„Nógrád vármegye története” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a takarítás AWB |
a Bot: 1 darab önmagára mutató link kiiktatva. (Hibakód: 48) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
domborzat=Nograd county map.jpg| |
domborzat=Nograd county map.jpg| |
||
}} |
}} |
||
'''Nógrád vármegye''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]]: ''Novohrad;'' [[német nyelv|németül]]: ''Neograd'' vagy ''Neuburg;'' [[latin nyelv|latinul]]: ''Comitatus Nogradiensis'' vagy ''Comitatus Neogradiensis'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] északi részén. A történelmi [[Felvidék]] területéhez tartozott. Területe jelenleg [[Magyarország]] és [[Szlovákia]] között van felosztva. |
|||
==Földrajz== |
==Földrajz== |
||
A [[vármegye]] területe nagyrészt hegység, az [[Ipoly]] és a [[Duna]] mentén találhatóak szűk völgyek. Hegységei a [[Kárpátok]] északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói a [[Duna]], az [[Ipoly]] és a [[Zagyva]]. Északról [[Zólyom vármegye]], keletről [[Gömör-Kishont vármegye|Gömör-Kishont]] és [[Heves vármegye|Heves]] vármegyék, délről [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]], nyugatról pedig [[Hont vármegye]] határolta. |
A [[vármegye]] területe nagyrészt hegység, az [[Ipoly]] és a [[Duna]] mentén találhatóak szűk völgyek. Hegységei a [[Kárpátok]] északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói a [[Duna]], az [[Ipoly]] és a [[Zagyva]]. Északról [[Zólyom vármegye]], keletről [[Gömör-Kishont vármegye|Gömör-Kishont]] és [[Heves vármegye|Heves]] vármegyék, délről [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]], nyugatról pedig [[Hont vármegye]] határolta. |
||
A lap 2009. június 24., 06:25-kori változata
| (11. század-1918) | |||
| |||
| Ország | Magyarország | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4 133 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| térképe | |||
 | |||
| domborzati térképe | |||
Nógrád vármegye (szlovákul: Novohrad; németül: Neograd vagy Neuburg; latinul: Comitatus Nogradiensis vagy Comitatus Neogradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A történelmi Felvidék területéhez tartozott. Területe jelenleg Magyarország és Szlovákia között van felosztva.
Földrajz
A vármegye területe nagyrészt hegység, az Ipoly és a Duna mentén találhatóak szűk völgyek. Hegységei a Kárpátok északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói a Duna, az Ipoly és a Zagyva. Északról Zólyom vármegye, keletről Gömör-Kishont és Heves vármegyék, délről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, nyugatról pedig Hont vármegye határolta.
Történelem
A vármegyét Szent István hozta létre, és egészen 1918-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része Csehszlovákia területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos Hont vármegyével közösen létrehozták Nógrád-Hont vármegyét. Az I. bécsi döntés értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a II. világháború után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. 1950-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét Pest megye területéhez csatolták, maradék része pedig Nógrád megye lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része 1996-tól a Besztercebányai régióhoz tartozik.
Közigazgatás
A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:
- Balassagyarmati járás, székhelye Balassagyarmat
- Gácsi járás, székhelye Gács
- Losonci járás, székhelye Losonc (rendezett tanácsú város)
- Nógrádi járás, székhelye Rétság
- Salgótarjáni járás, székhelye Salgótarján
- Szécsényi járás, székhelye Szécsény
- Sziráki járás, székhelye Szirák
