„Nátrium-klorid” változatai közötti eltérés

	Nátrium-klorid
IUPAC-név	nátrium-klorid
Más nevek	kősó, konyhasó, só
	Kémiai azonosítók
CAS-szám	7647-14-5
RTECS szám	VZ4725000
ATC kód	A12CA01 B05CB01 S01XA03
Gyógyszer szabadnév	sodium chloride
	Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	NaCl
Moláris tömeg	58,44277 g/mol
Megjelenés	fehér vagy színtelen kristályok, vagy por
Sűrűség	2,16 g/cm³ (szilárd)
Olvadáspont	801 °C
Forráspont	1465 °C (1738 K)
Oldhatóság (vízben)	35,9 g/100 ml (25 °C)
Törésmutató (nD)	1,544 (589 nm)
	Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	lapon középpontos kockarács
Koordinációs; geometria	oktaéderes
	Veszélyek
EU osztályozás	nincsenek veszélyességi szimbólumok
Főbb veszélyek	irritatív, maró hatású
NFPA 704	0 1 0
R mondatok	(nincs)
S mondatok	(nincs)
Lobbanáspont	nem gyúlékony
	Rokon vegyületek
Azonos kation	NaF, NaBr, NaI
Azonos anion	LiCl, KCl, RbCl,; CsCl, MgCl2, CaCl2
Rokon só	nátrium-acetát
	Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. május 4., 11:40-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: nátrium-klorit (klórossavsó).

A nátrium-klorid (Na Cl) – más néven konyhasó, só, kősó, tengeri só – az egyik legfontosabb, az állatok és az ember számára nélkülözhetetlen vegyület. Ásványtani neve halit. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Natrii chloridum néven hivatalos.

Tulajdonságai

Fizikai tulajdonságok

Színtelen, szagtalan, kristályos vegyület, íze a legerősebben sós az ismert anyagok közül. Ionrácsos anyag, szilárd halmazállapotban lapon középpontos kockarácsot alkot. Az ionrácsot pozitív nátrium (Na⁺) és negatív klorid (Cl⁻) ionok alkotják. Az ionokat erős elektrosztatikus vonzóerő – az ionkötés – tartja össze. Minden pozitív iont hat negatív ion, és minden negatív iont hat pozitív ion vesz körül, tehát az ellentétes töltésű ionok számaránya 1:1. Ezt jelöli a konyhasó összegképlete (kémiai képlete) is: NaCl. Kristálya kifelé semleges.^[2] Kocka alakú kristályai kitűnően hasadnak a kocka lapjai mentén, a nagyobb kristályok ütés hatására apróbb, kocka alakú kristályokra törnek szét. Ez a kockarács az egyik legszabályosabb kristályforma.

Vízben jól oldódik, miközben nagymértékben disszociál összetevőire: pozitív töltésű hidratált nátrium- (Na⁺) és negatív töltésű hidratált klorid- (Cl⁻) ionokra. Vizes oldata semleges kémhatású. Jó vízoldhatóságát bizonyítják tengereink, melyek mind tartalmaznak oldott sót, valamint a földi élet majdnem minden sejtje, ahol a sejtközi folyadékok sóoldatok. Érdekes tulajdonsága, hogy vízoldhatósága, ellentétben majdnem minden szervetlen sóval, nem függ számottevő mértékben a víz hőmérsékletétől. Tehát 90 °C-on alig oldódik jobban, mint 10 °C-on. Vizes oldata és olvadéka jól vezeti az elektromos áramot (elektrolit), jól oldódik cseppfolyós ammóniában is.

A tiszta nátrium-klorid nem higroszkópos, de ha szennyezést (például magnéziumsót) tartalmaz, nedvszívóvá, tapadóssá válik. Alkoholban oldhatatlan.

-5°C hóval vagy jégdarával összekeverve a só oldódásakor energiát von el a környezetétől és a keverék hőmérséklete -18°C-ra hűl rövid idő alatt. Ez a gyakorlatban elismert érték. Azonban az eutektikum hőmérséklete valójában -23°C. Az oldási folyamat akkor hatékony, ha a bekevert komponensek aránya (tömegtörtje) 0,25 körül van. Az ilyen elegy a frigorific oldatok közé tartozik(wd).

Kémiai tulajdonságok

Stabil vegyület, magas hőmérsékletre hevítve sem kezd el bomlani. Kénsav hatására nátrium-biszulfát keletkezik belőle és hidrogén-klorid szabadul fel. Ha a konyhasó fölöslegben van, a nátrium-hidrogén-szulfát hevítés hatására további sósavat tehet szabaddá a nátrium-kloridból nátrium-szulfát keletkezése közben.

\mathrm {NaCl+H_{2}SO_{4}\rightarrow NaHSO_{4}+HCl}

\mathrm {NaHSO_{4}+NaCl\rightarrow Na_{2}SO_{4}+HCl}

A lángot a nátrium-klorid – és minden más nátriumvegyület is – élénksárgára festi, a nátrium-nitrátot ezért használják a sárga színű tűzijáték előállításához. A lángfestés a nátrium minőségi kimutatására is használható.

Előfordulása

A nátrium-klorid igen nagy mennyiségben fordul elő a Föld felszínén, főként a világtengerekben, óceánokban. Ezek összességében 3-3,5% oldott sót tartalmaznak, melynek kb. 80%-a NaCl. A sarkkörök tájékán az olvadó jég miatt ennél alacsonyabb a sókoncentráció, egyes lefolyás nélküli tavak, tengerek viszont magasabb sótartalmúak. Ilyen például a Holt-tenger. A sókoncentráció gyakran annyira megnő, hogy az oldat túltelítetté válik, és a só kikristályosodik.

A sótelepek nyílt tengerektől elszakadt tengerrészek beszáradásakor keletkeztek. Ezek azokat a sókat tartalmazzák, amik eredetileg a tengerben voltak oldva, legnagyobb mennyiségben nátrium-kloridot. A nátrium-klorid mellett kisebb mennyiségben megtalálható a nátrium-bromid és -jodid, a nátrium-szulfát, illetve tartalmaznak kálium-, magnézium- és kalciumsókat is, ezek főként a sótelepek fedőrétegében találhatók.

Előállítása

A nátrium-kloridot vagy konyhasót a kibányászott kősó tisztításával, valamint a tengervíz bepárlásával nyerik.

Kősóbányászatra csak olyan rétegek alkalmasak, amelyek legalább 97-98% nátrium-kloridot tartalmaznak. Az ennél alacsonyabb sótartalmú rétegekből a kősót kioldással nyerik. A kioldást a föld alatt végzik, úgy, hogy először vizet szivattyúznak a bányába, majd ha az oldat telített lett, kiszivattyúzzák és bepárolják.

A tengeri sót a tengervíz bepárlásával kapják, mely nem csak nátrium-kloridot tartalmaz, hanem más ásványi anyagokat is. Meleg éghajlatú területeken a tenger vizét lapos medencékbe engedik, és a Nap melege segítségével párolják be. A Föld legnagyobb sólepárlója a mexikói Déli-Alsó-Kalifornia állam északi részén, Guerrero Negro városa mellett található.^[3]

A kereskedelmi minőségű, ipari só körülbelül 2-3% szennyezést tartalmaz, főként magnézium-kloridot, kalcium-kloridot és kalcium-szulfátot. Ez higroszkópos, levegőn állva megnyirkosodik. A kereskedelmi minőségű sónál azonban nagyobb tisztaságúra van szükség étkezési, gyógyszerészeti és egyéb kémiai célokra.

A sót úgy tisztítják, hogy először feloldják vízben, majd nátrium-karbonát hozzáadásával a kalcium- és magnéziumsókat kalcium-karbonát, illetve magnézium-karbonát csapadék alakjában leválasztják. Az oldatot ezután sósavval semlegesítik, majd főzéssel besűrítik. Ebből tiszta nátrium-kloridot HCl-gáz belevezetésével nyernek, ez részben kiválasztja a nátrium-kloridot, de a kis mennyiségben jelenlévő szennyezéseket nem.

Laboratóriumban NaCl keletkezik sósav és nátrium-hidroxid semlegesítési reakciója, vagy nátrium-karbonát és sósav reakciója során.

Szerepe az élő szervezetekben

Az állatok és az ember is igényli a sót. Fontos alkotórésze az emberi szervezetnek. Mindig megtalálható a testnedvekben, a vérben, az izzadságban és a vizeletben. Fontos szerepe van az izotónia, azaz a megfelelő ozmózisnyomás fenntartásában. A nátrium-klorid szükséges a gyomorsav képződéséhez is. A szervezetbe a táplálékkal jut be. Főként növényi táplálék esetén nagyon fontos, hogy a szervezetbe megfelelő mennyiségű konyhasó jusson be, mert a növények csak nagyon kevés nátriumsót tartalmaznak. Ezért nyalatnak a növényevő állatokkal kősót. Az ember naponta körülbelül 5-15 g nátrium-kloridot fogyaszt, ami arányban áll az ürítéssel, de ez általában messze meghaladja a szükségletet.

A sejtek közötti folyadék (extracelluláris tér) kb. 136-146 mmol/l nátrium iont tartalmaz. Az extracelluláris tér ásványi anyag összetételét a Ringer-oldat jól közelíti, melynek nagy része (kb. 95%) NaCl. A fiziológiás sóoldat, amely 0,9%-os (tömegszázalék) NaCl-oldat, izoozmotikus (300 mOsm/l) az emlősök extracelluláris folyadékával, így alkalmas nagy vérveszteség esetén a gyűjtőérbe fecskendezve a vér pótlására. A gyakorlatban inkább Ringer-oldatot használnak, mivel az a főbb ionok tekintetében jobban megközelíti a extracelluláris tér ionösszetételét.

Felhasználása, jelentősége

Iparban

Fontos kémiai alapanyag, a legtöbb nátriumvegyületet és kloridot nátrium-kloridból állítják elő.

Tömény vizes oldatának elektrolízisével nátronlúg (NaOH) állítható elő. Ebből a nátrium-hidroxidból szén-dioxid hatására szóda és víz keletkezik: $\mathrm {2NaOH+CO_{2}\rightarrow Na_{2}CO_{3}+H_{2}O}$ .

Ezenkívül felhasználják még kisózásra (szerves anyagok, például szappan, festékek kiválasztására oldatokból), bőrcserzésre, agyagáruk zománcozására, jég megolvasztására és hűtőkeverékek készítésére.

A hűtőkeverékeknek az az alapja, hogy olvadáspontjuk alacsonyabb, mint a tiszta vízé. A jég vagy a hó a sózás hatására a felületén megolvad, és a hőmérséklete addig csökken, amíg el nem éri a sóoldat olvadáspontját. Nátrium-kloriddal ‒20 °C-os hőmérséklet is elérhető.

A kohászatban felhasználják az ezüst, az arany, a réz és a cink előállításnál.

A spektroszkópia sárga nátriumfény előállítására használja. Az infravörös spektroszkópiában lencséket és prizmákat készítenek belőle.

Ízesítőszerként

A konyhasó az egyetlen ásványi eredetű ízesítő anyag, amelyet nem csak az ételek ízesítéséhez, hanem azok tartósításához is használunk.

Például hús és hal tartósítására is használják, mert a szövetekből vizet von el, és ezáltal meggátolja a káros baktériumok szaporodását.

A kellően fűszerezett étel ízét kiemeli, javítja a sózás, de ha túlsózzuk az ételt, a só elnyomja a fűszerek ízét.

A kereskedelemben többféle típus kapható, melyek az eredet, szemcsefinomság, tisztaság, adalékanyagok tekintetében különbözhetnek egymástól.

Adalékanyagok a konyhasóban

A minőségi konyhasó adalékanyagokat is tartalmaz; magnézium-karbonátot az összetapadás gátlására, illetve jódot (kálium-jodid vagy kálium-jodát formában) a golyva (lat: struma) illetve egyéb jódhiányos panaszok megelőzésére. (Erre a tengerektől távol eső területeken, így Közép-Európában, különösen Magyarországon nagy szükség van, mivel a talajok, így a táplálék is jódban rendkívül szegény.)

Gyógyászatban

A só életszükséglet. A sóhiány szédülést, izomgyengeséget, görcsöket okozhat, de kritikusabb helyzetben apátiához, halálhoz vezethet.

Szervezetünk napi NaCl-szükséglete széles határok között változik. Nyáron a nagyobb folyadékveszteség miatt jóval nagyobb a szükséglet is, télen amikor keveset izzadunk, ez jóval kevesebb. Átlagos vegyes táplálkozás mellett kb. 5-15 g sót fogyasztunk, mely könnyedén csökkenthető 3 g-ra. Teljes éhezés alatt, semleges környezeti hőmérséklet mellett a nátriumveszteség minimális (20–30 mg), mert a vese nátriumkonzerváló mechanizmusai a szárazföldi életforma általában nátriumszegény környezeti körülményeihez adaptálódva igen hatékonyan képes megőrizni a nátriumot. Ezzel szemben ha az ember nagyobb sóadagot elfogyaszt (15-25 g NaCl), a többlet csak 1-2 nap alatt ürül ki. A kutya veséje ebből a szempontból sokkal tökéletesebb, mert 4 g/ttkg NaCl-terhelés egy napon belül kiürül.^[4]

Fiziológiás oldat: 0,9%-os oldatát fiziológiás vagy izotóniás sóoldatként használják (infúzió).

(lásd még: Szerepe az élő szervezetekben szakasz).

Történelme

A só a történelem folyamán mindig fontos alapanyag volt. A korábbi évszázadokban, amikor még a hűtőt nem ismerték, sóval tartósítottak. A 20. századig több országban monopólium volt sót előállítani, akkora haszon volt rajta. Indiában ezért is indult el a függetlenségi passzív harc.

A só fizetőeszköz volt az ókorban és még a középkorban is. Megbecsültségét jelzi, hogy számos népnél szokás a vendéget kenyérrel és sóval fogadni.

Magyarország hosszú ideig gazdag volt sóbányákban. (Aknaszlatina-Marosújvár-Parajd). A máramarosi és a parajdi sóbányák termelése királyi monopólium volt. Erdélyből a sószállító vízi úton tutajjal hozták le a sót Szegedig, és ott raktározták, majd osztották el az országban.

Források

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások

↑ ^a ^b ^c A 7647-14-5 CAS-számhoz tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 22. (JavaScript szükséges) (angolul)
↑ Archivált másolat. [2011. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 9.)
↑ Guerrero Negro: La salina más grande del mundo (spanyol nyelven). [2015. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 30.)
↑ Bálint Péter. Orvosi élettan, második kiadás, Budapest: Medicina kiadó (1975). ISBN 9632400240

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[IFA_GESTIS-1] A 7647-14-5 CAS-számhoz tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 22. (JavaScript szükséges) (angolul)

[2] Archivált másolat. [2011. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 9.)

[3] Guerrero Negro: La salina más grande del mundo (spanyol nyelven). [2015. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 30.)

[4] Bálint Péter. Orvosi élettan, második kiadás, Budapest: Medicina kiadó (1975). ISBN 9632400240

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 |   ImageFile1 = Selpologne.jpg
 |   ImageFile2 = Sodium-chloride-3D-ionic.png
-|   IUPACName = sodium chloride
+|   IUPACName = nátrium-klorid
-|   OtherNames = nátrium-klorid, kősó, konyhasó, só
+|   OtherNames = kősó, konyhasó, só
 |   CASNo = 7647-14-5
 |   RTECS = VZ4725000
-|   ATC_Supplemental = {{ATC|A12|CA01}} {{ATC|B05|CB01}} {{ATC|A12|CA01}} {{ATC|S01|XA03}}
+|   ATC_Supplemental = {{ATC|A12|CA01}} {{ATC|B05|CB01}} {{ATC|S01|XA03}}
 |   INN     = sodium chloride
 |   Formula = [[Nátrium|Na]][[klór|Cl]]
@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 |   MeltingPt = 801&nbsp;°C
 |   BoilingPt = 1465&nbsp;°C (1738 K)
-|   Index of Refraction = 1,544 (589 nm)
+|   RefractIndex = 1,544 (589 nm)
 |   Coordination = oktaéderes
-|   Structure = lapon középpontos kockarács
+|   CrystalStruct = lapon középpontos kockarács
 |   MainHazards = irritatív, maró hatású
 |   NFPA-H = 1
@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 |   OtherFunctn = [[nátrium-acetát]]
 }}
+{{más|nátrium-klorit|[[klórossav]]só}}
-A '''nátrium-klorid''' ('''[[Nátrium|Na]][[klór|Cl]]''') – más néven '''[[konyhasó]]''', <!--(régi magyar nevén: '''szikenyhalvag''')-->só, kősó, tengeri só – az egyik legfontosabb, az állatok és az ember számára nélkülözhetetlen vegyület. Ásványtani ali g '''halit'''. {{phhg8| Natrii chloridum }}
+A '''nátrium-klorid''' ('''[[Nátrium|Na]][[klór|Cl]]''') – más néven '''[[konyhasó]]''', só, kősó, tengeri só – az egyik legfontosabb, az állatok és az ember számára nélkülözhetetlen vegyület. Ásványtani neve '''halit'''. {{phhg8| Natrii chloridum }}
 == Tulajdonságai ==
@@ 43. sor: / 43. sor: @@
 === Fizikai tulajdonságok ===
+[[Szín]]telen, [[szag]]talan, kristályos [[vegyület]], íze a legerősebben ''sós'' az ismert anyagok közül. [[Ionrács]]os anyag, szilárd [[halmazállapot]]ban lapon középpontos kockarácsot alkot. Az ionrácsot pozitív nátrium (Na<sup>+</sup>) és negatív klorid (Cl<sup>−</sup>) [[ion]]ok alkotják. Az ionokat erős elektrosztatikus vonzóerő – az [[Kémiai kötés|ionkötés]] – tartja össze. Minden pozitív iont hat negatív ion, és minden negatív iont hat pozitív ion vesz körül, tehát az ellentétes töltésű ionok számaránya 1:1. Ezt jelöli a konyhasó összegképlete ([[kémiai képlet]]e) is: NaCl. Kristálya kifelé semleges.<ref>{{Cite web |url=http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/zajaczne/web/ionkotes/home/?backto&verb |title=Archivált másolat |accessdate=2010-12-09 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111208235027/http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/zajaczne/web/ionkotes/home/?backto&verb |archivedate=2011-12-08 }}</ref> [[Kocka]] alakú kristályai kitűnően hasadnak a kocka lapjai mentén, a nagyobb kristályok ütés hatására apróbb, kocka alakú kristályokra törnek szét. Ez a kockarács az egyik legszabályosabb kristályforma.
+[[Víz]]ben jól oldódik, miközben nagymértékben disszociál összetevőire: pozitív töltésű hidratált nátrium- (Na<sup>+</sup>) és negatív töltésű hidratált klorid- (Cl<sup>−</sup>) [[ion]]okra. Vizes oldata semleges [[pH|kémhatású]]. Jó vízoldhatóságát bizonyítják [[tenger]]eink, melyek mind tartalmaznak [[oldat|oldott]] sót, valamint a földi [[élet]] majdnem minden [[sejt]]je, ahol a sejtközi folyadékok sóoldatok. Érdekes tulajdonsága, hogy vízoldhatósága, ellentétben majdnem minden szervetlen sóval, nem függ számottevő mértékben a víz hőmérsékletétől. Tehát 90&nbsp;°C-on alig oldódik jobban, mint 10&nbsp;°C-on. [[Nátrium-klorid-oldat|Vizes oldata]] és olvadéka jól vezeti az [[elektromos áram]]ot ([[elektrolit]]), jól oldódik cseppfolyós ammóniában is.
-[[Szín]]telen, [[szag]]talan, kristályos [[vegyület]], íze a legerősebben ''sós'' az ismert anyagok közül. [[Ionrács]]os anyag, szilárd [[halmazállapot|halmazállapotban]] lapon középpontos kockarácsot alkot. Az ionrácsot pozitív nátrium (Na<sup>+</sup>) és negatív klorid (Cl<sup>−</sup>) [[ion]]ok alkotják. Az ionokat erős elektrosztatikus vonzóerő – az [[Kémiai kötés|ionkötés]] – tartja össze. Minden pozitív iont hat negatív ion, és minden negatív iont hat pozitív ion vesz körül, tehát az ellentétes töltésű ionok számaránya 1:1. Ezt jelöli a konyhasó összegképlete ([[kémiai képlet]]e) is: NaCl. Kristálya kifelé semleges.<ref>http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/zajaczne/web/ionkotes/home/?backto&verb</ref> [[Kocka]] alakú kristályai kitűnően hasadnak a kocka lapjai mentén, a nagyobb kristályok ütés hatására apróbb, kocka alakú kristályokra törnek szét. Ez a kockarács az egyik legszabályosabb kristályforma.
-[[Víz]]ben jól oldódik, miközben nagymértékben disszociál összetevőire: pozitív töltésű hidratált nátrium- (Na<sup>+</sup>) és negatív töltésű hidratált klorid- (Cl<sup>−</sup>) [[ion]]okra. Vizes oldata semleges [[pH|kémhatású]]. Jó vízoldhatóságát bizonyítják [[tenger]]eink, melyek mind tartalmaznak [[oldat|oldott]] sót, valamint a földi [[élet]] majdnem minden [[sejt]]je, ahol a sejtközi folyadékok sóoldatok. Érdekes tulajdonsága, hogy vízoldhatósága, ellentétben majdnem minden szervetlen sóval, nem függ számottevő mértékben a víz hőmérsékletétől. Tehát 90 °C-on alig oldódik jobban, mint 10 °C-on. [[Nátrium-klorid oldat|Vizes oldata]] és olvadéka jól vezeti az [[elektromos áram]]ot ([[elektrolit]]), jól oldódik cseppfolyós ammóniában is.
 A tiszta nátrium-klorid nem [[higroszkóposság|higroszkópos]], de ha szennyezést (például [[magnézium]]sót) tartalmaz, nedvszívóvá, tapadóssá válik. [[Etanol|Alkoholban]] oldhatatlan.
+-5°C hóval vagy jégdarával összekeverve a só oldódásakor energiát von el a környezetétől és a keverék hőmérséklete -18°C-ra hűl rövid idő alatt. Ez a gyakorlatban elismert érték. Azonban az eutektikum hőmérséklete valójában -23°C. Az oldási folyamat akkor hatékony, ha a bekevert komponensek aránya (tömegtörtje) 0,25 körül van. Az ilyen elegy a frigorific oldatok közé tartozik{{wd|Q6012216}}.
 === Kémiai tulajdonságok ===
@@ 57. sor: / 58. sor: @@
 :<math>\mathrm{NaHSO_4 + NaCl \rightarrow Na_2SO_4 + HCl}</math>
-A lángot a nátrium-klorid – és minden más nátriumvegyület is – élénksárgára festi, a [[Nátrium-nitrát|nátrium-nitrátot]] ezért használják a sárga színű [[tűzijáték]] előállításához. A lángfestés a nátrium minőségi kimutatására is használható.
+A lángot a nátrium-klorid – és minden más nátriumvegyület is – élénksárgára festi, a [[nátrium-nitrát]]ot ezért használják a sárga színű [[tűzijáték]] előállításához. A lángfestés a nátrium minőségi kimutatására is használható.
 == Előfordulása ==
-A nátrium-klorid igen nagy mennyiségben fordul elő a [[Föld]] felszínén, főként a világtengerekben, [[óceán]]okban. Ezek összességében '''3-3,5% oldott [[só]]t''' tartalmaznak, melynek kb. 80%-a NaCl. A sarkkörök tájékán az olvadó jég miatt ennél alacsonyabb a sókoncentráció, egyes lefolyás nélküli tavak, tengerek viszont magasabb sótartalmúak. Ilyen például a [[Holt-tenger]]. A sókoncentráció gyakran annyira megnő, hogy az oldat [[túltelített]]é válik, és a só kikristályosodik.
+A nátrium-klorid igen nagy mennyiségben fordul elő a [[Föld]] felszínén, főként a világtengerekben, [[óceán]]okban. Ezek összességében 3-3,5% oldott sót tartalmaznak, melynek kb. 80%-a NaCl. A sarkkörök tájékán az olvadó jég miatt ennél alacsonyabb a sókoncentráció, egyes lefolyás nélküli tavak, tengerek viszont magasabb sótartalmúak. Ilyen például a [[Holt-tenger]]. A sókoncentráció gyakran annyira megnő, hogy az oldat [[túltelített]]é válik, és a só kikristályosodik.
 A [[sótelep]]ek nyílt [[tenger]]ektől elszakadt tengerrészek beszáradásakor keletkeztek. Ezek azokat a sókat tartalmazzák, amik eredetileg a tengerben voltak oldva, legnagyobb mennyiségben nátrium-kloridot. A nátrium-klorid mellett kisebb mennyiségben megtalálható a [[nátrium-bromid]] és -[[nátrium-jodid|jodid]], a [[nátrium-szulfát]], illetve tartalmaznak [[kálium]]-, [[magnézium]]- és [[kalcium]]sókat is, ezek főként a sótelepek fedőrétegében találhatók.
@@ 71. sor: / 72. sor: @@
 [[Fájl:Piles of Salt Salar de Uyuni Bolivia Luca Galuzzi 2006 a.jpg|thumb|balra|Száradó sóhalmok Bolíviában]]
-A ''tengeri sót'' a [[tengervíz]] [[bepárlás]]ával kapják, mely nem csak nátrium-kloridot tartalmaz, hanem más ásványi anyagokat is. Meleg éghajlatú területeken a tenger vizét lapos medencékbe engedik, és a Nap melege segítségével párolják be. A Föld legnagyobb sólepárlója a [[mexikó]]i [[Déli-Alsó-Kalifornia]] állam északi részén, [[Guerrero Negro]] városa mellett található.<ref>{{cite web |url=http://www.trotamexico.com/es/articulo/baja-california-sur/guerrero-negro/informacion-general/lu/guerrero-negro-la-salina-mas-grande-del-mundo/ |title=Guerrero Negro: La salina más grande del mundo  |accessdate=2013-05-30 |language=spanyol}}</ref>
+A ''tengeri sót'' a [[tengervíz]] [[bepárlás]]ával kapják, mely nem csak nátrium-kloridot tartalmaz, hanem más ásványi anyagokat is. Meleg éghajlatú területeken a tenger vizét lapos medencékbe engedik, és a Nap melege segítségével párolják be. A Föld legnagyobb sólepárlója a [[mexikó]]i [[Déli-Alsó-Kalifornia]] állam északi részén, [[Guerrero Negro]] városa mellett található.<ref>{{cite web |url=http://www.trotamexico.com/es/articulo/baja-california-sur/guerrero-negro/informacion-general/lu/guerrero-negro-la-salina-mas-grande-del-mundo/ |title=Guerrero Negro: La salina más grande del mundo |accessdate=2013-05-30 |language=spanyol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150214204559/http://www.trotamexico.com/es/articulo/baja-california-sur/guerrero-negro/informacion-general/lu/guerrero-negro-la-salina-mas-grande-del-mundo/ |archivedate=2015-02-14 }}</ref>
 A kereskedelmi minőségű, ipari só körülbelül 2-3% ''szennyezést'' tartalmaz, főként [[magnézium-klorid]]ot, [[kalcium-klorid]]ot és [[kalcium-szulfát]]ot. Ez higroszkópos, levegőn állva megnyirkosodik. A kereskedelmi minőségű sónál azonban nagyobb tisztaságúra van szükség étkezési, [[gyógyszerészet]]i és egyéb kémiai célokra.
-A sót úgy ''tisztítják'', hogy először feloldják vízben, majd [[nátrium-karbonát]] hozzáadásával a kalcium- és magnéziumsókat [[kalcium-karbonát]], illetve [[magnézium-karbonát]] csapadék alakjában leválasztják. Az oldatot ezután sósavval semlegesítik, majd főzéssel besűrítik. Ebből tiszta nátrium-kloridot sósavgáz belevezetésével nyernek, ez részben kiválasztja a nátrium-kloridot, de a kis mennyiségben jelenlévő szennyezéseket nem.
+A sót úgy ''tisztítják'', hogy először feloldják vízben, majd [[nátrium-karbonát]] hozzáadásával a kalcium- és magnéziumsókat [[kalcium-karbonát]], illetve [[magnézium-karbonát]] csapadék alakjában leválasztják. Az oldatot ezután sósavval semlegesítik, majd főzéssel besűrítik. Ebből tiszta nátrium-kloridot HCl-gáz belevezetésével nyernek, ez részben kiválasztja a nátrium-kloridot, de a kis mennyiségben jelenlévő szennyezéseket nem.
 ''Laboratóriumban'' NaCl keletkezik [[sósav]] és [[nátrium-hidroxid]] [[semlegesítés]]i reakciója, vagy [[nátrium-karbonát]] és sósav reakciója során.
@@ 82. sor: / 83. sor: @@
 Az [[állatok]] és az [[ember]] is igényli a sót. Fontos alkotórésze az emberi [[Szervezet (biológia)|szervezetnek]]. Mindig megtalálható a [[testnedv]]ekben, a [[vér]]ben, az [[izzadság]]ban és a [[vizelet]]ben. Fontos szerepe van az [[izotónia]], azaz a megfelelő [[ozmózis]]nyomás fenntartásában. A nátrium-klorid szükséges a [[gyomorsav]] képződéséhez is. A szervezetbe a [[táplálék]]kal jut be. Főként [[Növények|növényi]] táplálék esetén nagyon fontos, hogy a szervezetbe megfelelő mennyiségű konyhasó jusson be, mert a növények csak nagyon kevés [[nátrium]]sót tartalmaznak. Ezért nyalatnak a [[növényevő]] állatokkal kősót. Az ember naponta körülbelül 5-15 [[gramm|g]] nátrium-kloridot fogyaszt, ami arányban áll az ürítéssel, de ez általában messze meghaladja a szükségletet.
-A [[sejt]]ek közötti [[folyadék]] ([[extracelluláris tér]]) kb. 136-146 mmol/l nátrium iont tartalmaz. Az extracelluláris tér ásványi anyag összetételét a [[Ringer-oldat]] jól közelíti, melynek nagy része (kb. 95%) NaCl. A ''fiziológiás sóoldat'', amely 0,9%-os (tömegszázalék) NaCl-oldat, izoozmotikus (300 mOsm/l) az emlősök extracelluláris folyadékával, így alkalmas nagy vérveszteség esetén a [[véna|gyűjtőérbe]] fecskendezve a vér pótlására. A gyakorlatban inkább Ringer-oldatot használnak, mivel az a főbb ionok tekintetében jobban megközelíti a extracelluláris tér ionösszetételét.
+A [[sejt]]ek közötti [[folyadék]] ([[extracelluláris tér]]) kb. 136-146&nbsp;mmol/l nátrium iont tartalmaz. Az extracelluláris tér ásványi anyag összetételét a [[Ringer-oldat]] jól közelíti, melynek nagy része (kb. 95%) NaCl. A ''fiziológiás sóoldat'', amely 0,9%-os (tömegszázalék) NaCl-oldat, izoozmotikus (300 mOsm/l) az emlősök extracelluláris folyadékával, így alkalmas nagy vérveszteség esetén a [[véna|gyűjtőérbe]] fecskendezve a vér pótlására. A gyakorlatban inkább Ringer-oldatot használnak, mivel az a főbb ionok tekintetében jobban megközelíti a extracelluláris tér ionösszetételét.
 == Felhasználása, jelentősége ==
@@ 95. sor: / 96. sor: @@
 A hűtőkeverékeknek az az alapja, hogy olvadáspontjuk alacsonyabb, mint a tiszta vízé. A jég vagy a hó a sózás hatására a felületén megolvad, és a hőmérséklete addig csökken, amíg el nem éri a sóoldat olvadáspontját. Nátrium-kloriddal ‒20&nbsp;°C-os hőmérséklet is elérhető.
-A [[kohászat]]ban felhasználják az [[ezüst]], az [[arany]], a [[réz]] és a [[cink]] előállításnál.
+A [[kohászat]]ban felhasználják az [[ezüst]], az [[arany (kémiai elem)|arany]], a [[réz]] és a [[cink]] előállításnál.
 A [[spektroszkópia]] sárga nátriumfény előállítására használja. Az infravörös spektroszkópiában [[lencse (optika)|lencséket]] és [[prizma|prizmákat]] készítenek belőle.
@@ 118. sor: / 119. sor: @@
 A só életszükséglet. A sóhiány [[szédülés]]t, izomgyengeséget, [[görcs]]öket okozhat, de kritikusabb helyzetben apátiához, [[halál]]hoz vezethet.
-Szervezetünk napi NaCl-szükséglete széles határok között változik. Nyáron a nagyobb folyadékveszteség miatt jóval nagyobb a szükséglet is, télen amikor keveset izzadunk, ez jóval kevesebb. Átlagos vegyes táplálkozás mellett kb. 5-15 g sót fogyasztunk, mely könnyedén csökkenthető 3 g-ra. Teljes éhezés alatt, semleges környezeti hőmérséklet mellett a nátriumveszteség minimális (20-30 mg), mert a vese nátriumkonzerváló mechanizmusai a szárazföldi életforma általában nátriumszegény környezeti körülményeihez adaptálódva igen hatékonyan képes megőrizni a nátriumot. Ezzel szemben ha az ember nagyobb sóadagot elfogyaszt (15-25 g NaCl), a többlet csak 1-2 nap alatt ürül ki. A kutya veséje ebből a szempontból sokkal tökéletesebb, mert 4 g/ttkg NaCl-terhelés egy napon belül kiürül.<ref> {{Cite book |title=Orvosi élettan |author=Bálint Péter |year=1975 |edition= második kiadás |publisher=Medicina kiadó |location=Budapest |isbn=9632400240}} </ref>
+Szervezetünk napi NaCl-szükséglete széles határok között változik. Nyáron a nagyobb folyadékveszteség miatt jóval nagyobb a szükséglet is, télen amikor keveset izzadunk, ez jóval kevesebb. Átlagos vegyes táplálkozás mellett kb. 5-15 g sót fogyasztunk, mely könnyedén csökkenthető 3 g-ra. Teljes éhezés alatt, semleges környezeti hőmérséklet mellett a nátriumveszteség minimális (20–30&nbsp;mg), mert a vese nátriumkonzerváló mechanizmusai a szárazföldi életforma általában nátriumszegény környezeti körülményeihez adaptálódva igen hatékonyan képes megőrizni a nátriumot. Ezzel szemben ha az ember nagyobb sóadagot elfogyaszt (15-25 g NaCl), a többlet csak 1-2 nap alatt ürül ki. A kutya veséje ebből a szempontból sokkal tökéletesebb, mert 4 g/ttkg NaCl-terhelés egy napon belül kiürül.<ref>{{Cite book |title=Orvosi élettan |author=Bálint Péter |year=1975 |edition= második kiadás |publisher=Medicina kiadó |location=Budapest |isbn=9632400240}}</ref>
 [[Fiziológiás oldat]]: 0,9%-os oldatát fiziológiás vagy izotóniás sóoldatként használják (infúzió).
@@ 140. sor: / 141. sor: @@
 {{Nemzetközi katalógusok}}
 {{Portál|Kémia}}
 {{DEFAULTSORT:Natriumklorid}}
+[[Kategória:Konyhasó]]
 [[Kategória:Szervetlen nátriumvegyületek]]
-[[Kategória:Kloridok]]
+[[Kategória:Szervetlen klórvegyületek]]
-[[Kategória:Fotográfiai vegyszerek]]

Nátrium-klorid


IUPAC-név	nátrium-klorid
Más nevek	kősó, konyhasó, só
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7647-14-5
RTECS szám	VZ4725000
ATC kód	A12 CA01 B05 CB01 S01 XA03
Gyógyszer szabadnév	sodium chloride
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	Na Cl
Moláris tömeg	58,44277 g/mol
Megjelenés	fehér vagy színtelen kristályok, vagy por
Sűrűség	2,16 g/cm³ (szilárd)
Olvadáspont	801 °C
Forráspont	1465 °C (1738 K)
Oldhatóság (vízben)	35,9 g/100 ml (25 °C)
Törésmutató (n_D)	1,544 (589 nm)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	lapon középpontos kockarács
Koordinációs geometria	oktaéderes
Veszélyek
EU osztályozás	nincsenek veszélyességi szimbólumok^[1]
Főbb veszélyek	irritatív, maró hatású
NFPA 704	0 1 0
R mondatok	(nincs)^[1]
S mondatok	(nincs)^[1]
Lobbanáspont	nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation	NaF, NaBr, NaI
Azonos anion	LiCl, KCl, RbCl, CsCl, MgCl₂, CaCl₂
Rokon só	nátrium-acetát
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.