Ugrás a tartalomhoz

„Mezőcsát” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a XXXX-as évek típusú link javítása AWB
a Bot: Évszámok közötti nagykötőjelek
91. sor: 91. sor:
* [[Farkas Attila (grafikus)|Farkas Attila]] ([[1974]]. [[április 2.]] – ) rádióriporter, grafikus, festő.
* [[Farkas Attila (grafikus)|Farkas Attila]] ([[1974]]. [[április 2.]] – ) rádióriporter, grafikus, festő.
* [[Kálloy Molnár Péter]] ([[1970]]. [[június 6.]] –) színész
* [[Kálloy Molnár Péter]] ([[1970]]. [[június 6.]] –) színész
* [[Kiss József (költő)|Kiss József]] ([[1843]]-[[1921]]) író, költő, szerkesztő. „A Hét” folyóirat főszerkesztője. Ki folyóiratával előkészítette a [[Nyugat (folyóirat)]] fellépését. Ő magyarította meg a [[jambikus verselés]]t.
* [[Kiss József (költő)|Kiss József]] ([[1843]]–[[1921]]) író, költő, szerkesztő. „A Hét” folyóirat főszerkesztője. Ki folyóiratával előkészítette a [[Nyugat (folyóirat)]] fellépését. Ő magyarította meg a [[jambikus verselés]]t.


== Források ==
== Források ==

A lap 2015. február 13., 18:48-kori változata

Mezőcsát
Légifotó Mezőcsátról
Légifotó Mezőcsátról
Mezőcsát címere
Mezőcsát címere		 Mezőcsát zászlaja
Mezőcsát zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
KistérségMezőcsáti
Jogállásváros
Polgármesterdr. Domján László[1]
JegyzőMester Attiláné
Irányítószám3450
Körzethívószám49
Testvértelepülései
Lista
Worbis
Népesség
Teljes népesség5657 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület103,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′ 24″, k. h. 20° 54′ 10″47.823333°N 20.902778°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 24″, k. h. 20° 54′ 10″47.823333°N 20.902778°E
Mezőcsát (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Mezőcsát
Mezőcsát
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Mezőcsát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőcsát témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Mezőcsátról szól. Hasonló címmel lásd még: Csát (egyértelműsítő lap).

Mezőcsát kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti járás székhelye, Miskolc és Mezőkövesd között, mindkettőtől kb. 35 kilométerre.

Fekvése

A város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól délre, az ún. Borsodi Mezőség közepén fekszik. A megyeszékhelytől és Mezőkövesdtől 35 km, Tiszaújvárostól pedig 20 km távolságban helyezkedik el. Közúton 4 főirányból közelíthető meg. Miskolc felől Nyékládházánál, a 3-as főútról kell letérni, Tiszaújvárosból a 35-ös főútról Tiszapalkonyán keresztül érhető el. A 3-as számú főútról Budapest felől Mezőkeresztesnél kell lefordulni. A Tiszántúlról a Tiszán Ároktőnél átkelve érhetjük el a települést. Itt van a végállomása a Nyékládházától induló Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonalnak, amely a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonallal köti össze a települést. A vasútvonalon a személyszállítás ideiglenesen szünetel.

Története

A településen őskori leleteket is találtak, ez is bizonyítja, hogy már a történelem előtti időkben is lakott település volt. A preszkítáknak jelentős temetője (Hörcsögös halom) volt a területen. A honfoglaló magyarság is korán megtelepedett itt. 1067-ben apátságot alapítottak a környéken. A város ura ebben az időben a Miskóc nemzetségbéli Bors ispán. Csát – ahogy ekkor hívták a települést –két részből állt: Szabadcsát volt a szabad jobbágyok, Lakcsát a szolgák lakhelye.

A tatárjárás során a település elpusztult, az 1330-as években említik újra, tehát erre az időre épülhetett újjá. Az 1596-os mezőkeresztesi csata után újra elnéptelenedett, mikor azonban Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején Borsod megye erdélyi fennhatóság alá került, újra benépesült a falu. Története az elkövetkezendő időkben is ugyanilyen viszontagságos volt, 1686-ban a császári csapatok felégették, 1698-ban azonban már vásártartási jogot kapott, tehát ismét jelentős település lehetett. A 18. század folyamán már megyegyűléseket is tartottak a városban. Az 1848-49-es szabadságharcban is részt vesznek a lakosok, megtorlásul a császári csapatok ismét felgyújtották Mezőcsátot.

A kiegyezést követő békés években Mezőcsát tovább fejlődött, a mezőgazdaság mellett a kézművesipar kapott döntő szerepet (kerámiaedények gyártása). 1906-ra elérte a vasútvonal a települést, malmok épültek, bankok nyíltak.

A fejlődő település életében nagy törést okozott a két világháború. Az első világháborúban 176-an haltak hősi halált, nekik állít emléket a Hősök terén, Mezőcsát főterén álló emlékmű. A második világháborúban a zsidó lakosság deportálása is érzékenyen érintette a várost, mert így kereskedői és iparosai jelentős részét elveszítette.

A második világháború embervesztesége Mezőcsát térségében:

  • m.kir. honvéd: 33fő
  • Német katona: 4 fő
  • Román katona: 50fő
  • Szovjet katona: 674fő
  • Volt mezőcsáti lakos hősi halottak, és mezőcsáti civil áldozatok 157 fő,
  • mezőcsáti zsidó áldozatok 362 fő.

Mindösszesen 1280 fő.[3]

1944. november 7-én a szovjet hadsereg elfoglalta a települést. Mezőcsát egész történelme folyamán a legtöbb embert a második világháborúban veszítette el.

Az elkövetkezendő évtizedekben Mezőcsát szocialista településként tovább fejlődött, 1982-ben azonban elveszítette a járási székhely rangját, és több szerepkörben is Tiszaújváros vette át a helyét. Ennek ellenére azonban a település dinamikusan fejlődik, külseje egyre városiasabb. 1990-ben újság is indult.

1991. január 1-jén Mezőcsát visszakapta régi városi rangját.

2007. március 4-e óta "ideiglenesen" szünetel a várost Miskolccal összekötő vasúton a személyszállítás.

Százd

Mezőcsáttól délkeletre állt az Árpád-korban Szá(s)zd település is, melyről már 1067 körüli időkből maradtak fenn adatok. 1267-ben már monostora is említve volt mon. S. Marie...quod dicitur Zazty néven.

1368-ban, 1400-ban és 1404-ben (Szá(s)zmonostora, 1404-ben Zaz Monostora néven volt említve. Ma már csak puszta.

Népcsoportok

A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népművészet

Mezőcsát az 1800-as évek elején a magyar népi fazekasművészet központja volt. Itt korongolták azokat a virágdíszes cserépedényeket, melyeket aztán a vásározó fazekasok tettek messze földön híressé. Itt készültek először a Miska-kancsók és a madárdíszes pálinkás butéliák is.

Amikor a településen a híres fazekascsaládok kihaltak, tőlük a tiszafüredi mesterek vették át e szép hagyományt, akik most is formázzák a fehér, madaras mintájú cserepeket, köcsögfákat és butéliákat.

Látnivalók

Fájl:B267 Earthenware 150.jpg
Mezőcsáti mázas korsó 1848, a magyar népművészet egyik emblematikus edénye bélyegen (1968)
  • Zöldhalompuszta (Mezőcsát és Mezőkeresztes között) 1928-ban itt találták meg a 37 cm hosszú és 409 gramm súlyú, a kr. e. IV-V. századból származó szkíta aranyszarvast: [1]
  • Dobozy-kastély
  • Márk-kastély
  • Édes-kastély
  • A református templom fakazettás mennyezete (http://fenysugar.com)
  • Zsinagóga
  • Kiss József emlékház
  • Népi tájház
  • Mezőcsáti Termálfürdő

Híres szülöttei

Források

  1. ↑ Mezőcsát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Béke Poraikra - Bus János és Szabó Péter írok és kutatók 1999-ben kiadott I. és II. Kötete
  4. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  • Cseke László: Észak Magyarország (Panoráma 1878)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezőcsát&oldid=15614742”