„Szent István-bazilika (Budapest)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a képaláírás jav. |
Visszavontam Constancecontraire311 (vita) szerkesztését (oldid: 27279780) Ennek a mondatnak nincs értelme. Címke: Visszavonás |
||
| (165 közbenső módosítás, amit 76 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a budapesti bazilikáról|Szent István-bazilika (egyértelműsítő lap)}} |
|||
{{Templom infobox |
{{Templom infobox |
||
| |
| név = Szent István király bazilika társszékesegyház |
||
| más név = |
|||
|fotó = Saint Stephen's Basilica Budapest 2010.JPG |
|||
| besorolás = [[Magyarországi műemlékek listája|615. számú műemlék]] |
|||
|fotó mérete = 250 px |
|||
| kép = Saint Stephen's Basilica Budapest.jpg |
|||
|vallás = [[Kereszténység|Keresztény]] |
|||
| képméret = 230px |
|||
|felekezet = [[Római katolikus]] |
|||
| képaláírás = |
|||
|egyházmegye = [[Esztergom-Budapesti Főegyházmegye|Esztergom-budapesti]] |
|||
| belső kép = Missa Missio.jpg |
|||
|egyházközség = [[Budapest]]<br />Pesti-Belső espereskerület |
|||
| belső kép mérete = 230px |
|||
|építése = 1851–1906 |
|||
| belső kép aláírása = |
|||
|bezárása= |
|||
| vallás = [[Kereszténység|keresztény]] |
|||
|stílus = [[Neoreneszánsz]] |
|||
| felekezet = [[Római katolikus egyház|római katolikus]] |
|||
|tervezője = [[Hild József]]<br />[[Ybl Miklós]] |
|||
| egyházmegye = [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|Esztergom-Budapesti]] |
|||
|építtetője = |
|||
| egyházközség = |
|||
|felszentelés = [[1905]]. [[november 9.]] |
|||
| építése = 1851–1906 |
|||
|felszentelő = [[Vaszary Kolos Ferenc]] [[OSB]]<br />Esztergom-budapesti érsek |
|||
| rekonstrukciók évei = |
|||
|püspök = |
|||
| bezárása = |
|||
|pap = Snell György <small>(plébános, c. apát)</small> |
|||
| stílus = [[neoreneszánsz]] |
|||
|főesperes = |
|||
| tervezője = [[Hild József]]<br/>[[Ybl Miklós]]<br/>[[Kauser József]] |
|||
|kanonok = |
|||
| |
| építtetője = |
||
| névadó = |
|||
|segédlelkész = Papp Zoltán <small>(káplán)</small> |
|||
| védőszent = [[I. István magyar király|Szent István]] |
|||
|diakónus = |
|||
| felszentelés = 1905. november 9. |
|||
|apát = |
|||
| |
| felszentelő = [[Vaszary Kolos]] |
||
| püspök = [[Erdő Péter]], bíboros, esztergom-budapesti [[érsek]]<br/>[[Mohos Gábor]], esztergom–budapesti segédpüspök, a bazilika plébánosa |
|||
|cím = 1051 [[Budapest]],<br />Hercegprímás út 7. |
|||
| pap = Babos Áron, káplán<br/>Őri Imre, káplán <ref>https://www.bazilika.biz/hu/kozossegunk</ref> |
|||
| pozíciós térkép = Budapest |
|||
| befogadóképesség = 8000 |
|||
|honlap = [http://www.basilica.hu basilica.hu] |
|||
| hossz = 87,4 |
|||
|e-mail cím = [mailto:[email protected] [email protected]] |
|||
| magasság = 96 |
|||
| szélessége = 55 |
|||
| torony = 2 |
|||
| torony magassága = 79 |
|||
| belső tér területe = |
|||
| kápolnák = |
|||
| építőanyag = |
|||
| település = |
|||
| cím = 1051 Budapest, Szent István tér 1. |
|||
| világörökség-azonosító = |
|||
| kategória = |
|||
| típus = |
|||
| kritériumok = |
|||
| év = |
|||
| pozíciós térkép = Budapest belső |
|||
| szélesség = É |
|||
| szélességi fok = 47 |
|||
| szélességi ívperc = 30 |
|||
| szélességi ívmásodperc = 17 |
|||
| hosszúság = K |
|||
| hosszúsági fok = 19 |
|||
| hosszúsági ívperc = 03 |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = 14 |
|||
| szöveg pozíciója = jobbra |
|||
| weboldal = www.bazilika.biz |
|||
| wikicommons = Saint Stephen's Basilica (Budapest) |
|||
}} |
}} |
||
{{egyért2|a Szent István-bazilikáról|Szent István-templom (egyértelműsítő lap)}} |
|||
A '''Szent István-bazilika''' vagy '''Lipótvárosi plébániatemplom''' egy [[Neoreneszánsz|neoreneszánsz stílusban]] épült [[római katolikus egyház|római katolikus]] templom [[Budapest]]en a [[Lipótváros]]ban, a [[Bajcsy-Zsilinszky út (Budapest)|Bajcsy-Zsilinszky út]] közelében, a Szent István téren. A bazilika [[Magyarország]] egyik legjelentősebb egyházi épülete, a főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége, a ''Szent István-kultusz'' fő helyszíne. Az épület névadója a magyar államalapító király, [[I. István magyar király|Szent István]], akinek épségben maradt jobb kezét, a [[Szent Jobb]]ot [[ereklye]]ként itt őrzik. Az épület a maga 96 méterével az [[Magyarország legmagasabb épületei|ország harmadik legmagasabb épülete]]. |
|||
A '''Szent István-bazilika''' ({{németül|St.-Stephans-Basilika}}, ismert még ''lipótvárosi plébániatemplom'' néven is) [[neoreneszánsz]] stílusú, ''[[Bazilika|basilica minor]]'' rangú templom [[Budapest V. kerülete|Budapest V. kerületében]], [[Lipótváros]]ban. [[Magyarország]] egyik legjelentősebb egyházi épülete, az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye]] [[Székesegyház#Társszékesegyházak|társszékesegyháza]] az [[esztergomi bazilika]] mellett. Az épület névadója a magyar államalapító, [[I. István magyar király|Szent István]], akinek épségben maradt jobb kezét, a [[Szent Jobb]]ot [[ereklye]]ként itt őrzik. 96 méteres magasságával [[Magyarország legmagasabb építményei|az ország egyik legmagasabb]], a [[Mol Campus]] után és az [[Országház]] mellett a [[Budapest|főváros]] második [[Magyarország legmagasabb építményei|legmagasabb épülete]]. |
|||
== Története == |
|||
== Története == |
|||
A mai bazilika helyén a [[18. század]]ban [[Heccszínház|Hecc színház]] (''Hetz-Theater'') állt. Az akkoriban kialakult új városrész, a [[Lipótváros]] egyik gazdag polgára, Zitterbarth János hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett ide. [[1817]]-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, és ezzel felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen. Ekkor indult meg a gyűjtés, és több terv is készült a jövőbeni templomról (például Brein Ignácé, [[Hild József]]é). A bazilika tényleges megépítésére az [[1838-as pesti árvíz|1838-as nagy árvíz]] szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kimentették őket. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták, hogy csodálatosnak vélt megmenekülésük helyszínén templom épüljön. |
|||
A mai bazilika helyén a [[18. század]]ban [[Heccszínház]] ''(Hetz-Theater)'' állt, mely állatviadaloknak adott helyet. Az akkoriban kialakult új városrész, a [[Lipótváros]] egyik gazdag polgára, [[Zitterbarth János]] hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett ide. [[1817]]-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, és ezzel felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen. Ekkor indult meg a gyűjtés, és több terv is készült a jövőbeni templomról (például [[Brein Ignác]]é, [[Hild József]]é). A bazilika tényleges megépítésére az [[1838-as pesti árvíz|1838-as nagy árvíz]] szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kimentették őket. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták, hogy csodálatos megmenekülésük helyszínén templom épüljön. |
|||
{{több kép |
{{több kép |
||
| 39. sor: | 65. sor: | ||
| szélesség = 190 |
| szélesség = 190 |
||
| kép1 = Budapest St Stephan 1906.jpg |
| kép1 = Budapest St Stephan 1906.jpg |
||
| szöveg1 = A bazilika keleti oldala [[1906]]- |
| szöveg1 = A bazilika keleti oldala [[1906]]-ban… |
||
| kép2 = Budapest bazylika sw Stefana 01.jpg |
| kép2 = Budapest bazylika sw Stefana 01.jpg |
||
| szöveg2 = |
| szöveg2 = … és [[2010]] júliusában |
||
| igazítás = left |
| igazítás = left |
||
}} |
}} |
||
[[ |
[[Fájl:BazilikaFotoThalerTamas.JPG|bélyeg|265px|A Bazilika a Budai Vár felől]] |
||
[[1845]]-ben végül [[Hild József]] kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már [[1846]]-ban megkezdték, de a folytatás az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] miatt késedelmet szenvedett (ekkor szenvedett súlyos károkat a bontásra ítélt Zitterbarth-féle templom is). A Hild elképzelései szerinti [[Klasszicizmus|klasszicista stílusú]] istenháza építését [[1851]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] kezdték el. Az alapkőletételre 1851. [[október 4.|október 4-én]] került sor, azonban Hild József [[1867]]-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, és csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák. [[1868]]. [[január 22.|január 22-én]] a már felfalazott [[kupola]] – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt – beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása [[1871]]-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére [[Ybl Miklós]]t kérték fel, aki [[neoreneszánsz]] stílusban dolgozta át a terveket és [[1891]]-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása [[1905]]-re készült el [[Kauser József]] vezetésével. |
|||
[[1845]]-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már [[1846]]-ban megkezdték, de a folytatás az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] miatt késedelmet szenvedett (ekkor szenvedett súlyos károkat a bontásra ítélt Zitterbarth-féle templom is). A Hild elképzelései szerinti [[Klasszicizmus|klasszicista stílusú]] istenháza építését [[1851]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] kezdték el. [[Sina Simon]] báró volt a fő mecénása. Az alapkőletételre 1851. [[október 4.|október 4-én]] került sor. Hild József [[1867]]-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, és csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák. [[1868]]. [[január 22.|január 22-én]] a már felfalazott [[kupola]] – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt – beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása [[1871]]-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére [[Ybl Miklós]]t kérték fel, aki [[neoreneszánsz]] stílusban dolgozta át a terveket, és [[1891]]-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása [[1905]]-re készült el, [[Kauser József]] vezetésével. |
|||
Az elkészült templomot [[1905]]. [[november 9.|november 9-én]] szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó, [[I. Ferenc József magyar király]] jelenlétében került sor [[1906]]. [[december 8.|december 8-án]]. Noha az eredeti szándék szerint az új templom [[Ausztria]] védőszentjének, [[III. Lipót osztrák őrgróf|Szent Lipót]]nak a nevét viselte volna, még elkészülte előtt, a [[millennium]]i ünnepségek kapcsán, [[1897]]-ben az érseki főhatóság [[I. István magyar király|Szent István király]] védelmébe helyezte, és ezen a néven is szentelték fel. |
|||
A templomot [[1905]]. [[november 9.|november 9-én]] szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az [[I. Ferenc József magyar király|uralkodó]] jelenlétében került sor [[1906]]. [[december 8.|december 8-án]]. Noha az eredeti szándék szerint az új templom [[Ausztria]] védőszentjének, [[III. Lipót osztrák őrgróf|Szent Lipót]] nevét viselte volna, még elkészülte előtt, az [[1896-os millenniumi ünnepségek]] kapcsán, [[1897]]-ben az érseki főhatóság [[I. István magyar király|Szent István király]] oltalmába helyezte, és nevére is szentelték fel. |
|||
A [[második világháború]]s bombázások során, [[1944]]–[[1945]]-ben a falak, a tornyok és a tetőzet jelentős károkat szenvedett, és szükségessé vált a tetőszerkezet teljes cseréje. A munkálatok közben, [[1947]]-ben a kupola ismét leégett és országos adakozásból teremtették elő a helyreállításhoz szükséges pénzt. [[1982]]-ben az épület ismét életveszélyessé vált, amikor egy erős vihar az utcára sodorta a nagykupola lemezfedését, így [[1983]]-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, amely [[2003]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] fejeződött be. Ennek során nemcsak az épületet varázsolták újjá, hanem renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a [[mozaik]]okat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat. A bazilika kupolájában körkilátó létesült, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az egész fővárosra. Emellett az épület új díszkivilágítást kapott és közvetlen környezetét, a Szent István teret is felújították. |
|||
[[Budapest ostroma]] alatt, a bombázások során [[1944]]–[[1945]]-ben a falak, a tornyok jelentős károkat szenvedtek, és szükségessé vált a tetőszerkezet teljes cseréje. A munkálatok közben, [[1947]]-ben a kupola ismét leégett, és országos adakozásból teremtették elő a helyreállításhoz szükséges pénzt. [[1982]]-ben az épület ismét életveszélyessé vált, amikor egy erős vihar az utcára sodorta a nagykupola lemezfedését, így [[1983]]-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, amely [[2003]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] fejeződött be. Ennek során nemcsak az épületet varázsolták újjá, hanem renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a [[mozaik]]okat, a [[festőművészet|képeket]], a [[szobrászat|szobrokat]] és az [[ólomüveg]] ablakokat. A bazilika kupolájában körkilátó létesült, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az egész fővárosra. Emellett az épület új díszkivilágítást kapott és közvetlen környezetét, a Szent István teret is felújították. |
|||
[[1988]]-ban nyílt meg az eredetileg a déli torony földszinti termében található, látogatható kincstár, melynek helyén [[2010]]. [[június 6.|június 6-án]] szentelte fel [[Erdő Péter| Dr. Erdő Péter bíboros, prímás]], [[Esztergomi érsek|esztergom-budapesti érsek]] az új Szentségi kápolnát, mely a turistaórák és egyéb, templomteret betöltő rendezvények alatt is egész nap várja a csendre, elmélyült imára és elmélkedésre érkezőket. |
|||
[[1988]]-ban nyílt meg az eredetileg a déli torony földszinti termében látogatható kincstár, melynek helyén [[2010]]. [[június 6.|június 6-án]] szentelte fel [[Erdő Péter]] [[bíboros]] [[prímás (püspök)|prímás]], [[Esztergomi érsek|esztergom-budapesti érsek]] az új Szentségi kápolnát, mely a turistaórák és egyéb, templomteret betöltő rendezvények alatt is egész nap várja a csendre, elmélyült imára és elmélkedésre érkezőket. |
|||
[[2012]]. [[március 18.|március 18-án]], Szent József ünnepén adták át az oszlopcsarnokbeli liften és lépcsőn keresztül is megközelíthető, három teremre bővült kincstárat, mely helyet ad [[Mindszenty József|Mindszenty József bíboros, hercegprímás]] legteljesebb hagyatékának, melyet a főpásztor születésnapja 120-adik, jubileumi évfordulója alkalmából az ehhez kapcsolódó eseménysorozat első jeles eseményeként állítottak ki. Számos miseruha található itt az egykori [[Budavári Palota|budavári királyi palotatemplom]] örökségéből, továbbá Erzsébet királyné kézi hímzését is megcsodálhatják az ide érkezők. Állandó letétként látható a [[Szent Jobb]] – [[Mária Terézia]] (1717–1780) által az angolkisasszonyok rendjének adományozott – páratlan faragással készült hiteles másolata is. A bazilika megépítésétől kezdve állami tulajdon volt, s a [[magyar katolikus egyház]] csak mint az ingatlan kezelője volt nyilvántartva. [[2001]]. [[augusztus 16.|augusztus 16-án]] ünnepélyes keretek között az épület egyházi tulajdonba került. |
|||
[[2012]]. [[március 19.|március 19-én]], [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]] ünnepén adták át az oszlopcsarnokbeli [[Felvonó|lift]]tel és lépcsőn is megközelíthető, három teremre bővült kincstárat, [[Mindszenty József|Mindszenty József bíboros, hercegprímás]] legteljesebb hagyatékával, amelyet a főpásztor születése 120., jubileumi évfordulója alkalmából az ehhez kapcsolódó eseménysorozat első jeles eseményeként állítottak ki. Számos miseruha található itt az egykori [[Budavári Palota|budavári királyi palotatemplom]] örökségéből, továbbá [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] kézi hímzését is megcsodálhatják az ide érkezők. Állandó letétként látható a [[Szent Jobb]] – [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] (1717–1780) által az [[Angolkisasszonyok]] rendjének adományozott – páratlan faragással készült hiteles másolata is. A bazilika megépítésétől kezdve állami tulajdonban volt, s a [[magyar katolikus egyház]] csak az ingatlan kezelőjeként volt nyilvántartva. [[2001]]. [[augusztus 16.|augusztus 16-án]] ünnepélyes keretek között az épület egyházi tulajdonba került. |
|||
== Az épület == |
== Az épület == |
||
=== Külső tér === |
=== Külső tér === |
||
[[Fájl:Budapest, St. Stephen's Basilica C16.jpg| |
[[Fájl:Budapest, St. Stephen's Basilica C16.jpg|265px|bélyegkép|A Bazilika főhomlokzata a Szent István tér felől]] |
||
A Szent István-bazilika [[Budapest]] |
A Szent István-bazilika a [[Budapest|főváros]] harmadik legmagasabb épülete a [[Mol Campus]] és az [[Országház]] után, míg [[Magyarország|országos]] viszonylatban [[Magyarország legmagasabb építményei|Magyarország negyedik legmagasabb épülete]]. Az épület magassága 96 méter, hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter. Befogadóképessége nyolcezer fő. |
||
A [[Hild József]] által elkészített eredeti, [[Klasszicizmus|klasszicista]] tervek szerint a bazilika a mainál zártabb, tömörebb épület lett volna, amelynek nyugati főhomlokzatát [[korinthoszi |
A [[Hild József]] által elkészített eredeti, [[Klasszicizmus|klasszicista]] tervek szerint a bazilika a mainál zártabb, tömörebb épület lett volna, amelynek nyugati főhomlokzatát [[oszloprend|korinthoszi oszlopos]] [[oszlopcsarnok|portikusz]], oldalait pedig négy-négy hatalmas pillér zárta volna le. A bazilika [[Ybl Miklós]] újragondolása nyomán nyerte el ma ismert formáját, amely az eredetihez képest főleg a homlokzati rész kialakításában mutat jelentős eltérést. Az óriási, félkörös fülkével széthúzott homlokzati tornyok közötti, tágas előtéren keresztül lehet bejutni az épületbe. |
||
A két toronnyal közrezárt, nyugatra néző főhomlokzaton korinthoszi oszlopfős [[pilaszter]]ek tartják a [[timpanon]]t, amelyben [[Fessler Leó]] szoborcsoportja látható, ''A magyar szentek és Szent Lipót hódolata a Madonna és a kis Jézus előtt'' címmel. A timpanon alatti párkányon olvasható |
A két toronnyal közrezárt, nyugatra néző főhomlokzaton korinthoszi oszlopfős [[pilaszter]]ek tartják a [[timpanon]]t, amelyben [[Fessler Leó]] szoborcsoportja látható, ''A magyar szentek és Szent Lipót hódolata a [[Szűz Mária|Madonna]] és a kis [[Jézus]] előtt'' címmel. A timpanon alatti [[párkány (építészet)|párkányon]] olvasható az [[Újszövetség]]ből vett [[Jézus|krisztusi]] mondat: ''EGO SUM VIA, VERITAS ET VITA''; vagyis ''Én vagyok az út, az igazság és az élet''.<ref>János 14:6</ref> A toronyfülkék és a kupola külső szobrai Fessler Leó, Brestyánszky Béla és Mayer Ede alkotásai. A torony falfülkéiben [[Szent Ambrus]], [[Hippói Szent Ágoston|Szent Ágoston]], [[I. Gergely pápa|Nagy Szent Gergely]] és [[Szent Jeromos]], míg a kupolatamburon a [[evangélisták|négy evangélista]] szobra látható. A keleti oldalon, a sekrestye- és a Szent Jobb-kápolna félkörívét koronázó mellvéden a tizenkét [[apostol]], fölöttük pedig Krisztus alakja látható. |
||
=== A belső tér === |
=== A belső tér === |
||
[[Fájl:Szent István-bazilika - 01.jpg| |
[[Fájl:Szent István-bazilika - 01.jpg|bélyeg|265px|A kupola]] |
||
[[Fájl:Bazilika szentely.jpg|bélyegkép|jobbra| |
[[Fájl:Bazilika szentely.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|A szentély a baldachinos fő[[oltár]]ral]] |
||
[[Fájl:Bazilika Szent Istvan.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|[[Strobl Alajos]] Szent István-szobra]] |
|||
A templom építészeti szerkezete nem bazilikás elrendezésű. A [[görög kereszt]] alaprajzú, kilencosztatú belső teret nyugatról a sekrestye és a Szent Jobb-kápolna, illetve a félköríves szentély zárja le. A kereszt szárainak metszéspontjában, a szentély fölött magasodik a |
A templom építészeti szerkezete nem bazilikás elrendezésű. A [[görög kereszt]] alaprajzú, kilencosztatú belső teret nyugatról a sekrestye és a Szent Jobb-kápolna, illetve a félköríves szentély zárja le. A kereszt szárainak metszéspontjában, a szentély fölött magasodik a tamburos [[kupola]]. A kereszt szárait [[dongaboltozat]], a közöttük lévő melléktereket pedig kis méretű kupola fedi. |
||
A bazilika rendkívül gazdag képzőművészeti alkotásokban. A főbejárat előcsarnokában [[Senyei Károly]] Szent István- |
A bazilika rendkívül gazdag képzőművészeti alkotásokban. A főbejárat előcsarnokában [[Senyei Károly]] Szent István-[[dombormű]]ve, valamint [[Székely Bertalan]] és [[Than Mór]] [[mozaik]]jai láthatók. A [[szentély]] fölötti kupola körmezejében az [[Isten|Úristen]], a tambur felületén pedig Krisztus, valamint a [[próféta|próféták]] és az [[evangélisták]] [[freskó]]ábrázolása látható ([[Lotz Károly (festő)|Lotz Károly]] alkotása). A szentélyboltozaton a [[szentmise]] allegóriái sorakoznak [[Benczúr Gyula (festő)|Benczúr Gyula]] mozaikjain, valamint Szent István életének fontosabb állomásai elevenednek meg Mayer Ede [[bronz]] domborműsorozatán. A Kauser József tervezte [[baldachin]]os főoltár [[Strobl Alajos]] műve, Szent István szobra díszíti. |
||
A szószék szintén Kauser József munkája, emellett figyelemreméltóak a bazilika |
A szószék szintén Kauser József munkája, emellett figyelemreméltóak a bazilika [[iparművészet]]i remekei is. Az üveg- és üvegfestészeti munkákat [[Róth Miksa]] készítette, a templom [[orgona (hangszer)|orgonája]] pedig a korban elismert, [[pécs]]i [[Angster József (orgonakészítő, 1834–1918)|Angster József]] gyárának terméke. A belső tér díszítményeinek festési és főként aranyozási munkálatait [[Scholtz Róbert]] végezte el. |
||
A bazilika belső terében található további műalkotások (zárójelben az alkotókkal): |
A bazilika belső terében található további műalkotások (zárójelben az alkotókkal): |
||
[[Fájl:Bazilika Benczur-oltarkep.jpg|bélyegkép|jobbra| |
[[Fájl:Bazilika Benczur-oltarkep.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|[[Benczúr Gyula (festő)|Benczúr Gyula]] oltárképe]] |
||
{| |
{| |
||
| valign="top" width="40%" style="font-size: 90%"| |
| valign="top" width="40%" style="font-size: 90%"| |
||
'''Szobrok''' |
'''Szobrok''' |
||
* [[I. László magyar király|Szent László]] ([[Fadrusz János]]) |
* [[I. László magyar király|Szent László]] ([[Fadrusz János]]) |
||
* [[Szent Erzsébet]] (Senyey Károly) |
* [[Árpád-házi Szent Erzsébet|Szent Erzsébet]] (Senyey Károly) |
||
* [[Szent Gellért]] ( |
* [[Szent Gellért]] (Strobl Alajos) |
||
* [[Szűz Mária]] ([[Pátzay Pál]]) |
* [[Szűz Mária]] ([[Pátzay Pál]]) |
||
* [[Árpád-házi Szent Margit|Szent Margit]] ([[Ohmann Béla]]) |
* [[Árpád-házi Szent Margit|Szent Margit]] ([[Ohmann Béla]]) |
||
| 89. sor: | 117. sor: | ||
* [[Páduai Szent Antal|Szent Antal]] ([[Dankó József]]) |
* [[Páduai Szent Antal|Szent Antal]] ([[Dankó József]]) |
||
* [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]] (Pátzay Pál) |
* [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]] (Pátzay Pál) |
||
* [[Assisi Szent Ferenc]] ( |
* [[Assisi Szent Ferenc]] (Strobl Alajos) |
||
* [[Szent Alajos]] ( |
* [[Gonzaga Szent Alajos]] (Strobl Alajos) |
||
* Krisztus (Dankó József) |
* Krisztus (Dankó József) |
||
* [[Lisieux-i Szent Teréz|Kis Szent Teréz]] ([[Ferenczy Béni]]) |
* [[Lisieux-i Szent Teréz|Kis Szent Teréz]] ([[Ferenczy Béni]]) |
||
* [[Szent Rita]] ([[Jálics Ernő]]) |
* [[Casciai Szent Rita]] ([[Jálics Ernő]]) |
||
[[Fájl:Bazilika Szuz Maria.jpg|bélyegkép|balra|120px|[[Pátzay Pál]] Szűz Mária-szobra]] |
|||
| valign="top" width="40%" style="font-size: 90%"| |
| valign="top" width="40%" style="font-size: 90%"| |
||
'''Oltárképek''' |
'''Oltárképek''' |
||
| 100. sor: | 128. sor: | ||
* Krisztus a Kálvárián, oltárkép ([[Stetka Gyula]]) |
* Krisztus a Kálvárián, oltárkép ([[Stetka Gyula]]) |
||
* [[Szent Cecília]]-oltárkép ([[Nádler Róbert]]) |
* [[Szent Cecília]]-oltárkép ([[Nádler Róbert]]) |
||
* Szent Imre-oltárkép ([[Vastagh György |
* Szent Imre-oltárkép ([[Vastagh György (festő)|id. Vastagh György]] |
||
* [[Szent Adalbert]]-oltárkép ([[ |
* [[Prágai Szent Adalbert]]-oltárkép ([[Roskovics Ignác (festő)|Roskovics Ignác]]) |
||
* Szent József-oltárkép ([[Feszty Árpád]]) |
* Szent József-oltárkép ([[Feszty Árpád]]) |
||
|} |
|} |
||
[[Fájl:Bazilika Szuz Maria.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|[[Pátzay Pál]] Szűz Mária-szobra]] |
|||
== A bazilika harangjai == |
== A bazilika harangjai == |
||
{{bővebben|A Szent István-bazilika harangjai}} |
|||
[[Fájl:Bazilika légifotó02.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A bazilika madártávlatból]] |
|||
=== A jelenlegi harangok === |
=== A jelenlegi harangok === |
||
* Szent István-nagyharang: |
|||
A déli (jobb) toronyban található. 9250 kilogrammos, alsó átmérője 240 cm. Magyarország legnagyobb harangja. 1990-ben készült a [[passau]]i [[Perner harangöntöde|Perner öntödében]]. Érdekessége, hogy füles harang; koronáján 6 db. fülecske van és ezeknél fogva van felfüggesztve. Legfőképpen [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] és [[Szilveszter (ünnep)|szilveszter]] éjfélkor kondul meg, emellett főünnepekkor hallható. |
|||
Elődjét [[Szlezák László]] öntötte, 1930-ban. Ez a harang 7945 kilogrammos volt. A [[második világháború]]ban, 1944. május 20-án hadi célokra elvitték. Az eredeti nagyharang [[Walser Ferenc]] öntőmester műhelyéből származott, 1891-ben készült. A [[Szentháromság]] tiszteletére szentelték fel 1892-ben, s az [[első világháború]]ban rekvirálták négy másik társával együtt. |
|||
* Szent István-nagyharang: |
|||
A déli (jobb) toronyban található. 9250 kilogrammos, alsó átmérője 240 cm. Magyarország legnagyobb harangja. 1990-ben készült a passaui [[Perner harangöntöde|Perner öntödében]]. Érdekessége, hogy füles harang; koronáján 6 db. fülecske van és ezeknél fogva van felfüggesztve. Legfőképpen [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] és [[szilveszter]] éjfélkor kondul meg, emellett főünnepekkor hallható. |
|||
Elődjét [[Szlezák László]] öntötte 1930-ban. Ez a harang 7945 kilogrammos volt. A [[második világháború]]ban, 1944. május 20-án hadi célokra elvitték. Az eredeti nagyharang Walser Ferenc öntőmester műhelyéből származott, 1891-ben készült. A Szentháromság tiszteletére szenteltek fel 1892-ben, s az első világháborúban rekvirálták négy másik társával együtt. |
|||
* Nagyboldogasszony-harang: |
* Nagyboldogasszony-harang: |
||
Az északi (bal) toronyban található. 3600 kilogrammos, alsó átmérője 178,5 cm. Walser Ferenc öntötte 1863-ban Pesten. Ez volt az egyedüli, amelyet nem vittek egyik világháborúban sem, és ez a templom egyetlen eredeti harangja. Csak főünnepekkor hallható. |
Az északi (bal) toronyban található. 3600 kilogrammos, alsó átmérője 178,5 cm. Walser Ferenc öntötte, 1863-ban, Pesten. Ez volt az egyedüli, amelyet nem vittek egyik világháborúban sem, és ez a templom egyetlen eredeti harangja. Csak főünnepekkor hallható. |
||
* Szent Henrik-harang: |
* Szent Henrik-harang: |
||
Az északi toronyban található. 2150 kilogrammos, alsó átmérője 150 cm. A |
Az északi toronyban található. 2150 kilogrammos, alsó átmérője 150 cm. A Perner-műhelyben öntötték, 1993. augusztus 20-án szentelték fel. |
||
* Boldog Gizella-harang: |
* Boldog Gizella-harang: |
||
Az északi toronyban található. 1200 kilogrammos, alsó átmérője 117,8 cm. A |
Az északi toronyban található. 1200 kilogrammos, alsó átmérője 117,8 cm. A Perner-műhelyben készült, 1993. augusztus 20-án szentelték fel. |
||
* Szent Imre-harang: |
* Szent Imre-harang: |
||
Az északi toronyban található. 750 kilogrammos. A |
Az északi toronyban található. 750 kilogrammos. A Perner-öntöde készítette, 1993. augusztus 20-án szentelték fel. |
||
* Árpád-házi Szent Erzsébet-harang: |
* Árpád-házi Szent Erzsébet-harang: |
||
Az északi toronyban található. 500 kilogrammos. A |
Az északi toronyban található. 500 kilogrammos. A Perner-műhelyben készült, 1993. augusztus 20-án szentelték fel. |
||
=== Harangozási rend === |
=== Harangozási rend === |
||
Minden nap az Úrangyalákra a Szent Henrik harang szól. Hétköznap 17.30-kor hívogat a Szentmisére a Boldog Gizella harang, majd 17.59-től beharangozik a Gizella+Imre harang. Hétvégén 17.30-kor szintén a Gizella harang hívogat, de a beharangozásra 17.57-től a 3 kisebb harang szól. Vasárnap 9.30-kor a Nagymisére a Henrik harang hívogat. Majd a beharangozásra 9.55-től a 4 legkisebb harangot hallhatjuk. A két legnagyobb harang csak egyházi ünnepeken szólal meg. Az augusztus 20-ai körmenetet a Szent István harang jelzi hosszasan. |
|||
Hétköznapokon [[Úrangyala|úrangyalára]] a Szent Henrik harangot hallhatjuk. Az esti harangszó után az Árpád-házi Szent Erzsébet-harang szólal meg lélekharangként. A hétköznapi szentmisékre a Boldog Gizella-harang hívogat 17.30 órakor, majd 17.59 órakor a Szent Imre haranggal együtt szólal meg. |
|||
Szombaton és vasárnap este 17.30 órakor a Boldog Gizella-harang hívogat az esti szentmisékre, majd 17.57 órakor a három kisebb harang hallható. |
|||
A vasárnapi nagymisére 9.30 órakor a Szent Henrik-harang hívogat, 9.55 órakor pedig a négy kisebb harang szól. |
|||
A negyed órákat a Nagyboldogasszony-harang kongatja el, az egész órákat pedig a Szent István-nagyharang üti reggel 7 órától este 10 óráig. |
|||
[http://bazilika.biz/a-bazilika-harangjai/a-bazilika-harangjai_4523_488561.html A bazilika harangjainak hivatalos oldala] |
|||
{| class="wikitable" |
{| class="wikitable" |
||
| 145. sor: | 167. sor: | ||
|- |
|- |
||
| style="text-align:right" | 2010. április 17. |
| style="text-align:right" | 2010. április 17. |
||
| Lech Kaczynski lengyel államfőt és kíséretét ért szerencsétlenség áldozataiért mondott gyászmise. |
| A [[Szmolenszki légi katasztrófa|Lech Kaczynski lengyel államfőt és kíséretét ért szerencsétlenség]] áldozataiért mondott gyászmise. |
||
|- |
|- |
||
| style="text-align:right" | 2010. június 4. |
| style="text-align:right" | 2010. június 4. |
||
| A trianoni döntés 90. évfordulója alkalmából a bazilika valamennyi harangjának kíséretében. |
| A [[Trianoni békeszerződés|trianoni döntés]] 90. évfordulója alkalmából a bazilika valamennyi harangjának kíséretében. |
||
|- |
|- |
||
| style="text-align:right" | 2011. június 7. |
| style="text-align:right" | 2011. június 7. |
||
| Mádl Ferenc köztársasági elnök temetésének napján tartott engesztelő szentmise. |
| [[Mádl Ferenc]] köztársasági elnök temetésének napján tartott engesztelő szentmise. |
||
|- |
|- |
||
| style="text-align:right" | 2011. június |
| style="text-align:right" | 2011. június 30. |
||
| A |
| A [[Częstochowai Fekete Madonna|częstochowai kegykép]] hiteles másolatának fogadása alkalmából a bazilika valamennyi harangjának kíséretében. |
||
|} |
|} |
||
== Kultikus vonatkozások == |
== Kultikus vonatkozások == |
||
[[Fájl:Bazilika Szent Istvan.jpg|balra|bélyegkép|120px|[[Stróbl Alajos]] Szent István-szobra]] |
|||
[[Fájl:Szent Jobb.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|A Szent Jobb díszes ereklyetartójában]] |
|||
A bazilika [[1931]]-ben kapta meg a [[Bazilika#Bazilika: egyes templomok egyházi rangja|basilica minor]] címet [[XI. Piusz pápa|XI. pápától]], s [[1938]]-ban a Budapesten megrendezett [[Eucharisztikus_világkongresszus#Eucharisztikus_Világkongresszus_Budapesten|XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus]] eseményeinek központja volt (ekkor nevezték el a kerületet Szentistvánvárosnak). |
|||
A bazilika [[1931]]-ben kapta meg a [[Bazilika#Bazilika: egyes templomok egyházi rangja|basilica minor]] címet [[XI. Piusz pápa|XI. Piusz pápától]], s [[1938]]-ban a Budapesten megrendezett [[Eucharisztikus világkongresszus#Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten|XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus]] eseményeinek központja volt (ekkor nevezték el a kerületet Szentistvánvárosnak). |
|||
A bazilika felszentelésétől kezdve a Szent István-kultusz fő színtere, amely [[1971]]-ben egy újabb vonatkozással gazdagodott. Ekkor alakították ki a szentély mögötti egykori Szent Lipót-, ma Szent Jobb-kápolnában [[Dominek György]] egyházművész tervei szerint a [[Szent Jobb]] befogadására alkalmas tárolóhelyet. A Szent István-bazilika azóta a Szent Jobb végleges őrzési helye, s a kultusz leglényegesebb eleme évről évre [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] az ereklyének a [[Szent Jobb-körmenet]]ben való körbehordozása. |
|||
A bazilika felszentelésétől kezdve a Szent István-kultusz fő színtere, amely [[1971]]-ben egy újabb vonatkozással gazdagodott. Ekkor alakították ki a szentély mögötti egykori Szent Lipót-, ma Szent Jobb-kápolnában [[Dominek György]] egyházművész tervei szerint a [[Szent Jobb]] befogadására alkalmas tárolóhelyet. A Szent István-bazilika azóta a Szent Jobb végleges őrzési helye, s a kultusz leglényegesebb eleme évről évre az [[augusztus 20.|augusztus 20-i]] [[Augusztus 20-i nemzeti ünnep|ünnepen]] az ereklyének a [[Szent Jobb-körmenet]]ben való körbehordozása. |
|||
1971 előtt a nemzeti ereklye őrzőhelye folyamatosan változott, 1971-ben azonban még az ország vezetése nem engedélyezte a körmenetet, így a Szent István-kultusz két fő motívuma – a Szent István-bazilika és a Szent Jobb-körmenet – csak [[1989]]-ben fonódott össze. (1989-ig a Szent Jobbot csupán a kápolnából a szentélybe helyezték ki tiszteletadásra.) |
1971 előtt a nemzeti ereklye őrzőhelye folyamatosan változott, 1971-ben azonban még az ország vezetése nem engedélyezte a körmenetet, így a Szent István-kultusz két fő motívuma – a Szent István-bazilika és a Szent Jobb-körmenet – csak [[1989]]-ben fonódott össze. (1989-ig a Szent Jobbot csupán a kápolnából a szentélybe helyezték ki tiszteletadásra.) |
||
[[1990]]-ben a német keresztény hetilap, a [[Neue Bildpost]] olvasóinak adakozásából az [[1944]]-ben a nácik által lefoglalt harang helyébe új harangot öntettek. [[1991]]-ben [[II. János Pál |
[[1990]]-ben a német keresztény hetilap, a [[Neue Bildpost]] olvasóinak adakozásából az [[1944]]-ben a nácik által lefoglalt harang helyébe új harangot öntettek. [[1991]]-ben [[II. János Pál pápa]] látogatta meg a templomot Szent István király ünnepén, majd két év elteltével, [[1993]]-ban az [[esztergomi bazilika]] mellett az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye]] társszékesegyházi rangjára emelte. |
||
[[2006]]. [[december 9.|december 9-én]] itt helyezték örök nyugalomra [[Puskás Ferenc]] legendás labdarúgót. |
|||
== Zenei élet == |
== Zenei élet == |
||
[[Fájl:Bazilika orgona.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A bazilika orgonája]] |
|||
A Szent István-bazilika zenei élete 1905. évi felszentelése óta jelentős. Jeles orgonaművészek voltak a bazilika főorgonistái, köztük [[Antalffy-Zsiross Dezső]], [[Zalánffy Aladár]], [[Szakolczay-Riegler Ernő]], [[Pécsi Sebestyén]] és [[1963]] óta [[Koloss István]]. A Szent István-bazilika kórusát [[1909]]-ben alapította [[Sztojanovics Jenő]], őt követte [[Demény Dezső (zeneszerző)|Demény Dezső]] (1913–1937), [[Harmat Artúr]] ([[1938]]–[[1959]]), majd [[Hidas Frigyes]] ([[1959]]–[[1962]]). [[1962]] óta a kórust [[Fehér László (karnagy)|Fehér László]] vezeti. Az elmúlt évszázadban az egyházi és komolyzenei, klasszikus és kortárs műveket egyaránt előadó kórus számos hangversenykörutat tett Európában. Nyaranta jeles hazai és külföldi orgonaművészek adnak hangversenyt a Bazilikában, s szintén nyári időszakban vasárnaponként a kórus is koncerttel várja az érdeklődőket. |
|||
[[File:BazilikaOrgFotoThalerTamas.JPG|thumb|250px|Az orgona spanyol trombita sípjai]] |
|||
A Szent István-bazilika zenei élete 1905. évi felszentelése óta jelentős. Jeles orgonaművészek voltak a bazilika főorgonistái, köztük [[Antalffy-Zsiross Dezső]], [[Zalánffy Aladár]], [[Szakolczay-Riegler Ernő]], [[Pécsi Sebestyén]] és [[1963]] óta [[Koloss István]]. A Szent István-bazilika kórusát [[1909]]-ben alapította [[Sztojanovics Jenő]], őt követte [[Demény Dezső]] ([[1913]]–[[1938]]), [[Harmat Artúr]] ([[1938]]–[[1959]]), majd [[Hidas Frigyes]] ([[1959]]–[[1962]]). [[1962]] óta a kórust [[Fehér László (karnagy)|Fehér László]] vezeti. Az elmúlt évszázadban az egyházi és komolyzenei, klasszikus és kortárs műveket egyaránt előadó kórus számos hangversenykörutat tett Európában. Nyaranta jeles hazai és külföldi orgonaművészek adnak hangversenyt a Bazilikában, s szintén nyári időszakban vasárnaponként a kórus is koncerttel várja az érdeklődőket. |
|||
== Altemplom == |
|||
Az egykor a Fővárosi Levéltár hivatalának helyet adó altemplom [[1996]] óta kegyeleti hely, urnák és koporsók elhelyezésére egyaránt van lehetőség. |
|||
=== Itt nyugszik === |
|||
* [[Forrai Katalin|Vikárné Forrai Katalin]] (1926–2004) – zenepedagógus |
|||
* [[Puskás Ferenc (labdarúgó)|Puskás Ferenc]] (1927–2006) – a [[A Nemzet Sportolója|Nemzet Sportolója]] címmel kitüntetett [[Olimpiai játékok|olimpiai]] arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar [[labdarúgó]] |
|||
* [[Polyák Imre]] (1932–2010) – [[a Nemzet Sportolója]] címmel kitüntetett [[Olimpiai játékok|olimpiai]] bajnok kötöttfogású birkózó |
|||
* [[Varga Zoltán (labdarúgó, 1945)|Varga Zoltán]] (1945–2010) – magyar [[Olimpiai játékok|olimpiai]] bajnok [[labdarúgó]] |
|||
* [[Veres Győző]] (1936–2011) – magyar világ és európa bajnok [[Súlyemelés|súlyemelő]] |
|||
* [[Kocsis Sándor (labdarúgó)|Kocsis Sándor]] (1929–1979) – [[Magyar labdarúgó-válogatott|magyar válogatott]] labdarúgó. Hamvait 2012-ben hozták haza [[Barcelona|Barcelonából]] |
|||
* [[Grosics Gyula]] (1926–2014) – [[a Nemzet Sportolója]] címmel kitüntetett magyar [[labdarúgó]] |
|||
* [[Novák Dezső]] (1939–2014) – kétszeres [[Olimpiai játékok|olimpiai]] bajnok magyar [[labdarúgó]] |
|||
* [[Buzánszky Jenő]] (1925–2015) – [[a Nemzet Sportolója]] címmel kitüntetett magyar [[labdarúgó]] |
|||
* [[Bejczy Antal]] (1930–2015) – fizikus, az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a [[NASA]] Jet Propulsion Laboratory vezető kutatója, a California Institute of Technology és a Washington University in St. Louis professzora |
|||
* [[Lorán Lenke]] (1927–2017) – [[Jászai Mari-díj]]as magyar színésznő |
|||
* [[Aradszky László]] (1935–2017) – magyar énekes |
|||
* [[Kóbor János]] (1943-2021) – [[Kossuth-díj|Kossuth-]] és [[Liszt Ferenc-díj]]as magyar énekes, az [[Omega (együttes)|Omega]] együttes tagja. |
|||
== Galéria == |
|||
<gallery> |
|||
Fájl:Bazilika légifotó02.jpg|A bazilika madártávlatból |
|||
Fájl:BazilikaKupolaFotoThalerTamas.JPG|A külső kupola tartószerkezete |
|||
Fájl:Budapest Szent Jobb.jpg|A Szent Jobb díszes ereklyetartójában |
|||
Fájl:Bazilika orgona.jpg|bélyegkép|A bazilika orgonája |
|||
Fájl:BazilikaOrgFotoThalerTamas.JPG|bélyegkép|Az orgona spanyoltrombita-sípjai |
|||
Fájl:Sanctification of the herm of IV. Károly, hungarian king - Bazilika, 2013.04.01 (47).JPG|[[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] [[Herma|hermája]] a bazilikában |
|||
File:Budapest, Szent István Bazilika, panoráma terasz, kilátás, 30.jpg|Panoráma terasz |
|||
File:Budapest, Szent István Bazilika, panoráma terasz, kilátás, 15.jpg|Panoráma terasz |
|||
File:Budapest, Szent István Bazilika, kupola, 27.jpg|Kupola |
|||
File:Budapest, Szent István Bazilika, kupola, 29.jpg|Kupola lépcsők |
|||
File:Budapest, Szent István Bazilika, kupola, 20.jpg|Kupola |
|||
File:Budapest, Szent István Bazilika, kupola, 19.jpg|Kupola |
|||
File:Budapest, Szent István Bazilika, kupola, 25.jpg|Kupola |
|||
</gallery> |
|||
==Jegyzetek== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
* {{Bplex|2|444}} |
* {{Bplex|2|444}} |
||
* [[Farkas Attila (művelődéstörténész)|Farkas Attila]]: ''Budapest – Szent István-bazilika.'' Budapest: Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület. 1999 |
* [[Farkas Attila (művelődéstörténész)|Farkas Attila]]: ''Budapest – Szent István-bazilika.'' Budapest: Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület. 1999 |
||
* [[Basics Beatrix]] – [[Kalmár Lajos]]: ''A 100 éves Szent István-bazilika |
* [[Basics Beatrix]] – [[Kalmár Lajos]]: ''A 100 éves Szent István-bazilika'' Pécs: Alexandra. 2006 |
||
== |
== További információk == |
||
* [http://www.basilica.hu/ A bazilika hivatalos honlapja] {{Wayback|url=http://www.basilica.hu/ |date=20090312083711 }} |
|||
{{Commonskat|Saint Stephen's Basilica (Budapest)}} |
|||
* [http://www. |
* [http://www.basilicachoir.hu/ A Szent István-bazilika Énekkarának hivatalos honlapja] {{Wayback|url=http://www.basilicachoir.hu/ |date=20070207131535 }} |
||
* [https://web.archive.org/web/20160802233034/http://www.bazilika.biz/documents/bazilika/start.html Hivatalos 3D Virtuális séta a Bazilikában 38 panorámakép segítségével] |
|||
* [http://www.basilicachoir.hu/ A Szent István-bazilika Énekkarának hivatalos honlapja] |
|||
* [http://www.bazilika.biz/documents/bazilika/start.html Hivatalos 3D Virtuális séta a Bazilikában 38 panorámakép segítségével] |
|||
* [http://www.opencreative.hu/galeria.html#szent_istvan_bazilika Panorámakép a Szent István-bazilika előtt] |
* [http://www.opencreative.hu/galeria.html#szent_istvan_bazilika Panorámakép a Szent István-bazilika előtt] |
||
* [https://web.archive.org/web/20080629234507/http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/03/basics.html A „basilica minor” és a Szent Jobb] |
|||
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1882 Légifotók a Bazilikáról] |
|||
* [https://web.archive.org/web/20090216222748/http://www.digicart.hu/vs_photos/devalvr/budapest/bazilika-081109-iii.html Gömbpanoráma] |
|||
* [http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/03/basics.html A „basilica minor” és a Szent Jobb] |
|||
* [http://www.digicart.hu/vs_photos/devalvr/budapest/bazilika-081109-III.html Gömbpanoráma] |
|||
* [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=615 A templom a Műemlékem.hu-n] |
* [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=615 A templom a Műemlékem.hu-n] |
||
* Tarnóczi János: ''A Szent István bazilika éneklő kövei. A templom története és műemlékei''; Szent István Bazilika, Budapest, 1937 |
|||
* ''A Szent István-bazilika''; szöveg Czétényi Piroska, Szabó Géza, fotó Kürthy András; Di-Color Studio, Budapest, 2005 |
|||
* ''A 100 éves Szent István-bazilika''; szöveg Basics Beatrix, fotó Kalmár Lajos; Alexandra, Pécs, 2006 |
|||
* Kemény Mária: ''A Szent István-bazilika. Építészet, város, történelem''; Terc, Budapest, 2010 |
|||
* ''Íme, Isten hajléka az emberek között! Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, Szent István-bazilika, Budavári Nagyboldogasszony-templom''; szerk. Schanda Melinda, Skublics Mária; Mátyás-templom Gondnoksága, Budapest, 2021 |
|||
{{Magyarországi székesegyházak és társszékesegyházak}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Katolicizmus||Vallás|}} |
|||
{{Portál|Magyarország|-|Budapest|-}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Szent Istvanbazilika}} |
{{DEFAULTSORT:Szent Istvanbazilika}} |
||
[[Kategória:Budapest 20. századi katolikus templomai, kolostorai]] |
|||
[[Kategória: |
[[Kategória:Szent István-bazilika (Budapest)]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Magyarország neoreneszánsz vallási építményei]] |
||
[[Kategória:Magyarország műemlékei]] |
|||
A lap 2024. július 10., 16:24-kori változata
| Szent István király bazilika társszékesegyház | |
| 615. számú műemlék | |
 | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-Budapesti |
| Védőszent | Szent István |
| Püspök(ök) | Erdő Péter, bíboros, esztergom-budapesti érsek Mohos Gábor, esztergom–budapesti segédpüspök, a bazilika plébánosa |
| Pap(ok) | Babos Áron, káplán Őri Imre, káplán [1] |
| Építési adatok | |
| Építése | 1851–1906 |
| Stílus | neoreneszánsz |
| Tervezője | Hild József Ybl Miklós Kauser József |
| Felszentelés | 1905. november 9. |
| Felszentelő | Vaszary Kolos |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 8000 |
| Hosszúság | 87,4 m |
| Magasság | 96 m |
| Szélesség | 55 m |
| Torony | 2 |
| Magassága | 79 m |
| Elérhetőség | |
| Település | |
| Hely | 1051 Budapest, Szent István tér 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent István király bazilika társszékesegyház
Pozíció Budapest belső részének térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 03′ 14″47.504722°N 19.053889°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 03′ 14″47.504722°N 19.053889°E | |
 | |
| A Szent István király bazilika társszékesegyház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István király bazilika társszékesegyház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent István-bazilika (németül: St.-Stephans-Basilika, ismert még lipótvárosi plébániatemplom néven is) neoreneszánsz stílusú, basilica minor rangú templom Budapest V. kerületében, Lipótvárosban. Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye társszékesegyháza az esztergomi bazilika mellett. Az épület névadója a magyar államalapító, Szent István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik. 96 méteres magasságával az ország egyik legmagasabb, a Mol Campus után és az Országház mellett a főváros második legmagasabb épülete.
Története
A mai bazilika helyén a 18. században Heccszínház (Hetz-Theater) állt, mely állatviadaloknak adott helyet. Az akkoriban kialakult új városrész, a Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett ide. 1817-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, és ezzel felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen. Ekkor indult meg a gyűjtés, és több terv is készült a jövőbeni templomról (például Brein Ignácé, Hild Józsefé). A bazilika tényleges megépítésére az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kimentették őket. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták, hogy csodálatos megmenekülésük helyszínén templom épüljön.
1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt késedelmet szenvedett (ekkor szenvedett súlyos károkat a bontásra ítélt Zitterbarth-féle templom is). A Hild elképzelései szerinti klasszicista stílusú istenháza építését 1851. augusztus 14-én kezdték el. Sina Simon báró volt a fő mecénása. Az alapkőletételre 1851. október 4-én került sor. Hild József 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, és csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák. 1868. január 22-én a már felfalazott kupola – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt – beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket, és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el, Kauser József vezetésével.
A templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó jelenlétében került sor 1906. december 8-án. Noha az eredeti szándék szerint az új templom Ausztria védőszentjének, Szent Lipót nevét viselte volna, még elkészülte előtt, az 1896-os millenniumi ünnepségek kapcsán, 1897-ben az érseki főhatóság Szent István király oltalmába helyezte, és nevére is szentelték fel.
Budapest ostroma alatt, a bombázások során 1944–1945-ben a falak, a tornyok jelentős károkat szenvedtek, és szükségessé vált a tetőszerkezet teljes cseréje. A munkálatok közben, 1947-ben a kupola ismét leégett, és országos adakozásból teremtették elő a helyreállításhoz szükséges pénzt. 1982-ben az épület ismét életveszélyessé vált, amikor egy erős vihar az utcára sodorta a nagykupola lemezfedését, így 1983-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, amely 2003. augusztus 14-én fejeződött be. Ennek során nemcsak az épületet varázsolták újjá, hanem renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat. A bazilika kupolájában körkilátó létesült, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az egész fővárosra. Emellett az épület új díszkivilágítást kapott és közvetlen környezetét, a Szent István teret is felújították.
1988-ban nyílt meg az eredetileg a déli torony földszinti termében látogatható kincstár, melynek helyén 2010. június 6-án szentelte fel Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek az új Szentségi kápolnát, mely a turistaórák és egyéb, templomteret betöltő rendezvények alatt is egész nap várja a csendre, elmélyült imára és elmélkedésre érkezőket.
2012. március 19-én, Szent József ünnepén adták át az oszlopcsarnokbeli lifttel és lépcsőn is megközelíthető, három teremre bővült kincstárat, Mindszenty József bíboros, hercegprímás legteljesebb hagyatékával, amelyet a főpásztor születése 120., jubileumi évfordulója alkalmából az ehhez kapcsolódó eseménysorozat első jeles eseményeként állítottak ki. Számos miseruha található itt az egykori budavári királyi palotatemplom örökségéből, továbbá Erzsébet királyné kézi hímzését is megcsodálhatják az ide érkezők. Állandó letétként látható a Szent Jobb – Mária Terézia (1717–1780) által az Angolkisasszonyok rendjének adományozott – páratlan faragással készült hiteles másolata is. A bazilika megépítésétől kezdve állami tulajdonban volt, s a magyar katolikus egyház csak az ingatlan kezelőjeként volt nyilvántartva. 2001. augusztus 16-án ünnepélyes keretek között az épület egyházi tulajdonba került.
Az épület
Külső tér
A Szent István-bazilika a főváros harmadik legmagasabb épülete a Mol Campus és az Országház után, míg országos viszonylatban Magyarország negyedik legmagasabb épülete. Az épület magassága 96 méter, hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter. Befogadóképessége nyolcezer fő.
A Hild József által elkészített eredeti, klasszicista tervek szerint a bazilika a mainál zártabb, tömörebb épület lett volna, amelynek nyugati főhomlokzatát korinthoszi oszlopos portikusz, oldalait pedig négy-négy hatalmas pillér zárta volna le. A bazilika Ybl Miklós újragondolása nyomán nyerte el ma ismert formáját, amely az eredetihez képest főleg a homlokzati rész kialakításában mutat jelentős eltérést. Az óriási, félkörös fülkével széthúzott homlokzati tornyok közötti, tágas előtéren keresztül lehet bejutni az épületbe.
A két toronnyal közrezárt, nyugatra néző főhomlokzaton korinthoszi oszlopfős pilaszterek tartják a timpanont, amelyben Fessler Leó szoborcsoportja látható, A magyar szentek és Szent Lipót hódolata a Madonna és a kis Jézus előtt címmel. A timpanon alatti párkányon olvasható az Újszövetségből vett krisztusi mondat: EGO SUM VIA, VERITAS ET VITA; vagyis Én vagyok az út, az igazság és az élet.[2] A toronyfülkék és a kupola külső szobrai Fessler Leó, Brestyánszky Béla és Mayer Ede alkotásai. A torony falfülkéiben Szent Ambrus, Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos, míg a kupolatamburon a négy evangélista szobra látható. A keleti oldalon, a sekrestye- és a Szent Jobb-kápolna félkörívét koronázó mellvéden a tizenkét apostol, fölöttük pedig Krisztus alakja látható.
A belső tér
A templom építészeti szerkezete nem bazilikás elrendezésű. A görög kereszt alaprajzú, kilencosztatú belső teret nyugatról a sekrestye és a Szent Jobb-kápolna, illetve a félköríves szentély zárja le. A kereszt szárainak metszéspontjában, a szentély fölött magasodik a tamburos kupola. A kereszt szárait dongaboltozat, a közöttük lévő melléktereket pedig kis méretű kupola fedi.
A bazilika rendkívül gazdag képzőművészeti alkotásokban. A főbejárat előcsarnokában Senyei Károly Szent István-domborműve, valamint Székely Bertalan és Than Mór mozaikjai láthatók. A szentély fölötti kupola körmezejében az Úristen, a tambur felületén pedig Krisztus, valamint a próféták és az evangélisták freskóábrázolása látható (Lotz Károly alkotása). A szentélyboltozaton a szentmise allegóriái sorakoznak Benczúr Gyula mozaikjain, valamint Szent István életének fontosabb állomásai elevenednek meg Mayer Ede bronz domborműsorozatán. A Kauser József tervezte baldachinos főoltár Strobl Alajos műve, Szent István szobra díszíti.
A szószék szintén Kauser József munkája, emellett figyelemreméltóak a bazilika iparművészeti remekei is. Az üveg- és üvegfestészeti munkákat Róth Miksa készítette, a templom orgonája pedig a korban elismert, pécsi Angster József gyárának terméke. A belső tér díszítményeinek festési és főként aranyozási munkálatait Scholtz Róbert végezte el.
A bazilika belső terében található további műalkotások (zárójelben az alkotókkal):
|
Szobrok
|
Oltárképek
|
A bazilika harangjai
A jelenlegi harangok
- Szent István-nagyharang:
A déli (jobb) toronyban található. 9250 kilogrammos, alsó átmérője 240 cm. Magyarország legnagyobb harangja. 1990-ben készült a passaui Perner öntödében. Érdekessége, hogy füles harang; koronáján 6 db. fülecske van és ezeknél fogva van felfüggesztve. Legfőképpen augusztus 20-án és szilveszter éjfélkor kondul meg, emellett főünnepekkor hallható.
Elődjét Szlezák László öntötte, 1930-ban. Ez a harang 7945 kilogrammos volt. A második világháborúban, 1944. május 20-án hadi célokra elvitték. Az eredeti nagyharang Walser Ferenc öntőmester műhelyéből származott, 1891-ben készült. A Szentháromság tiszteletére szentelték fel 1892-ben, s az első világháborúban rekvirálták négy másik társával együtt.
- Nagyboldogasszony-harang:
Az északi (bal) toronyban található. 3600 kilogrammos, alsó átmérője 178,5 cm. Walser Ferenc öntötte, 1863-ban, Pesten. Ez volt az egyedüli, amelyet nem vittek egyik világháborúban sem, és ez a templom egyetlen eredeti harangja. Csak főünnepekkor hallható.
- Szent Henrik-harang:
Az északi toronyban található. 2150 kilogrammos, alsó átmérője 150 cm. A Perner-műhelyben öntötték, 1993. augusztus 20-án szentelték fel.
- Boldog Gizella-harang:
Az északi toronyban található. 1200 kilogrammos, alsó átmérője 117,8 cm. A Perner-műhelyben készült, 1993. augusztus 20-án szentelték fel.
- Szent Imre-harang:
Az északi toronyban található. 750 kilogrammos. A Perner-öntöde készítette, 1993. augusztus 20-án szentelték fel.
- Árpád-házi Szent Erzsébet-harang:
Az északi toronyban található. 500 kilogrammos. A Perner-műhelyben készült, 1993. augusztus 20-án szentelték fel.
Harangozási rend
Minden nap az Úrangyalákra a Szent Henrik harang szól. Hétköznap 17.30-kor hívogat a Szentmisére a Boldog Gizella harang, majd 17.59-től beharangozik a Gizella+Imre harang. Hétvégén 17.30-kor szintén a Gizella harang hívogat, de a beharangozásra 17.57-től a 3 kisebb harang szól. Vasárnap 9.30-kor a Nagymisére a Henrik harang hívogat. Majd a beharangozásra 9.55-től a 4 legkisebb harangot hallhatjuk. A két legnagyobb harang csak egyházi ünnepeken szólal meg. Az augusztus 20-ai körmenetet a Szent István harang jelzi hosszasan.
| Dátum | Alkalom |
|---|---|
| 2010. április 17. | A Lech Kaczynski lengyel államfőt és kíséretét ért szerencsétlenség áldozataiért mondott gyászmise. |
| 2010. június 4. | A trianoni döntés 90. évfordulója alkalmából a bazilika valamennyi harangjának kíséretében. |
| 2011. június 7. | Mádl Ferenc köztársasági elnök temetésének napján tartott engesztelő szentmise. |
| 2011. június 30. | A częstochowai kegykép hiteles másolatának fogadása alkalmából a bazilika valamennyi harangjának kíséretében. |
Kultikus vonatkozások
A bazilika 1931-ben kapta meg a basilica minor címet XI. Piusz pápától, s 1938-ban a Budapesten megrendezett XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus eseményeinek központja volt (ekkor nevezték el a kerületet Szentistvánvárosnak).
A bazilika felszentelésétől kezdve a Szent István-kultusz fő színtere, amely 1971-ben egy újabb vonatkozással gazdagodott. Ekkor alakították ki a szentély mögötti egykori Szent Lipót-, ma Szent Jobb-kápolnában Dominek György egyházművész tervei szerint a Szent Jobb befogadására alkalmas tárolóhelyet. A Szent István-bazilika azóta a Szent Jobb végleges őrzési helye, s a kultusz leglényegesebb eleme évről évre az augusztus 20-i ünnepen az ereklyének a Szent Jobb-körmenetben való körbehordozása.
1971 előtt a nemzeti ereklye őrzőhelye folyamatosan változott, 1971-ben azonban még az ország vezetése nem engedélyezte a körmenetet, így a Szent István-kultusz két fő motívuma – a Szent István-bazilika és a Szent Jobb-körmenet – csak 1989-ben fonódott össze. (1989-ig a Szent Jobbot csupán a kápolnából a szentélybe helyezték ki tiszteletadásra.)
1990-ben a német keresztény hetilap, a Neue Bildpost olvasóinak adakozásából az 1944-ben a nácik által lefoglalt harang helyébe új harangot öntettek. 1991-ben II. János Pál pápa látogatta meg a templomot Szent István király ünnepén, majd két év elteltével, 1993-ban az esztergomi bazilika mellett az Esztergom-Budapesti főegyházmegye társszékesegyházi rangjára emelte.
Zenei élet
A Szent István-bazilika zenei élete 1905. évi felszentelése óta jelentős. Jeles orgonaművészek voltak a bazilika főorgonistái, köztük Antalffy-Zsiross Dezső, Zalánffy Aladár, Szakolczay-Riegler Ernő, Pécsi Sebestyén és 1963 óta Koloss István. A Szent István-bazilika kórusát 1909-ben alapította Sztojanovics Jenő, őt követte Demény Dezső (1913–1937), Harmat Artúr (1938–1959), majd Hidas Frigyes (1959–1962). 1962 óta a kórust Fehér László vezeti. Az elmúlt évszázadban az egyházi és komolyzenei, klasszikus és kortárs műveket egyaránt előadó kórus számos hangversenykörutat tett Európában. Nyaranta jeles hazai és külföldi orgonaművészek adnak hangversenyt a Bazilikában, s szintén nyári időszakban vasárnaponként a kórus is koncerttel várja az érdeklődőket.
Altemplom
Az egykor a Fővárosi Levéltár hivatalának helyet adó altemplom 1996 óta kegyeleti hely, urnák és koporsók elhelyezésére egyaránt van lehetőség.
Itt nyugszik
- Vikárné Forrai Katalin (1926–2004) – zenepedagógus
- Puskás Ferenc (1927–2006) – a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó
- Polyák Imre (1932–2010) – a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok kötöttfogású birkózó
- Varga Zoltán (1945–2010) – magyar olimpiai bajnok labdarúgó
- Veres Győző (1936–2011) – magyar világ és európa bajnok súlyemelő
- Kocsis Sándor (1929–1979) – magyar válogatott labdarúgó. Hamvait 2012-ben hozták haza Barcelonából
- Grosics Gyula (1926–2014) – a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett magyar labdarúgó
- Novák Dezső (1939–2014) – kétszeres olimpiai bajnok magyar labdarúgó
- Buzánszky Jenő (1925–2015) – a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett magyar labdarúgó
- Bejczy Antal (1930–2015) – fizikus, az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA Jet Propulsion Laboratory vezető kutatója, a California Institute of Technology és a Washington University in St. Louis professzora
- Lorán Lenke (1927–2017) – Jászai Mari-díjas magyar színésznő
- Aradszky László (1935–2017) – magyar énekes
- Kóbor János (1943-2021) – Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, az Omega együttes tagja.
Galéria
-
A bazilika madártávlatból
-
A külső kupola tartószerkezete
-
A Szent Jobb díszes ereklyetartójában
-
A bazilika orgonája
-
Az orgona spanyoltrombita-sípjai
-
IV. Károly király hermája a bazilikában
-
Panoráma terasz
-
Panoráma terasz
-
Kupola
-
Kupola lépcsők
-
Kupola
-
Kupola
-
Kupola
Jegyzetek
- ↑ https://www.bazilika.biz/hu/kozossegunk
- ↑ János 14:6
Források
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 444. o. ISBN 963-05-6411-4
- Farkas Attila: Budapest – Szent István-bazilika. Budapest: Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület. 1999
- Basics Beatrix – Kalmár Lajos: A 100 éves Szent István-bazilika Pécs: Alexandra. 2006
További információk
- A bazilika hivatalos honlapja Archiválva 2009. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Szent István-bazilika Énekkarának hivatalos honlapja Archiválva 2007. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hivatalos 3D Virtuális séta a Bazilikában 38 panorámakép segítségével
- Panorámakép a Szent István-bazilika előtt
- A „basilica minor” és a Szent Jobb
- Gömbpanoráma
- A templom a Műemlékem.hu-n
- Tarnóczi János: A Szent István bazilika éneklő kövei. A templom története és műemlékei; Szent István Bazilika, Budapest, 1937
- A Szent István-bazilika; szöveg Czétényi Piroska, Szabó Géza, fotó Kürthy András; Di-Color Studio, Budapest, 2005
- A 100 éves Szent István-bazilika; szöveg Basics Beatrix, fotó Kalmár Lajos; Alexandra, Pécs, 2006
- Kemény Mária: A Szent István-bazilika. Építészet, város, történelem; Terc, Budapest, 2010
- Íme, Isten hajléka az emberek között! Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, Szent István-bazilika, Budavári Nagyboldogasszony-templom; szerk. Schanda Melinda, Skublics Mária; Mátyás-templom Gondnoksága, Budapest, 2021
| Római katolikus székesegyházak | Magyarok Nagyasszonya-székesegyház (Szeged) (elődje a Szent Rókus-templom (Szeged)) · Mátyás-templom (Katonai ordinariátus) · Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház (Esztergom) · Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa) · Nagyboldogasszony-székesegyház (Győr) · Nagyboldogasszony-székesegyház (Kaposvár) · Nagyboldogasszony-székesegyház (Vác) · Sarlós Boldogasszony-székesegyház (Szombathely) · Szent Anna-székesegyház (Debrecen) · Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) · Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház (Eger) · Szent Mihály-főszékesegyház (Veszprém) · Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház (Pécs) |    |
|---|---|---|
| Római katolikus társszékesegyházak | ||
| Görögkatolikus székesegyházak | ||
| Ortodox székesegyházak | ||
| Elpusztult székesegyházak (nem teljes lista) | ||
