„Nógrád vármegye története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a A Magyar Királyság vármegyéi kategória eltávolítva; Nógrád vármegye kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Szent István vármegyéi kategória eltávolítva (a HotCattel) |
||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
[[Kategória:Nógrád vármegye|Nograd]] |
[[Kategória:Nógrád vármegye|Nograd]] |
||
[[Kategória:Szent István vármegyéi|Nograd]] |
|||
A lap 2016. január 1., 21:34-kori változata
| Nógrád vármegye (11. század-1918) | |||
| |||
| Ország | Magyarország | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | 75,6% magyarok 22,3% szlovákok 1,2% németek | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4 133 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Nógrád vármegye térképe | |||
 | |||
| Nógrád vármegye domborzati térképe | |||
Nógrád vármegye (szlovákul: Novohrad; németül: Neograd vagy Neuburg; latinul: Comitatus Nogradiensis vagy Comitatus Neogradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A történelmi Felvidék területéhez tartozott. Területe jelenleg Magyarország és Szlovákia között van felosztva.
Földrajz
A vármegye területe nagyrészt hegység, az Ipoly és a Duna mentén találhatóak szűk völgyek és a Nógrádi-medence. Hegységei a Kárpátok északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói a Duna, az Ipoly és a Zagyva. Északról Zólyom vármegye, keletről Gömör-Kishont és Heves vármegyék, délről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, nyugatról pedig Hont vármegye határolta.
Történelem
A vármegyét Szent István hozta létre Nógrádvár központtal, és egészen 1918-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része Csehszlovákia területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos Hont vármegyével közösen létrehozták Nógrád-Hont vármegyét. Az I. bécsi döntés értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított területeinek egy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a második világháború után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. 1950-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét Pest megye területéhez csatolták, maradék része pedig Nógrád megye lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része 1996-tól a Besztercebányai kerülethez tartozik.
Közigazgatás
A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:
- Balassagyarmati járás, székhelye Balassagyarmat
- Füleki járás, székhelye Salgótarján
- Gácsi járás, székhelye Gács
- Losonci járás, székhelye Losonc
- Nógrádi járás, székhelye Rétság
- Szécsényi járás, székhelye Szécsény
- Sziráki járás, székhelye Szirák
Ugyanakkor rendezett tanácsú város csupán egy volt a területén: Losonc.
Források
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye, 1911 MEK online
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrád vármegye története témájú kategóriát.
