„Trubadúr” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a + középkorportál-sablon |
Visszavontam az utolsó változtatást (145.236.123.12), visszaállítva Jávori István szerkesztésére Címke: Kézi visszaállítás |
||
| (73 közbenső módosítás, amit 56 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a középkori költőről|A trubadúr}} |
|||
| ⚫ | '''Trubadúr''' volt a neve a középkori [[Okcitán nyelv|provanszál]] irodalomban az olyan költőnek, aki ellentétben a fizetésért éneklő dalosokkal, a [[jongleur]] |
||
[[Fájl:Trubadúr.JPG|bélyegkép|263px|Középkori trubadúr és a szíve hölgye a [[Codex Manesse]] (Nagy Heidelbergi Daloskönyv) illusztrációja]] |
|||
| ⚫ | '''Trubadúr''' volt a neve a középkori [[Okcitán nyelv|provanszál]] irodalomban az olyan költőnek, aki ellentétben a fizetésért éneklő dalosokkal, a [[jongleur]]ökkel, a költészetet csupán kedvtelésből művelte. Az elnevezés az okcitán (régen: provanszál) ''trobar'' azaz ’találni’ szóból származik, minthogy a trubadúr „kitalálta” a költeményeket. Esetenként a trubadúrnak jongleurök is álltak szolgálatában vagy maga a trubadúr is rászorulhatott arra, hogy szerzeményeit értékesítse. Legtöbbjük az alsóbb nemességhez tartozott és a hercegek és nagyurak jóvoltából éldegéltek, akik maguk is művelték a költészetet. Az [[Katharok#Keresztes háború Európában|albigens háborúk]] (1210) a trubadúrköltészet végét jelentették, mivel a [[Simon de Montfort, Leicester 5. grófja|Simon de Montfort]] által vezetett keresztesek feldúlták egész Dél-Franciaországot és a trubadúrok pártfogói vagyonukat vesztették. |
||
A trubadúrok költészete |
A trubadúrok költészete főképp dalokból (cazno, chanson, canzone) állott, amelyben a költő szíve hölgye iránti hódolatát, szerelmét adta elő. A hódolat tárgya előkelő férjezett hölgy, akinek szépsége mellett rendszerint tudását és udvari finomságát dicsérték. A lovag felajánlja szolgálatait a hölgynek, és feltétlen hűséggel tartozik neki; a hölgy nem tartozik a lovagnak viszonzással, de nagylelkűségből megjutalmazhatja. |
||
A |
A trubadúrköltészet mintájára szintén trubadúrnak nevezik a modern tánczenében a szerelmi témájú, főként [[spanyol nyelv]]ű [[Ballada|balladákat]] (maga a ''ballada'' szó is az okcitán ''balar'' ’táncolni’ [[Ige (nyelvészet)|igéből]] származik); e műfaj egyik jeles képviselője a világhírű [[spanyolok|spanyol]] énekes, [[Julio Iglesias]], akit „spanyol trubadúr”-nak is neveznek. |
||
==Források== |
== Források és irodalom== |
||
* {{Pnl|chapter=Troubadour|chapterurl={{MEK|00000/00060/html/102/pc010257.html#2}}|accessdate=2009-09-27}} |
|||
* [[Pallas Nagy Lexikona]] |
|||
* Rescigno, Eduardo – Renato Garavaglia:''A keresztény egyházi és a világi ének a középkorban''. Ford. Tallián Tibor. Budapest, 1987. Zeneműkiadó {{ISBN|9633306345}} |
|||
* [[Szerb Antal]]: A világirodalom története, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN |
* [[Szerb Antal]]: A világirodalom története, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989, {{ISBN|963-14-1484-1}} |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
{{ |
{{Commonskat|Troubadours}} |
||
{{csonk-irod}} |
{{csonk-irod}} |
||
{{Középkor zenéje}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|középkor}} |
{{portál|középkor||zene}} |
||
[[Kategória:Középkori irodalom]] |
[[Kategória:Középkori irodalom]] |
||
[[en:Troubadour]] |
|||
[[ca:Trobador]] |
|||
[[da:Troubadour]] |
|||
[[de:Trobador]] |
|||
[[eo:Trobadoro]] |
|||
[[es:Trovador]] |
|||
[[et:Trubaduur]] |
|||
[[fi:Trubaduuri]] |
|||
[[fr:Troubadour]] |
|||
[[gl:Trobadorismo]] |
|||
[[he:טרובדור (מוזיקה)]] |
|||
[[it:Trovatore]] |
|||
[[ja:トルバドゥール]] |
|||
[[nl:Troubadour]] |
|||
[[no:Trubadur]] |
|||
[[oc:Trobador]] |
|||
[[pl:Trubadur]] |
|||
[[pt:Trovadorismo]] |
|||
[[ru:Трубадуры]] |
|||
[[sl:Trubadur]] |
|||
[[sv:Trubadur]] |
|||
[[zh:遊吟詩人]] |
|||
A lap jelenlegi, 2023. november 8., 20:26-kori változata
Trubadúr volt a neve a középkori provanszál irodalomban az olyan költőnek, aki ellentétben a fizetésért éneklő dalosokkal, a jongleurökkel, a költészetet csupán kedvtelésből művelte. Az elnevezés az okcitán (régen: provanszál) trobar azaz ’találni’ szóból származik, minthogy a trubadúr „kitalálta” a költeményeket. Esetenként a trubadúrnak jongleurök is álltak szolgálatában vagy maga a trubadúr is rászorulhatott arra, hogy szerzeményeit értékesítse. Legtöbbjük az alsóbb nemességhez tartozott és a hercegek és nagyurak jóvoltából éldegéltek, akik maguk is művelték a költészetet. Az albigens háborúk (1210) a trubadúrköltészet végét jelentették, mivel a Simon de Montfort által vezetett keresztesek feldúlták egész Dél-Franciaországot és a trubadúrok pártfogói vagyonukat vesztették.
A trubadúrok költészete főképp dalokból (cazno, chanson, canzone) állott, amelyben a költő szíve hölgye iránti hódolatát, szerelmét adta elő. A hódolat tárgya előkelő férjezett hölgy, akinek szépsége mellett rendszerint tudását és udvari finomságát dicsérték. A lovag felajánlja szolgálatait a hölgynek, és feltétlen hűséggel tartozik neki; a hölgy nem tartozik a lovagnak viszonzással, de nagylelkűségből megjutalmazhatja.
A trubadúrköltészet mintájára szintén trubadúrnak nevezik a modern tánczenében a szerelmi témájú, főként spanyol nyelvű balladákat (maga a ballada szó is az okcitán balar ’táncolni’ igéből származik); e műfaj egyik jeles képviselője a világhírű spanyol énekes, Julio Iglesias, akit „spanyol trubadúr”-nak is neveznek.
Források és irodalom
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Troubadour, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
- Rescigno, Eduardo – Renato Garavaglia:A keresztény egyházi és a világi ének a középkorban. Ford. Tallián Tibor. Budapest, 1987. Zeneműkiadó ISBN 9633306345
- Szerb Antal: A világirodalom története, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-14-1484-1
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Trubadúr témájú médiaállományokat.
|
Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
A középkor zenéje | ||
|---|---|---|
| Korszakok, iskolák | 
 | |
| Hangszerek | ||
| Zenei formák / műfajok | ||
| Zeneszerzők |
| |
| Zenei lejegyzés | ||
| Kapcsolódó szócikkek | ||
