Ugrás a tartalomhoz

„STS–30” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
22 090 szerkesztés
a Bot: Csillagászat portálsablon javítása
→‎Küldetés: Halandzsa ki
 
(35 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Űrrepülés infobox
{{Space Shuttle mission
| kuldetes = STS–30
|repülés neve = STS–30
| jelveny = Sts-30-patch.png
|repülésjelvény =Sts-30-patch.png
|repülésjelvény mérete =150px
| shuttle = Atlantis
|személyzet kép =Sts-30_crew.jpg
| inditas-datum = [[1989]]. [[május 4.]]
|személyzet kép mérete =
| inditas-ido = 18:46:59 [[UTC]]
|személyzet képaláírás =[[Ronald John Grabe|Grabe]], [[David Mathieson Walker|Walker]], [[Norman Earl Thagard|Thagard]], [[Mary Louise Cleave|Cleave]], [[Mark Charles Lee|Lee]]
| inditas-hely = [[Cape Canaveral]]<br>LC39-B
|személyzet =
| landolas-datum = [[1989]]. [[május 8.]]
|űrrepülőgép = [[Atlantis űrrepülőgép|Atlantis]]
| landolas-ido = 19:43:27 [[UTC]]
|nssdc id =
| landolas-hely = [[Edwards légitámaszpont]]
|start =[[1989]]. [[május 4.]] 18:46:59 [[UTC]]
| idotartam = 4 nap 0 óra 56 perc 28 mp
|starthely =[[Cape Canaveral]]<br>LC39-B
| keringes = 65
|keringések száma =65
| tavolsag = 2 706 912 km
|leszállás ideje = [[1989]]. [[május 8.]] 19:43:27 [[UTC]]
| fenykep= Sts-30_crew.jpg
|leszállás helye = [[Edwards légitámaszpont]]
| legenyseg = [[Ronald Grabe|Grabe]], [[David Walker|Walker]], [[Norman Thagard|Thagard]], [[Mary Cleave|Cleave]], [[Mark Lee|Lee]]
|időtartam = 4 nap 0 óra 56 perc 28 mp
| elozo = [[STS–29]]
|megtett távolság =2 706 912 km
| kovetkezo = [[STS–28]]}}
|előző repülés=[[STS–29]]
|következő repülés= [[STS–28]]
}}
Az '''STS–30''' jelű küldetés az [[Space Shuttle|amerikai űrrepülőgép-program]] 29., az [[Atlantis űrrepülőgép]] 4. repülése.


==Jellemzői==
Az '''STS–30''' jelű küldetés az [[Space Shuttle|amerikai űrrepülőgép-program]] 29., az [[Atlantis űrrepülőgép]] negyedik repülése.
A beépített [[kanada]]i [[Canadarm]] (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.


==Személyzet==
=== Első nap===
[[1989]]. [[május 4.|május 4-én]] a szilárd hajtóanyagú [[Space Shuttle|gyorsítórakéták]], Solid Rocket Booster(SRB) segítségével [[Florida|Floridából]], a [[Cape Canaveral]] (KSC) [[Kennedy Űrközpont]]ból, a LC39–B (LC – Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája {{szám|91.8}} perces, {{szám|28.9}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeuma]] {{szám|361}} kilométer, az [[apszispont|apogeuma]] {{szám|366}} kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor {{szám|118441}} kilogramm, leszálló tömeg {{szám|87296}} kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál {{szám|20833}} kilogramm
''(zárójelben a repülések száma az STS–30-al együtt)''


Az Atlantis három hónapot töltött a javító bázison – Orbiter Processing Facility (HOP–2), miután az [[STS–27]] jelű küldetéséből visszatért bázisára. Kicserélték az összes sérült hővédelmi (TPS) csempét. Az eredeti, [[április 28.|április 28-as]] indulással szemben (technika, meteorológia, Föld – Vénusz ''kapu'') május 4-én tudott startolni. [[Május 7.|Május 7-én]] technikai okok miatt – első alkalom az űrrepülések során – a tartalék számítógépre kellett átállni. A számítógép cser befolyásolta a kutatási, kísérleti folyamatokat, az űrrepülőgép nem tudott magasabbra emelkedni (a szükséges manőverező hajtómű [OMS] nem indult). Probléma keletkezett a vízellátással, ami befolyásolta az ételek elkészítését.
* [[David Walker]] (2), parancsnok
[[Kép:Magellan deploy.jpg|300px|thumb|left|A [[Magellan űrszonda]] elhagyja az [[Atlantis űrrepülőgép|Atlantis]] rakterét]]
* [[Ronald Grabe]] (2), pilóta
* [[Norman Thagard]] (3), küldetésfelelős
* [[Mary Cleave]] (2), küldetésfelelős
* [[Mark Lee]] (1), küldetésfelelős


==Hasznos teher==
==Küldetés paraméterek==
# Lightning Experiment (MLE) – éjszakai képek (film, fotó) a villámlásokról, felhőzetekről,
*'''[[Tömeg]]'''
# FEA–2 – egy moduláris [[mikrogravitáció]]s [[kémia]]i és [[fizika]]i laboratórium anyagok feldolgozására. A műveleteket egy 8 milliméteres kamera rögzítette.
**''indításkor:'' 118 441 kg
# Air Force Maui Optikai Site (AMOS) – adatgyűjtés az űrrepülőgépre ható tényezőkről.
**''leszálláskor:'' 87 296 kg
# Hasselblad kamerát fénykép helyett papír alapú rögzítést alkalmaztak, ami a feladatvégzés közben elakadt.
**''rakomány:'' 20 833 kg
# Orvosi vizsgálatokat segítő mérőeszköz meghibásodott.
*'''[[Perigeum]]:''' 361 km
*'''[[Apogeum]]:''' 366 km
*'''[[Inklináció]]:''' 28,9°
*'''[[Keringési idő]]:''' 91,8 perc


==Repülés==
===Műhold===
A tehertérben rögzített [[műhold|kommunikációs műholdakat]] a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével pályairányba állították. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdat a 60 perc múlva, automatikusan induló PAM–D főmotor sikeresen [[geoszinkron pálya|geoszinkron pályába]] emelte.
Az '''STS–30''' küldetés során az [[Atlantis űrrepülőgép|Atlantis]] legénysége sikeresen útnak indította a [[Magellan űrszonda|Magellan űrszondát]], amely 15 hónapos bolygóközi utazást követően sikeresen pályára állt a [[Vénusz]] bolygó körül, megkezdve 4 évig tartó tudományos méréssorozatát.
[[Kép:Magellan deploy.jpg|300px|thumb|left|A [[Magellan űrszonda]] elhagyja az [[Atlantis űrrepülőgép|Atlantis]] rakterét]]


====Magellan űrszonda====
==Külső hivatkozások==
Az űrrepülőgép szolgálati magasságba érését követően (6 óra 14 perccel) a legénység üzemképes állapotban pályairányba állította a [[Magellan űrszonda|Magellan űrszondát]], amely 15 hónapos bolygóközi utazást követően sikeresen pályára állt a [[Vénusz]] bolygó körül, megkezdve 4 évig tartó tudományos méréssorozatát. Az űrszonda pozícióját az Inerciális Upper Stage (IUS) határozta meg. Biztosítva a háromdimenziós koordináta rendszer stabilitását ([[giroszkóp]]), az egyes tengelyekre szerelt [[gyorsulásmérő]]k számítógépes értékelése adott segítséget a pályairányba tartásra. A 11 éve tartó küldetési programban a Magellan volt az első planetáris űreszköz, amit szállított/pályairányba állított.
{{Commons|STS-30}}
* [http://science.ksc.nasa.gov/shuttle/missions/sts-30/mission-sts-30.html NASA mission summary]


====Negyedik nap====
{{Portál|Csillagászat}}
1989. [[május 8.|május 8-án]] [[Kalifornia|Kaliforniában]] az [[Edwards légitámaszpont]]on (AFB) szállt le. Összesen {{szám|4}} napot, {{szám|0}} órát, {{szám|56}} percet és {{szám|28}} másodpercet töltött a világűrben. {{szám|2706912}} kilométert ({{szám|1477500}} mérföldet) repült, {{szám|65}} alkalommal kerülte meg a [[Föld]]et. Egy különlegesen kialakított [[Boeing 747]] tetején [[május 15.|május 15-én]] visszatért kiinduló bázisára.

== Személyzet ==
''(zárójelben a repülések száma az STS–30-cal együtt)''
* [[David Mathieson Walker|David Walker]] (2), parancsnok
* [[Ronald John Grabe|Ronald Grabe]] (2), pilóta
* [[Norman Earl Thagard|Norman Thagard]] (3), küldetésfelelős
* [[Mary Louise Cleave|Mary Cleave]] (2), küldetésfelelős
* [[Mark Charles Lee|Mark Lee]] (1), küldetésfelelős

===Visszatérő személyzet===
* David Mathieson Walker (2), parancsnok
* Ronald John Grabe (2), pilóta
* Norman Earl Thagard (3), küldetésfelelős
* Mary Louise Cleave (2), küldetésfelelős
* Mark Lee (1), küldetésfelelős

== Források ==
{{commonskat|STS-30}}
*{{cite web|url=http://www.spacefacts.de/mission/english/sts-30.htm|title=STS–30|accessdate=2013-10-3|publisher=spacefacts.de}}
*{{cite web|url=http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM|title=STS–30|accessdate=2013-10-3|publisher=lib.cas.cz|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131013233213/http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM|archivedate=2013-10-13}}
*{{cite web|url=http://www.astronautix.com/flights/sts30.htm|title=STS–30|accessdate=2013-10-3|publisher=astronautix.com}}
*{{cite web|url=http://science.ksc.nasa.gov/shuttle/missions/sts-30/mission-sts-30.html|title=STS–30|accessdate=2013-10-3|publisher=ksc.nasa.gov|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131211202823/http://science.ksc.nasa.gov/shuttle/missions/sts-30/mission-sts-30.html|archivedate=2013-12-11}}
*{{cite web|url=http://www.nss.org/resources/library/shuttlevideos/shuttle29.htm|title=STS–30|accessdate=2013-10-3|publisher=nss.org|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131005022642/http://www.nss.org/resources/library/shuttlevideos/shuttle29.htm|archivedate=2013-10-05}}

{{Portál|Csillagászat||Hadtudomány|-}}


{{DEFAULTSORT:STS–030}}
{{DEFAULTSORT:STS–030}}
[[Kategória:Space Shuttle-repülések]]
[[Kategória:Space Shuttle-repülések]]
[[Kategória:1989 az űrkutatásban]]

[[en:STS-30]]
[[cs:STS-30]]
[[da:STS-30]]
[[de:STS-30]]
[[fr:STS-30]]
[[he:STS-30]]
[[it:STS-30]]
[[nn:STS-30]]
[[pl:STS-30]]
[[pt:STS-30]]
[[sv:STS-30]]
[[zh:STS-30]]

A lap jelenlegi, 2023. november 20., 11:02-kori változata

STS–30
Grabe, Walker, Thagard, Cleave, Lee
Grabe, Walker, Thagard, Cleave, Lee
Repülésadatok
ŰrügynökségNASA
ŰrrepülőgépAtlantis
A repülés paraméterei
Start1989. május 4. 18:46:59 UTC
StarthelyCape Canaveral
LC39-B
Keringések száma65
Leszállás
ideje1989. május 8. 19:43:27 UTC
helyeEdwards légitámaszpont
Időtartam4 nap 0 óra 56 perc 28 mp
Megtett távolság2 706 912 km
Előző repülés
Következő repülés
STS–29
STS–28
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–30 témájú médiaállományokat.

Az STS–30 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 29., az Atlantis űrrepülőgép 4. repülése.

Jellemzői

[szerkesztés]

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.

Első nap

[szerkesztés]

1989. május 4-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC – Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 91,8 perces, 28,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 361 kilométer, az apogeuma 366 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 118 441 kilogramm, leszálló tömeg 87 296 kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál 20 833 kilogramm

Az Atlantis három hónapot töltött a javító bázison – Orbiter Processing Facility (HOP–2), miután az STS–27 jelű küldetéséből visszatért bázisára. Kicserélték az összes sérült hővédelmi (TPS) csempét. Az eredeti, április 28-as indulással szemben (technika, meteorológia, Föld – Vénusz kapu) május 4-én tudott startolni. Május 7-én technikai okok miatt – első alkalom az űrrepülések során – a tartalék számítógépre kellett átállni. A számítógép cser befolyásolta a kutatási, kísérleti folyamatokat, az űrrepülőgép nem tudott magasabbra emelkedni (a szükséges manőverező hajtómű [OMS] nem indult). Probléma keletkezett a vízellátással, ami befolyásolta az ételek elkészítését.

A Magellan űrszonda elhagyja az Atlantis rakterét

Hasznos teher

[szerkesztés]
  1. Lightning Experiment (MLE) – éjszakai képek (film, fotó) a villámlásokról, felhőzetekről,
  2. FEA–2 – egy moduláris mikrogravitációs kémiai és fizikai laboratórium anyagok feldolgozására. A műveleteket egy 8 milliméteres kamera rögzítette.
  3. Air Force Maui Optikai Site (AMOS) – adatgyűjtés az űrrepülőgépre ható tényezőkről.
  4. Hasselblad kamerát fénykép helyett papír alapú rögzítést alkalmaztak, ami a feladatvégzés közben elakadt.
  5. Orvosi vizsgálatokat segítő mérőeszköz meghibásodott.

Műhold

[szerkesztés]

A tehertérben rögzített kommunikációs műholdakat a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével pályairányba állították. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdat a 60 perc múlva, automatikusan induló PAM–D főmotor sikeresen geoszinkron pályába emelte.

Magellan űrszonda

[szerkesztés]

Az űrrepülőgép szolgálati magasságba érését követően (6 óra 14 perccel) a legénység üzemképes állapotban pályairányba állította a Magellan űrszondát, amely 15 hónapos bolygóközi utazást követően sikeresen pályára állt a Vénusz bolygó körül, megkezdve 4 évig tartó tudományos méréssorozatát. Az űrszonda pozícióját az Inerciális Upper Stage (IUS) határozta meg. Biztosítva a háromdimenziós koordináta rendszer stabilitását (giroszkóp), az egyes tengelyekre szerelt gyorsulásmérők számítógépes értékelése adott segítséget a pályairányba tartásra. A 11 éve tartó küldetési programban a Magellan volt az első planetáris űreszköz, amit szállított/pályairányba állított.

Negyedik nap

[szerkesztés]

1989. május 8-án Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) szállt le. Összesen 4 napot, 0 órát, 56 percet és 28 másodpercet töltött a világűrben. 2 706 912 kilométert (1 477 500 mérföldet) repült, 65 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején május 15-én visszatért kiinduló bázisára.

Személyzet

[szerkesztés]

(zárójelben a repülések száma az STS–30-cal együtt)

Visszatérő személyzet

[szerkesztés]
  • David Mathieson Walker (2), parancsnok
  • Ronald John Grabe (2), pilóta
  • Norman Earl Thagard (3), küldetésfelelős
  • Mary Louise Cleave (2), küldetésfelelős
  • Mark Lee (1), küldetésfelelős

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:STS-30
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–30 témájú médiaállományokat.
  • STS–30. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  • STS–30. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  • STS–30. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  • STS–30. ksc.nasa.gov. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  • STS–30. nss.org. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=STS–30&oldid=26615926”