„Tristan Tzara” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Forrás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
||
(79 közbenső módosítás, amit 51 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Személy infobox |
|||
[[Kép:Tzara by Tihanyi.jpg|bélyegkép|jobbra|Tristan Traza portréja [[Tihanyi Lajos]]tól ([[1926]])]] |
|||
|típus=író |
|||
⚫ | |||
|IMDb=0879262 |
|||
|PORT.hu= |
|||
}} |
|||
[[File:Retrato de Tristan Tzara (Robert Delaunay).jpg|bélyeg|263px|[[Robert Delaunay]] festménye]] |
|||
[[File:Tristan Tzara grave.jpg|bélyeg|263px|Sírja a párizsi Montparnasse-i temetőben]] |
|||
⚫ | '''Tristan Tzara''' ''([[Román nyelv|román helyesírással]]: Țara)'' ([[Mojnest]], [[Bákó megye]], [[1896]]. [[április 16.]] – [[Párizs]], [[1963]]. [[december 25.]]) eredeti nevén Samuel Rosenstock (felvett neve a [[román nyelv|román]] ''trist în țară'', azaz ''szomorú az országban'' mondatból származik), [[Zsidók|zsidó]] származású [[románok|román]] művész, költő és esszéista. Élete nagy részét [[Franciaország]]ban töltötte. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Élete és munkája == |
== Élete és munkája == |
||
A |
A dada mozgalom az [[első világháború]] idejéből, Zürichből eredeztethető, a Tzara, [[Hans Arp]], és [[Hugo Ball]] alkotta művészcsoporttól. |
||
⚫ | Tzara írta az első dadaista írásokat: '' |
||
⚫ | Tzara írta az első dadaista írásokat: ''La Première Aventure céleste de Monsieur Antipyrine'' ''(Antipyrine úr első mennybéli kalandja)'' ([[1916]]), ''Vingt-cinq poèmes'' ''(Huszonöt vers)'' ([[1918]]) [http://sdrc.lib.uiowa.edu/dada/Vingt_Cinq/index.htm], valamint a mozgalom kiáltványát, ''Sept manifestes Dada'' ''(Hét Dada kiáltvány)'' ([[1924]]). |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | [[1929]] végén beleunva a [[ |
||
⚫ | [[1929]] végén, beleunva a [[nihilizmus]]ba és a [[destrukcionizmus]]ba, csatlakozott a konstruktívabb [[szürrealizmus|szürrealistákhoz]]. Ideje nagy részét a szürrealizmus és a [[marxizmus]] összeegyeztetésére fordította. 1947-49 között a szürrealizmus jegyében együtt dolgozott [[Joan Miró]]val, aki nyolc képből álló sorozatot festett Tzara műveihez. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | A politikai tevékenysége közelebb vitte az emberi lét kérdéseihez. Fokozatosan vált lírai költővé. Ezt a művészi korszakát a '' |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | A politikai tevékenysége közelebb vitte az emberi lét kérdéseihez. Fokozatosan vált lírai költővé. Ezt a művészi korszakát a ''L'Homme approximatif'' ''(A hozzávetőleges ember)'' ([[1931]]), ''Parler seul'' ''(Magában beszélő)'' ([[1950]]), és ''La Face intérieure'' ''(A belső arc)'' ([[1953]]) művei jellemzik. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
''Orpheusz Könyvkiadó, 1992.'' |
|||
* ''Gáz-szív. Színdarab''; ford. Gáspár Endre; Kunstbücher, Wien, 1921 |
|||
⚫ | |||
== Hatása == |
== Hatása == |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Forrás == |
|||
{{commons|Category:Tristan Tzara}} |
|||
⚫ | |||
* Világirodalmi Kisenciklopédia (Akadémiai Kiadó, Budapest) |
|||
== |
== Források == |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
* {{VIKE|1}} |
|||
== További információk == |
|||
{{wikidézet}} |
|||
⚫ | |||
* ''[http://www.ubu.com/sound/tzara.html Ubu Web]'' |
* ''[http://www.ubu.com/sound/tzara.html Ubu Web]'' |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Irodalom||Románia|-|Zsidóság||Franciaország|-}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Tzara Tristan}} |
{{DEFAULTSORT:Tzara Tristan}} |
||
[[Kategória:Francia költők]] |
[[Kategória:Francia költők]] |
||
[[Kategória:Zsidó származású románok]] |
|||
[[Kategória:Román költők]] |
[[Kategória:Román költők]] |
||
[[Kategória:Nevet változtatott román személyek]] |
|||
[[Kategória:1896-ban született személyek]] |
|||
[[en:Tristan Tzara]] |
|||
[[Kategória:1963-ban elhunyt személyek]] |
|||
[[ca:Tristan Tzara]] |
|||
[[Kategória:Román származású franciák]] |
|||
[[cs:Tristan Tzara]] |
|||
[[Kategória:Mojnestiek]] |
|||
[[da:Tristan Tzara]] |
|||
[[Kategória:A montparnasse-i temetőben nyugvó személyek]] |
|||
[[de:Tristan Tzara]] |
|||
[[el:Τριστάν Τζαρά]] |
|||
[[eo:Tristan Tzara]] |
|||
[[es:Tristan Tzara]] |
|||
[[fi:Tristan Tzara]] |
|||
[[fr:Tristan Tzara]] |
|||
[[gl:Tristán Tzara]] |
|||
[[he:טריסטן צארה]] |
|||
[[hr:Tristan Tzara]] |
|||
[[it:Tristan Tzara]] |
|||
[[ja:トリスタン・ツァラ]] |
|||
[[ka:ტრისტან ცარა]] |
|||
[[lt:Tristan Tzara]] |
|||
[[nl:Tristan Tzara]] |
|||
[[no:Tristan Tzara]] |
|||
[[pl:Tristan Tzara]] |
|||
[[pt:Tristan Tzara]] |
|||
[[ro:Tristan Tzara]] |
|||
[[ru:Тристан Тцара]] |
|||
[[sv:Tristan Tzara]] |
|||
[[tr:Tristan Tzara]] |
A lap jelenlegi, 2023. november 29., 03:03-kori változata
Tristan Tzara | |
Született | Samuel Rosenstock 1896. április 16.[1][2][3][4][5] |
Elhunyt | 1963. december 24. (67 évesen)[8][9][6][10] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Greta Knutson (1925. augusztus 8. – 1942) |
Gyermekei | Christophe Tzara |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Montparnasse-i temető (8) |
Tristan Tzara aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tristan Tzara témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tristan Tzara (román helyesírással: Țara) (Mojnest, Bákó megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Samuel Rosenstock (felvett neve a román trist în țară, azaz szomorú az országban mondatból származik), zsidó származású román művész, költő és esszéista. Élete nagy részét Franciaországban töltötte.
Tzarát a dadaizmus alapítójaként ismerik. A dadaista avantgárd mozgalom forradalmi hatást gyakorolt a művészetekre.
Élete és munkája
[szerkesztés]A dada mozgalom az első világháború idejéből, Zürichből eredeztethető, a Tzara, Hans Arp, és Hugo Ball alkotta művészcsoporttól.
Tzara írta az első dadaista írásokat: La Première Aventure céleste de Monsieur Antipyrine (Antipyrine úr első mennybéli kalandja) (1916), Vingt-cinq poèmes (Huszonöt vers) (1918) [1], valamint a mozgalom kiáltványát, Sept manifestes Dada (Hét Dada kiáltvány) (1924).
Élete meghatározó mozzanata volt, hogy 1919-ben Párizsba költözött, ahol csatlakozott az André Breton, Philippe Soupault és Louis Aragon alkotta csoporthoz. Sok vihart kavaró tevékenységük, a polgárpukkasztásra, a nyelvi szerkezetek összezavarására irányult.
1929 végén, beleunva a nihilizmusba és a destrukcionizmusba, csatlakozott a konstruktívabb szürrealistákhoz. Ideje nagy részét a szürrealizmus és a marxizmus összeegyeztetésére fordította. 1947-49 között a szürrealizmus jegyében együtt dolgozott Joan Miróval, aki nyolc képből álló sorozatot festett Tzara műveihez.
1937-ben csatlakozott a Francia Kommunista Párthoz. Az 1930-as években részt vett a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban a francia ellenállási mozgalom aktív részese volt.
1956-ban kilépett a kommunista pártból, ezzel tiltakozva a magyar forradalom szovjet elfojtása ellen.
A politikai tevékenysége közelebb vitte az emberi lét kérdéseihez. Fokozatosan vált lírai költővé. Ezt a művészi korszakát a L'Homme approximatif (A hozzávetőleges ember) (1931), Parler seul (Magában beszélő) (1950), és La Face intérieure (A belső arc) (1953) művei jellemzik.
A párizsi Montparnasse-i temetőben nyugszik.
Néhány műve
[szerkesztés]- Antipyrine úr első mennybéli kalandja (La Première aventure céleste de Monsieur Antipyrine) (1916), az első dadaista mű, és a költő legelső alkotása. A mindent lerombolni szándékozás legfontosabb megnyilvánulása.
- A szürrealizmus és a háború utáni időszak (1947), e művében a dada és a szürrealizmus története mellett beszámol saját költői elképzeléseiről.
- A hozzávetőleges ember (Essai sur la situation de la poésie. L'Homme approximatif) (1931)
- Föld a földön (Terre sur terre) (1946)
- A belső arc (La Face intérieure) (1953)
Magyarul
[szerkesztés]- Gáz-szív. Színdarab; ford. Gáspár Endre; Kunstbücher, Wien, 1921
- AA úr az antifilozófus. Dadaista kiáltványok és válogatott versek. 1914–1936; vál., ford. Parancs János; Orpheusz Könyvek, Bp., 1992
Hatása
[szerkesztés]- 1986-ban a francia és a magyar írószövetség megalapította a Tristan Tzara fordítói díjat.
Források
[szerkesztés]- Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
- Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
További információk
[szerkesztés]- Tristan Tzara: Zürichi krónika (1915–1919) – Dada antológia
- Ubu Web
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 18.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b c halotti anyakönyvi bizonyítvány. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2024. február 22.)
- ↑ 119273045, 2018. december 25.
- ↑ 046853, 2018. december 25.
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Journal officiel de la République française (francia nyelven), 1947. április 20.