az Abbászidák nyilvánosan agitációjukat, mely elsősorban a síiták és a maváli megnyerését tűzte ki célul a hatalomátvétel támogatására.

Jazíd fia Hisám halála után II. al-Valíd néven rövid időre örökölte a kalifátus trónját (743744).

További információk

[szerkesztés]
  • The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
  • Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988.
  • Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Budapest, Gondolat, 1989.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Elődje:
II. Omár
Utódja:
Hisám