„Szerkesztő:Nikii9999” változatai közötti eltérés
a Címsor változtatás |
Félkövér bekezdés helyett inkább legyenek Alcím 1-ek az egyes művészeti ágak. (Vizuális szerkesztőben Ctrl+1 gyorsbillentyűvel is elérhető ez a funkció egy adott bekezdésen állva a kurzorral.) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A [[Buvajhidák]], avagy Bújida dinasztia egy síita uralkodóház volt a 10-11. században, amely elérte Dél-, valamint Nyugat-Irán és Irak függetlenségét, miközben az Abbászida kalifát saját bábjává tette. Uralkodója, s névadója Abū Šuǧāᶜ Būyah utódaival együtt megtudta őrizni címzetes tekintélyét, mely a művészetben is visszaköszön, például különböző érme, edény, fal vagy textilfeliratokon keresztül.<ref>Jonathan M. Bloom: ''Fact And Fantasy In Buyid Art''</ref> |
A [[Buvajhidák]], avagy Bújida dinasztia egy síita uralkodóház volt a 10-11. században, amely elérte Dél-, valamint Nyugat-Irán és Irak függetlenségét, miközben az Abbászida kalifát saját bábjává tette. Uralkodója, s névadója Abū Šuǧāᶜ Būyah utódaival együtt megtudta őrizni címzetes tekintélyét, mely a művészetben is visszaköszön, például különböző érme, edény, fal vagy textilfeliratokon keresztül.<ref>Jonathan M. Bloom: ''Fact And Fantasy In Buyid Art''</ref> |
||
Bár viszonylag kevés korabeli műtárggyal rendelkezünk, és ezen tárgyak sem mindig egyértelműen biztos források eredetüket tekintve, mégis meghatározhatunk egy-egy igaznak mondható attribútumot a bújida művészetről: ilyen például a középkori iszlám-művészet erős hatása, valamint az ókori – nagyrészt szászánida – jegyek fellelhetősége az ősi iráni hagyományok megőrzése végett, melyek leginkább az építészetben, vagy a fémmegmunkálásban jelennek meg.<ref>https://ensani.ir/fa/article/326328/%D8%A8%D8%A7%D8%B2%D8%AA%D8%A7%D8%A8-%D9%87%D9%86%D8%B1-%D9%88-%D8%A7%D9%86%D8%AF%DB%8C%D8%B4%D9%87-%D8%B3%D8%A7%D8%B3%D8%A7%D9%86%DB%8C%D8%A7%D9%86-%D8%AF%D8%B1-%D9%87%D9%86%D8%B1-%D8%B9%D9%87%D8%AF-%D8%A2%D9%84-%D8%A8%D9%88%DB%8C%D9%87-%D9%87%D9%86%D8%B1-%D9%85%D8%B9%D9%85%D8%A7%D8%B1%DB%8C-%D9%88-%D9%81%D9%84%D8%B2%DA%A9%D8%A7%D8%B1%DB%8C</ref> |
Bár viszonylag kevés korabeli műtárggyal rendelkezünk, és ezen tárgyak sem mindig egyértelműen biztos források eredetüket tekintve, mégis meghatározhatunk egy-egy igaznak mondható attribútumot a bújida művészetről: ilyen például a középkori iszlám-művészet erős hatása, valamint az ókori – nagyrészt szászánida – jegyek fellelhetősége az ősi iráni hagyományok megőrzése végett, melyek leginkább az építészetben, vagy a fémmegmunkálásban jelennek meg.<ref>https://ensani.ir/fa/article/326328/%D8%A8%D8%A7%D8%B2%D8%AA%D8%A7%D8%A8-%D9%87%D9%86%D8%B1-%D9%88-%D8%A7%D9%86%D8%AF%DB%8C%D8%B4%D9%87-%D8%B3%D8%A7%D8%B3%D8%A7%D9%86%DB%8C%D8%A7%D9%86-%D8%AF%D8%B1-%D9%87%D9%86%D8%B1-%D8%B9%D9%87%D8%AF-%D8%A2%D9%84-%D8%A8%D9%88%DB%8C%D9%87-%D9%87%D9%86%D8%B1-%D9%85%D8%B9%D9%85%D8%A7%D8%B1%DB%8C-%D9%88-%D9%81%D9%84%D8%B2%DA%A9%D8%A7%D8%B1%DB%8C</ref> |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
A bújida építészet főbb épülettípusai az uralkodók által építtetett magas grandiózus paloták, mecsetek és mauzóleumok, legjellemzőbb karakterisztikája pedig kisméretű téglákból kialakított felületek, különböző dombormintázatokban. Ismert építészeti példa az iszfaháni Ǧurǧīr Mecset, avagy szintén a dinasztia egykori fővárosában található Péntek mecset. A fennmaradt épületeken számos felirat is rendelkezésünkre áll. |
A bújida építészet főbb épülettípusai az uralkodók által építtetett magas grandiózus paloták, mecsetek és mauzóleumok, legjellemzőbb karakterisztikája pedig kisméretű téglákból kialakított felületek, különböző dombormintázatokban. Ismert építészeti példa az iszfaháni Ǧurǧīr Mecset, avagy szintén a dinasztia egykori fővárosában található Péntek mecset. A fennmaradt épületeken számos felirat is rendelkezésünkre áll. |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
A fennmaradt érmék jellemzően aranyból és ezüstből készültek, melyeken uralkodónevek, dátumok, arab versek találhatóak, melyek többnyire az uralkodót dicsőítették. Ikonográfiai szempontból az uralkodói portré, különféle állatok, valamint lakoma- és vadászjelenetek figyelhetőek meg leginkább. |
A fennmaradt érmék jellemzően aranyból és ezüstből készültek, melyeken uralkodónevek, dátumok, arab versek találhatóak, melyek többnyire az uralkodót dicsőítették. Ikonográfiai szempontból az uralkodói portré, különféle állatok, valamint lakoma- és vadászjelenetek figyelhetőek meg leginkább. |
||
Az edények jellemzően a szászánida mintákat követték, gyakoriak voltak az öblös tányérok, illetve a különböző füles kancsók, ezüstből és aranyból is, gyakran dombormintás díszítésekkel. Az edényeket gyakran olvasztották be, és szabták át, ahogy változott a korabeli ízlés, de előfordult, hogy elajándékozták a dinasztián kívüli uralkodóknak, vagy elásták őket megőrzés céljából. |
Az edények jellemzően a szászánida mintákat követték, gyakoriak voltak az öblös tányérok, illetve a különböző füles kancsók, ezüstből és aranyból is, gyakran dombormintás díszítésekkel. Az edényeket gyakran olvasztották be, és szabták át, ahogy változott a korabeli ízlés, de előfordult, hogy elajándékozták a dinasztián kívüli uralkodóknak, vagy elásták őket megőrzés céljából. |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
A királyi textíliák jellemzően selyemből készültek, illetve gyakran kerültek erő sírokból, melynek oka, hogy feltehetőleg velük temették a halottakat, illetve lepelként is alkalmazhatták sírok fedésére. Ikonográfiájuk tekintetében szimbolikus minták figyelhetőek meg, leginkább madarak, emberek, fák, lovasok. Emellett feliratok is találhatóak rajtuk: uralkodónevek, vallási szövegek vagy különféle jókívánságok.<ref>https://hsi.kashanu.ac.ir/article_111679.html?lang=en</ref> |
A királyi textíliák jellemzően selyemből készültek, illetve gyakran kerültek erő sírokból, melynek oka, hogy feltehetőleg velük temették a halottakat, illetve lepelként is alkalmazhatták sírok fedésére. Ikonográfiájuk tekintetében szimbolikus minták figyelhetőek meg, leginkább madarak, emberek, fák, lovasok. Emellett feliratok is találhatóak rajtuk: uralkodónevek, vallási szövegek vagy különféle jókívánságok.<ref>https://hsi.kashanu.ac.ir/article_111679.html?lang=en</ref> |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | Jonathan M. Bloom: ''Fact and Fantasy In Buyid Art'' című cikkében beszámol a bújida időszak közkedveltségéről a műtárgyhamisítók körében. Központi problémát jelent ugyanis a kutatásában, hogy az eddig megtalált műtárgyak jelentős része csupán modern kori hamisítvány, ami átfogóan érint minden művészeti ágat: ismerünk példát építészeti elemekre megkérdőjelezhető feliratokkal, a fémművességen belül hamis érmék, és edények megjelenését, valamint számos textíliáról is kiderült részletesebb vizsgálat után, hogy nem korabeli. A hamisítványok között megfigyelhetőek az egyszerű, kézművesek által létrehozott darabok, valamint egy jóval mélyebb szaktudást igénylő, részletesen kidolgozott tárgycsoport is. Így az eredeti bújida emlékek kiválogatása még ma is megállás nélkül zajlik.<ref>Jonathan M. Bloom: ''Fact And Fantasy In Buyid Art''</ref> |
||
=== Jegyzetek === |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | Jonathan M. Bloom: ''Fact and Fantasy In Buyid Art'' című cikkében beszámol a bújida időszak közkedveltségéről a műtárgyhamisítók körében. Központi problémát jelent ugyanis a kutatásában, hogy az eddig megtalált műtárgyak jelentős része csupán modern kori hamisítvány, ami átfogóan érint minden művészeti ágat: ismerünk példát építészeti elemekre megkérdőjelezhető feliratokkal, a fémművességen belül hamis érmék, és edények megjelenését, valamint számos textíliáról is kiderült részletesebb vizsgálat után, hogy nem korabeli. A hamisítványok között megfigyelhetőek az egyszerű, kézművesek által létrehozott darabok, valamint egy jóval mélyebb szaktudást igénylő, részletesen kidolgozott tárgycsoport is. Így az eredeti bújida emlékek kiválogatása még ma is megállás nélkül zajlik.<ref>Jonathan M. Bloom: ''Fact And Fantasy In Buyid Art''</ref> |
||
A lap 2024. január 17., 02:27-kori változata
A Bújida művészet
A Buvajhidák, avagy Bújida dinasztia egy síita uralkodóház volt a 10-11. században, amely elérte Dél-, valamint Nyugat-Irán és Irak függetlenségét, miközben az Abbászida kalifát saját bábjává tette. Uralkodója, s névadója Abū Šuǧāᶜ Būyah utódaival együtt megtudta őrizni címzetes tekintélyét, mely a művészetben is visszaköszön, például különböző érme, edény, fal vagy textilfeliratokon keresztül.[1]
Bár viszonylag kevés korabeli műtárggyal rendelkezünk, és ezen tárgyak sem mindig egyértelműen biztos források eredetüket tekintve, mégis meghatározhatunk egy-egy igaznak mondható attribútumot a bújida művészetről: ilyen például a középkori iszlám-művészet erős hatása, valamint az ókori – nagyrészt szászánida – jegyek fellelhetősége az ősi iráni hagyományok megőrzése végett, melyek leginkább az építészetben, vagy a fémmegmunkálásban jelennek meg.[2]
Építészet
A bújida építészet főbb épülettípusai az uralkodók által építtetett magas grandiózus paloták, mecsetek és mauzóleumok, legjellemzőbb karakterisztikája pedig kisméretű téglákból kialakított felületek, különböző dombormintázatokban. Ismert építészeti példa az iszfaháni Ǧurǧīr Mecset, avagy szintén a dinasztia egykori fővárosában található Péntek mecset. A fennmaradt épületeken számos felirat is rendelkezésünkre áll.
Fémművesség
A fennmaradt érmék jellemzően aranyból és ezüstből készültek, melyeken uralkodónevek, dátumok, arab versek találhatóak, melyek többnyire az uralkodót dicsőítették. Ikonográfiai szempontból az uralkodói portré, különféle állatok, valamint lakoma- és vadászjelenetek figyelhetőek meg leginkább. Az edények jellemzően a szászánida mintákat követték, gyakoriak voltak az öblös tányérok, illetve a különböző füles kancsók, ezüstből és aranyból is, gyakran dombormintás díszítésekkel. Az edényeket gyakran olvasztották be, és szabták át, ahogy változott a korabeli ízlés, de előfordult, hogy elajándékozták a dinasztián kívüli uralkodóknak, vagy elásták őket megőrzés céljából.
Textíliák
A királyi textíliák jellemzően selyemből készültek, illetve gyakran kerültek erő sírokból, melynek oka, hogy feltehetőleg velük temették a halottakat, illetve lepelként is alkalmazhatták sírok fedésére. Ikonográfiájuk tekintetében szimbolikus minták figyelhetőek meg, leginkább madarak, emberek, fák, lovasok. Emellett feliratok is találhatóak rajtuk: uralkodónevek, vallási szövegek vagy különféle jókívánságok.[3]
Műtárgyhamisítás
Jonathan M. Bloom: Fact and Fantasy In Buyid Art című cikkében beszámol a bújida időszak közkedveltségéről a műtárgyhamisítók körében. Központi problémát jelent ugyanis a kutatásában, hogy az eddig megtalált műtárgyak jelentős része csupán modern kori hamisítvány, ami átfogóan érint minden művészeti ágat: ismerünk példát építészeti elemekre megkérdőjelezhető feliratokkal, a fémművességen belül hamis érmék, és edények megjelenését, valamint számos textíliáról is kiderült részletesebb vizsgálat után, hogy nem korabeli. A hamisítványok között megfigyelhetőek az egyszerű, kézművesek által létrehozott darabok, valamint egy jóval mélyebb szaktudást igénylő, részletesen kidolgozott tárgycsoport is. Így az eredeti bújida emlékek kiválogatása még ma is megállás nélkül zajlik.[4]
Jegyzetek
- ↑ Jonathan M. Bloom: Fact And Fantasy In Buyid Art
- ↑ https://ensani.ir/fa/article/326328/%D8%A8%D8%A7%D8%B2%D8%AA%D8%A7%D8%A8-%D9%87%D9%86%D8%B1-%D9%88-%D8%A7%D9%86%D8%AF%DB%8C%D8%B4%D9%87-%D8%B3%D8%A7%D8%B3%D8%A7%D9%86%DB%8C%D8%A7%D9%86-%D8%AF%D8%B1-%D9%87%D9%86%D8%B1-%D8%B9%D9%87%D8%AF-%D8%A2%D9%84-%D8%A8%D9%88%DB%8C%D9%87-%D9%87%D9%86%D8%B1-%D9%85%D8%B9%D9%85%D8%A7%D8%B1%DB%8C-%D9%88-%D9%81%D9%84%D8%B2%DA%A9%D8%A7%D8%B1%DB%8C
- ↑ https://hsi.kashanu.ac.ir/article_111679.html?lang=en
- ↑ Jonathan M. Bloom: Fact And Fantasy In Buyid Art