„Szerkesztő:Tamás54/piszkozat” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2013. december 28., 12:58-kori változata

https://en.wikipedia.org/wiki/Recurve_bow#Recurve_bow

Az íjak sokféle alakban léteznek, ezzel együtt három csoportba soroljuk őket: egyenes, visszahajló, compound. Az egyenes és a visszahajló íjak a történelmi típusok. Az íjászatban az íjakat az oldalnézetük szerint osztályozzuk. Mikor az íj készítője meghatározza annak formáját, figyelembe kell vennie az anyagok tűrőképességét, a felhasználás módját.

Ha az íj karjának formája egyenes, akkor a hatásos hossza megfeszített állapotban sem változik. Ez azért van, mivel az ideg (íj húrja) közvetlenül az íj szarvához csatlakozik felajzott állapotban (az íj meghalítva, ideg beakasztva). Az anyagnak el kell viselnie a stresszt, tárolni az energiát, majd azt gyorsan és hatékonyan visszaadni. Sok íj, különösen a történelmi típusok, oldalnézeten megközelítőleg egyenesek. A középkorban használt angol hosszúíj karjai aránylag egyenesek voltak.

A visszahajló íj karjainak vége felajzott állapotban az íjásztól elfelé hajlik. Az alapdefinízió szerint a visszahajló íjat az különbözteti meg a többi íj alakjától, hogy felajzott állapotában a húr érinti az íj karját. A visszahajló íjat kompozit anyagok ból építették többek között a Szkíták, Hikszoszok, Hunok, Magyarok, Törökök, Mongolok, és a Kínaiak

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 Sok íj, különösen a történelmi típusok, oldalnézeten megközelítőleg egyenesek. A [[középkor]]ban használt angol [[hosszúíj]] karjai aránylag egyenesek voltak.
-A visszahajló íj karjainak vége felajzott állapotban az íjásztól elfelé hajlik. Az alapdefinízió szerint a visszahajló íjat az különbözteti meg a többi íj alakjától, hogy felajzott állapotában a húr érinti az íj karját. A visszahajló íjat [[kompozit anyagok]] ból építették többek között a [[Szkíták]], [[Hikszoszok]], [[Hunok]], [[Magyarok]], [[Törökök]]
+A visszahajló íj karjainak vége felajzott állapotban az íjásztól elfelé hajlik. Az alapdefinízió szerint a visszahajló íjat az különbözteti meg a többi íj alakjától, hogy felajzott állapotában a húr érinti az íj karját. A visszahajló íjat [[kompozit anyagok]] ból építették többek között a [[Szkíták]], [[Hikszoszok]], [[Hunok]], [[Magyarok]], [[Törökök]], [[Mongolok]], és a [[Kínaiak]]
-===A korai [[középkor]] ===
-[[5. század]] - [[10. század]]
-====A knarr====
-[[File:Modell Knorr.jpg|thumb|200px|A Knarr modellje]]
-A knarr egy [[viking hajó]], a '''hosszúhajóval''' állt rokonságban, de annál jóval nagyobb volt. Bár 50 utas is elfért volna, általában csak 10-15 fő utazott rajta, hiszen áruszállításra használták. Vitorlázata egy négyszög [[vitorla|vitorlából]] állt.
-===Az érett [[középkor]] ===
-[[11. század]]- [[13. század]]
-====A kogge====
-[[File:Kieler Hansekogge 2007.jpg|thumb|200px|right|Egy kogge]]
-{{main|Kogge }}
-A [[kogge]] egy egyárbócos, klinkerpalánk borítású hajó volt, lapos fenékkel és meredek oldalakkal. A [[13. század]] folyamán az északi vizeken teljesen felváltotta a [[viking]] tipusú hajókat, mivel azonos méret mellet sokkal több árut szállíthatott mint egy knarr. Lapos feneke könnyebbé tette a rakodást a sekély vízű kikötőkben. A magasabb oldala nagy előnyt jelentett a tengeri harcokban, különösen a [[kalóz]]okkal szemben.
-A koggét gyakran használták katonai szállításra, sőt hadihajóként is, elől-hátul bástyával.
-A [[Mediterrán]] medencében 1304-ben kezdték használni, az itt kialakult változatának ''cocha'' volt a neve.
-====A hulk====
-{{main|Hulk (hajó)}}
-Első ízben a [[10. század]]ban említik.
-A [[Knarr]]hoz hasonlóan van külső gerince, klinkerpalánkozású, elől hátul kerekded, az alja lapos mint egy [[kogge|kogéé]]. A korai ábrázolásain az orrát és a farát erősen íveltnek ábrázolják.
-A [[hulk]]ot az egész középkorban használták, sőt még a [[16. század]]ban is, különösen a [[Baltikum]]ban és a [[Hanza-szövetség]]ben. Ezek a kései hulk-ok méreteikben elérték koruk legnagyobb hajóikat, például a ''Jesus of Lübeck'' 1544-ben a 700 tonnát.
-[http://www.marineinsight.com/wp-content/uploads/2011/08/ships_hulk.jpg]
-===A késő [[középkor]] ===
-====A karavella====
-[[File:Caravel Boa Esperanca Portugal.jpg|thumb|200px|Latin vitorlás karavella]]
-{{main|Karavella}}
-A [[karavella|karavellát]] [[Portugália|Portugáliában]] fejlesztették ki, majd a [[15. század]]tól kezdődően használták a felfedező utazásokhoz. A [[viking]] ''hosszúhajótól'' és a [[Kogge|koggétól]] eltérően ''karvel'' módszerrel palánkozták. Lehetett egyszerre négyszög és latin vitorlája (''Caravela Redonda''), vagy csupán latin vitorlája (''Caravela Latina''). A leghíresebb példányaik a ''Nina'' és a [[Pinta (hajó)]] voltak.
-====A karakk====
-[[File:Santamariapuszczykowo.jpg|thumb|200px|right|A [[Santa Maria (hajó)|Santa Maria]], [[Kolumbusz Kristóf|Kolombusz]] híres hajójának egyik másolata.]]
-{{main|Karakk }}
-A karakkot [[Dél-Európa|Dél-Európában]] tervezték a [[15. század]]ban, majd [[Portugália|Portugáliában]] fejlesztették ki ugyanabban a században. A [[Karavella|karavellát]] meghaladta méreteiben.
-A leghíresebb karakk [[Kolumbusz Kristóf|Kolombusz]] hajója a [[Santa Maria (hajó)|Santa Maria]] volt, a legfejlettebb pedig [[Vasco da Gama]] vitorlása a ''Sao Gabriel'', 6 vitorlával.
-====Kis hajók====
-A késő-[[Középkor|középkor]]ban az angol források több kisebb hajótípust említenek, ezek közül néhányat a [[16. század]]ban, vagy még ezután is használtak.
-=====A crayer=====
-Súlya 20-50 tonna, többnyire a csatornákban használták.
-=====A hoy=====
-A Hoy gyökerei a [[15. század|15. századi]] [[Flandria|Flandriába]] nyúlnak vissza. Ezt az egy [[Árboc|árbocos]], 25-80 tonnás hajót a parti vizeken vagy kisebb tengeri utakon használták, esetleg uszályként vontatták. A [[16. század]]ban és a [[17. század]]ban még hajóztak velük, majd a [[19. század]] elején eltűntek.
-=====A picard=====
-A picar egyárbocos, 10-40 tonnás hajó volt, első ízben az 1320-s években említik. Leginkább halász flották kisérő hajójaként szolgált: hazaszállította a fogást, majd visszatért az ellátmánnyal. Más esetekben horgonyzó hajók mellé vontatták, majd az onnan átrakott árut a sekély partra, vagy a kisebb folyókba szállította. Sok példánya szolgált [[Skócia|Skóciában]], az [[Anglia|angol]] partok mentén, és az [[Ír-tenger]]en.
-==Evezős hajók==
-===Korai [[középkor]]===
-====A gálya====
-{{main|Gálya}}
-A [[Gálya|gályákat]] legalább a [[8. század]]tól kezdődően egészen a [[Középkor|középkor]] végéig használták kereskedelmi célokra. Legnagyobb számban a [[Földközi-tenger]] medencéjében terjedtek el. Itt főleg evezőkkel hajtották, mivel ez volt a legmegfelelőbb a gyakran változó szélirányok között. Észak-[[Európa|Európában]] is előfordult, de a nagyobb hullámokon az alacsony odala és a lapos feneke bizonytalanná, sebezhetővé tette.
-====A hosszúhajó====
-A ''hosszúhajó'' több évszázados fejlődése a [[Viking]]ek használatában érte el csúcsát, körülbelül a [[9. század]]ban. Ezek a hajók ''klinker palánkozással'' készültek.
-===Az érett [[középkor]]===
-====A balinger====
-A balinger egy kisméretű tengerjáró hajó volt a [[15. század]]ban és [[16. század]]ban, súlya általában nem haladta meg a 100 tonnát. Nem volt első bástyája, vitorlázata négyszög vitorlából állt. A korai példányait legalább 30 evezővel mozgatták a sekély vízben, vagy a közelharcban. Általában a partmenti kereskedelemre használták, de szállíthatott 40 katonát is.
-===A késő [[középkor]]===
-====A birlinn====
-A birlinn egy fából készült hajó volt a [[Hebridák]] és a [[Skót]] magasföld nyugati partjai mentén használták. Klinker palánkozással épült, és vitorlával vagy evezőkkel mozgatták. Kisebb példányai 12, a nagyobbak 40 evezősek voltak.