„Tihanyi Kálmán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
d |
a Bot: Század nevében római számból arab szám (WP:BÜ) |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
==Emlékezete== |
==Emlékezete== |
||
[[2001]]. [[szeptember 4.|szeptember 4-én]] az [[UNESCO]] beiktatta Tihanyi 1926-os szabadalmi bejelentésének iratait azon egyetemes jelentőséggel bíró dokumentumok közé, amelyeket, mintegy szellemi világörökségként jegyez a [[A világ emlékezete program]] elnevezésű programjában. A [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban [[2001]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] megnyitott, majd 2004. május 26-án kibővített ''Magyarok, akik a |
[[2001]]. [[szeptember 4.|szeptember 4-én]] az [[UNESCO]] beiktatta Tihanyi 1926-os szabadalmi bejelentésének iratait azon egyetemes jelentőséggel bíró dokumentumok közé, amelyeket, mintegy szellemi világörökségként jegyez a [[A világ emlékezete program]] elnevezésű programjában. A [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban [[2001]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] megnyitott, majd 2004. május 26-án kibővített ''Magyarok, akik a 20. századot csinálták'' című állandó kiállításon [[Bay Zoltán]], [[Kármán Tódor]], [[Neumann János]], [[Szilárd Leó]], [[Teller Ede ]] mellett Tihanyi Kálmán is ott látható. [[2005]]-ben a Magyar Mérnöki Kamara innovációs díjat alapított a tiszteletére. |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
A lap 2009. június 20., 16:14-kori változata
Tihanyi Kálmán (Üzbég, 1897. április 28. – 1947. február 26.) fizikus, villamosmérnök, feltaláló.
Jelentősége
A modern, nagyfelbontású televízió rendszer feltalálója; amelynek alapja az általa kidolgozott zseniális megoldás, amit töltés felhalmozásként illetve töltéstárolásként ismerünk.
Életpályája
Üzbégen született, szaktanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte.
Nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása, amely lehetővé tette a több száz soros képfelbontást és képvisszaadást, ahogy az szabadalmai alapján világszerte megvalósult. Az új televízió alapelveit és számos kivitelezési módját 1926-ban benyújtott magyar szabadalmi bejelentésében dolgozta ki, katódsugárcsövet alkalmazva mind a kamera céljára, mind pedig vevőcsőként. Elgondolásait később továbbfejlesztve két új szabadalmi leírásban foglalta össze, majd 1928-ban szabadalmazta többek közt Magyarországon, Németországban, Angliában, Franciaországban és az USA-ban. Az amerikai Radio Corporation (RCA) a szabadalmak angliai és franciországi közzétételét követően, 1930 nyarán kereste meg, és 1931-ben kezdték meg ezek alapján a képfelbontócső laboratóriumi kidolgozását. Szabadalmait később megvásárolták.
Az új kameracső első igazán sikeres példányai néhány hónapon belül megszülettek s – ma már tudjuk – ekkor dőlt el, hogy a készüléket majd ikonoszkóp néven fogják forgalmazni. Ennek a nagyrészt Tihanyi 1928-as szabadalmai alapján továbbfejlesztett változatait, képikonoszkóp, orthikon, képorthikon és vidikon néven ismerjük. Ezek közös alapvető jellemzője, hogy a töltésfelhalmozás illetve -tárolás elvén működnek.
Tihanyi a katódsugaras képleképzést katonai célú felhasználásra is alkalmazva 1929-ben dolgozta ki és szabadalmazta különleges, infravörös sugarakra is érzékeny kameráját, melynek prototítusát robotrepülők céljára az angol Légügyi Minisztérium számára készítette el. Egyéb, a televízió fejlődésében jelentős szerepet játszó 1935-ös és 1937-es bejelentésű szabadalmait a Loewe, RCA és a Fernseh AG vásárolta meg és fejlesztette ki.
1939-ben jelentette be teljesen lapos, valójában egy igen korai plazma televíziónak tekinthető televízióját, amely a leírás szerint keretbe foglalva akár falra is akasztható (!), s amelynek gyártását a háború után Magyarországon tervezte beindítani. A gondolattal a jelek szerint már 1933-ban kezdett foglalkozni. Egy ilyen dátumú, valamint egy már tökéletesen kidolgozott, 1936-os szabadalmi leírás (igénypontok és rajzok) kézirata maradt ránk. Az utóbbiról Horváth Gyula villamosmérnök igen érdekes tanulmánya (l. Hiradástechnika 2004/1 sz.) olvasható a http://www.scitech.mtesz.hu címen is.
1940-1944 között kidolgozott egy 5–8 km hatótávolságúra tervezett magasnyomású akusztikus sugárzó készüléket, eredetileg a mezőgazdaságban igen nagy jelentőséggel bíró eszközként, kártékony rovarok eliminálásának céljából. A háború alatt és után erősen foglalkoztatták az ultrahang-technológia lehetőségei s ennek alkalmazására számos találmányt dolgozott ki és hagyott hátra 1947-ben bekövetkezett váratlan halálakor.
Emlékezete
2001. szeptember 4-én az UNESCO beiktatta Tihanyi 1926-os szabadalmi bejelentésének iratait azon egyetemes jelentőséggel bíró dokumentumok közé, amelyeket, mintegy szellemi világörökségként jegyez a A világ emlékezete program elnevezésű programjában. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2001. augusztus 31-én megnyitott, majd 2004. május 26-án kibővített Magyarok, akik a 20. századot csinálták című állandó kiállításon Bay Zoltán, Kármán Tódor, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede mellett Tihanyi Kálmán is ott látható. 2005-ben a Magyar Mérnöki Kamara innovációs díjat alapított a tiszteletére.