Ugrás a tartalomhoz

„Tiszaroff” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Külső hivatkozások: hibás link javítás
 
(47 közbenső módosítás, amit 28 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
3. sor:
| kép = Tiszaroff légifotó.jpg
| képaláírás = Tiszaroff légifotója
| címer = HUN Tiszaroff címereCOA.jpgsvg
| régió = Észak-Alföld
| megye = Jász-Nagykun-Szolnok
| kistérségjárás = TiszafürediKunhegyesi
| rang = [[község]]
| polgármester = Vankóné Jekli Anikó (független)<ref name="19önkvál" />
| polgármester = Kamarás Zsolt<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/11/tjk11065.htm |title=Tiszaroff települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2012-01-21 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>▼
| irányítószám = 5234
| körzethívószám = 56
| népsűrűség = 30,9429
| terület = 52,49
| szélességi fok = 47.397
18. sor:
| weboldal = www.tiszaroff.hu
}}
'''Tiszaroff''' [[község]] [[Jász-Nagykun-Szolnok megyevármegye]] [[TiszafürediKunhegyesi kistérségjárás]]ébenában.
 
== Fekvése ==
A [[Tisza]] mellett fekszik, a [[Tisza-tó]] térségétől nem messze délnyugati irányban, a folyó egy nagy méretű – mintegy 14 kilométeres szakasza alatt bő 180 fokos irányváltást leíró – kanyarulatának ölelésében. A község szinte teljes területe a bal parti oldalon helyezkedik el, területének csupán csekély hányada (egy holtág által közrefogott, kevesebb, mint 2 négyzetkilométernyi része) esik a jobb parti oldalra.
A [[Tisza]] bal partján fekszik.
 
A szomszédos települések: észak felől [[Tiszabura]], kelet felől [[Tiszagyenda]], délkelet felől [[Tiszabő]], dél felől [[Kőtelek]], nyugat felől [[Tiszasüly]], északnyugat felől pedig [[Pély]] (utóbbi három a Tisza túlsó, jobb parti oldalán fekszik).
Autóbusz összeköttetése van a közeli falvakkal és a közeli városokkal: [[Kunhegyes]]sel és [[Törökszentmiklós]]sal.▼
 
A község éghajlataÉghajlata az Alföld középső térségének éghajlatához hasonlít, szélsőséges és szeszélyes. Kevés csapadék, nyári magas, téli alacsony hőmérséklet a jellemző.
 
Legdélebbi külterületei nagyrészt a [[2009]]-ben átadott [[tiszaroffi árapasztó tározó]] területéhez tartoznak, tiszaroffi területen helyezkedik el a tározó északi (beeresztő) műtárgy-komplexuma is.
 
=== Megközelítése ===
A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton közelíthető meg, Tiszabura vagy Tiszagyenda-[[Fegyvernek]] felől a [[3216-os mellékút (Magyarország)|3216-os]], Tiszasüly felől pedig (a Tiszán átkompolva) a [[3234-es mellékút (Magyarország)|3234-es úton]].
 
▲Autóbusz -összeköttetése van a közelikörnyező falvakkal, ésilletve a közeli városokkal:városok közül [[Kunhegyes]]sel és [[Törökszentmiklós]]sal.
 
== Története ==
A község területén és környékén feltárt leletek azt bitonyítjákbizonyítják, hogy a Tisza partján az emberek már az őskorban[[őskor]]ban letelepedtek. A kőkorban[[Kőkorszak|kőkor]]ban és az azt követő rézkorban[[Kőrézkor|rézkor]]ban is éltek itt emberek. Az itt feltárt leletek a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban találhatók.
 
A nyelvi hagyományok és a népmondai elemek alapján úgy tartják a roffiak ma is, hogy a község határában lévő Ajtóshát és borshalomBorshalom dombjain a [[hunok]] díszes bőrsátrai álltak hajdan, s Roff vezér után Attila is táborozott ezen a vidéken. Ennek hitelességét történelmi kutatás eredménye nem igazolta.
 
A Rákóczi-szabadságharc után [[1711]]-ben 20 jobbágy és 6 zsellér lakja a területet. Ekkor kerül a falu egy része a Borbély família tulajdonába. Az [[1780]]-as évekbenévek]]ben már több földesura is van a falunak. Borbély Mihály 1757-ben a meglévő protestáns imaházhoz tornyot építtetett, majd [[1762]]-ben a különálló s ma is meglévő kőtorony is felépült. Az [[1840]]-es évekigévek]]ig rossz, járhatatlan földutak kötik össze a környező helységekkel.
 
A község 13,5&nbsp;km hosszúságban a Tisza partján fekszik, ebből 2,5&nbsp;km közvetlen belterület. A települést érintő szabályozás (átmetszés) 1854-551854–55-ben készült el. Párhuzamosan folyt a gátépítés is. A belső település olyan magas parton fekszik, hogy a falut árvíz nem vitte el, de határa többször került víz alá.
 
A kiegyezés utáni évtized közigazgatási átszervezései jelentősen érintették Tiszaroff életét. [[1872]]. május 11-én [[nagyközség (polgári korszak)|nagyközség]]gé alakult. Az [[1876-os megyerendezés]] során kettévált [[Heves és Külső-Szolnok vármegye]], Tiszaroff ennek déli részével az újonnan alakuló [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez]] került és 1908-ig ([[Törökszentmiklós]]ra helyezéséig) e megye [[Tiszai közép járás]]ának székhelye volt, és egy ideig [[adóhivatal]] is volt a településen.
40 ⟶ 47 sor:
Tiszaroff a népességi csúcsát 1900-ban érte el több mint 4000 fővel, lakossága azóta folyamatosan csökken, eltekintve az 1930-as és 40-es évektől.
 
[[1919]]-ben a [[Tanácsköztársaság]] kikiáltása után a községben is megalakult a Vörös Őrség. Leverése után volt parancsnokát elfogták és kivégezték. Más, szóbeli információk szerint a helyi Vörös Őrséget irányító Varga Gyula (1896–1919) községi tanító halála nem volt formális kivégzés. A községet megszálló román hadsereg katonái elfogták, lovaskocsin szállították, melynek során egy helyi földbirtokos (Sigray?) orvul lelőtte. Síremléke ma is megtalálható a község északi részén lévő református temető bevezető útja mellett. A síremlék állagának természetes romlása miatt leesett márvány sírfelirattáblát ismeretlenek 2015–16-ban ismét a helyére rögzítették.
 
[[1945]] után a háborús veszteségekkel, de újra nekikezdett a község a munkának. [[1948]]-ban [[gépállomás]] kezdte meg működését 24 dolgozóval és 9 géppel. Termelőszövetkezetek[[Termelőszövetkezet]]ek alakultak. Híres volt az 1906-19081906–1908 között létesült gőzmalom, melyet [[1949]]-ben államosítottak. [[1963]] januárjától működött a Tiszaroff és Vidéke Körzeti FMSZ, melynek Tiszaroff volt a központja. [[1961]]-ben új kultúrotthon létesült, melyben elhelyezést nyert a könyvtár is. A faluban bölcsőde, óvoda és 8 osztályos iskola működött. 1926-tól filmszínház is működött a községben. Mindig jelentős volt Tiszaroffon a sport, legjobb eredményt a röplabdások érték el, de a labdarúgó-, asztalitenisz- és kerékpár szakosztályok is jól, sikeresen működtek.
 
==Közélete==
=== Népcsoportok ===
===Polgármesterei===
[[2001]]-ben a település lakosságának 92%-a [[Magyarok|magyar]], 8%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/16/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>▼
* 1990–1994: Szász György (független)<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Tiszaroff települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Szász György (független)<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=11&TAZ=065&W=4 |title=Tiszaroff települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-02-07 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002: Mészáros László (független)<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=11&TAZ=065&W=4 |title=Tiszaroff települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-04-04 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2006: Mészáros László (független)<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=11&TAZ=065&W=4 |title=Tiszaroff települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-04-04 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: Kamarás Zsolt (független)<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=11&TAZ=065&W=4 |title=Tiszaroff települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-04-04 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
▲ |* polgármester =2010–2014: Kamarás Zsolt (független)<ref name="10önkvál">{{cite web |url=httphttps://wwwstatic.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/11/tjk11065.htm |title=Tiszaroff települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2012-01-21 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2014–2019: Kamarás Zsolt Miklós (független)<ref name="14önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M11/T065/tjk.html |title=Tiszaroff települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-02-11 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2019–2024: Vankóné Jekli Anikó (független)<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=11&TAZ=065&W=4 |title=Tiszaroff települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2024-06-15 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2024– :
 
== ForrásNépesség ==
A település népességének változása:
Cseppentő Miklós : Tiszaroff Története▼
{{népességdiagram}}
 
▲[[2001]]-ben a település lakosságának 92%-a [[Magyarok|magyar]], 8%-a [[Cigányok|cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalasnepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/16/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
 
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,3%, református 31,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 25% (13,4% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=20181 Tiszaroff] ''Helységnévtár''</ref>
 
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,1% volt református, 14% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 1% egyéb keresztény, 3,9% egyéb katolikus, 29,5% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).<ref>[https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=20181 Tiszaroff] ''Helységnévtár''</ref>
 
== Források ==
▲Cseppentő Miklós : Tiszaroff Történetetörténete (1971)
 
== Nevezetességei ==
54 ⟶ 80 sor:
 
== Híres emberek ==
* Itt született [[1782]]-ben [[Bajnóczi János]] református lelkész, énekszerző.
* Itt született nagysarlói [[Magyary-Kossa Ferenc]] ([[Tiszaroff]], [[1826]]. [[november 13.]]|november – [[Budapest13]],-án [[1890]].''nagysarlói'' [[szeptemberMagyary-Kossa 17.Ferenc]]) földbirtokos, állatorvos
* Itt született [[1875]]. [[március 29.|március 29]]-én ''roffi'' [[Borbély György]] földbirtokos, politikus, [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye]] főispánja
* Itt született [[1957]]. [[szeptember 4.|szeptember 4]]-én [[Farkas Flórián]] magyarországi roma politikus.
 
== Tiszaroff az irodalomban ==
* [[Tiszaroff]] a címadó helyszíne [[Lipták Gábor]] ''A tiszaroffi bujdosó'' című, s a [[balatonfüred]]i író ''Amiről a vizek beszélnek'' című novelláskötetében szereplő novellájának.
 
== Jegyzetek ==
{{forrásokjegyzetek}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.tiszaroff.com/ Tiszaroff Honlapja] {{Wayback|url=http://www.tiszaroff.com/ |date=20060109211059 }}
* [http://wwwutazom.com/vendegvaro.hu/tiszaroff Tiszaroff aaz utazom.com Vendégvárónhonlapján]
* [https://dohanymuzeum.hu/tiszaroff-dohanybevalto A tiszaroffi dohánybeváltó]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=770 Légifotók Tiszaroffról]
 
{{Tiszafüredi kistérség}}
 
{{Kunhegyesi járás}}
{{Jász-Nagykun-Szolnok megye települései}}
{{Portál|Magyarország|-}}
73 ⟶ 101 sor:
{{DEFAULTSORT:Tiszaroff}}
[[Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései]]
[[Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései]]
 
[[en:Tiszaroff]]
[[eo:Tiszaroff]]
[[fr:Tiszaroff]]
[[it:Tiszaroff]]
[[nl:Tiszaroff]]
[[sk:Tiszaroff]]
[[sl:Tiszaroff]]
[[vi:Tiszaroff]]
[[zh:蒂绍罗夫夫]]

A lap jelenlegi, 2024. június 15., 06:44-kori változata

Tiszaroff
Tiszaroff légifotója
Tiszaroff légifotója
Tiszaroff címere
Tiszaroff címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunhegyesi
Jogállásközség
PolgármesterVankóné Jekli Anikó (független)[1]
Irányítószám5234
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség1531 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
Terület52,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′, k. h. 20° 27′47.400000°N 20.450000°EKoordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 20° 27′47.400000°N 20.450000°E
Tiszaroff (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Tiszaroff
Tiszaroff
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszaroff weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaroff témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszaroff község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunhegyesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza mellett fekszik, a Tisza-tó térségétől nem messze délnyugati irányban, a folyó egy nagy méretű – mintegy 14 kilométeres szakasza alatt bő 180 fokos irányváltást leíró – kanyarulatának ölelésében. A község szinte teljes területe a bal parti oldalon helyezkedik el, területének csupán csekély hányada (egy holtág által közrefogott, kevesebb, mint 2 négyzetkilométernyi része) esik a jobb parti oldalra.

A szomszédos települések: észak felől Tiszabura, kelet felől Tiszagyenda, délkelet felől Tiszabő, dél felől Kőtelek, nyugat felől Tiszasüly, északnyugat felől pedig Pély (utóbbi három a Tisza túlsó, jobb parti oldalán fekszik).

Éghajlata az Alföld középső térségének éghajlatához hasonlít, szélsőséges és szeszélyes. Kevés csapadék, nyári magas, téli alacsony hőmérséklet a jellemző.

Legdélebbi külterületei nagyrészt a 2009-ben átadott tiszaroffi árapasztó tározó területéhez tartoznak, tiszaroffi területen helyezkedik el a tározó északi (beeresztő) műtárgy-komplexuma is.

Megközelítése[szerkesztés]

A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton közelíthető meg, Tiszabura vagy Tiszagyenda-Fegyvernek felől a 3216-os, Tiszasüly felől pedig (a Tiszán átkompolva) a 3234-es úton.

Autóbusz-összeköttetése van a környező falvakkal, illetve a közeli városok közül Kunhegyessel és Törökszentmiklóssal.

Története[szerkesztés]

A község területén és környékén feltárt leletek azt bizonyítják, hogy a Tisza partján az emberek már az őskorban letelepedtek. A kőkorban és az azt követő rézkorban is éltek itt emberek. Az itt feltárt leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók.

A nyelvi hagyományok és a népmondai elemek alapján úgy tartják a roffiak ma is, hogy a község határában lévő Ajtóshát és Borshalom dombjain a hunok díszes bőrsátrai álltak hajdan, s Roff vezér után Attila is táborozott ezen a vidéken. Ennek hitelességét történelmi kutatás eredménye nem igazolta.

A Rákóczi-szabadságharc után 1711-ben 20 jobbágy és 6 zsellér lakja a területet. Ekkor kerül a falu egy része a Borbély família tulajdonába. Az 1780-as években már több földesura is van a falunak. Borbély Mihály 1757-ben a meglévő protestáns imaházhoz tornyot építtetett, majd 1762-ben a különálló s ma is meglévő kőtorony is felépült. Az 1840-es évekig rossz, járhatatlan földutak kötik össze a környező helységekkel.

A község 13,5 km hosszúságban a Tisza partján fekszik, ebből 2,5 km közvetlen belterület. A települést érintő szabályozás (átmetszés) 1854–55-ben készült el. Párhuzamosan folyt a gátépítés is. A belső település olyan magas parton fekszik, hogy a falut árvíz nem vitte el, de határa többször került víz alá.

A kiegyezés utáni évtized közigazgatási átszervezései jelentősen érintették Tiszaroff életét. 1872. május 11-én nagyközséggé alakult. Az 1876-os megyerendezés során kettévált Heves és Külső-Szolnok vármegye, Tiszaroff ennek déli részével az újonnan alakuló Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez került és 1908-ig (Törökszentmiklósra helyezéséig) e megye Tiszai közép járásának székhelye volt, és egy ideig adóhivatal is volt a településen.

Tiszaroff a népességi csúcsát 1900-ban érte el több mint 4000 fővel, lakossága azóta folyamatosan csökken, eltekintve az 1930-as és 40-es évektől.

1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltása után a községben is megalakult a Vörös Őrség. Leverése után volt parancsnokát elfogták és kivégezték. Más, szóbeli információk szerint a helyi Vörös Őrséget irányító Varga Gyula (1896–1919) községi tanító halála nem volt formális kivégzés. A községet megszálló román hadsereg katonái elfogták, lovaskocsin szállították, melynek során egy helyi földbirtokos (Sigray?) orvul lelőtte. Síremléke ma is megtalálható a község északi részén lévő református temető bevezető útja mellett. A síremlék állagának természetes romlása miatt leesett márvány sírfelirattáblát ismeretlenek 2015–16-ban ismét a helyére rögzítették.

1945 után a háborús veszteségekkel, de újra nekikezdett a község a munkának. 1948-ban gépállomás kezdte meg működését 24 dolgozóval és 9 géppel. Termelőszövetkezetek alakultak. Híres volt az 1906–1908 között létesült gőzmalom, melyet 1949-ben államosítottak. 1963 januárjától működött a Tiszaroff és Vidéke Körzeti FMSZ, melynek Tiszaroff volt a központja. 1961-ben új kultúrotthon létesült, melyben elhelyezést nyert a könyvtár is. A faluban bölcsőde, óvoda és 8 osztályos iskola működött. 1926-tól filmszínház is működött a községben. Mindig jelentős volt Tiszaroffon a sport, legjobb eredményt a röplabdások érték el, de a labdarúgó-, asztalitenisz- és kerékpár szakosztályok is jól, sikeresen működtek.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szász György (független)[3]
  • 1994–1998: Szász György (független)[4]
  • 1998–2002: Mészáros László (független)[5]
  • 2002–2006: Mészáros László (független)[6]
  • 2006–2010: Kamarás Zsolt (független)[7]
  • 2010–2014: Kamarás Zsolt (független)[8]
  • 2014–2019: Kamarás Zsolt Miklós (független)[9]
  • 2019–2024: Vankóné Jekli Anikó (független)[1]
  • 2024– :

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1571
1543
1535
1606
1553
1531
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,3%, református 31,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 25% (13,4% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,1% volt református, 14% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 1% egyéb keresztény, 3,9% egyéb katolikus, 29,5% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).[12]

Források[szerkesztés]

Cseppentő Miklós: Tiszaroff története (1971)

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Tiszaroff az irodalomban[szerkesztés]

  • Tiszaroff a címadó helyszíne Lipták Gábor A tiszaroffi bujdosó című, s a balatonfüredi író Amiről a vizek beszélnek című novelláskötetében szereplő novellájának.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. ↑ Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Tiszaroff Helységnévtár
  12. ↑ Tiszaroff Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszaroff&oldid=27213651”