Ugrás a tartalomhoz

„Majomhimlő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{{{Nincs forrás}}
{{Taxobox|name=Majomhimlő|image=Monkeypox.gif|image_caption=Elektronmikroszkópos felvétel a ''Majomhimlő vírusról''|familia=}}
{{Taxobox|name=Majomhimlő|image=Monkeypox.gif|image_caption=Elektronmikroszkópos felvétel a ''Majomhimlő vírusról''|familia=}}



A lap 2022. május 24., 23:18-kori változata

{{

Majomhimlő
Elektronmikroszkópos felvétel a Majomhimlő vírusról
Elektronmikroszkópos felvétel a Majomhimlő vírusról
Rendszertani besorolás
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Majomhimlő témájú kategóriát.

A majomhimlő vírus (MPV vagy MPXV) egy kétszálas DNS-t tartalmazó zoonózisos vírus, amely emberekben és más állatokban majomhimlőt okoz. A Poxviridae családban az Orthopoxvirus nemzetségbe tartozik. A humán orthopoxvírusok egyike, amelyhez a variola (VARV), a tehénhimlő (CPX) és a vakcinia (VACV) vírusok tartoznak. Nem közvetlen őse és nem is közvetlen leszármazottja a himlőt okozó variola vírusnak. A majomhimlő megbetegedés a himlőhöz hasonló, de enyhébb kiütésekkel és alacsonyabb halálozási aránnyal jár.

A vírus virulenciájában eltéréseket figyeltek meg a Közép-Afrikából származó izolátumokban, ahol a törzsek virulensebbek, mint a Nyugat-Afrikából származó törzsek. A két területen a vírusnak különálló klánjai vannak, amelyeket Kongó-medencei (közép-afrikai) és nyugat-afrikai klánoknak neveznek.

Tározó

A majomhimlőt állatok hordozzák, beleértve a főemlősöket is. Először Preben von Magnus azonosította 1958-ban a dániai Koppenhágában, laboratóriumi állatként használt rákevő makákómajmokban (Macaca fascicularis). 2003-ban az Egyesült Államokban kitört járványt egy importált gambiai erszényes patkánytól fertőzött prérikutyára vezették vissza.

A majomhimlő vírus főemlősökben és más állatokban is okozza a betegséget. A vírus főként Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdei régióiban fordul elő.

Átadás

A vírus állatról emberre és emberről emberre egyaránt terjedhet. Az állatról emberre történő fertőzés állatharapás vagy a fertőzött állat testnedveivel való közvetlen érintkezés útján történhet. A vírus emberről emberre csepplégzéssel és a fertőzött személy testnedveiből származó fomitákkal (érinthető felületek) való érintkezés útján is terjedhet. A lappangási idő 10 és 14 nap között van. A kiütések megjelenését megelőzően a Prodromális tünetek közé tartozik a nyirokcsomók duzzanata, izomfájdalom, fejfájás, láz.

Járványtan

A vírus elsősorban Közép-Afrika és Nyugat-Afrika trópusi erdeiben fordul elő. Először 1958-ban fedezték fel majmokban, és 1970-ben emberekben. 1970 és 1986 között több mint 400 emberi megbetegedést jelentettek. Az egyenlítői Közép- és Nyugat-Afrikában rendszeresen előfordulnak kisebb vírusos kitörések, amelyek halálozási aránya 10% körüli, és körülbelül ugyanennyi emberről emberre történő másodlagos fertőzéssel járnak. A fertőzés elsődleges útja feltehetően a fertőzött állatokkal vagy azok testnedveivel való érintkezés. 2003-ban jelentették az első Afrikán kívüli járvány kitörését az Egyesült Államok középnyugati részén, Illinois, Indiana és Wisconsin államokban, egy eset pedig New Jersey-ben történt. Haláleset nem történt.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Monkeypox virus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.