Ugrás a tartalomhoz

„Michoacán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(18 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{| class="infobox borderless" style="font-size: 95%; width:267px;"
[[Fájl:Michoacan in Mexico.svg|bélyegkép|jobbra|250px|Michoacán állam [[Mexikó]]ban]]
|+ style="font-size: large; margin: inherit;"|'''Michoacán de Ocampo'''

|-
'''Michoacán''' (teljes nevén '''Michoacán de Ocampo''') a [[Mexikó|Mexikói Egyesült Államok]] egyik tagállama. A Csendes-óceán partvidékétől messze benyúlik a [[Sierra Madre]] hegyei közé, a fővárostól nyugatra. Területe 59 928 km²; lakosainak száma 3 979 180.
| colspan="2" align="center" |

{| width="100%" style="background:#FAFAFA; vertical-align: bottom;"
Fővárosa [[Morelia]]. A nagyobb városok: Sahuayo, Zamora, La Pledad de Cavadas, Purándiro, Zacapu, Huatacare, Zinapécuaro, Ciudad Hidalgo, Heroica-Zitácuaro, Cotija de la Paz, Los Reyes de Salgado, Uruapan del Progreso, Pátzcuaro, San Antonio Villalongín, Puararán, Curacuaro de Morelos, Huetamo de Núñez, La Huacana, Tepalcatepec, Apatzingán de la Constitución, Coalcomán de Matamoros, Aquila, Tupitina, Temoiscatio del Ruiz.
|-

| align="center" valign="bottom"| [[Fájl:Flag of Michoacan.svg|center|150px|border|Michoacán zászlaja]]
Nyugaton [[Colima (vulkán)|Colima]] és [[Jalisco]], északon [[Guanajuato (állam)|Guanajuato]] és [[Querétaro de Arteaga]], keleten [[México]] és [[Guerrero]] tagállamokkal határos.
| align="center" | [[Fájl:Coat of arms of Michoacan.svg|center|80px|Michoacán címere]]
|-
| align="center" | <small>zászlaja</small>
| align="center" | <small>címere</small>
|}
|-
|colspan="2" align="center" bgcolor="#D6C629"| '''Térkép'''
|-
|colspan="2" align="center" | [[Fájl:Michoacan in Mexico.svg|270px|Colima elhelyezkedése Mexikón belül]]
|-
|colspan="2" align="center" bgcolor="#D6C629"| '''Politika'''
|-
|'''Ország'''|| {{zászló|Mexikó}} [[Mexikó]]
|-
|'''[[ISO 3166-2:MX|ISO 3166-2]]'''|| MX-MIC
|-
|'''Székhely'''|| [[Morelia (Mexikó)|Morelia]]
|-
|'''Kormányzó'''|| [[Fausto Vallejo Figueroa]] (2012-től)
|-
|'''Községek'''|| 113
|-
|colspan="2" align="center" bgcolor="#D6C629"| '''Természetföldrajz'''
|-
|'''Terület'''|| 58 643 km²
|-
|colspan="2"|'''Népesség (2010-ben)'''
|-
|&nbsp;- '''Népesség''' ||4 351 037
|-
|'''Időzóna''' || [[UTC]]–6
|-
|&nbsp;- '''[[Nyári időszámítás|NYISZ]]'''|| [[UTC]]–5
|-
|colspan="2" align="center" bgcolor="#D6C629"| '''Egyéb'''
|-
|'''Honlap'''|| [http://www.michoacan.gob.mx www.michoacan.gob.mx]
|-
|}
'''Michoacán''' (teljes nevén '''Michoacán de Ocampo''') [[Mexikó]] egyik tagállama. A [[Csendes-óceán]] partvidékétől messze benyúlik a [[Sierra Madre]] hegyei közé, a fővárostól nyugatra. Nyugaton [[Colima (állam)|Colima]] és [[Jalisco]], északon [[Guanajuato (állam)|Guanajuato]] és [[Querétaro]], keleten [[México (szövetségi állam)|México]] és [[Guerrero]] államokkal határos. Területe {{szám|58643}} km², lakosainak száma (2010) mintegy 4,4 millió.<ref name="inegi">{{hiv-web |url=http://www3.inegi.org.mx/sistemas/mexicocifras/default.aspx?e=16 |cím=INEGI - statisztikák |elérés=2013-02-04 |nyelv=spanyol |archívurl=https://web.archive.org/web/20130629200519/http://www3.inegi.org.mx/sistemas/mexicocifras/default.aspx?e=16 |archívdátum=2013-06-29 }}</ref> Fővárosa [[Morelia (Mexikó)|Morelia]], jelentősebb városai emellett: Sahuayo, Zamora, La Pledad de Cavadas, Purándiro, Zacapu, Huatacare, Zinapécuaro, Ciudad Hidalgo, [[Heroica Zitácuaro]], Cotija de la Paz, Los Reyes de Salgado, Uruapan del Progreso, Pátzcuaro, San Antonio Villalongín, Puruarán, Curácuaro de Morelos, Huetamo de Núñez, La Huacana, Tepalcatepec, Apatzingán de la Constitución, Coalcomán de Matamoros, Aquila, Tupitina, Temoiscatio del Ruiz.


Északnyugati határán található Mexikó legnagyobb, egyben [[Latin-Amerika]] harmadik legnagyobb tava, a [[Chapalai-tó]], aminek nagyobbik része Jalisco államhoz tartozik.<ref name="cea">{{hiv-web |url=http://www.ceajalisco.gob.mx/chapala.html |cím=Lago de Chapala |nyelv=spanyol |kiadó=CEA Jalisco |elérés=2015-07-15 |archívurl=https://web.archive.org/web/20100506063058/http://www.ceajalisco.gob.mx/chapala.html |archívdátum=2010-05-06 }}</ref><ref name="conabio">{{hiv-web |url=http://avesmx.conabio.gob.mx/verzona?tipo=aica&id=58 |cím=Laguna de Chapala |kiadó=CONABIO |nyelv=spanyol |elérés=2015-07-15 |archívurl=https://web.archive.org/web/20131104090048/http://avesmx.conabio.gob.mx/verzona?tipo=aica&id=58 |archívdátum=2013-11-04 }}</ref> Guerrero állammal hosszú szakaszon a [[Balsas (folyó)|Balsas]] folyó mentén határos; ennek visszaduzzasztásával alakították ki az [[Infiernillói-víztározó]]t.
[[Fájl:Mexico stateflags Michoacan.png|bélyegkép|jobbra|250px| Michoacán állam címere]]


[[Fájl:Mexico.Mich.Tzintzuntzan.01.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Lépcsős piramis Tzintzuntzan falu mellett]]
Nyugati határán találjuk a [[Lago de Chapala]] tavat, aminek nagyobbik része Jalisco államhoz tartozik. Guerrero állammal hosszú szakaszon a [[Río Balsas]] folyó mentén határos; ennek visszaduzzasztásával alakították ki a [[Presa del Infiernillo]] víztározót.

[[Fájl:Mexico.Mich.Tzintzuntzan.01.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Lépcsős piramis Tzintzuntzán falu mellett]]


== Népesség ==
== Népesség ==
Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Michoacán államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat<ref>{{cite web |url= http://www.snim.rami.gob.mx/ |title=SEGOB adatbázis |accessdate=2013-02-01 |language=spanyol}}</ref>:
Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Michoacán államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat:<ref>{{hiv-web |url=http://www.snim.rami.gob.mx/ |cím=SEGOB adatbázis |elérés=2013-02-01 |nyelv=spanyol}}</ref>

:
{| class="wikitable" align="center" style="background:white"
{| class="wikitable" align="center" style="background:white"
|- style="color:white;"
|- style="color:white;"
39. sor: 77. sor:
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==


[[Tzintzuntzan]] (taraszko vagy purépecha nyelven: a kolibrik földje) falu mellett a régészek számos indián kulturális emléket tártak fel.
*[[Tzintzuntzan]] (taraszkó vagy purépecha nyelven: a kolibrik földje) falu mellett a régészek számos [[Indiánok|indián]] kulturális emléket tártak fel.
*Az állam keleti részén, [[Mexikóváros]]tól mintegy 200 km-nyire fedezték fel 1975-ben a [[pompás királylepke]] (amerikai királylepke, ''Danaus plexippus'') telelőhelyét, ami azóta természetvédelmi terület.
*Az [[Uruapan (Michoacán)|Uruapan]] környékén fekvő [[Barranca del Cupatitzio Nemzeti Park]] pálmáiról és vízeséseiről híres.
*Két olyan nevezetes tűzhányó található az államban, amelyek az újkorban jöttek létre: a [[Parícutin]] és az [[El Jorullo]].
*Kedvelt turistacélpont a [[Pátzcuarói-tó]], és például annak [[Janitzio]] nevű szigete.
*Ebből az államból származik a [[purepecsák|purepecsa indián]] eredetű, de európai és afrikai hatásokat is mutató énekstílus, a 2010-ben szellemi kulturális örökséggé nyilvánított [[pirekua]].<ref>{{hiv-web |url=http://www.unesco.org/culture/ich/es/RL/la-pirekua-canto-tradicional-de-los-purhepechas-00398?RL=00398 |cím=La pirekua, canto tradicional de los p’urhépechas |kiadó=UNESCO |nyelv=spanyol |elérés=2017-01-25}}</ref>


== További információk ==
Az állam keleti részén, [[Mexikóváros]]tól mintegy 200 km-nyire fedezték fel 1975-ben a [[pompás királylepke]] (amerikai királylepke, ''Danaus plexippus'') telelőhelyét, ami azóta természetvédelmi terület.
* [http://www.supertravelnet.com/maps/index.php?action=showmap&country=213_8011_6&language=79 Michoacán térképe]

Az [[Uruapán Nemzeti Park]] pálmáiról és vízeséseiről híres.

A [[Parícutin]] a világ egyik leghíresebb [[tűzhányó]]ja.

[[Fájl:Lazaro Cardenas Batel.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Lázaro Cárdenas Batel]], Michoacán állam kormányzója]]

== Külső hivatkozások ==
* [http://www.supertravelnet.com/maps/index.php?action=showmap&country=213_8011_6&language=79 Michoacán térkép]
* [http://nol.hu/cikk/319856/ Lepkeszárnyon a Sierra Madréba]
* [http://nol.hu/cikk/319856/ Lepkeszárnyon a Sierra Madréba]


== Források ==
== Források ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


{{Michoacán községei}}
{{Michoacán községei}}
{{Mexikó tagállamai}}
{{Mexikó tagállamai}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{csonk-föld}}
{{Portál|Földrajz}}
{{csonk-mexikói közigazgatási egység}}


[[Kategória:Mexikó tagállamai]]
[[Kategória:Mexikó tagállamai]]

[[en:Michoacán]]
[[an:Michoacán]]
[[ar:ولاية ميتشواكان]]
[[be:Штат Мічаакан]]
[[be-x-old:Мічаакан]]
[[bg:Мичоакан]]
[[br:Michoacán de Ocampo]]
[[ca:Michoacán]]
[[chy:Michoacán]]
[[cs:Michoacán]]
[[cy:Michoacán]]
[[da:Michoacán]]
[[de:Michoacán]]
[[el:Μιτσοακάν]]
[[eo:Michoacán]]
[[es:Michoacán]]
[[et:Michoacán]]
[[eu:Michoacán]]
[[fa:میچوآکان]]
[[fi:Michoacán]]
[[fr:Michoacán]]
[[gl:Michoacán]]
[[hr:Michoacán]]
[[ia:Michoacan]]
[[id:Michoacán]]
[[it:Michoacán]]
[[ja:ミチョアカン州]]
[[ka:მიჩოაკანის შტატი]]
[[ko:미초아칸 주]]
[[kw:Michoacán]]
[[la:Mechoacana]]
[[lt:Mičoakanas]]
[[lv:Mičoakana de Okampo]]
[[mg:Michoacán]]
[[mr:मिचोआकान]]
[[ms:Michoacán]]
[[nah:Michhuahcān Ocampo]]
[[nl:Michoacán de Ocampo]]
[[nn:Michoacán]]
[[no:Michoacán]]
[[nv:Michoacán Hahoodzo]]
[[pl:Michoacán]]
[[pms:Michoacán de Ocampo]]
[[pnb:میچواکان]]
[[pt:Michoacán]]
[[qu:Michoacán suyu]]
[[rm:Michoacán]]
[[ro:Michoacán (stat Mexic)]]
[[ru:Мичоакан]]
[[sco:Michoacán]]
[[sh:Michoacán]]
[[simple:Michoacán]]
[[sr:Мичоакан]]
[[sv:Michoacán de Ocampo]]
[[sw:Michoacán]]
[[tg:Иёлати Мичоакан де Окампо]]
[[th:รัฐมิโชอากัง]]
[[tl:Michoacán]]
[[tr:Michoacán]]
[[uk:Мічоакан]]
[[vi:Michoacán]]
[[war:Michoacán]]
[[zh:米却肯州]]

A lap jelenlegi, 2022. december 13., 17:27-kori változata

Michoacán de Ocampo
Michoacán zászlaja
Michoacán zászlaja
Michoacán címere
Michoacán címere
zászlaja címere
Térkép
Colima elhelyezkedése Mexikón belül
Politika
Ország Mexikó Mexikó
ISO 3166-2 MX-MIC
Székhely Morelia
Kormányzó Fausto Vallejo Figueroa (2012-től)
Községek 113
Természetföldrajz
Terület 58 643 km²
Népesség (2010-ben)
 - Népesség 4 351 037
Időzóna UTC–6
 - NYISZ UTC–5
Egyéb
Honlap www.michoacan.gob.mx

Michoacán (teljes nevén Michoacán de Ocampo) Mexikó egyik tagállama. A Csendes-óceán partvidékétől messze benyúlik a Sierra Madre hegyei közé, a fővárostól nyugatra. Nyugaton Colima és Jalisco, északon Guanajuato és Querétaro, keleten México és Guerrero államokkal határos. Területe 58 643 km², lakosainak száma (2010) mintegy 4,4 millió.[1] Fővárosa Morelia, jelentősebb városai emellett: Sahuayo, Zamora, La Pledad de Cavadas, Purándiro, Zacapu, Huatacare, Zinapécuaro, Ciudad Hidalgo, Heroica Zitácuaro, Cotija de la Paz, Los Reyes de Salgado, Uruapan del Progreso, Pátzcuaro, San Antonio Villalongín, Puruarán, Curácuaro de Morelos, Huetamo de Núñez, La Huacana, Tepalcatepec, Apatzingán de la Constitución, Coalcomán de Matamoros, Aquila, Tupitina, Temoiscatio del Ruiz.

Északnyugati határán található Mexikó legnagyobb, egyben Latin-Amerika harmadik legnagyobb tava, a Chapalai-tó, aminek nagyobbik része Jalisco államhoz tartozik.[2][3] Guerrero állammal hosszú szakaszon a Balsas folyó mentén határos; ennek visszaduzzasztásával alakították ki az Infiernillói-víztározót.

Lépcsős piramis Tzintzuntzan falu mellett

Népesség

[szerkesztés]

Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Michoacán államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat:[4]

Év Lakosság
1990 3 548 199
1995 3 870 604
2000 3 985 667
2005 3 966 073
2010 4 351 037

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Tzintzuntzan (taraszkó vagy purépecha nyelven: a kolibrik földje) falu mellett a régészek számos indián kulturális emléket tártak fel.
  • Az állam keleti részén, Mexikóvárostól mintegy 200 km-nyire fedezték fel 1975-ben a pompás királylepke (amerikai királylepke, Danaus plexippus) telelőhelyét, ami azóta természetvédelmi terület.
  • Az Uruapan környékén fekvő Barranca del Cupatitzio Nemzeti Park pálmáiról és vízeséseiről híres.
  • Két olyan nevezetes tűzhányó található az államban, amelyek az újkorban jöttek létre: a Parícutin és az El Jorullo.
  • Kedvelt turistacélpont a Pátzcuarói-tó, és például annak Janitzio nevű szigete.
  • Ebből az államból származik a purepecsa indián eredetű, de európai és afrikai hatásokat is mutató énekstílus, a 2010-ben szellemi kulturális örökséggé nyilvánított pirekua.[5]

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. INEGI - statisztikák (spanyol nyelven). [2013. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 4.)
  2. Lago de Chapala (spanyol nyelven). CEA Jalisco. [2010. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
  3. Laguna de Chapala (spanyol nyelven). CONABIO. [2013. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
  4. SEGOB adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  5. La pirekua, canto tradicional de los p’urhépechas (spanyol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2017. január 25.)