„Szent István-bazilika (Budapest)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Kis javítás |
Cikk továbbírása (folyamatosan írom) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Bazilika_Budáról.jpg|right|thumb|225px|A Szent István-bazilika látképe a budai [[Várhegy]]ről]] |
[[Kép:Bazilika_Budáról.jpg|right|thumb|225px|A Szent István-bazilika látképe a budai [[Várhegy]]ről]] |
||
A '''Szent István-bazilika''' vagy '''Lipótvárosi plébániatemplom''' (a budapesti köznyelvben egyszerűen ''Bazilika'') [[Budapest]] [[Belváros (Budapest)|belváros]]ában, a [[Bajcsy-Zsilinszky út]] közelében, a [[Szent István tér]]en található. Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a magyar főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A bazilika névadója az államalapító király, [[I. (Szent) István]], akinek épségben maradt jobb kezét, a [[Szent Jobb]]ot ereklyeként itt őrzik. |
A '''Szent István-bazilika''' vagy '''Lipótvárosi plébániatemplom''' (a budapesti köznyelvben egyszerűen ''Bazilika'') [[Budapest]] [[Belváros (Budapest)|belváros]]ában, a [[Bajcsy-Zsilinszky út]] közelében, a [[Szent István tér]]en található. Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a magyar főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne: a bazilika névadója az államalapító király, [[I. (Szent) István]], akinek épségben maradt jobb kezét, a [[Szent Jobb]]ot ereklyeként itt őrzik. |
||
==Története== |
==Története== |
||
[[II. József]] idejében, [[1786]]-tól a korabeli belvárostól északra, a mai Lipótváros helyén felépült [[Újépület]] ''(Neugebäude)'' és a pesti városfal között új városrész keletkezett, amely [[II. Lipót]] koronázásakor, [[1790]]-ben kapta a Lipótváros nevet. Az új városrész egyik gazdag polgára, [[Zitterbarth János]] hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett a mai Bazilika, az egykori [[Hecc színház]] ''(Hetz-Theater)'' helyén. [[1817]]-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, s ezzel felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen. Ekkor megindult a gyűjtés, és több terv is készült a jövőbeni templomról (pl. [[Brein Ignác]]é). |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | [[1845]]-ben végül [[Hild József]] kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már [[1846]]-ban megkezdték, de a folytatás az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] miatt késedelmet szenvedett (ekkor szenvedett súlyos károkat a bontásra ítélt Zitterbarth-féle templom is). A Hild elképzelései szerinti [[klasszicizmus|klasszicista]] stílusú istenháza építését [[1851]]. [[augusztus 14]]-én kezdték el. Az alapkőletételre 1851. [[október 4]]-én került sor. Hild [[1867]]-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák: [[1868]]. [[január 22]]-én a már felfalazott kupola beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása [[1871]]-ig tartott. Az építési tervek újbóli kidolgozására és a munkálatok vezetésére [[Ybl Miklós]]t kérték fel, aki [[neoreneszánsz]] stílusban dolgozta át a terveket és [[1891]]-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása [[1905]]-re készült el [[Kauser József]] vezetésével. |
||
Az elkészült templomot [[1905]]. [[november 9]]-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó, [[I. Ferenc József]] jelenlétében került sor [[1906]]. [[december 8]]-án. Noha az eredeti szándék szerint az új templom [[Ausztria]] védőszentjének, [[Szent Lipót]]nak a nevét viselte volna, még elkészülte előtt, a [[millennium]]i ünnepségek kapcsán, [[1897]]-ben az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte, s ezen a néven is szentelték fel. |
Az elkészült templomot [[1905]]. [[november 9]]-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó, [[I. Ferenc József]] jelenlétében került sor [[1906]]. [[december 8]]-án. Noha az eredeti szándék szerint az új templom [[Ausztria]] védőszentjének, [[Szent Lipót]]nak a nevét viselte volna, még elkészülte előtt, a [[millennium]]i ünnepségek kapcsán, [[1897]]-ben az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte, s ezen a néven is szentelték fel. |
||
==Az épület== |
==Az épület== |
||
==A belső tér== |
|||
==Kultikus vonatkozások== |
|||
==Forrás== |
|||
* Farkas Attila: ''Budapest – Szent István-bazilika.'' Budapest: Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület. 1999. |
|||
* Basics Beatrix – Kalmár Lajos: ''A 100 éves Szent István-bazilika.'' Pécs: Alexandra. 2006. |
|||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
A lap 2007. január 3., 16:53-kori változata
A Szent István-bazilika vagy Lipótvárosi plébániatemplom (a budapesti köznyelvben egyszerűen Bazilika) Budapest belvárosában, a Bajcsy-Zsilinszky út közelében, a Szent István téren található. Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a magyar főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne: a bazilika névadója az államalapító király, I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.
Története
II. József idejében, 1786-tól a korabeli belvárostól északra, a mai Lipótváros helyén felépült Újépület (Neugebäude) és a pesti városfal között új városrész keletkezett, amely II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a Lipótváros nevet. Az új városrész egyik gazdag polgára, Zitterbarth János hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett a mai Bazilika, az egykori Hecc színház (Hetz-Theater) helyén. 1817-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, s ezzel felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen. Ekkor megindult a gyűjtés, és több terv is készült a jövőbeni templomról (pl. Brein Ignácé).
1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt késedelmet szenvedett (ekkor szenvedett súlyos károkat a bontásra ítélt Zitterbarth-féle templom is). A Hild elképzelései szerinti klasszicista stílusú istenháza építését 1851. augusztus 14-én kezdték el. Az alapkőletételre 1851. október 4-én került sor. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák: 1868. január 22-én a már felfalazott kupola beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek újbóli kidolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével.
Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében került sor 1906. december 8-án. Noha az eredeti szándék szerint az új templom Ausztria védőszentjének, Szent Lipótnak a nevét viselte volna, még elkészülte előtt, a millenniumi ünnepségek kapcsán, 1897-ben az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte, s ezen a néven is szentelték fel.
Az épület
A belső tér
Kultikus vonatkozások
Forrás
- Farkas Attila: Budapest – Szent István-bazilika. Budapest: Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület. 1999.
- Basics Beatrix – Kalmár Lajos: A 100 éves Szent István-bazilika. Pécs: Alexandra. 2006.
