„Sulyom” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzés folyamatban] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4C:24BD:D200:C580:C251:987A:D036 (vita) szerkesztéséről TarjaniOliver szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
146. sor: | 146. sor: | ||
Lágyszárú, 0,5-2 méter hosszú, [[egyéves növény|egyéves vízinövény]]. Kezdetben az [[iszap]]ban gyökerezik, majd levélrózsájának kifejlődése után úszó hínárrá válik. Vízfelszíni [[levél (botanika)|levelei]] (30-50 db) [[rombusz]] alakúak, 1-4,5 cm hosszúak és ugyanilyen szélesek, elöl durván fogasak, 7-17 cm hosszú levélnyelük hólyagszerűen felfújt. Alámerült, víz alatti levelei fésűsen szeldeltek, gyökérszerűek. A szárközök hossza 5-10 cm. Fehér, 4 tagú [[virág (botanika)|virágai]] a levelek hónaljában magánosak, a szirmok mintegy 8 mm hosszúak. Július-augusztusban virágzik. Szürkésfekete termése 2-4 cm hosszú, 2-4 szarvú, a csúcsán koronát visel. Belelépve igen fájdalmas találkozás a vízparti fövenyben megbújva. Csapdafegyvert is neveztek el róla. Latin neve is erre utal. A keményítőben gazdag termése miatt, a sulyom bizonyos időszakokban, pl. [[Oszmán Birodalom|török]] háborúk és [[török hódoltság|hódoltság]] idején mint [[ínségeledel]] is ismert volt az [[Alföld]]ön és gyűjtötték. A sulyom továbbá az ázsiai konyha egyik jellegzetes eleme is, olykor (helytelen megnevezéssel) [[vízigesztenye]] néven találkozhatunk vele pl. wok-zöldség keverékekben. Nevezték íze után még vízidiónak és vad mandulának is. Termését nyersen, sütve, főzve, lisztként lepénybe-kásába téve fogyasztották. Mielőtt védetté nyilvánították, a Tisza-menti éttermekben finom szószával készült fogásokat lehetett enni. |
Lágyszárú, 0,5-2 méter hosszú, [[egyéves növény|egyéves vízinövény]]. Kezdetben az [[iszap]]ban gyökerezik, majd levélrózsájának kifejlődése után úszó hínárrá válik. Vízfelszíni [[levél (botanika)|levelei]] (30-50 db) [[rombusz]] alakúak, 1-4,5 cm hosszúak és ugyanilyen szélesek, elöl durván fogasak, 7-17 cm hosszú levélnyelük hólyagszerűen felfújt. Alámerült, víz alatti levelei fésűsen szeldeltek, gyökérszerűek. A szárközök hossza 5-10 cm. Fehér, 4 tagú [[virág (botanika)|virágai]] a levelek hónaljában magánosak, a szirmok mintegy 8 mm hosszúak. Július-augusztusban virágzik. Szürkésfekete termése 2-4 cm hosszú, 2-4 szarvú, a csúcsán koronát visel. Belelépve igen fájdalmas találkozás a vízparti fövenyben megbújva. Csapdafegyvert is neveztek el róla. Latin neve is erre utal. A keményítőben gazdag termése miatt, a sulyom bizonyos időszakokban, pl. [[Oszmán Birodalom|török]] háborúk és [[török hódoltság|hódoltság]] idején mint [[ínségeledel]] is ismert volt az [[Alföld]]ön és gyűjtötték. A sulyom továbbá az ázsiai konyha egyik jellegzetes eleme is, olykor (helytelen megnevezéssel) [[vízigesztenye]] néven találkozhatunk vele pl. wok-zöldség keverékekben. Nevezték íze után még vízidiónak és vad mandulának is. Termését nyersen, sütve, főzve, lisztként lepénybe-kásába téve fogyasztották. Mielőtt védetté nyilvánították, a Tisza-menti éttermekben finom szószával készült fogásokat lehetett enni. |
||
A Tisza-tó környékén |
A Tisza-tó környékén manufaktúrában pálinkát főznek belőle, de elterjedt a sulyom krémmel töltött praliné is. |
||
== Életmódja == |
== Életmódja == |
A lap jelenlegi, 2024. július 5., 18:39-kori változata
Sulyom | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A telepe
| ||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Trapa natans L. | ||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sulyom témájú médiaállományokat és Sulyom témájú kategóriát. |
A sulyom (Trapa natans) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó vízinövényfaj. Mivel más hasonló növény Magyarországon nincs, nem lehet összetéveszteni más fajjal. A sulyom holtágak növénye. Amikor beérik, termése a víz aljára süllyed vagy a víz messzire elviszi. Mivel védett növény, nem gyűjthető.
Előfordulása
[szerkesztés]A sulyom Európa legnagyobb részén, valamint Ázsia teljes hosszának a középső térségeiben őshonos. Ázsiában egészen az arktiszi szigetekig hatol fel, valamint Délkelet-Ázsiáig nyúlik le. Svédországból kihalt. Algéria és Tunézia területein is őshonos növényfaj.
Változatai
[szerkesztés]- Trapa natans var. bispinosa (Roxb.) Makino
- Trapa natans var. pumila Nakano ex Verdc.
Megjelenése
[szerkesztés]Lágyszárú, 0,5-2 méter hosszú, egyéves vízinövény. Kezdetben az iszapban gyökerezik, majd levélrózsájának kifejlődése után úszó hínárrá válik. Vízfelszíni levelei (30-50 db) rombusz alakúak, 1-4,5 cm hosszúak és ugyanilyen szélesek, elöl durván fogasak, 7-17 cm hosszú levélnyelük hólyagszerűen felfújt. Alámerült, víz alatti levelei fésűsen szeldeltek, gyökérszerűek. A szárközök hossza 5-10 cm. Fehér, 4 tagú virágai a levelek hónaljában magánosak, a szirmok mintegy 8 mm hosszúak. Július-augusztusban virágzik. Szürkésfekete termése 2-4 cm hosszú, 2-4 szarvú, a csúcsán koronát visel. Belelépve igen fájdalmas találkozás a vízparti fövenyben megbújva. Csapdafegyvert is neveztek el róla. Latin neve is erre utal. A keményítőben gazdag termése miatt, a sulyom bizonyos időszakokban, pl. török háborúk és hódoltság idején mint ínségeledel is ismert volt az Alföldön és gyűjtötték. A sulyom továbbá az ázsiai konyha egyik jellegzetes eleme is, olykor (helytelen megnevezéssel) vízigesztenye néven találkozhatunk vele pl. wok-zöldség keverékekben. Nevezték íze után még vízidiónak és vad mandulának is. Termését nyersen, sütve, főzve, lisztként lepénybe-kásába téve fogyasztották. Mielőtt védetté nyilvánították, a Tisza-menti éttermekben finom szószával készült fogásokat lehetett enni.
A Tisza-tó környékén manufaktúrában pálinkát főznek belőle, de elterjedt a sulyom krémmel töltött praliné is.
Életmódja
[szerkesztés]Inkább mészkedvelő faj, tavak, holtágak hínártársulásainak tagja.
Képek
[szerkesztés]-
Sulyom a Tisza tavon
-
Sulyom kínai hínártársulásban
-
Termése
-
Virága
-
Úszó levélrózsája
-
Sulyommező Lengyelországban
-
A prágai Károly Egyetem botanikus kertjében
Források
[szerkesztés]- Magyarország védett növényei (Szerk: Farkas Sándor) Mezőgazda Kiadó, 1999 ISBN 963-9239-13-5
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
- Trapa natans, Invasive.org
- Trapa natans L. Plants of the World Online