„Nógrád vármegye története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: 8 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1069874 adatába |
|||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
[[Kategória:A Magyar Királyság vármegyéi|Nograd]] |
[[Kategória:A Magyar Királyság vármegyéi|Nograd]] |
||
[[Kategória:Szent István vármegyéi|Nograd]] |
[[Kategória:Szent István vármegyéi|Nograd]] |
||
[[en:Nógrád County (former)]] |
|||
[[de:Komitat Neograd]] |
|||
[[eo:Departemento Nógrád]] |
|||
[[fr:Nógrád (ancien comitat)]] |
|||
[[it:Nógrád (antico comitato)]] |
|||
[[ro:Comitatul Nógrád]] |
|||
[[ru:Ноград (комитат)]] |
|||
[[sk:Novohradská župa (Uhorsko)]] |
|||
A lap 2013. március 6., 13:04-kori változata
| Nógrád vármegye ((11. század-1918)) | |||
| |||
| Ország | Magyarország | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | 75,6% magyarok 22,3% szlovákok 1,2% németek | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4 133 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Nógrád vármegye térképe | |||
 | |||
| Nógrád vármegye domborzati térképe | |||
Nógrád vármegye (szlovákul: Novohrad; németül: Neograd vagy Neuburg; latinul: Comitatus Nogradiensis vagy Comitatus Neogradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A történelmi Felvidék területéhez tartozott. Területe jelenleg Magyarország és Szlovákia között van felosztva.
Földrajz
A vármegye területe nagyrészt hegység, az Ipoly és a Duna mentén találhatóak szűk völgyek és a Nógrádi-medence. Hegységei a Kárpátok északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói a Duna, az Ipoly és a Zagyva. Északról Zólyom vármegye, keletről Gömör-Kishont és Heves vármegyék, délről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, nyugatról pedig Hont vármegye határolta.
Történelem
A vármegyét Szent István hozta létre Nógrádvár központtal, és egészen 1918-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része Csehszlovákia területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos Hont vármegyével közösen létrehozták Nógrád-Hont vármegyét. Az I. bécsi döntés értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított területeinek egy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a második világháború után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. 1950-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét Pest megye területéhez csatolták, maradék része pedig Nógrád megye lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része 1996-tól a Besztercebányai kerülethez tartozik.
Közigazgatás
A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:
- Balassagyarmati járás, székhelye Balassagyarmat
- Gácsi járás, székhelye Gács
- Losonci járás, székhelye Losonc
- Nógrádi járás, székhelye Rétság
- Salgótarjáni járás, székhelye Salgótarján
- Szécsényi járás, székhelye Szécsény
- Sziráki járás, székhelye Szirák
Ugyanakkor rendezett tanácsú város csupán egy volt a területén: Losonc.
Források
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye, 1911 MEK online
