„Szerkesztő:Ginery/Hidegség (Magyarország)” változatai közötti eltérés
| 44. sor: | 44. sor: | ||
A mai település [[Árpád-kor]]i eredetű, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a templom rotundája, mely a régészek szerint [[12. század|XII. századi]]. |
A mai település [[Árpád-kor]]i eredetű, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a templom rotundája, mely a régészek szerint [[12. század|XII. századi]]. |
||
Magát a települést az írott források először mint Buzád fiának birtokát 1274-ben, majd 1283-ban említették ''Hydegsyd'' formában. [[1298]]-ban Beze István lett a község földesura öröklés útján, későbbi oklevelek pedig már az Osl nemzetséget emlegették a község birtokosaként. A következő évszázadokban azonban a birtokosok sűrűn váltogatták egymást: [[1358]]-ban a [[Kanizsai család|Kanizsaiak]]é lett a falu. |
Magát a települést az írott források először mint Buzád fiának birtokát [[1274]]-ben, majd [[1283]]-ban említették ''Hydegsyd'' formában. [[1298]]-ban Beze István lett a község földesura öröklés útján, későbbi oklevelek pedig már az Osl nemzetséget emlegették a község birtokosaként. A következő évszázadokban azonban a birtokosok sűrűn váltogatták egymást: [[1358]]-ban a [[Kanizsai család|Kanizsaiak]]é lett a falu. |
||
Még a Kanizsai család volt a helybéli birtokos, amikor a törökök elérték a környéket. A [[Bécs]] ellen vonuló oszmán hadak [[1529]]-ben már a [[Rábaköz]]t támadták. Egy kisebb török csapat átkelt a [[Rába|Rábán]] a mai [[Rábakecöl]]nél, és a gyújtogatások mellett sokakat elhurcoltak rabszolgának. Emiatt a falu lakossága előbb csökkent, majd jelentős részük elmenekült. [[1532]]-ben a birtokos Kanizsai Ferenc meghalt és vele együtt a Kanizsai család is kihalt. Egyetlen örököse, [[Kanizsai Orsolya]], báró [[Nádasdy Tamás (nádor)|Nádasdy Tamás]] későbbi [[nádor]] felesége volt, így került a falu a [[Nádasdy család]] kezére. Mivel az új birtokosok evangélikusok voltak, a falu lakosságának át kellett térnie erre a hitre, mert akkoriban a földesúr vallását kellett követnie a jobbágyoknak. [[1532]]-[[1534|34]]-ben horvát telepesek érkeztek a falu megüresedett házaiba a törökök által megszállt Horvátországi területekről, Kordun, Lika, Gornji Kotar, Una, Velebit vidékeiről, valamint részint [[Bosznia-Hercegovina|Boszniából]]. Sajnos arra vonatkozólag, hogy pontosan mennyien is érkeztek a faluba eddig nem került elő pontos adat, csak annyi bizonyos, hogy [[1537]]-ben a település lakosságának csak 40%-a volt magyar. A lakosság azoban nem sokáig lehetett békében, [[1590]]-ben előbb német és vallon katonák pusztítottak a környéken, majd [[1594]]-ben nem csak [[Győr]] és [[Pápa (település)|Pápa]], hanem a legközelebbi végvár, [[Kapuvár]] is török kézre került, még ha csak rövid időre is. [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]] csapatai vonultak át a környéken. |
Még a Kanizsai család volt a helybéli birtokos, amikor a törökök elérték a környéket. A [[Bécs]] ellen vonuló oszmán hadak [[1529]]-ben már a [[Rábaköz]]t támadták. Egy kisebb török csapat átkelt a [[Rába|Rábán]] a mai [[Rábakecöl]]nél, és a gyújtogatások mellett sokakat elhurcoltak rabszolgának. Emiatt a falu lakossága előbb csökkent, majd jelentős részük elmenekült. [[1532]]-ben a birtokos Kanizsai Ferenc meghalt és vele együtt a Kanizsai család is kihalt. Egyetlen örököse, [[Kanizsai Orsolya]], báró [[Nádasdy Tamás (nádor)|Nádasdy Tamás]] későbbi [[nádor]] felesége volt, így került a falu a [[Nádasdy család]] kezére. Mivel az új birtokosok evangélikusok voltak, a falu lakosságának át kellett térnie erre a hitre, mert akkoriban a földesúr vallását kellett követnie a jobbágyoknak. [[1532]]-[[1534|34]]-ben horvát telepesek érkeztek a falu megüresedett házaiba a törökök által megszállt Horvátországi területekről, Kordun, Lika, Gornji Kotar, Una, Velebit vidékeiről, valamint részint [[Bosznia-Hercegovina|Boszniából]]. Sajnos arra vonatkozólag, hogy pontosan mennyien is érkeztek a faluba eddig nem került elő pontos adat, csak annyi bizonyos, hogy [[1537]]-ben a település lakosságának csak 40%-a volt magyar. A lakosság azoban nem sokáig lehetett békében, [[1590]]-ben előbb német és vallon katonák pusztítottak a környéken, majd [[1594]]-ben nem csak [[Győr]] és [[Pápa (település)|Pápa]], hanem a legközelebbi végvár, [[Kapuvár]] is török kézre került, még ha csak rövid időre is. [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]] csapatai vonultak át a környéken. Az [[1608]]. évi urbárium szerint, ami a [[tizenöt éves háború]] pusztításait igyekezett felmérni, a falu 12 háza (a házak mintegy fele) az elvonuló hadak gyújtogatásainak áldozata lett, a település jelentős része lakatlan volt. |
||
[[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]] [[1643]]-ban visszatért a [[Római katolikus egyház|katolikus]] hitre felesége, a katolikus [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] leánya kérésére, így a falu is rekatolizált. Nádasdy azonban részt vett a [[Wesselényi-összeesküvés]]ben, amiért fej- és jószágvesztésre ítélték, ezért [[1671]]-ben [[Bécsújhely]]en kivégezték. Emiatt a birtokok Hidegséggel együtt a kincstárra szálltak, majd [[I. Lipót magyar király|Lipót király]] Draskovich Miklós királyi főajtónállónak (Nádasdy vejének) adományozta azt. Draskovich azonban nem tudta a király által megszabott 330 000 forintot előteremteni ahhoz, hogy a birtokot örökjogon is megválthassa, ezért a terület jelentős részét [[Széchényi György (érsek)|Széchényi György]] [[Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye|kalocsai érsek]]nek zálogosította el [[1678]]-ban. A Széchényiek csak [[1711]]-ben tudták örökjogon is megváltani a birtokot az [[1697]]-ben grófi rangra emelt [[Széchényi György (várkapitány)|Széchényi György]] személyében. |
[[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]] [[1643]]-ban visszatért a [[Római katolikus egyház|katolikus]] hitre felesége, a katolikus [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] leánya kérésére, így a falu is rekatolizált. Nádasdy azonban részt vett a [[Wesselényi-összeesküvés]]ben, amiért fej- és jószágvesztésre ítélték, ezért [[1671]]-ben [[Bécsújhely]]en kivégezték. Emiatt a birtokok Hidegséggel együtt a kincstárra szálltak, majd [[I. Lipót magyar király|Lipót király]] Draskovich Miklós királyi főajtónállónak (Nádasdy vejének) adományozta azt. Draskovich azonban nem tudta a király által megszabott 330 000 forintot előteremteni ahhoz, hogy a birtokot örökjogon is megválthassa, ezért a terület jelentős részét [[Széchényi György (érsek)|Széchényi György]] [[Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye|kalocsai érsek]]nek zálogosította el [[1678]]-ban. A Széchényiek csak [[1711]]-ben tudták örökjogon is megváltani a birtokot az [[1697]]-ben grófi rangra emelt [[Széchényi György (várkapitány)|Széchényi György]] személyében. |
||
A lap 2022. július 16., 11:50-kori változata
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Hidegség | |||
 | |||
| Katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Soproni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dévényi Zoltánné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9491 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg. | ||
| Népsűrűség | 23,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hidegség
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Hidegség weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hidegség község (németül: Kleinandrä, horvátul: Vedešin[2]) Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban található.
Fekvése
Hidegség Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, Soprontól mintegy 14 kilométer távolságra keleti irányban található. Természetföldrajzi szempontból a Nyugat-Magyarországi peremvidék részeként nyilvántartott Ikva-medencéhez tartozik a falu. A település határától északra elterülő Fertő-tó közelsége a történelem folyamán mindvégig meghatározta a község lakóinak életét: a növénytermesztés bizonyos ágainak fejlődését lehetetlenné tette, ugyanakkor például a zöldségtermesztés számára kedvező feltételeket biztosított a vízparti környezet.
Megközelítése
Hidegség közlekedésföldrajzi helyzete kedvező, rajta halad keresztül ugyanis a Fertőd térségétől Sopronig vezető, a Fertő-tó menti falvakat összekötő 8518-as út. Emellett a falu déli határától nem messze találkozik egymással a 84-es és a 85-ös főút, így az ország más részeiről is könnyen elérhető a Nagycenktől idáig húzódó, bő 3 kilométer hosszú 8525-ös út révén. A közeli Sopron városával és a környékbeli falvakkal gyakran induló autóbuszokkal nagyon könnyen elérhető a település, a város mintegy 20 perc autóbusszal.
A községnek (kb. 2 km-re a falutól) Nagycenkkel közös vasútállomása volt a Győr–Sopron-vasútvonalon, de az állomás a 90-es években megszűnt.
A kerékpáros turizmust a falun végigvezető kerékpárút segíti, mely az EuroVelo 13-as nemzetközi kerékpárútvonal része.
Története
A település nevét a "Dézsma pincében" eredő forrásáról kapta. A Hydegsyd formában írt név előbb Hidegséd, majd Hidegség formában rögzült.
Őskor, ókor
A környék már a neolitikum idején is lakott terület volt, amit a falu határában előkerült leletek is bizonyítanak. 1990-91-ben kiterjedt ásatások zajlottak a faluban. Ezek során az őskorból csiszolt és pattintott kőeszközök, míg az ókorból egy kelta telep nyomai, kovácsműhely, vassalak és temető is előkerült. Az egyik ilyen lelet minden valószínűség szerint a Hallstatti kultúrához köthető holdidol.
A környék intenzív római kori lakottsága nem kétséges, így nem meglepő, hogy az ókori leletek sem ritkák a településről. Római kori sír, sírkőtöredék és vaseszközök is felszínre kerültek a már említett ásatások során.
A honfoglalástól a török korig
A mai település Árpád-kori eredetű, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a templom rotundája, mely a régészek szerint XII. századi. Magát a települést az írott források először mint Buzád fiának birtokát 1274-ben, majd 1283-ban említették Hydegsyd formában. 1298-ban Beze István lett a község földesura öröklés útján, későbbi oklevelek pedig már az Osl nemzetséget emlegették a község birtokosaként. A következő évszázadokban azonban a birtokosok sűrűn váltogatták egymást: 1358-ban a Kanizsaiaké lett a falu.
Még a Kanizsai család volt a helybéli birtokos, amikor a törökök elérték a környéket. A Bécs ellen vonuló oszmán hadak 1529-ben már a Rábaközt támadták. Egy kisebb török csapat átkelt a Rábán a mai Rábakecölnél, és a gyújtogatások mellett sokakat elhurcoltak rabszolgának. Emiatt a falu lakossága előbb csökkent, majd jelentős részük elmenekült. 1532-ben a birtokos Kanizsai Ferenc meghalt és vele együtt a Kanizsai család is kihalt. Egyetlen örököse, Kanizsai Orsolya, báró Nádasdy Tamás későbbi nádor felesége volt, így került a falu a Nádasdy család kezére. Mivel az új birtokosok evangélikusok voltak, a falu lakosságának át kellett térnie erre a hitre, mert akkoriban a földesúr vallását kellett követnie a jobbágyoknak. 1532-34-ben horvát telepesek érkeztek a falu megüresedett házaiba a törökök által megszállt Horvátországi területekről, Kordun, Lika, Gornji Kotar, Una, Velebit vidékeiről, valamint részint Boszniából. Sajnos arra vonatkozólag, hogy pontosan mennyien is érkeztek a faluba eddig nem került elő pontos adat, csak annyi bizonyos, hogy 1537-ben a település lakosságának csak 40%-a volt magyar. A lakosság azoban nem sokáig lehetett békében, 1590-ben előbb német és vallon katonák pusztítottak a környéken, majd 1594-ben nem csak Győr és Pápa, hanem a legközelebbi végvár, Kapuvár is török kézre került, még ha csak rövid időre is. 1605-ben Bocskai csapatai vonultak át a környéken. Az 1608. évi urbárium szerint, ami a tizenöt éves háború pusztításait igyekezett felmérni, a falu 12 háza (a házak mintegy fele) az elvonuló hadak gyújtogatásainak áldozata lett, a település jelentős része lakatlan volt.
Nádasdy Ferenc 1643-ban visszatért a katolikus hitre felesége, a katolikus Esterházy Pál leánya kérésére, így a falu is rekatolizált. Nádasdy azonban részt vett a Wesselényi-összeesküvésben, amiért fej- és jószágvesztésre ítélték, ezért 1671-ben Bécsújhelyen kivégezték. Emiatt a birtokok Hidegséggel együtt a kincstárra szálltak, majd Lipót király Draskovich Miklós királyi főajtónállónak (Nádasdy vejének) adományozta azt. Draskovich azonban nem tudta a király által megszabott 330 000 forintot előteremteni ahhoz, hogy a birtokot örökjogon is megválthassa, ezért a terület jelentős részét Széchényi György kalocsai érseknek zálogosította el 1678-ban. A Széchényiek csak 1711-ben tudták örökjogon is megváltani a birtokot az 1697-ben grófi rangra emelt Széchényi György személyében.
A törökök kiűzésétől a XIX. századig
A Széchényi család 1678-tól kezdve egészen a második világháborút követő földosztásig birtokolta a falut. A Rákóczi-szabadságharc idején a község ismét elnéptelenedett, ezért 1704-ben újra horvát telepesek érkeztek, ezúttal a Szerémségből. A horvát népesség részaránya így annyira megnövekedett, hogy 1832-ig horvát volt az iskolai oktatás nyelve.
1741-ben Széchényi Antal gróf átköltöztette az uradalmi központot Kiscenkre. Ennek az volt az oka, hogy sajnálatosan nem tudta Széplak birtokát, ahol egészen addig volt a központ, örökjogon is megváltani, így az visszakerült az Esterházy családhoz. Ekkor kezdődött el a cenki kastély építése is, és a Hidegséghez így közelebb került uradalmi központ jó hatással volt a település későbbi fejlődésére.
1781-ben II. József közbenjárására a környékbeliek új zöldséggel ismerkedtek meg, ekkor ültették ugyanis az első burgonyát a környéken. Az ekkor főként halászattal, nádaratással és szőlőműveléssel foglalkozó lakosság azonban nem sokáig örülhetett az új növénynek, hiszen hamarosan Napóleon seregei fenyegették Európát. A rendszeres hadisarc mellett beszállításokkal kellett a környéknek kivennie a részét a hadakozásból, 1809-ben 309 ökröt és 393 mázsa különböző élelmiszert kellett a soproni raktárba szállítaniuk. Az ekkor még jelentős szőlőtermesztés azonban jó bevételi forrást jelentett a francia katonák megnövekedett borigényei miatt.
A napóleoni háború után a Fertő tó vízszintje emelkedni kezdett, ami először jó hatással volt a halászatra és a nádaratásra, azonban ezzel egyetemben a település északi házsorának kertjei víz alá kerültek. A vízszint tartósnak bizonyult, ekkoriban épülhetett a falu haranglába is. Állítólag a harangláb mellett volt egészen a XIX. századi vízszabályozásokig a csónakkikötő, ezzel a haranggal jelezték a lakosságnak, ha áru érkezett.
Hidegség lakói már a XVIII. században is elsősorban szőlő- és gyümölcstermesztéssel, valamint nádaratással foglalkoztak. A hidegségi sárgarépa, a petrezselyem, a hagyma és a paradicsom a soproni piacon kívül még Győr, Moson és Vas megyékben, valamint Ausztriában is közismert volt. A szőlőkultúrára azonban hatalmas csapást mért a XIX. századi filoxéravész. A helyiek azonban a szomszédos falvakkal ellentétben úgy döntöttek, hogy nem telepítik újra a szőlőiket, így ekkortól kezdve már nem beszélhetünk jelentős szőlő- illetve bortermelésről. A nádaratás és a feldolgozás is biztosította a megélhetést, azonban a mostoha munkakörülmények miatt nagyon sok arató egészen fiatalon elveszítette életét. Az állattenyésztés ágazatai közül inkább a külterjes szarvasmarhatenyésztést érdemes megemlíteni.
A XX. századtól
Az első világháborút még nagyobb veszteség nélkül sikerült megúszni, a második világháború azonban már tragikus eseményeket hozott a falu életében: 1944 novemberétől a faluban és az Ilona majorban zsidó munkaszolgálatosokat őriztek és dolgoztattak, s közülük 1286 beteget agyonlőttek. A szovjet csapatok 1945. április elsején érték el a falut. A megszállást követő földosztás után a lakosság társadalmi összetétele erősen megváltozott: korábban ugyanis 26 család 15-20 hold földterülettel rendelkezett, ezután kb. 5-6 hold lett az átlag birtokméret. Így a középparaszti rétegek helyett a kisparasztság került túlsúlyba. A kollektivizálás hullámai Hidegséget az 50-es években érték el először: 1950-ben megalakult a helyi Termelőszövetkezet, majd az 1959-es újjáalakulásával a szövetkezeti tulajdon általánossá vált a faluban. A 60-as években a Hidegségi Termelőszövetkezet egyesült a Hegykőivel, így a gazdasági döntések gyakorlatilag kikerültek a helybéliek hatásköréből. Megszűnt a falu önálló tanácsa is, közigazgatásilag egészen a rendszerváltásig Hegykőhöz tartozott Hidegség. Az erőteljes urbanizáció hatására itt kedvezőtlen folyamatok zajlottak le: a 60-as évektől kezdve ugyanis nagyon sokan elvándoroltak a faluból, így rendkívüli mértékben lecsökkent a település lélekszáma.
Hidegség lélekszáma a 20. század folyamán drámaian csökkent: 1900-ban még 554-en, 1930-ban 589-en, 1997-ben azonban már csak 303-an lakták. Az a furcsa helyzet állott elő, hogy a II. József- féle népszámláláshoz képest is jóval kevesebben élnek ma a faluban. A lakosság korösszetétele kedvezőtlen, majdnem eléri a 40%-ot az idősek aránya. 2007-re azonban a falu lakossága ismét növekedésnek indult, elérve a 340 főt. A keresők többsége ingázó, elsősorban a közeli Sopronban, illetve Ausztriában vállalnak munkát. Az különösen kedvezőtlen a kisközség számára, hogy sem óvodával, sem pedig általános iskolával nem rendelkezik. Hidegségen összesen 112 lakást tartanak nyilván, ebből mindössze 1 van önkormányzati tulajdonban. Vezetékes ivóvízzel mára már szerencsére csaknem minden lakást elláttak, s az utóbbi időben sor került a telefonhálózat bővítésére is. Az infrastrukturális fejlődés folyamatosságát biztosítja a szennyvízcsatorna hálózat és a vezetékes gázhálózat kiépülése is. Az utak többsége portalanítva van, ez még az utóbbi pár évtized fejlesztésének köszönhető. Így azt mondhatjuk, hogy a község kis mérete ellenére infrastrukturálisan eléggé fejlett. A turizmus fellendítése érdekében a faluban igyekeznek mindent megtenni.
A Fertő tó melléki kerékpárút bővítése és belterületi szakaszának kiépítése 1997. október elsejével vette kezdetét. A 80-as években épült faluháznál kultúrterem, orvosi rendelő és üzlethelyiségek találhatók. A helyi vízmű tulajdonosa a Soproni Víz-, és Csatornamű Vállalat, amely a szennyvíztisztító mű üzemeltetését is végzi. Mára már a kommunális folyékony és szilárd hulladékgyűjtés is megoldódott a Rekultív Kft. jóvoltából (székhelye Fertőszentmiklós). A Hidegségen járóknak érdemes még megismerkedniük a helyi nádaratással és feldolgozással. A jó minőségű termékek fele exportra megy, még Svájcban is előszeretettel vásárolnak a termékekből. Természetesen a falu lakói ma sem mondtak le a minőségi zöldségtermesztésről, még ma is ez a legkiemeltebb mezőgazdasági foglalkozás.
Hidegségnek napjainkban a kistelepülések számos problémájával szembe kell néznie, elsődleges azonban népesség alacsony létszáma. Ennek kezelése érdekében alakítottak ki a falu felett található dombon, az ún. Csillahegyen egy lakóparkot a kilencvenes évek közepén, amelynek beépítése napjainkra lassan befejeződik. A falu számára azonban emellett számos lehetőség is van. A Fertő tó melléki kerékpárút az átmenő forgalom növekedését vonhatja maga után, amelyből remélhetőleg a település is profitálhat. A turizmus fellendülését a műemléktemplom (román kori Szent András-templom), illetve Sopron város közelsége is motiválja. Ezenkívül a hagyományos tevékenységek ( zöldségtermesztés, nádfeldolgozás) is előbb-utóbb fellendülnek.
Polgármesterei
- 1990–1994: Völgyi Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Kuntzl Ottó (független)[4]
- 1998–2002: Kuntzl Ottó (független)[5]
- 2002–2003: Kovács István (független)[6]
- 2003–2006: Kovács István (független)[7]
- 2006–2010: Kovács István (független)[8]
- 2010–2014: Kovács István (független)[9]
- 2014–2019: Kovács István (független)[10]
- 2019-től: Dévényi Zoltánné (független)[1]
A településen 2003. augusztus 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson az előző polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[7]
Statisztika
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 19,4% horvátnak, 1,1% lengyelnek, 8,9% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,6%, református 1,4%, evangélikus 1,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 9,1% (14,7% nem nyilatkozott).[12]
| Év | Lakosság (fő) | Év | Lakosság (fő) |
|---|---|---|---|
| 1851 | 438 | 1960 | 518 |
| 1870 | 480 | 1970 | 431 |
| 1880 | 518 | 1980 | 340 |
| 1890 | 540 | 1990 | 308 |
| 1900 | 554 | 1995 | 309 |
| 1910 | 521 | 2000 | 304 |
| 1920 | 534 | 2005 | 313 |
| 1930 | 589 | 2010 | 359 |
| 1941 | 569 | 2015 | 384 |
| 1949 | 553 | 2020 | 456 |
Látnivalók
- Műemlék Árpád-kori római katolikus Szent András templom (XII. század) – Hidegség elsőrendű műemléke a falu feletti dombon álló Szent András-templom, amelynek XIII. századi körkápolnájában korabeli freskók találhatók. Ehhez az eredeti körkápolnához a XV. században kétszakaszos hajót építettek. Ezt az 1713-as villámcsapás után barokk stílusban átalakították. A gyönyörű műemléktemplom magasabb alapszintje miatt szinte az egész községet uralja. A templom történetéhez tartozik még, hogy 1748-ban toronnyal látták el, amely szintén a barokk jegyeit viseli. Az építményt 1890-ben romantikus homlokzattal látták el, majd 1940-ben végleg meghosszabbították a hajóját. Bár a templom részei különböző időpontokban épültek, kimagasló építészettörténeti értékét a legősibb részlet, a keleti rotunda határozza meg. Az ősi rotunda négyzetes templomtestbe foglalva alkotja a keleti szentélyt. Ilyen épülettest a Balaton-felvidéki Zánka és a szlovákiai Dejte templománál figyelhető meg. A műemléktemplom az 1971-1972-es föltárás és helyreállítás során nyerte el mai alakját.
- Műemlék Ecce homo-szobor (1684) – Más néven Búsuló Krisztus-szobor, a falu határában, a Nagycenk felé vezető út mentén, néhány zsidó síremlék között látható barokk szobor 1908-ban lett felújítva.
- Műemlék Nepomuki Szent János-szobor (1744)
- Műemlék népi harangláb
- Műemlék római katolikus paplak (XVIII. század) – A részben átalakított plébániaház és a hozzá tartozó mintegy 2 hektáron elterülő plébániakert a település egyik legjelentősebb látnivalója. A 2019-ben felújított, szabadon és ingyenesen látogatható kertben források, tavak, botanikai különlegességek, és szobrok találhatóak a kiépített sétautak mentén. Természeti értékét a nagy számban jelenlévő természetes flóra és fauna jelenti, hiszen a dús növényzetű területen számos védett madárfaj (pl. széncinege, fekete rigó, nagy fakopáncs, őszapó stb.) fészkel. A források körül kialakuló kisebb-nagyobb mélyedések vízfelületei a több kétéltű fajnak (kecskebéka, tavi béka, barna varangy) biztosítanak szaporodó helyet.
- Műemlék Szent György-szobor (1784) – A késő barokk szobor a falutól kissé távolabb, a Fertőhomok felé vezető út mellett látható. 1908-ban felújítotáson esett át.
Nevezetes személyek
- Itt született 1930-ban Horváth Pál katolikus pap, magyarországi horvát költő, író.
Források
- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Áldozó István cikkének módosításával.
- Sedlmayr János (1998): Hidegség, középkori templom. TKM Egy. és OMH. Budapest
- Csatkai E., Dercsényi D. (1956): Sopron és környéke műemlékei. Budapest
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
Hivatkozások
- ↑ a b Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ a b Hidegség települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. augusztus 17. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Hidegség Helységnévtár
