„Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
MARTA - ez a márka helyesírása. Megfelelő magyar forrással alátmásztva |
bővítés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:MARTA 35-45 HP Dublu-Phaeton karosszériás.jpg|thumb|right|MARTA 35-45 HP, [[double-phaeton]] karosszériával]] |
[[Fájl:MARTA 35-45 HP Dublu-Phaeton karosszériás.jpg|thumb|right|MARTA 35-45 HP, [[double-phaeton]] karosszériával]] |
||
⚫ | |||
⚫ | Magyarországon az első kifejezetten autógyártásra tervezett gyárat 1909-ben [[Arad (Románia)|Aradon]] a '''Magyar Automobil Részvénytársaság Westinghouse Rendszer''' (más néven '''Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad''', rövidítve: '''MARTA''') néven avatták fel. A magyar autógyártás történetének egyik legjelentősebb típusa a cégnév rövidítéséből adódó nevet kapott. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Modelljei == |
|||
{{idézet|A főváros lakosságának, különösen a századfordulótól észlelt erőteljes növekedése, a forgalom, az utazási igények növekedését is magával hozta. Ezt látván határozott úgy 1912-ben a főváros tanácsa, hogy a több európai nagyvárosban már bevált laxiközlekedést Budapesten is bevezeti. Az előzetes puhatolódzó tárgyalások szerint két vállalat kapott volna taxigépkocsik forgalomba állítására engedélyt; a válságán túljutóban lévő aradi MARTA és az 1912-ben főként e célra létrehozott aszódi Lloyd gyárak. Az előbbi 200 benzinüzemű, az utóbbi 150 villamos hajtású gépkocsit üzemeltetett volna. Mind a Magyar Automobil Részvény Társaság Arad, mind a Magyar Lloyd Automobil- és Motorgyár Rt. úgy határozott, hogy az általuk üzemeltetni kívánt járműveket maguk fogják gyártani: a MARTA az Austro-Daimler, a Lloyd a brémai Lloyd autógyár licenciája alapján. Aradon 1912-ben beindult a taxigyártás, így azok első 25, sötétzöld színű példánya a fenti időpontban már forgalomba is állhatott.<ref>Zsuppán István: Anno.../ref>}} |
{{idézet|A főváros lakosságának, különösen a századfordulótól észlelt erőteljes növekedése, a forgalom, az utazási igények növekedését is magával hozta. Ezt látván határozott úgy 1912-ben a főváros tanácsa, hogy a több európai nagyvárosban már bevált laxiközlekedést Budapesten is bevezeti. Az előzetes puhatolódzó tárgyalások szerint két vállalat kapott volna taxigépkocsik forgalomba állítására engedélyt; a válságán túljutóban lévő aradi MARTA és az 1912-ben főként e célra létrehozott aszódi Lloyd gyárak. Az előbbi 200 benzinüzemű, az utóbbi 150 villamos hajtású gépkocsit üzemeltetett volna. Mind a Magyar Automobil Részvény Társaság Arad, mind a Magyar Lloyd Automobil- és Motorgyár Rt. úgy határozott, hogy az általuk üzemeltetni kívánt járműveket maguk fogják gyártani: a MARTA az Austro-Daimler, a Lloyd a brémai Lloyd autógyár licenciája alapján. Aradon 1912-ben beindult a taxigyártás, így azok első 25, sötétzöld színű példánya a fenti időpontban már forgalomba is állhatott.<ref>Zsuppán István: Anno.../ref>}} |
||
A négyhengeres 20 LE teljesítményű motorral ellátott modellt a Budapesten 1913-ban megalakult első taxi-vállalat (a Szürketaxi) is használta. |
|||
⚫ | |||
is ezeket használta. A másik modellnek négyhengeres, vízhűtéses, 2,3 l-es motorja és limuzin- vagy túrakocsi-karosszériája volt. Bár ezek az autók nehézkesek voltak, ám kiválóan állták a Magyarországon akkoriban az autózás szempontjából kiépítetlen utak viszontagságait is. |
|||
⚫ | |||
Az első világháború alatt a gyár már csak repülőgépmotorokat állított elő. |
Az első világháború kitörése véget vetett az ígéretes autógyártásnak. Az első világháború alatt a gyár már csak repülőgépmotorokat állított elő. |
||
== Román fennhatóság alatt == |
|||
Az 1918-as impériumváltás után [[ASTRA (vagongyár)|ASTRA]] néven működött tovább a gyár, de már nem a Daimlerhez, hanem a [[Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt.|Weitzerhez]] tartozott. 1926-ban áttelepítették a gyártást [[Brassó]]ba. |
Az 1918-as impériumváltás után [[ASTRA (vagongyár)|ASTRA]] néven működött tovább a gyár, de már nem a Daimlerhez, hanem a [[Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt.|Weitzerhez]] tartozott. 1926-ban áttelepítették a gyártást [[Brassó]]ba. |
||
A lap 2020. július 31., 21:29-kori változata
Magyarországon az első kifejezetten autógyártásra tervezett gyárat 1909-ben Aradon a Magyar Automobil Részvénytársaság Westinghouse Rendszer (más néven Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad, rövidítve: MARTA) néven avatták fel. A magyar autógyártás történetének egyik legjelentősebb típusa a cégnév rövidítéséből adódó nevet kapott.
Kezdetben az amerikai Westinghouse cég franciaországi, Le Havre-i leányvállalatának fiókjaként működött. Tehergépkocsikat, autóbuszokat, valamint egy Marta nevű személyautót gyártottak.
1912-ben a Westinghouse cég francia leányvállalata csődbe ment, a MARTA céget az Austro-Daimler vette át. Továbbra is Marta márkanév alatt Austro-Daimler személygépkocsikat gyártottak, többek között az első 150 budapesti taxit is, valamint Daimler teherautókat.
Modelljei
„A főváros lakosságának, különösen a századfordulótól észlelt erőteljes növekedése, a forgalom, az utazási igények növekedését is magával hozta. Ezt látván határozott úgy 1912-ben a főváros tanácsa, hogy a több európai nagyvárosban már bevált laxiközlekedést Budapesten is bevezeti. Az előzetes puhatolódzó tárgyalások szerint két vállalat kapott volna taxigépkocsik forgalomba állítására engedélyt; a válságán túljutóban lévő aradi MARTA és az 1912-ben főként e célra létrehozott aszódi Lloyd gyárak. Az előbbi 200 benzinüzemű, az utóbbi 150 villamos hajtású gépkocsit üzemeltetett volna. Mind a Magyar Automobil Részvény Társaság Arad, mind a Magyar Lloyd Automobil- és Motorgyár Rt. úgy határozott, hogy az általuk üzemeltetni kívánt járműveket maguk fogják gyártani: a MARTA az Austro-Daimler, a Lloyd a brémai Lloyd autógyár licenciája alapján. Aradon 1912-ben beindult a taxigyártás, így azok első 25, sötétzöld színű példánya a fenti időpontban már forgalomba is állhatott.<ref>Zsuppán István: Anno.../ref>”
A négyhengeres 20 LE teljesítményű motorral ellátott modellt a Budapesten 1913-ban megalakult első taxi-vállalat (a Szürketaxi) is használta. is ezeket használta. A másik modellnek négyhengeres, vízhűtéses, 2,3 l-es motorja és limuzin- vagy túrakocsi-karosszériája volt. Bár ezek az autók nehézkesek voltak, ám kiválóan állták a Magyarországon akkoriban az autózás szempontjából kiépítetlen utak viszontagságait is.
Az első világháború kitörése véget vetett az ígéretes autógyártásnak. Az első világháború alatt a gyár már csak repülőgépmotorokat állított elő.
Román fennhatóság alatt
Az 1918-as impériumváltás után ASTRA néven működött tovább a gyár, de már nem a Daimlerhez, hanem a Weitzerhez tartozott. 1926-ban áttelepítették a gyártást Brassóba.
Források
- http://www.cimec.ro/Muzee/Auto/AUTO.HTM
- https://www.arad.zone/blog-ar/episoade-aradene-din-epoca-pionieratului-industriei-automobilistice-fabrica-de-automobile-marta-din-arad
- http://www.automobileromanesti.ro/Altele/Marta/
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Száz éve ketyeg a magyar taxaméter - Népszabadság, 2013. május (71. évfolyam, 101-125. szám)
- Zsupán István: Anno ... Autó-Motor, 1989. (42. évfolyam, 11. szám)
- A kocsipostától... - Autó-Motor, 1986. (39. évfolyam 15. szám)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Marta című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.