Ugrás a tartalomhoz

„Tristan Tzara” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
 
(79 közbenső módosítás, amit 51 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Személy infobox
[[Kép:Tzara by Tihanyi.jpg|bélyegkép|jobbra|Tristan Traza portréja [[Tihanyi Lajos]]tól ([[1926]])]]
|típus=író
'''Tristan Tzara''' ([[Moineşti]], [[Bacău]] megye, [[1896]]. [[április 16.]] – [[Párizs]], [[1963]]. [[december 25.]]) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte.
|IMDb=0879262
|PORT.hu=
}}
[[File:Retrato de Tristan Tzara (Robert Delaunay).jpg|bélyeg|263px|[[Robert Delaunay]] festménye]]
[[File:Tristan Tzara grave.jpg|bélyeg|263px|Sírja a párizsi Montparnasse-i temetőben]]


'''Tristan Tzara''' ''([[Román nyelv|román helyesírással]]: Țara)'' ([[Mojnest]], [[Bákó megye]], [[1896]]. [[április 16.]] – [[Párizs]], [[1963]]. [[december 25.]]) eredeti nevén Samuel Rosenstock (felvett neve a [[román nyelv|román]] ''trist în țară'', azaz ''szomorú az országban'' mondatból származik), [[Zsidók|zsidó]] származású [[románok|román]] művész, költő és esszéista. Élete nagy részét [[Franciaország]]ban töltötte.
Nevét a [[Dada]] alapítójaként ismerik. A dadaista avantgárd mozgalom forradalmi hatást gyakorolt a művészetekre.

Tzarát a [[dadaizmus]] alapítójaként ismerik. A dadaista avantgárd mozgalom forradalmi hatást gyakorolt a művészetekre.


== Élete és munkája ==
== Élete és munkája ==


A [[Dada]] mozgalom az [[I. világháború]] idejéből, Zürichből eredeztethető, Tzara, [[Hans Arp]], és [[Hugo Ball]] alkotta művészcsoporttól.
A dada mozgalom az [[első világháború]] idejéből, Zürichből eredeztethető, a Tzara, [[Hans Arp]], és [[Hugo Ball]] alkotta művészcsoporttól.
Tzara írta az első dadaista írásokat: ''[[La Première Aventure céleste de Monsieur Antipyrine]]'' (''Antipyrine úr első mennybéli kalandja'') ([[1916]]), ''[[Vingt-cinq poèmes]]'' ''(Huszonöt vers)'' ([[1918]]) [http://sdrc.lib.uiowa.edu/dada/Vingt_Cinq/index.htm], valamint a mozgalom kiáltványát, ''[[Sept manifestes Dada]]'' (''Hét Dada kiáltvány'') ([[1924]]).


Tzara írta az első dadaista írásokat: ''La Première Aventure céleste de Monsieur Antipyrine'' ''(Antipyrine úr első mennybéli kalandja)'' ([[1916]]), ''Vingt-cinq poèmes'' ''(Huszonöt vers)'' ([[1918]]) [http://sdrc.lib.uiowa.edu/dada/Vingt_Cinq/index.htm], valamint a mozgalom kiáltványát, ''Sept manifestes Dada'' ''(Hét Dada kiáltvány)'' ([[1924]]).
Élete meghatározó mozzanata volt, hogy [[1919]]-ben [[Párizs]]ba költözött, ahol csatlakozott az [[André Breton]], [[Philippe Soupault]] és [[Louis Aragon]] alkotta csoporthoz, sok vihart kavaró tevékenységük, a polgárpukassztásra, a nyelvi szerkezetek összezavarására irányult.


Élete meghatározó mozzanata volt, hogy [[1919]]-ben [[Párizs]]ba költözött, ahol csatlakozott az [[André Breton]], [[Philippe Soupault]] és [[Louis Aragon]] alkotta csoporthoz. Sok vihart kavaró tevékenységük, a polgárpukkasztásra, a nyelvi szerkezetek összezavarására irányult.
[[1929]] végén beleunva a [[nihilzmus]]ba és a [[destrukcionizmus]]ba, csatlakozott a konstruktívabb [[szürrealizmus|szürrealistákhoz]]. Ideje nagy részét a szürrealizmus és a [[marxizmus]] összeegyeztetésére fordította. 1947-49 között a szürrealizmus jegyében együtt dolgozott [[Joan Miró]]val, aki nyolc képből álló sorozatot festett Tzara műveihez.


[[1929]] végén, beleunva a [[nihilizmus]]ba és a [[destrukcionizmus]]ba, csatlakozott a konstruktívabb [[szürrealizmus|szürrealistákhoz]]. Ideje nagy részét a szürrealizmus és a [[marxizmus]] összeegyeztetésére fordította. 1947-49 között a szürrealizmus jegyében együtt dolgozott [[Joan Miró]]val, aki nyolc képből álló sorozatot festett Tzara műveihez.
[[1937]]-ben csatlakozott a [[Francia Kommunista Párt]]hoz. A 1930-as években részt vett a [[spanyol polgárháború]]ban, a [[II. világháború]]ban a francia [[Résistance]], az ellenállás aktív részese volt.
1956-ban kilépett a kommunista pártból, ezzel tiltakozva a [[1956-os forradalom|magyar forradalom]] szovjet elfojtása ellen.


[[1937]]-ben csatlakozott a [[Francia Kommunista Párt]]hoz. Az 1930-as években részt vett a [[spanyol polgárháború]]ban, a [[második világháború]]ban a [[francia ellenállás|francia ellenállási mozgalom]] aktív részese volt.
A politikai tevékenysége közelebb vitte az emberi lét kérdéseihez. Fokozatosan vált lírai költővé. Ezt a művészi korszakát a ''[[L'Homme approximatif]]'' (''A megközelítőleg ember'') ([[1931]]), ''[[Parler seul]]'' ''(Magában beszélő)'' ([[1950]]), és''[[La Face intérieure]]'' (''A belső arc'') ([[1953]]) művei jellemzik.
A párizsi [[Montparnasse]] temetőben nyugszik.


1956-ban kilépett a kommunista pártból, ezzel tiltakozva a [[1956-os forradalom|magyar forradalom]] szovjet elfojtása ellen.
=== Néhány műve===


A politikai tevékenysége közelebb vitte az emberi lét kérdéseihez. Fokozatosan vált lírai költővé. Ezt a művészi korszakát a ''L'Homme approximatif'' ''(A hozzávetőleges ember)'' ([[1931]]), ''Parler seul'' ''(Magában beszélő)'' ([[1950]]), és ''La Face intérieure'' ''(A belső arc)'' ([[1953]]) művei jellemzik.
* ''Antipyrine úr első mennybéli kalandja'' (''La Première aventure céleste de Monsieur Antipyrine'') (1916), az első dadaista mű, és a költő legelső alkotása. A mindent lerombolni szándékozás legfontosabb megnyilvánulása.
* ''A szürrealizmus és a háború utáni időszak'' (1947) , e művében a dada és a szürrealizmus története mellett beszámol saját költői elképzeléseiről.


A párizsi [[Montparnasse-i temető]]ben nyugszik.
* ''A hozzávetőleges ember'' (''Essai sur la situation de la poésie. L'Homme approximatif'') (1931)
* ''Föld a földön'' (''Terre sur terre'') (1946)
* ''A belső arc''(''La Face intérieure'') (1953)


== Néhány műve ==
===Magyarul===
* ''Antipyrine úr első mennybéli kalandja'' ''(La Première aventure céleste de Monsieur Antipyrine)'' (1916), az első dadaista mű, és a költő legelső alkotása. A mindent lerombolni szándékozás legfontosabb megnyilvánulása.
* ''A szürrealizmus és a háború utáni időszak'' (1947), e művében a dada és a szürrealizmus története mellett beszámol saját költői elképzeléseiről.
* ''A hozzávetőleges ember'' (''Essai sur la situation de la poésie. L'Homme approximatif'') (1931)
* ''Föld a földön'' ''(Terre sur terre)'' (1946)
* ''A belső arc'' ''(La Face intérieure)'' (1953)


=== Magyarul ===
AA úr az antifilozófus: dadaista kiáltványok és válogatott versek.

''Orpheusz Könyvkiadó, 1992.''
* ''Gáz-szív. Színdarab''; ford. Gáspár Endre; Kunstbücher, Wien, 1921
* ''AA úr az antifilozófus. Dadaista kiáltványok és válogatott versek. 1914–1936''; vál., ford. Parancs János; Orpheusz Könyvek, Bp., 1992


== Hatása ==
== Hatása ==
* 1986-ban a Francia és a Magyar Írószövetség megalapította a Tristan Tzara fordítói díjat.


* 1986-ban a francia és a magyar írószövetség megalapította a Tristan Tzara fordítói díjat.
== Forrás ==
{{commons|Category:Tristan Tzara}}
* Világirodalmi Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
* Világirodalmi Kisenciklopédia (Akadémiai Kiadó, Budapest)


== Külső hivatkozások ==
== Források ==
* Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
* [http://www.artpool.hu/dada/mozgalomZ/Tzara_zurich.html] – Dada antológia
* {{VIKE|1}}

== További információk ==
{{wikidézet}}
* [http://www.artpool.hu/dada/mozgalomZ/Tzara_zurich.html Tristan Tzara: Zürichi krónika (1915–1919)] – Dada antológia
* ''[http://www.ubu.com/sound/tzara.html Ubu Web]''
* ''[http://www.ubu.com/sound/tzara.html Ubu Web]''

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom||Románia|-|Zsidóság||Franciaország|-}}


{{DEFAULTSORT:Tzara Tristan}}
{{DEFAULTSORT:Tzara Tristan}}
[[Kategória:Francia költők]]
[[Kategória:Francia költők]]
[[Kategória:Zsidó származású románok]]
[[Kategória:Román költők]]
[[Kategória:Román költők]]
[[Kategória:Nevet változtatott román személyek]]

[[Kategória:1896-ban született személyek]]
[[en:Tristan Tzara]]
[[Kategória:1963-ban elhunyt személyek]]
[[ca:Tristan Tzara]]
[[Kategória:Román származású franciák]]
[[cs:Tristan Tzara]]
[[Kategória:Mojnestiek]]
[[da:Tristan Tzara]]
[[Kategória:A montparnasse-i temetőben nyugvó személyek]]
[[de:Tristan Tzara]]
[[el:Τριστάν Τζαρά]]
[[eo:Tristan Tzara]]
[[es:Tristan Tzara]]
[[fi:Tristan Tzara]]
[[fr:Tristan Tzara]]
[[gl:Tristán Tzara]]
[[he:טריסטן צארה]]
[[hr:Tristan Tzara]]
[[it:Tristan Tzara]]
[[ja:トリスタン・ツァラ]]
[[ka:ტრისტან ცარა]]
[[lt:Tristan Tzara]]
[[nl:Tristan Tzara]]
[[no:Tristan Tzara]]
[[pl:Tristan Tzara]]
[[pt:Tristan Tzara]]
[[ro:Tristan Tzara]]
[[ru:Тристан Тцара]]
[[sv:Tristan Tzara]]
[[tr:Tristan Tzara]]

A lap jelenlegi, 2023. november 29., 03:03-kori változata

Tristan Tzara
SzületettSamuel Rosenstock
1896. április 16.[1][2][3][4][5]
Elhunyt1963. december 24. (67 évesen)[8][9][6][10]
Állampolgársága
HázastársaGreta Knutson (1925. augusztus 8. – 1942)
GyermekeiChristophe Tzara
Foglalkozása
SírhelyeMontparnasse-i temető (8)

Tristan Tzara aláírása
Tristan Tzara aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Tristan Tzara témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Robert Delaunay festménye
Sírja a párizsi Montparnasse-i temetőben

Tristan Tzara (román helyesírással: Țara) (Mojnest, Bákó megye, 1896. április 16.Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Samuel Rosenstock (felvett neve a román trist în țară, azaz szomorú az országban mondatból származik), zsidó származású román művész, költő és esszéista. Élete nagy részét Franciaországban töltötte.

Tzarát a dadaizmus alapítójaként ismerik. A dadaista avantgárd mozgalom forradalmi hatást gyakorolt a művészetekre.

Élete és munkája

[szerkesztés]

A dada mozgalom az első világháború idejéből, Zürichből eredeztethető, a Tzara, Hans Arp, és Hugo Ball alkotta művészcsoporttól.

Tzara írta az első dadaista írásokat: La Première Aventure céleste de Monsieur Antipyrine (Antipyrine úr első mennybéli kalandja) (1916), Vingt-cinq poèmes (Huszonöt vers) (1918) [1], valamint a mozgalom kiáltványát, Sept manifestes Dada (Hét Dada kiáltvány) (1924).

Élete meghatározó mozzanata volt, hogy 1919-ben Párizsba költözött, ahol csatlakozott az André Breton, Philippe Soupault és Louis Aragon alkotta csoporthoz. Sok vihart kavaró tevékenységük, a polgárpukkasztásra, a nyelvi szerkezetek összezavarására irányult.

1929 végén, beleunva a nihilizmusba és a destrukcionizmusba, csatlakozott a konstruktívabb szürrealistákhoz. Ideje nagy részét a szürrealizmus és a marxizmus összeegyeztetésére fordította. 1947-49 között a szürrealizmus jegyében együtt dolgozott Joan Miróval, aki nyolc képből álló sorozatot festett Tzara műveihez.

1937-ben csatlakozott a Francia Kommunista Párthoz. Az 1930-as években részt vett a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban a francia ellenállási mozgalom aktív részese volt.

1956-ban kilépett a kommunista pártból, ezzel tiltakozva a magyar forradalom szovjet elfojtása ellen.

A politikai tevékenysége közelebb vitte az emberi lét kérdéseihez. Fokozatosan vált lírai költővé. Ezt a művészi korszakát a L'Homme approximatif (A hozzávetőleges ember) (1931), Parler seul (Magában beszélő) (1950), és La Face intérieure (A belső arc) (1953) művei jellemzik.

A párizsi Montparnasse-i temetőben nyugszik.

Néhány műve

[szerkesztés]
  • Antipyrine úr első mennybéli kalandja (La Première aventure céleste de Monsieur Antipyrine) (1916), az első dadaista mű, és a költő legelső alkotása. A mindent lerombolni szándékozás legfontosabb megnyilvánulása.
  • A szürrealizmus és a háború utáni időszak (1947), e művében a dada és a szürrealizmus története mellett beszámol saját költői elképzeléseiről.
  • A hozzávetőleges ember (Essai sur la situation de la poésie. L'Homme approximatif) (1931)
  • Föld a földön (Terre sur terre) (1946)
  • A belső arc (La Face intérieure) (1953)

Magyarul

[szerkesztés]
  • Gáz-szív. Színdarab; ford. Gáspár Endre; Kunstbücher, Wien, 1921
  • AA úr az antifilozófus. Dadaista kiáltványok és válogatott versek. 1914–1936; vál., ford. Parancs János; Orpheusz Könyvek, Bp., 1992

Hatása

[szerkesztés]
  • 1986-ban a francia és a magyar írószövetség megalapította a Tristan Tzara fordítói díjat.

Források

[szerkesztés]
  • Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Tristan Tzara témában.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 18.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Brockhaus (német nyelven)
  6. a b c halotti anyakönyvi bizonyítvány. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
  7. a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2024. február 22.)
  8. 119273045, 2018. december 25.
  9. 046853, 2018. december 25.
  10. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  11. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  12. Journal officiel de la République française (francia nyelven), 1947. április 20.