Orbán Viktor

Orbán Viktor
Fájl:Orbán Viktor MEH.jpg
Magyarország miniszterelnöke
Hivatalban Hivatalba lépés: 2010. május 29.
Helyettes	Semjén Zsolt, Navracsics Tibor
Elnök	Göncz Árpád, Mádl Ferenc (első Orbán-kormány) Sólyom László, Schmitt Pál, Áder János (második Orbán-kormány)
Előd	Bajnai Gordon
A harmadik Magyar Köztársaság 4. miniszterelnöke
Hivatali idő 1998. július 6. – 2002. május 27.
Előd	Horn Gyula
Utód	Medgyessy Péter
Születési név	Orbán Viktor Mihály
Született	1963. május 31. (61 éves) Székesfehérvár
Párt	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Fájl:Fidesz New logo.jpg
Választókerület	Fejér megyei lista
Szülei	Sípos Erzsébet Orbán Győző
Házastársa	Lévai Anikó
Gyermekei	Orbán Ráhel Orbán Gáspár Orbán Sára Orbán Róza Orbán Flóra
Foglalkozás	jogász, politikus
Iskolái	Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola (1977–1981) Eötvös Loránd Tudományegyetem (1981–1987, jogászdoktor, jogtudomány) Pembroke College (1989–1990, nincs, iskolaelhagyás, filozófia)
Vallás	református
Díjak	Knight Grand Cross of the Order of St. Gregory the Great (Budapest, 2004. április 6., Juliusz Janusz) Szent István-díj (2002) HazteOir.org Prize a Magyar Érdemrend nagykeresztje Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének nagykeresztje (2001) Franz Josef Strauss Award (München, 2001, Alfred Bayer) Szent Száva-rend (Budapest, 2022. szeptember, Porfirije Perić) a Szerb Köztársaság Érdemrendje (Belgrád, 2022. szeptember, Aleksandar Vučić) Order 8-September (2013. december 5., Gjorge Ivanov) Magyar Érdemrend Nagy Szent Gergely érdemrend Gediminas-rend Dostyk Order of grade I Order of Glory and Honor Order of the Republika Srpska
Orbán Viktor aláírása
Orbán Viktor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Viktor témájú médiaállományokat.

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar politikus. Országos ismertséget Nagy Imre és társai újratemetésén elmondott beszédével szerzett. 1988-ban a Fidesz egyik alapítója, majd 1993-ig választmányának tagja. 1993 és 2000 között, illetve 2003-tól a párt elnöke. 1990-től országgyűlési képviselő, 1994-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-től 2000-ig a Liberális Internacionálé, 2002-től az Európai Néppárt egyik alelnöke. 1998 és 2002 között és 2010. május 29-től Magyarország miniszterelnöke.

Tanulmányai és családja

Székesfehérváron született. Apai nagyapja, Orbán Mihály állatorvossegéd és állattenyésztési brigádvezető a második világháború után került Alcsútdobozra, ahol gazdálkodással foglalkozott. Édesapja Orbán Győző mezőgazdasági üzemmérnök, édesanyja Sípos Erzsébet gyógypedagógus és logopédus. Két testvére van, Orbán Győző (1965) és Orbán Áron (1977). Gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte, általános iskolai tanulmányait Alcsútdobozon, Vértesacsán és Felcsúton végezte. 1977-ben Székesfehérvárra költözött családjával, itt végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol nyelvi tagozatos osztályában. Érettségi vizsgáit 1981-ben tette le.

Katonaként 1981 és 1982 közt Zalaegerszegen szolgált, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1987-ben diplomázott. 1983-tól diplomájának megszerzéséig volt tagja a Szakkollégiumnak (1989 májusától Bibó István Szakkollégium). 1984-ben több társával együtt megalapította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget. Ezután 1987 és 1989 közt Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. 1989 szeptemberétől a Soros Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta, de tanulmányait az 1990-es magyarországi országgyűlési választás miatt félbeszakította.

Nős, felesége Lévai Anikó jogász, vállalkozó. Öt gyermekük van: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza, Flóra.

A politikában

A rendszerváltásig

Politikai pályafutását gimnáziumi alapszervezeti KISZ-titkárként kezdte. Politikai hozzáállása saját elmondása alapján a honvédségben eltöltött idő alatt változott meg gyökeresen, ahonnan teljesen más emberként távozott. Korábban a szocialista rendszer naiv és elkötelezett híve volt. Alapító tagja és 1989-ig szóvivője lett az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját. 1989. június 16-án Nagy Imre újratemetése alkalmából, a budapesti Hősök terén tartott beszédében szabad választásokat és a szovjet hadsereg kivonulását követelte, s ezzel országosan ismertté vált. 1989 nyarán, a politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként az I/1. politikai albizottságában (Az alkotmánymódosítás kérdései) tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. A plenáris üléseken is képviselte pártját.

1990-től 1998-ig

Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő és Orbán Viktor magyar kormányfő 2001-ben a Mária Valéria híd átadásán

1989–1990-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. 1990-től országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője volt.

Orbán 1992-ig liberális elveket vallott, a pártja is ebben az időben szorosan együttműködött az SZDSZ-szel. Azonban ettől az évtől számolva a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását és a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és támogatói nehezményezését váltva ki ezzel. Ez és az egyéb ellentétek végül Fodor Gábor és társai (többek között Ungár Klára, Hegedüs István, Szelényi Zsuzsa és Molnár Péter parlamenti képviselők és választmányi tagok) távozásához vezettek. Az új elnöki pozícióba 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz – Magyar Polgári Pártra változtatta. A párt foglalta el az 1994-es választási veresége után egyre inkább széteső MDF helyét a magyarországi politikai jobboldalon.

Az 1994. évi országgyűlési választás után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöke volt, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett.

Az 1998-as választás után koalíciót kötött a Magyar Demokrata Fórummal és Torgyán József által vezetett – FKgP-vel, mivel az MDF-fel együtt nem tudott volna többségi kormányt alakítani.

Első miniszterelnöksége (1998–2002)

Orbán Viktor és Deutsch Tamás a Fidesz 2000-es kongresszusán

A Fidesz által vezetett koalíció 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett. 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról. 2000 őszén lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéről és egyéb vállalt posztjairól, mikortól is pártja hivatalosan is átlépett a konzervatív szemléletű Európai Néppártba. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jó néhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökkent a pénzromlás, a költségvetési hiány^[forrás?] és az államadósság is, mely 1998 és 2002 között 61%-ról 55%-ra csökkent. Azon uralkodó nézettel szemben, mely szerint az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az euró-övezet része legyen, az államadósság 2001 után újra emelkedett, és a költségvetési hiány meg sem közelítette a Európai Unió Konvergenciakritériumai által előírt 3%-os deficit-korlátot (az utolsó évben, 2002-ben 8,9% volt, bár ebben a Medgyessy-kormány választás utáni költekezései is benne vannak).

Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos hiányát – de a választás előtt ez a trend megfordult: 2001-ben 4%, míg 2002-ben már 8,9% volt a deficit – és az inflációt^[forrás?], továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő MSZP–SZDSZ-kormány. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rá következő kormányok idején. 2002-ben pártja a parlamenti választáson ellenzékbe szorult az MSZP–SZDSZ koalícióval szemben.

Ellenzéki vezetőként (2002–2010)

Az Európai Néppárt csúcstalálkozóján, 2010. szeptember

A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát, ugyanakkor több mint három éven át nem szólalt fel az országgyűlésben.

2002 októbere óta az Európai Néppárt tíz alelnökének egyike. 2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.

2006. március 19-én a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség miniszterelnök-jelöltjévé választotta, erről azonban pártja első fordulós választási vereségét követően, április 12-én lemondott, Bod Péter Ákos javára. Május 4-én a pártjával közös listán parlamentbe jutott, ám önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott frakciószövetség elnökévé választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)

Orbán 2006. szeptember 17-én a nyilvánosságra került őszödi beszédre a zavargások és tüntetések megkezdődése után úgy reagált, hogy Gyurcsánynak és kormányának le kell mondania, és ideiglenes, „szakértői kormánynak” kell az ország irányítását átvennie. 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén bejelentette a KDNP-vel közös népszavazási kezdeményezést, melyben eredetileg hét kérdés szerepelt. 2007. május 20-án ismét a Fidesz elnökévé választották, így folytatta pártelnöki megbízatását.

2008. március 9-ei ügydöntő népszavazás után többször fogalmazta meg az előrehozott választás szükségességét, mert szerinte az ország és a gazdaság olyan rossz állapotban van, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a szükséges intézkedések meghozatalát.

A 2010-es országgyűlési választás a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett, ennek köszönhetően miniszterelnök-jelöltként lehetősége nyílt másodszor is kormányt alakítani. Pártja Fejér megyei területi listájáról egyúttal parlamenti mandátumot is szerzett.

Második miniszterelnöksége (2010–)

Fájl:Orbán Viktor a Kossuth téren.jpg

Orbán Viktor beszél 2010. május 29-én, a Kossuth téren a második miniszterelnökségét ünneplő szimpatizánsokhoz

Fájl:Orbán Viktor évértékelő beszéde 2011.JPG

Orbán Viktor évértékelő beszéde a Millenárison.

Orbán Viktort 2010. május 29-én délelőtt az Országgyűlés 261 igen szavazattal, 107 nem ellenében a rendszerváltás utáni kilencedik kormány miniszterelnökének választotta. (Mindhárom ellenzéki frakció nemmel szavazott). Ezt követően letette hivatali esküjét.

Orbán népszerűségi mutatója az Ipsos mérése szerint 38 volt 2011 májusában, szemben az egy évvel korábban mért 53-mal, 2011 decemberére pedig 32 pontra esett.

Az elsősorban fideszes megrendelésekből működő, de ezúttal a Heti Válasz megbízásának eleget tevő Nézőpont Intézet 2011 májusában közzétett adatai alapján viszont az emberek Orbán Viktort tartották az elmúlt 20 év legmegfelelőbb miniszterelnökének. Őt követte a rangsorban Antall József, Horn Gyula és Bajnai Gordon holtversenyben, a sort pedig Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc zárta. A kutatás kimutatta továbbá azt is, hogy egy esedékes választáson a Fidesz-KDNP ismételten kétharmados győzelemhez jutott volna. Ezt követően azonban folyamatosan esett a népszerűsége és 2012 júniusában már a rangsor középmezőnyébe süllyedt. Népszerűtlen politikájának köszönhetően pártja ekkor már csak 25% támogatottsággal rendelkezett a választásokon elért 68%-kal szemben.

Kapcsolata a sporttal

Fájl:Orbán Viktor és Mezei György.jpg

Orbán Viktor és dr. Mezey György a felcsúti fociakadémián, 2007. szeptember 29.

Több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a kedvenc sportága a labdarúgás, amelyet nem csak néz, hanem játszik is. Gyerekkorában kisebb csapatokban játszott, 1999-ben lett a FC Felcsút igazolt játékosa, ahol ma is csapattag, de a 2005–2006-os szezon óta egyszer sem lépett pályára. Csatár poszton szerepel, mezszáma 2-es. Játéklehetőséget kapott NB II-es labdarúgó-mérkőzéseken is. Húszévesen a Szegény Dzsoni és Árnika című filmben egy focistát alakított (a szereplő nem szólalt meg).

2007 őszén Molnár Csaba vállalkozót váltva ő lett az amatőr labdarúgókat és több más szakágat magába foglaló Felcsút SE elnöke. Programjában elsődlegesnek nevezte az utánpótlás-nevelés fellendítését. Ezenkívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal, a lánycsapattal és a női kézilabdacsapattal is. Az utánpótlásképzés megfelelő hátterének biztosítása érdekében nyitották meg a Puskás Ferenc Futballakadémiát, a központot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványban Orbán is tevékeny szerepet vállal. 2004-ben az ő 150 ezer forintos adományából alapították, és egy hatezer négyzetméteres területet is felajánlott.

Konfliktusok a személye körül

• 1988. március 15-én A Batthyány-örökmécsesnél rendőrök bántalmazták Orbán Viktort és a segítségére siető Kis János filozófust.
• 2000-ben riporteri kérdésre válaszolva kijelentette, hogy bár nem készülnek rá, de természetesen „az EU-n kívül is van élet”; a nyilatkozatával kapcsolatban sokan támadták.
• 2002. február 11-én a Tufts Egyetem díszdoktori címének átvételére különrepülőgépet vett igénybe 32 millió forintért. A baloldalról számos kritikát kapott emiatt.
• 2006-os parlamenti választás előtt nem nyilvános, de kiszivárgott tatai felvételen – általa vélt MSZP példára utalva – a választási szabályok megszegésére és törvénysértésre biztatta támogatóit, illetve elismerte, hogy ő maga is erre készül, amikor a kampánycsendre vonatkozóan a következőket mondta: „Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.” Az eset miatt politikai ellenfelei az Országos Választási Bizottsághoz fordultak.
• 2006. október 24-én az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán, felszólalásában kijelentette, hogy „az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.” Bár általánosságban fogalmazott, Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus szerint ezzel gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy az Európai Unió ne nyújtson anyagi támogatást Magyarországnak. A témában az Eörsi által kezdeményezett bizottsági meghallgatáson Orbán később visszautasította, hogy szavainak ilyesféle értelme lenne.
• 2008 májusában részleteket szivárogtattak ki egy Kéri László által szervezett, a Filmművészeti Egyetemen megtartott, zártkörű magánbeszélgetésről, amin Orbán Viktor is részt vett. A beszélgetés feltételezett szövege szerint Orbán Viktor többek között azt állította, hogy „Sokaknak sok minden fog fájni.”, hogy a nagy állami beruházásokat – köztük a 4-es metró építését, autópálya-építéseket – felül fogja vizsgálni és le fogja állíttatni. Kéri László cáfolta, hogy a beszélgetés során szóba került volna a metróberuházás leállítása. A Magyar Gárdával kapcsolatban Orbán állítólag kijelentette, hogy úgy fog velük bánni, ahogy Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket; míg Gyurcsány Ferencet „idiótának”, „bolondnak” jellemezte. Később a Blikknek adott interjúban úgy fogalmazott: „Ha ki is csúszott a számon ilyesmi, nem volt helyes ilyet mondanom. Senkiről sem helyes ilyen durván beszélni.” Állítólag azt is kijelentette, hogy tulajdonképpen nem is akart győzni 2006-ban, mert akkor már tudták, milyen rossz állapotban van a gazdaság. A Szonda Ipsos május 28-án nyilvánosságra hozott, a Népszabadság felkérésére készített felmérése szerint az emberek többsége nem helyesli a nyugdíjak befagyasztását, a 4-es metró építésének leállítását és az autópálya-építések szüneteltetését. Kéri László felháborodottságának adott hangot, hogy a nyolcvanas éveket idéző, törvénytelen titkosszolgálati módszerekkel figyelik meg az általa vezetett Kéri-kört. Az Orbán Viktor részvételével tartott összejövetelről nem akart beszélni, mert az ellenkezne a kör által elfogadott játékszabályokkal, illetve a baloldalról többen üzentek neki, hogy jobb lenne, ha nem részletezné, mi is hangzott el valójában. Orbán nem nyilatkozott a beszéd tartalmával kapcsolatban, de a Hír TV-ben kijelentette, hogy nem bánná, ha a Színművészeti Egyetemen elmondott beszéde megjelenne, mert úgyis mindig annak tudatában beszél, hogy valószínűleg lehallgatják a titkosszolgálatok. Kóka János Orbán „őszödi beszédének” nevezte az esetet, amelyből szerinte kiderült, hogy kormányra kerülése esetén mit tenne a Fidesz.
• 2010 júliusában Mesterházy Attila közvetlenül MSZP pártelnökké történt megválasztása után politikai tisztogatással vádolta meg Orbán Viktort: „Mi szóltunk, hogy ha Orbán kétharmados hatalomhoz jut, megpróbálja elfoglalni Magyarországot, büntetőhadjáratot indít minden másként gondolkodóval szemben, politikai tisztogatásba fog kezdeni, klientúrát fog építeni, saját oligarcháit, pártkatonáit fogja a fontos pozíciókba ültetni.”

Díjak, elismerések

George W. Bush és Orbán Viktor a Fehér Házban 2001 májusában

• Az Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorának választotta (2000)
• Az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díja (2001)
• A Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award (2001)
• A Hanns Seidel Alapítvány Josef Strauss-díja (2001)
• A Francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztje (2001)
• A Tufts Egyetem díszdoktori címe (2002. február 11.)
• „Szociális Piacgazdaságért” díj (2002)
• Szék díszpolgára (2002)
• A Szent István-díj első kitüntetettje (2002)
• Mérite Européen díj (2004)
• A Pápai Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje (2004)
• Esztergom díszpolgára (2006)
• Csíkszereda – PRO URBE kitüntetés (2008)

Irodalom

Interjúkötetei, beszédei

• Hollós János – Kondor Katalin: Szerda reggel – Rádiós beszélgetések Orbán Viktor miniszterelnökkel, 1998. szeptember – 2000. december, ISBN 963-933-732-3
• Hollós János – Kondor Katalin: Szerda reggel – Rádiós beszélgetések Orbán Viktor miniszterelnökkel, 2001–2002, ISBN 963-933-761-7
• A történelem főutcáján – Magyarország 1998–2002, Orbán Viktor miniszterelnök beszédei és beszédrészletei, Magyar Egyetemi Kiadó, ISBN 963-863-831-1
• 20 év – Beszédek, írások, interjúk, 1986–2006, Heti Válasz Kiadó, ISBN 963-946-122-9
• Egy az ország, Bp., Helikon kiadó, 2007, ISBN 978-963-2270203
• Rengés-Hullámok , Bp., Helikon kiadó, 2010, ISBN 978-963-2272290

Róla

• Kéri László: Orbán Viktor, Századvég kiadó, Budapest, 1994. ISBN 963-838-456-5,
• Rácz András: Orbán Viktor 7 titka, Ratius Kiadó, Budapest, 2004. ISBN 963-217-186-1 [3], honlapja,
• Debreczeni József: Orbán Viktor, Osiris kiadó, Budapest, 2002. ISBN 963-389-443-3 (A kiadó honlapja),
• Kopátsy Sándor: Az Orbán-jelenség, 2002 – a MEK honlapján elérhető: link
• Dr. Kende Péter: A Viktor, kiadó: KendeArt Kft., Budapest, 2002, ISBN 963-009-037-6 honlapjáról letölthető
• Szabó Kálmán: „Hiszünk a szeretet és az összefogás erejében”. Orbán Viktor politikai krédója, Kairosz Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963-948-429-6 libri.hu/konyv
• Fiúk a szőlőben A tokaji borcsaták per- és sajtóanyaga, Élet és Irodalom-könyvek, 2005. ISBN 963-865-264-0
• Ferenczi Krisztina: Szüret – Az Orbán-vagyonok nyomában, Diario, 2006, ISBN 963-229-223-5
• Debreczeni József: Hazárdjáték, Bíbor kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9634-64-0 (A kiadó honlapja),
• Debreczeni József: Arcmás, Noran-Libro kiadó, Budapest, 2009. ISBN 963-389-443-3 (honlapja),
• Dr. Kende Péter: Az igazi Orbán Viktor – A Viktor 2, Hibiszkusz Könyvkiadó, Budapest, 2005,2006. ISBN 963-823-313-3 honlapjáról letölthető

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Viktor témájú médiaállományokat.

• Orbán Viktor weboldala
• Orbán Viktor beszéde Nagy Imre újratemetésén, 1989. június 16.
• Origo.hu: Nincs elveszett labda – Orbán Viktor és a magyar foci, 2010. március 31.
  

Elődje:
Horn Gyula

Magyarország miniszterelnöke
1998–2002

Utódja:
Medgyessy Péter

Elődje:
Bajnai Gordon

Magyarország miniszterelnöke
2010–

Utódja:
hivatalban

Elődje:
Országos választmány

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke

Utódja:
Kövér László

Elődje:
Áder János

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke

Utódja:
hivatalban