„Magyar irodalom” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.164.199.159 (vita) szerkesztéséről Farkasgergely szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
(32 közbenső módosítás, amit 19 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Azonosíthatatlan források}} |
{{Azonosíthatatlan források}} |
||
{{Irodalom infobox |
{{Irodalom infobox |
||
| név = Magyar irodalom<br><small>(latin, majd magyar nyelven) |
| név = Magyar irodalom<br><small>(latin, majd magyar nyelven) |
||
20. sor: | 19. sor: | ||
[[Fájl: Petőfi Sándor daguerrotipia2.jpg|right|thumb|230px|[[Petőfi Sándor]] arcmása, [[dagerrotípia]]. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén]] |
[[Fájl: Petőfi Sándor daguerrotipia2.jpg|right|thumb|230px|[[Petőfi Sándor]] arcmása, [[dagerrotípia]]. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén]] |
||
'''Magyar irodalom'''nak azon [[irodalom|irodalmi]] művek összességét tekintjük, amelyeket [[magyar nyelv]]en írnak. Tágabb értelemben ide tartozik a magyar nyelvű [[szakirodalom]], a [[műfordítás]]ok, a [[magyar népköltészet]], a [[film]]es és [[zene|zenés]] műfajokhoz kapcsolódó magyar nyelvű irodalmi tevékenység, valamint az olyan [[irodalmi mű]]vek is, melyeket más nyelven írtak ugyan, de szerzőjük miatt vagy témájukban kapcsolódnak [[Magyarország]]hoz, esetleg korai magyar nyelvű töredékeket, [[Magyar nyelvemlékek|nyelvemlékeket]] tartalmaznak. |
'''Magyar irodalom'''nak azon [[irodalom|irodalmi]] művek összességét tekintjük, amelyeket [[magyar nyelv]]en írnak. Tágabb értelemben ide tartozik a magyar nyelvű [[szakirodalom]], a [[Műfordító|műfordítás]]ok, a [[magyar népköltészet]], a [[film]]es és [[zene|zenés]] műfajokhoz kapcsolódó magyar nyelvű irodalmi tevékenység, valamint az olyan [[irodalmi mű]]vek is, melyeket más nyelven írtak ugyan, de szerzőjük miatt vagy témájukban kapcsolódnak [[Magyarország]]hoz, esetleg korai magyar nyelvű töredékeket, [[Magyar nyelvemlékek|nyelvemlékeket]] tartalmaznak. |
||
== A magyar irodalom rendszere == |
== A magyar irodalom rendszere == |
||
38. sor: | 37. sor: | ||
{{Bővebben|Magyar irodalomtörténet}} |
{{Bővebben|Magyar irodalomtörténet}} |
||
Az 1192 és 1195 között íródott [[Halotti beszéd és könyörgés]] a legelső összefüggő magyar nyelven íródott irodalomtörténeti emlékünk. Az eredetei szövegen látható, hogy annak szerzője nem ismerte a hallott szó leírt alakját.<ref>{{cite web|url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/1-a-magyar-irodalom-a-kozepkorban-2/a-magyar-irodalom-a-xiii-szazadban-237/a-halotti-beszed-263/|title=A Halotti beszéd|publisher=arcanum.hu|accessdate=2019-11-23}}</ref> Az [[Ómagyar Mária-siralom]] 1300 körül íródott ''planctus'', azaz siralomének.<ref>{{cite web|url=http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/kkor/028.htm|title=Ómagyar Mária-siralom|publisher=magyar-irodalom.elte.hu|accessdate=2019-11-23}}</ref> |
|||
'''A magyar nyelvű irodalom első emlékei''' |
|||
* [[Halotti beszéd és könyörgés]] |
|||
* [[Ómagyar Mária-siralom]] |
|||
===Középkori magyar irodalom=== |
|||
{{Bővebben|Középkori magyar irodalom}} |
|||
===A reneszánsz magyar irodalma=== |
|||
{{Bővebben|A reneszánsz magyar irodalma}} |
|||
===A barokk kor magyar irodalma=== |
|||
{{Bővebben|A barokk kor magyar irodalma}} |
|||
===A felvilágosodás korának magyar irodalma=== |
|||
⚫ | |||
{{Bővebben|A felvilágosodás korának magyar irodalma}} |
|||
⚫ | |||
===19. századi magyar irodalom=== |
|||
{{Bővebben|19. századi magyar irodalom}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
===20. századi magyar irodalom=== |
|||
{{Bővebben|20. századi magyar irodalom}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
A itt következő szócikkek íróink és költőink tovább bővíthető listáit tartalmazzák. (Nem teljesen ugyanaz, mint a [[:Kategória:Magyar költők, írók]].) |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{Magyar költők, írók listái }} |
|||
{{Bővebben|Kortárs magyar irodalom}} |
|||
== A legismertebb művek == |
== A legismertebb művek == |
||
64. sor: | 62. sor: | ||
=== Dráma === |
=== Dráma === |
||
* [[Katona József (író)|Katona József]]: [[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]] |
* [[Katona József (író)|Katona József]]: [[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]] |
||
* [[Vörösmarty Mihály]]: [[Csongor és Tünde ( |
* [[Vörösmarty Mihály]]: [[Csongor és Tünde (színmű)|Csongor és Tünde]] |
||
* [[Madách Imre (író)|Madách Imre]]: [[Az ember tragédiája (dráma)|Az ember tragédiája]] |
* [[Madách Imre (író)|Madách Imre]]: [[Az ember tragédiája (dráma)|Az ember tragédiája]] |
||
100. sor: | 98. sor: | ||
[[Kép:Ady Endre álló portréja (Székely Aladár felvétele).jpg|bélyegkép|200px|[[Ady Endre]] 1908-ban ([[Székely Aladár]] felvétele)]] |
[[Kép:Ady Endre álló portréja (Székely Aladár felvétele).jpg|bélyegkép|200px|[[Ady Endre]] 1908-ban ([[Székely Aladár]] felvétele)]] |
||
* [[Ady Endre]]: [[Góg és Magóg fia vagyok én]], [[A magyar Ugaron]], [[Harc a Nagyúrral]], [[Párisban járt az |
* [[Ady Endre]]: [[Góg és Magóg fia vagyok én]], [[A magyar Ugaron]], [[Harc a Nagyúrral]], [[Párisban járt az Ősz]], [[Magyar jakobinus dala]], [[Csák Máté földjén]], [[A grófi szérűn]], [[Dózsa György unokája]], [[Sem utódja, sem boldog őse]], [[A föl-földobott kő]] |
||
* [[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]]: [[Esti sugárkoszorú]] |
* [[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]]: [[Esti sugárkoszorú]] |
||
* [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]]: [[Milyen volt]], [[Anna örök]] |
* [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]]: [[Milyen volt]], [[Anna örök]] |
||
* [[Kosztolányi Dezső]]: [[Halotti beszéd (Kosztolányi)|Halotti beszéd]]<ref> |
* [[Kosztolányi Dezső]]: [[Halotti beszéd (Kosztolányi)|Halotti beszéd]]<ref>{{Cite web |url=http://hu.wikisource.org/wiki/Halotti_besz%C3%A9d |title=Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd |accessdate=2007-12-08 |archívurl=https://web.archive.org/web/20200921174949/https://hu.wikisource.org/wiki/Halotti_besz%C3%A9d |archívdátum=2020-09-21 }}</ref> |
||
* [[József Attila]]: [[Tiszta szívvel (József Attila-vers)|Tiszta szívvel]], [[Favágó]], [[Anyám]], [[Mondd, mit érlel]], [[Külvárosi éj]], [[A hetedik]], [[Téli éjszaka]], [[Nem, nem, soha!]], [[Reménytelenül]], [[A város peremén]], [[Kései sirató]], [[A Dunánál]], [[Nagyon fáj]], [[Flóra (vers)|Flóra]], [[Flórának]], [[Ars Poetica]], [[Születésnapomra]], [[Hazám]], [[Tudod, hogy nincs bocsánat]], [[Talán eltűnök hirtelen]], [[Ime, hát megleltem hazámat]] |
* [[József Attila]]: [[Tiszta szívvel (József Attila-vers)|Tiszta szívvel]], [[Favágó]], [[Anyám]], [[Mondd, mit érlel]], [[Külvárosi éj]], [[A hetedik]], [[Téli éjszaka]], [[Nem, nem, soha!]], [[Reménytelenül]], [[A város peremén]], [[Kései sirató]], [[A Dunánál]], [[Nagyon fáj]], [[Flóra (vers)|Flóra]], [[Flórának]], [[Ars Poetica]], [[Születésnapomra]], [[Hazám]], [[Tudod, hogy nincs bocsánat]], [[Talán eltűnök hirtelen]], [[Ime, hát megleltem hazámat]] |
||
* [[Radnóti Miklós]]: [[Tétova óda]], [[Nem tudhatom...]], [[Levél a hitveshez]], [[Erőltetett menet]] |
* [[Radnóti Miklós]]: [[Tétova óda]], [[Nem tudhatom...]], [[Levél a hitveshez]], [[Erőltetett menet]] |
||
117. sor: | 115. sor: | ||
==== Régi és 19. századi epika ==== |
==== Régi és 19. századi epika ==== |
||
* [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]]: [[Szigeti veszedelem]] – az első magyar eposz |
* [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]]: [[Szigeti veszedelem]] – az első magyar eposz |
||
* [[Fazekas Mihály]]: [[Lúdas Matyi (költemény)|Lúdas Matyi]] |
* [[Fazekas Mihály]]: [[Lúdas Matyi (költemény)|Lúdas Matyi]] |
||
* [[Petőfi Sándor]]: [[János vitéz]], [[Az apostol]] |
* [[Petőfi Sándor]]: [[János vitéz]], [[Az apostol]] |
||
[[Kép:Székely arany jános.jpg|bélyegkép|200px|[[Székely Bertalan]]: [[Arany János (költő)|Arany János]] portréja]] |
|||
* [[Arany János (költő)|Arany János]]: [[Toldi]], [[A fülemile]], [[Rege a csodaszarvasról]], [[A walesi bárdok]] |
* [[Arany János (költő)|Arany János]]: [[Toldi]], [[A fülemile]], [[Rege a csodaszarvasról]], [[A walesi bárdok]] |
||
* [[Jókai Mór]]: [[A kőszívű ember fiai (regény)|A kőszívű ember fiai]], [[Az arany ember (regény)|Az arany ember]], [[Egy magyar nábob]] |
* [[Jókai Mór]]: [[A kőszívű ember fiai (regény)|A kőszívű ember fiai]], [[Az arany ember (regény)|Az arany ember]], [[Egy magyar nábob]] |
||
133. sor: | 133. sor: | ||
* [[Wass Albert]]: [[A funtineli boszorkány]] |
* [[Wass Albert]]: [[A funtineli boszorkány]] |
||
* [[Rideg Sándor]]: [[Indul a bakterház (regény)|Indul a bakterház]] |
* [[Rideg Sándor]]: [[Indul a bakterház (regény)|Indul a bakterház]] |
||
* [[Tamási Áron]]: [[Ábel a rengetegben]] |
* [[Tamási Áron]]: [[Ábel a rengetegben (regény)|Ábel a rengetegben]] |
||
* [[Szabó Magda]]: [[Abigél (regény)|Abigél]] |
* [[Szabó Magda]]: [[Abigél (regény)|Abigél]] |
||
* [[Kertész Imre]]: [[Sorstalanság]] – az első magyar irodalmi Nobel-díjas író és mű |
* [[Kertész Imre (író)|Kertész Imre]]: [[Sorstalanság]] – az első magyar irodalmi Nobel-díjas író és mű |
||
Lásd még: [[A legnépszerűbb magyar regények listája]] (A Nagy Könyv, 2005) |
Lásd még: [[A legnépszerűbb magyar regények listája]] (A Nagy Könyv, 2005) |
||
'''Egyéb közismert művek''' |
'''Egyéb közismert művek''' |
||
* [[Babits Mihály]]: [[Jónás könyve ( |
* [[Babits Mihály]]: [[Jónás könyve (vers)|Jónás könyve]] <small>([[A huszadik század legszebb magyar versei (KORUNK)|KORUNK]] - 2. helyezés!)</small> |
||
* [[Kosztolányi Dezső]]: [[Édes Anna (regény)|Édes Anna]] |
* [[Kosztolányi Dezső]]: [[Édes Anna (regény)|Édes Anna]] |
||
* [[Karinthy Frigyes]]: [[Tanár úr kérem]] |
* [[Karinthy Frigyes]]: [[Tanár úr kérem]] |
||
152. sor: | 152. sor: | ||
=== Gyermekirodalom === |
=== Gyermekirodalom === |
||
'''A legismertebb gyermekversek''' |
'''A legismertebb gyermekversek''' |
||
* [[Petőfi Sándor]]: [[Arany Lacinak]], [[Anyám tyúkja]] |
* [[Petőfi Sándor]]: [[Arany Lacinak]], [[Anyám tyúkja]] |
||
* [[Móricz Zsigmond]]: A török és a tehenek, Iciri-piciri |
* [[Móricz Zsigmond]]: A török és a tehenek, Iciri-piciri |
||
* [[Móra Ferenc]]: A cinege cipője |
* [[Móra Ferenc]]: A cinege cipője |
||
213. sor: | 213. sor: | ||
** [[Babits Mihály]]: ([[Edgar Allan Poe]], [[Robert Browning]], [[Oscar Wilde]]), |
** [[Babits Mihály]]: ([[Edgar Allan Poe]], [[Robert Browning]], [[Oscar Wilde]]), |
||
** [[Réz Ádám]]: ([[Jane Austen]] ([[A mansfieldi kastély]])), |
** [[Réz Ádám]]: ([[Jane Austen]] ([[A mansfieldi kastély]])), |
||
** [[Örkény István]]: ([[Ernest Hemingway]] ([[Búcsú a fegyverektől]])) |
** [[Örkény István]]: ([[Ernest Hemingway]] ([[Búcsú a fegyverektől (regény)|Búcsú a fegyverektől]])) |
||
* német: [[Sárközi György (költő)|Sárközi György]]: ([[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]], [[Thomas Mann (író)|Thomas Mann]]); |
* német: [[Sárközi György (költő)|Sárközi György]]: ([[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]], [[Thomas Mann (író)|Thomas Mann]]); |
||
* francia: [[Ábrányi Emil (költő)|Ábrányi Emil]] ([[Edmond Rostand|Rostand]] ([[Cyrano de Bergerac (dráma)|Cyrano]])); |
* francia: [[Ábrányi Emil (költő)|Ábrányi Emil]] ([[Edmond Rostand|Rostand]] ([[Cyrano de Bergerac (dráma)|Cyrano]])); |
||
228. sor: | 228. sor: | ||
** [[Bérczy Károly]], ([[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]] ([[Anyegin]])); |
** [[Bérczy Károly]], ([[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]] ([[Anyegin]])); |
||
** [[Áprily Lajos]] (Puskin (Anyegin)); |
** [[Áprily Lajos]] (Puskin (Anyegin)); |
||
** [[Németh László (író)|Németh László]] ([[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Lev Tolsztoj]] ([[Anna Karenina]])); |
** [[Németh László (író)|Németh László]] ([[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Lev Tolsztoj]] ([[Anna Karenyina|Anna Karenina]])); |
||
** [[Makai Imre]]: ([[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]] ([[A Karamazov testvérek]]), (Lev Tolsztoj ([[Háború és béke (regény)|Háború és béke]])); |
** [[Makai Imre]]: ([[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]] ([[A Karamazov testvérek]]), (Lev Tolsztoj ([[Háború és béke (regény)|Háború és béke]])); |
||
** [[Szőllősy Klára]]: [[Mihail Afanaszjevics Bulgakov|Bulgakov]]: ([[A Mester és Margarita]]). |
** [[Szőllősy Klára]]: [[Mihail Afanaszjevics Bulgakov|Bulgakov]]: ([[A Mester és Margarita]]). |
||
242. sor: | 242. sor: | ||
=== Tudományos irodalom === |
=== Tudományos irodalom === |
||
Főleg a régi magyar irodalom sok művéről nehéz eldönteni, hogy inkább a [[tudomány]]os irodalomba vagy a [[ |
Főleg a régi magyar irodalom sok művéről nehéz eldönteni, hogy inkább a [[tudomány]]os irodalomba vagy a [[irodalom|szépirodalom]]ba tartozik-e, ilyenek például a [[Krónika (műfaj)|krónikák]] vagy az [[Életrajz|önéletrajz]]i művek. Ma is sok tudományos ismeretterjesztő művet írnak szépirodalmi igényességgel. |
||
* [[Magyar történetírás]] |
* [[Magyar történetírás]] |
||
* [[Magyar önéletírók]] |
* [[Magyar önéletírók]] |
||
272. sor: | 272. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [https://f-book.com/mi/index.php Magyar irodalomtörténet] - internetes kézikönyv |
|||
* [https://irodalom.oszk.hu/villanyspenot/#!/narrativak/543ac3c2035f66d02ce7278f Villanyspenót - hálózati magyar irodalomtörténeti kézikönyv] |
|||
* [http://www.lenolaj.hu www.lenolaj.hu - Irodalmi online műhely] |
* [http://www.lenolaj.hu www.lenolaj.hu - Irodalmi online műhely] |
||
* [http://www.balassi.eu Balassi Bálint-emlékkard] |
* [http://www.balassi.eu Balassi Bálint-emlékkard] |
||
* [https://web.archive.org/web/20050910231537/http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/current/1.html Határon túli magyar szerzők műveiből], a ''[Tiszatáj]'' folyóiratban |
* [https://web.archive.org/web/20050910231537/http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/current/1.html Határon túli magyar szerzők műveiből], a ''[Tiszatáj]'' folyóiratban |
||
* [http://www.irodalmiakademia.hu/ Digitális Irodalmi Akadémia – kortárs magyar írók letölthető művei] |
* [http://www.irodalmiakademia.hu/ Digitális Irodalmi Akadémia – kortárs magyar írók letölthető művei] |
||
* [http://tudastar.googlepages.com/versek Magyar versek előadva] |
* [http://tudastar.googlepages.com/versek Magyar versek előadva] {{Wayback|url=http://tudastar.googlepages.com/versek |date=20090918095201 }} |
||
* Az [[Osservatorio Letterario]] (Irodalmi Figyelő) [http://xoomer.virgilio.it/bellelettere/ magyar nyelvű honlapja] |
* Az [[Osservatorio Letterario]] (Irodalmi Figyelő) [http://xoomer.virgilio.it/bellelettere/ magyar nyelvű honlapja] |
||
* [[Osservatorio Letterario]] (Irodalmi Figyelő): [http://xoomer.virgilio.it/bellelettere1/ Magyar Irodalmi és Kulturális Galéria] |
* [[Osservatorio Letterario]] (Irodalmi Figyelő): [http://xoomer.virgilio.it/bellelettere1/ Magyar Irodalmi és Kulturális Galéria] |
||
* [http://www.testvermuzsak.gportal.hu/ Testvérmúzsák, az Osservatorio Letterario (Irodalmi Figyelő) magyar nyelvű portálja] |
* [http://www.testvermuzsak.gportal.hu/ Testvérmúzsák, az Osservatorio Letterario (Irodalmi Figyelő) magyar nyelvű portálja] |
||
* [http://www.urbanlegends.hu/tag/irodalom/ Irodalmi legendák, legendák az irodalomban] |
* [http://www.urbanlegends.hu/tag/irodalom/ Irodalmi legendák, legendák az irodalomban] |
||
* [http://irodalom.ml Irodalom Online | kortárs magyar irodalom] {{Wayback|url=http://irodalom.ml/ |date=20220726012937 }} |
|||
* [https://4dimenzio.ning.com 4 Dimenzió Online | interaktív irodalmi portál] |
|||
{{csonk-dátum|csonk-irodalom|2005 októberéből}} |
{{csonk-dátum|csonk-irodalom|2005 októberéből}} |
||
287. sor: | 289. sor: | ||
{{Európai irodalom}} |
{{Európai irodalom}} |
||
{{művészet/e|Magyarország|Magyar}} |
{{művészet/e|Magyarország|Magyar}} |
||
⚫ | |||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Irodalom||Magyarság|}} |
{{Portál|Irodalom||Magyarság|}} |
A lap jelenlegi, 2024. május 1., 19:29-kori változata
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Magyar irodalom (latin, majd magyar nyelven) | |
latin nyelven: 11. század – 15. század magyar nyelven: 16. század – napjaink | |
Elterjedése | Magyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség, Magyarország |
Világtörténelmi korszak | középkor, újkor, legújabb kor |
Eredete | középkori latin irodalom |
Belőle fejlődött ki | |
Jellemzői | |
Híres alakjai | Anonymus Pázmány Péter Zrínyi Miklós Petőfi Sándor Arany János Gárdonyi Géza Kányádi Sándor |
Híres művei | Képes krónika Magyarország himnusza Szózat Az ember tragédiája Egri csillagok |
Írástípus | latin írás |
Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak. Tágabb értelemben ide tartozik a magyar nyelvű szakirodalom, a műfordítások, a magyar népköltészet, a filmes és zenés műfajokhoz kapcsolódó magyar nyelvű irodalmi tevékenység, valamint az olyan irodalmi művek is, melyeket más nyelven írtak ugyan, de szerzőjük miatt vagy témájukban kapcsolódnak Magyarországhoz, esetleg korai magyar nyelvű töredékeket, nyelvemlékeket tartalmaznak.
A magyar irodalom rendszere
[szerkesztés]Műnemek szerint:
- Magyar líra
- Magyar dráma
- Magyar elbeszélő irodalom
- A legnépszerűbb magyar regények listája
- Magyar esszéirodalom
A magyar irodalom története
[szerkesztés]Az 1192 és 1195 között íródott Halotti beszéd és könyörgés a legelső összefüggő magyar nyelven íródott irodalomtörténeti emlékünk. Az eredetei szövegen látható, hogy annak szerzője nem ismerte a hallott szó leírt alakját.[1] Az Ómagyar Mária-siralom 1300 körül íródott planctus, azaz siralomének.[2]
Középkori magyar irodalom
[szerkesztés]A reneszánsz magyar irodalma
[szerkesztés]A barokk kor magyar irodalma
[szerkesztés]A felvilágosodás korának magyar irodalma
[szerkesztés]19. századi magyar irodalom
[szerkesztés]- a reformkor, romantika irodalma
- a polgári irodalom, realizmus irodalma
20. századi magyar irodalom
[szerkesztés]Kortárs magyar irodalom
[szerkesztés]A legismertebb művek
[szerkesztés]Dráma
[szerkesztés]Egyéb közismert művek
[szerkesztés]Régi és 19. századi líra
[szerkesztés]- Balassi Bálint: Egy katonaének, Hogy Júliára talála
- Berzsenyi Dániel: A közelítő tél
- Batsányi János: A franciaországi változásokra
- Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
- Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Emléklapra
- Vörösmarty Mihály: Szózat, A merengőhöz, Gondolatok a könyvtárban, A vén cigány
- Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, Fa leszek, ha, Reszket a bokor, mert, Beszél a fákkal a bús őszi szél, A nép nevében, Szabadság, szerelem, A XIX. század költői, Föltámadott a tenger, Minek nevezzelek?, Európa csendes, újra csendes, A Tisza, A tintásüveg, Az alföld, Egy gondolat bánt engemet, Füstbement terv, Itt van az ősz, itt van újra, Pató Pál úr
- Arany János: Családi kör, Kertben, Epilógus
- Vajda János: Húsz év múlva
20. századi líra
[szerkesztés]„A tíz legszebb”
A Korunk közvélemény-kutatása szerint a 20. századi líra tíz legszebb magyar lírai költeménye:
- Babits Mihály: Esti kérdés, Mint különös hírmondó
- Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek
- Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség (1. helyezés!)
- Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus
- József Attila: Óda, Eszmélet
- Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
- Füst Milán: Öregség
- Pilinszky János: Apokrif
Lásd még: A huszadik század legszebb magyar versei (Korunk)
Egyéb közismert művek
- Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én, A magyar Ugaron, Harc a Nagyúrral, Párisban járt az Ősz, Magyar jakobinus dala, Csák Máté földjén, A grófi szérűn, Dózsa György unokája, Sem utódja, sem boldog őse, A föl-földobott kő
- Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú
- Juhász Gyula: Milyen volt, Anna örök
- Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd[3]
- József Attila: Tiszta szívvel, Favágó, Anyám, Mondd, mit érlel, Külvárosi éj, A hetedik, Téli éjszaka, Nem, nem, soha!, Reménytelenül, A város peremén, Kései sirató, A Dunánál, Nagyon fáj, Flóra, Flórának, Ars Poetica, Születésnapomra, Hazám, Tudod, hogy nincs bocsánat, Talán eltűnök hirtelen, Ime, hát megleltem hazámat
- Radnóti Miklós: Tétova óda, Nem tudhatom..., Levél a hitveshez, Erőltetett menet
- Illyés Gyula: Koszorú
- Szabó Lőrinc: Semmiért egészen, Lóci óriás lesz
- Váci Mihály: Még nem elég
- Nagy László: Ki viszi át a szerelmet, Adjon az Isten
Epika
[szerkesztés]
Régi és 19. századi epika
[szerkesztés]- Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – az első magyar eposz
- Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
- Petőfi Sándor: János vitéz, Az apostol
- Arany János: Toldi, A fülemile, Rege a csodaszarvasról, A walesi bárdok
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Az arany ember, Egy magyar nábob
- Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, A fekete város
20. század
[szerkesztés]„A tíz legnépszerűbb”
A Nagy Könyv közvélemény-kutatása szerint a tíz legnépszerűbb 20. századi magyar regény:
- Gárdonyi Géza: Egri csillagok (1. helyezés!)
- Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – világszerte ismert ifjúsági regény
- Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
- Fekete István: Tüskevár, Vuk
- Wass Albert: A funtineli boszorkány
- Rideg Sándor: Indul a bakterház
- Tamási Áron: Ábel a rengetegben
- Szabó Magda: Abigél
- Kertész Imre: Sorstalanság – az első magyar irodalmi Nobel-díjas író és mű
Lásd még: A legnépszerűbb magyar regények listája (A Nagy Könyv, 2005)
Egyéb közismert művek
- Babits Mihály: Jónás könyve (KORUNK - 2. helyezés!)
- Kosztolányi Dezső: Édes Anna
- Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
- Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön, Aranykoporsó
- Szerb Antal: A Pendragon legenda
- Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány, A tizennégy karátos autó
- Fekete István: Bogáncs, Téli berek
- Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
- Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut!
Gyermekirodalom
[szerkesztés]A legismertebb gyermekversek
- Petőfi Sándor: Arany Lacinak, Anyám tyúkja
- Móricz Zsigmond: A török és a tehenek, Iciri-piciri
- Móra Ferenc: A cinege cipője
- József Attila: Kertész leszek, Mama, Betlehemi királyok, Altató
- Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny, Nyitnikék
- Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne című verseskötetének versei
- Romhányi József: Szamárfül
A legnépszerűbb gyermekkönyvek
- Benedek Elek: Magyar népmesék
- Sebők Zsigmond: Dörmögő Dömötör
- Kálmán Jenő: Sicc-könyvek
- Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
- Tersánszky Józsi Jenő: Misi mókus kalandjai
- Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza
- Bálint Ágnes: Mazsola történetek
- Kormos István: Vackor könyvek
- Bodó Béla: Brumi-könyvek
- Szepes Mária: Pöttyös Panni sorozat
- Janikovszky Éva könyvei
- Marék Veronika könyvei
- Csukás István: Keménykalap és krumpliorr, Mirr-Murr, a kandúr, Süsü, a sárkány
- Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér
- Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
Műfajteremtő alkotások
[szerkesztés]- Dugonics András: Etelka – az első magyar regény
- Kármán József: Fanni hagyományai – az első magyar lélektani regény,
- A kincsásó – az első magyar novella,
- A nemzet csinosodása – az első magyar esszé
- Bessenyei György: Tarimenes utazása – az első magyar filozófiai regény
- Fáy András: A Bélteky-ház – az első magyar társadalmi regény
- Jósika Miklós: Abafi – az első magyar történelmi regény
- Jake Smiles: 1 link – az első magyar online regény, ami megjelent nyomtatásban is
Magyar irodalom tágabb értelemben
[szerkesztés]Népköltészet
[szerkesztés]Fordításirodalom
[szerkesztés]Az idegen nyelvű szépirodalmak legnagyobb magyar fordítói:
- ógörög: Arany János: (Arisztophanész),
- latin: Devecseri Gábor: (Catullus), (Ovidius),
- finn: Vikár Béla: (Kalevala)
- angol: Petőfi Sándor: (Shakespeare (Coriolanus)),
- Arany János: (Shakespeare-színművek, Burns),
- Szabó Lőrinc: (Shakespeare-színűmek és -szonettek),
- Németh László: (Shakespeare-színművek),
- Mészöly Dezső: (Shakespeare-színművek),
- Nádasdy Ádám: (Shakespeare-színművek),
- Babits Mihály: (Edgar Allan Poe, Robert Browning, Oscar Wilde),
- Réz Ádám: (Jane Austen (A mansfieldi kastély)),
- Örkény István: (Ernest Hemingway (Búcsú a fegyverektől))
- német: Sárközi György: (Goethe, Thomas Mann);
- francia: Ábrányi Emil (Rostand (Cyrano));
- olasz: Babits Mihály (Dante (Isteni színjáték)).
- orosz: Rab Zsuzsa: (Népköltészet, Jeszenyin);
- Bérczy Károly, (Puskin (Anyegin));
- Áprily Lajos (Puskin (Anyegin));
- Németh László (Lev Tolsztoj (Anna Karenina));
- Makai Imre: (Dosztojevszkij (A Karamazov testvérek), (Lev Tolsztoj (Háború és béke));
- Szőllősy Klára: Bulgakov: (A Mester és Margarita).
- lengyel: Murányi Beatrix (Stanisław Lem).
- perzsa: Képes Géza.
Vallásos irodalom
[szerkesztés]A magyar vallásos irodalom klasszikusai:
- Bornemisza Péter (1535 – 1584)
- Temesvári Pelbárt (1435 – 1504)
- Pázmány Péter (1570 – 1637)
- Károlyi Gáspár (1529? – 1591)
Tudományos irodalom
[szerkesztés]Főleg a régi magyar irodalom sok művéről nehéz eldönteni, hogy inkább a tudományos irodalomba vagy a szépirodalomba tartozik-e, ilyenek például a krónikák vagy az önéletrajzi művek. Ma is sok tudományos ismeretterjesztő művet írnak szépirodalmi igényességgel.
Magyar irodalom más nyelveken
[szerkesztés]A középkorban és az újkorban a szépirodalmi, tudományos és vallási művek jó részét latin nyelven szerezték. A legnagyobb latin nyelvű költőnk Janus Pannonius.
Az eszperantó nyelvű irodalom híres magyar szerzői voltak Kalocsay Kálmán és Soros Tivadar.
Rokon művészeti ágak
[szerkesztés]Színművészet
Zenés műfajok
Filmművészet
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Halotti beszéd. arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Ómagyar Mária-siralom. magyar-irodalom.elte.hu. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd. (Hozzáférés: 2007. december 8.)
Források
[szerkesztés]- Jelentős magyar irodalmi művek - szlovákiai magyar tannyelvű középiskolák tantervi listája
További információk
[szerkesztés]- Magyar irodalomtörténet - internetes kézikönyv
- www.lenolaj.hu - Irodalmi online műhely
- Balassi Bálint-emlékkard
- Határon túli magyar szerzők műveiből, a [Tiszatáj] folyóiratban
- Digitális Irodalmi Akadémia – kortárs magyar írók letölthető művei
- Magyar versek előadva Archiválva 2009. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az Osservatorio Letterario (Irodalmi Figyelő) magyar nyelvű honlapja
- Osservatorio Letterario (Irodalmi Figyelő): Magyar Irodalmi és Kulturális Galéria
- Testvérmúzsák, az Osservatorio Letterario (Irodalmi Figyelő) magyar nyelvű portálja
- Irodalmi legendák, legendák az irodalomban
- Irodalom Online | kortárs magyar irodalom Archiválva 2022. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 4 Dimenzió Online | interaktív irodalmi portál