„Nógrád vármegye története” változatai közötti eltérés

	Nógrád vármegye (11. század-1918)
	Az egykori vármegyeháza Balassagyarmaton
	; Nógrád vármegye címere
	; Nógrád vármegye címere
Ország	Magyarország
	Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	75,6% magyarok; 22,3% szlovákok; 1,2% németek
	Földrajzi adatok
Terület	4 133 km²
	Térkép
	Nógrád vármegye térképe
	Nógrád vármegye domborzati térképe

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2023. január 11., 18:31-kori változata

Nógrád vármegye (szlovákul: Novohrad; németül: Neograd vagy Neuburg; latinul: Comitatus Nogradiensis vagy Comitatus Neogradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A történelmi Felvidék területéhez tartozott. Területe jelenleg Magyarország és Szlovákia között van felosztva.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye területe nagyrészt hegység, az Ipoly és a Duna mentén találhatóak szűk völgyek és a Nógrádi-medence. Hegységei a Kárpátok északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói a Duna, az Ipoly és a Zagyva. Északról Zólyom vármegye, keletről Gömör-Kishont és Heves vármegyék, délről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, nyugatról pedig Hont vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés]

A vármegyét Szent István hozta létre Nógrádvár központtal, és egészen 1920-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része Csehszlovákia területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos Hont vármegyével közösen létrehozták Nógrád-Hont vármegyét. Az I. bécsi döntés értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított területeinek egy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a második világháború után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. 1950-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét Pest megye területéhez csatolták, maradék része pedig Nógrád megye lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része 1996-tól a Besztercebányai kerülethez tartozik.

Közigazgatás[szerkesztés]

A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:

Balassagyarmati járás, székhelye Balassagyarmat
Füleki járás, székhelye Salgótarján
Gácsi járás, székhelye Gács
Losonci járás, székhelye Losonc
Nógrádi járás, székhelye Rétság
Szécsényi járás, székhelye Szécsény
Sziráki járás, székhelye Szirák

Ugyanakkor rendezett tanácsú város csupán egy volt a területén: Losonc.

Források[szerkesztés]

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye, 1911 MEK online
Miskolczy Simon János 1911: Nemesi iratok és címeres pecsétek Nógrádvármegye levéltárában. Balassagyarmat.
Pongrácz György 1920: Nógrádvármegye panaszirata a határt megállapitó bozottsághoz. Balassagyarmat.
Pálmány Béla 1985: Nógrád vármegye nemességének átrétegeződése (1542–1848). Századok

További információk[szerkesztés]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{MagyarVármegye|
+{{MagyarVármegye
-név=Nógrád vármegye|
+|név=Nógrád vármegye
+|kép=Balassagyarmat vármegyeháza 2.jpg
-címer=Nógrád vármegye címere.jpg|
+|képaláírás=Az egykori vármegyeháza Balassagyarmaton
-év=([[11. század]]-[[1918]])|
+|címer=Coa Hungary County Nógrád (history) v2.svg
-székhely=[[Nógrádvár]], [[Balassagyarmat]]|
+|év=[[11. század]]-[[1918]]
-terület=4 133|
+|székhely=[[Nógrádvár]], [[Balassagyarmat]]
-népesség=261 500 ([[1910]])|
+|terület=4 133
-nemzetiségek=75,6% [[magyarok]]<br>22,3% [[szlovákok]]<br>1,2% [[németek]]|
+|népesség=261 500 ([[1910]])
-térkép=Nograd.png|
+|nemzetiségek=75,6% [[magyarok]]<br>22,3% [[szlovákok]]<br>1,2% [[németek]]
-domborzat=Nograd county map.jpg|
+|térkép=Nograd.png
+|domborzat=Nograd county map.jpg
 }}
 '''Nógrád vármegye''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]]: ''Novohrad;'' [[német nyelv|németül]]: ''Neograd'' vagy ''Neuburg;'' [[latin nyelv|latinul]]: ''Comitatus Nogradiensis'' vagy ''Comitatus Neogradiensis'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] északi részén. A történelmi [[Felvidék]] területéhez tartozott. Területe jelenleg [[Magyarország]] és [[Szlovákia]] között van felosztva.
@@ 16. sor: / 18. sor: @@
 ==Történelem==
-A vármegyét [[I. István magyar király|Szent István]] hozta létre [[Nógrádi vár|Nógrádvár]] központtal, és egészen [[1918]]-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része [[Csehszlovákia]] területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos [[Hont vármegye|Hont vármegyével]] közösen létrehozták [[Nógrád-Hont vármegye|Nógrád-Hont vármegyét]]. Az [[I. bécsi döntés]] értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a [[második világháború]] után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. [[1950]]-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét [[Pest megye]] területéhez csatolták, maradék része pedig [[Nógrád megye]] lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része [[1996]]-tól a [[Besztercebányai régió]]hoz tartozik.
+A vármegyét [[I. István magyar király|Szent István]] hozta létre [[Nógrádi vár|Nógrádvár]] központtal, és egészen [[1920]]-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része [[Csehszlovákia]] területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos [[Hont vármegye|Hont vármegyével]] közösen létrehozták [[Nógrád-Hont vármegye|Nógrád-Hont vármegyét]]. Az [[I. bécsi döntés]] értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított területeinek egy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a [[második világháború]] után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. [[1950]]-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét [[Pest megye]] területéhez csatolták, maradék része pedig [[Nógrád megye]] lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része [[1996]]-tól a [[Besztercebányai kerület]]hez tartozik.
 == Közigazgatás ==
 A vármegye [[1910]]-ben hét járásra volt felosztva:
 * [[Balassagyarmati járás]], székhelye [[Balassagyarmat]]
+* [[Füleki járás]], székhelye [[Salgótarján]]
 * [[Gácsi járás]], székhelye [[Gács]]
-* [[Losonci járás]], székhelye [[Losonc]]
+* Losonci járás, székhelye [[Losonc]]
 * [[Nógrádi járás]], székhelye [[Rétság]]
-* [[Salgótarjáni járás]], székhelye [[Salgótarján]]
 * [[Szécsényi járás]], székhelye [[Szécsény]]
 * [[Sziráki járás]], székhelye [[Szirák]]
@@ 32. sor: / 34. sor: @@
 ==Források==
 * [[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye, 1911 [http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0013/0.html MEK online]
+* [[Miskolczy Simon János]] 1911: Nemesi iratok és címeres pecsétek Nógrádvármegye levéltárában. Balassagyarmat.
+* [[Pongrácz György]] 1920: Nógrádvármegye panaszirata a határt megállapitó bozottsághoz. Balassagyarmat.
+* [[Pálmány Béla]] 1985: Nógrád vármegye nemességének átrétegeződése (1542–1848). Századok
+==További információk==
 {{Magyar Királyság vármegyéi}}
-{{csonk-dátum|csonk-magyarközig|2005 áprilisából}}
-[[Kategória:A Magyar Királyság vármegyéi|Nograd]]
+[[Kategória:Nógrád vármegye|Nograd]]
-[[Kategória:Szent István vármegyéi|Nograd]]
-[[en:Nógrád County (former)]]
-[[de:Komitat Neograd]]
-[[eo:Departemento Nógrád]]
-[[fr:Nógrád (ancien comitat)]]
-[[it:Nógrád (antico comitato)]]
-[[ro:Comitatul Nógrád]]
-[[ru:Ноград (комитат)]]
-[[sk:Novohradská župa (Uhorsko)]]

Sablon:Magyar Királyság vármegyéi m v sz A Magyar Királyság vármegyéi (1881–1920)
	Abaúj-Torna Alsó-Fehér Arad Árva Bács-Bodrog Baranya Bars Békés Bereg Beszterce-Naszód Bihar Borsod Brassó Csanád Csík Csongrád Esztergom Fejér Fogaras Gömör és Kishont Győr Hajdú Háromszék Heves Hont Hunyad Jász-Nagykun-Szolnok Kis-Küküllő Kolozs Komárom Krassó-Szörény Liptó Máramaros Maros-Torda Moson Nagy-Küküllő Nógrád Nyitra Pest-Pilis-Solt-Kiskun Pozsony Sáros Somogy Sopron Szabolcs Szatmár Szeben Szepes Szilágy Szolnok-Doboka Temes Tolna Torda-Aranyos Torontál Trencsén Turóc Udvarhely Ugocsa Ung Vas Veszprém Zala Zemplén Zólyom
	Horvát-Szlavónország vármegyéi	Belovár-Kőrös Lika-Korbava Modrus-Fiume Pozsega Szerém Varasd Verőce Zágráb
A Magyar Királyság vármegyéinek listája (1881–1920)