„Nógrád vármegye története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a címercsere: a Commonsban is megtalálható |
Térkép hozzá |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
==Történelem== |
==Történelem== |
||
A vármegyét [[I. István magyar király|Szent István]] hozta létre [[Nógrádi vár|Nógrádvár]] központtal, és egészen [[1918]]-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része [[Csehszlovákia]] területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos [[Hont vármegye|Hont vármegyével]] közösen létrehozták [[Nógrád-Hont vármegye|Nógrád-Hont vármegyét]]. Az [[I. bécsi döntés]] értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított területeinek egy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a [[második világháború]] után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. [[1950]]-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét [[Pest megye]] területéhez csatolták, maradék része pedig [[Nógrád megye]] lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része [[1996]]-tól a [[Besztercebányai kerület]]hez tartozik. |
A vármegyét [[I. István magyar király|Szent István]] hozta létre [[Nógrádi vár|Nógrádvár]] központtal, és egészen [[1918]]-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része [[Csehszlovákia]] területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos [[Hont vármegye|Hont vármegyével]] közösen létrehozták [[Nógrád-Hont vármegye|Nógrád-Hont vármegyét]]. Az [[I. bécsi döntés]] értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított területeinek egy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a [[második világháború]] után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. [[1950]]-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét [[Pest megye]] területéhez csatolták, maradék része pedig [[Nógrád megye]] lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része [[1996]]-tól a [[Besztercebányai kerület]]hez tartozik. |
||
[[File:Nógrád county administrative map.jpg|bélyegkép|balra|360px|Nógrád vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]] |
|||
== Közigazgatás == |
== Közigazgatás == |
||
A vármegye [[1910]]-ben hét járásra volt felosztva: |
A vármegye [[1910]]-ben hét járásra volt felosztva: |
||
A lap 2014. szeptember 6., 10:40-kori változata
| Nógrád vármegye (11. század-1918) | |||
| |||
| Ország | Magyarország | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | 75,6% magyarok 22,3% szlovákok 1,2% németek | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4 133 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Nógrád vármegye térképe | |||
 | |||
| Nógrád vármegye domborzati térképe | |||
Nógrád vármegye (szlovákul: Novohrad; németül: Neograd vagy Neuburg; latinul: Comitatus Nogradiensis vagy Comitatus Neogradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A történelmi Felvidék területéhez tartozott. Területe jelenleg Magyarország és Szlovákia között van felosztva.
Földrajz
A vármegye területe nagyrészt hegység, az Ipoly és a Duna mentén találhatóak szűk völgyek és a Nógrádi-medence. Hegységei a Kárpátok északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói a Duna, az Ipoly és a Zagyva. Északról Zólyom vármegye, keletről Gömör-Kishont és Heves vármegyék, délről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, nyugatról pedig Hont vármegye határolta.
Történelem
A vármegyét Szent István hozta létre Nógrádvár központtal, és egészen 1918-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része Csehszlovákia területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos Hont vármegyével közösen létrehozták Nógrád-Hont vármegyét. Az I. bécsi döntés értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított területeinek egy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a második világháború után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. 1950-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét Pest megye területéhez csatolták, maradék része pedig Nógrád megye lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része 1996-tól a Besztercebányai kerülethez tartozik.
Közigazgatás
A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:
- Balassagyarmati járás, székhelye Balassagyarmat
- Füleki járás, székhelye Salgótarján
- Gácsi járás, székhelye Gács
- Losonci járás, székhelye Losonc
- Nógrádi járás, székhelye Rétság
- Szécsényi járás, székhelye Szécsény
- Sziráki járás, székhelye Szirák
Ugyanakkor rendezett tanácsú város csupán egy volt a területén: Losonc.
Források
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye, 1911 MEK online
