UEFA-együttható

Az UEFA-együttható (más néven UEFA-koefficiens), az UEFA-tagországok labdarúgó-válogatottjainak, illetve klubcsapatainak rendezett labdarúgótornák rangsorolását és kiemelését meghatározó statisztikai adat. Az UEFA-együtthatót az európai labdarúgás vezető szervezete, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) alkalmazza. Jelenleg három különböző típusát különböztetjük meg:

• UEFA-tagországok nemzeti labdarúgó-válogatottak együtthatói;
• Ország-koefficiens: az egyes tagországok klubcsapatainak teljesítményének rangsorolásához használják; amellyel meghatározzák az indítható csapatok számát, valamint hogy mely fordulóban kapcsolódnak be a klubcsapatok az UEFA-bajnokok ligájában, Európa-ligában és az UEFA Konferencia Ligában;
• Klubkoefficiens: a labdarúgóklubok amellyel meghatározzák a kiemeléseket az UEFA-bajnokok ligájában, Európa-ligában és az UEFA Konferencia Ligában.

Nemzeti labdarúgó-válogatottak UEFA-együtthatója

Régi pontszámítási rendszer

A nemzeti labdarúgó-válogatottak UEFA-együtthatója a válogatott nemzetközi eredményeiből adódik, mely a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság és a legutóbbi labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőköreiben elért pontszámok (3 pont a győzelemért, 1 pont a döntetlenért) és lejátszott mérkőzések hányadosa. A rájátszásban elért eredmények nem számítanak. A legutóbbi labdarúgó-világbajnokság vagy labdarúgó-Európa-bajnokság rendezői esetében csak egy torna selejtezőjén elért eredmények kerülnek elszámításra.

Ha egy vagy több válogatott rendelkezik egyforma együtthatóval, úgy a ranglista meghatározása a következő szempontok szerint történik:

1. a korábbi torna selejtező mérkőzéseiből adódó együttható,
2. a gólkülönbség átlaga,
3. a lőtt gólok átlaga,
4. az idegenben lőtt gólok átlaga,
5. sorsolás.

A 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság csoportjainak kialakításakor még a régi pontszámítási rendszer alapján számolt UEFA-együtthatókat vették figyelembe.

Raymond Domenech, a francia labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya élesen kritizálta ezt a számítási rendszert, mivel elégedetlen volt a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság sorsolásával, amelyen az aktuális világbajnok olaszokat nem az első helyen emelték ki. Giorgio Marchetti, az UEFA professzionális labdarúgással foglalkozó osztályának igazgatója 2007. november 22-én jelentette be, hogy a korábbi pontszámítási rendszert felülvizsgálják, és egy olyan új pontszámítási rendszer kidolgozásán dolgoznak, amely figyelembe veszi a labdarúgó-világbajnokságon és a labdarúgó-Európa-bajnokságon elért eredményeket is.

Új pontszámítási rendszer

Az UEFA 2008. május 20-án bejelentette, hogy új pontszámítási rendszert vezet be, mely figyelembe veszi a labdarúgó-Európa-bajnokságon és a labdarúgó-világbajnokságon elért eredményeket is. 2013. december 12-én kisebb változtatásokat hajtottak végre a bónuszpontok esetében. Ezeket a módosításokat először a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőkörének sorsolásakor alkalmazták.

Alapelvek

1. Figyelembe vett mérkőzések

A labdarúgó-Európa-bajnokságon és a labdarúgó-világbajnokságon illetve ezek selejtezőkörében lejátszott összes hivatalos mérkőzés beleszámít a válogatott-együtthatóba. A barátságos mérkőzések nem számítanak.

2. Elszámolt időszak

Az elszámolt időszak egy ciklusát a labdarúgótorna selejtezőkörének és döntő szakaszának együttes időtartama határozza meg. A válogatott-együttható kiszámításakor két és fél ciklust vesznek figyelembe, amely a korábbi három selejtezőkörből és két döntő szakaszból adódik.

Példa

A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság 2015. december 12-i sorsolásakor a következő ciklusokat veszik figyelembe:

• 1. időszak: 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtezőkör és a döntő szakasz)
• 2. időszak: 2014-es labdarúgó-világbajnokság (selejtezőkör és a döntő szakasz)
• 3. időszak: 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtezőkör)

3. A mérkőzéseken szerezhető pontok

A selejtezőkörben, illetve a torna döntő szakaszán lejátszott összes mérkőzésért pont szerezhető a következő szabályok szerint:

• Minden válogatott-mérkőzésért – függetlenül a végeredménytől – 10 000 pont jár;
• A győzelemért 30 000 pont, a döntetlenért 10 000 pont jár;
• Minden lőtt gól 501 ponttal növeli a mérkőzésért járó pontszám összegét, míg minden kapott gól 500 ponttal csökkenti azt.
• Ha bármely mérkőzés büntetőpárbajjal fejeződne be, úgy mindkét csapat 10 000 pontot szerez (mint döntetlenért), amelyet a győztes csapat további 10 000 ponttal növel. A büntetőpárbaj során elért gólok nem számítanak.

Példa

1. csapat 4–1-re legyőzi a 2. csapatot

1. csapat: 10 000 pontot kap a mérkőzésért + 30 000 pont jár a győzelemért + 4×501 pont a lőtt gólokért - 1×500 pont a kapott gólok miatt = 41 504 pont.
2. csapat: +10 000 pont a mérkőzésért + 1×501 pont a lőtt gólért - 4×500 pont a kapott gólok miatt = 8501 pont.

4. Jutalom-, vagy bónuszpontok

Hogy az együtthatóban elszámolásra kerülő labdarúgótornák különböző szakaszainak jelentőségét és a szintek erősségét megfelelően nyomatékosítsák, jutalom-, vagy bónuszpontokat osztanak mindazon labdarúgó-válogatottaknak, amelyek bejutnak az érintett labdarúgótornák egyeneses kieséses szakaszába. A bónuszpontok lépcsőzetesen emelkednek a labdarúgótorna magasabb szintjeire lépve, és a mérkőzések végeredményeitől függetlenül garantáltan elszámolásra kerülnek.

A bónuszpontok értékét a következő táblázat tartalmazza(2014. január 1-től):

Labdarúgótorna	Selejtező	Csoportkör	Nyolcaddöntő	Negyeddöntő	Elődöntő	3. helyért	Döntő
Európa-bajnokság	4 000	8 000	12 000	18 000	28 000	–	38 000
Világbajnokság	4 000	8 000	12 000	18 000	28 000	18 000	38 000

5. Egy adott időszak elszámítása

A nemzeti labdarúgó-válogatottak összes mérkőzésének eredményéből (selejtezők és a labdarúgótornák döntőin) számolt pontszám összegét elosztjuk az adott időszakban lejátszott mérkőzések számával.

6. Súlyozott tényező

A súlyozott tényező az egyik legfontosabb viszonyszám az UEFA-koefficiens meghatározásában, mely megfelelően tükrözi a labdarúgó-válogatottak aktuális felkészültségi szintjét, a frissebb eredmények nagyobb „súllyal” szerepelnek. Az elszámolt időszakban jelölt ciklusok alapján a 3. és 2. időszak egyaránt kétszeres szorzóval (a teljes mutató 40%–40%-a), míg a legkorábbi, azaz az 1. időszak egyszeres szorzóval (a teljes mutató 20%-a) bír az UEFA-együtthatóban.

Példa

A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőcsoportjainak sorsolásakor a következőket veszik figyelembe:

	2010-es labdarúgó-világbajnokság (selejtező + döntő szakasz)	2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtező + döntő szakasz)	2014-es labdarúgó-világbajnokság (selejtező)
Átlag pontszám	14 000	18 000	25 000
Súlyozott tényező	1 (20%)	2 (40%)	2 (40%)
Összesen	14 000	36 000	50 000

A labdarúgó-válogatott összpontszáma: 100 000 (1. + 2. + 3. időszak)
Osztószám: 5 (2010-es VB-selejtező + döntő szakasz, 2012-es EB-selejtező + döntő szakasz és a 2014-es VB-selejtező)
UEFA-együttható: 100 000 / 5 = 20 000

Nemzeti labdarúgó-bajnokságok UEFA-együtthatója

A nemzeti labdarúgó-bajnokságok UEFA-együtthatóját az UEFA-tag labdarúgó-szövetségek által irányított labdarúgó-bajnokságok rangsorolására használják, amely meghatározza az indulásra jogosult klubcsapatok számát az bajnokok ligájában és az Európa-ligában.

Ezen UEFA-együttható érvénybe lépése kétciklusos, azaz az európai kupaporond évadjának lezárása (júniustól következő év májusáig) után számolt érték csak egy teljes szezonnal később lép életbe, azaz a 2008–2009-es labdarúgóévad UEFA-együtthatói csak a 2010–2011-es szezonban lesz érvényes.

Kiszámítása

Ezt az együtthatót a nemzeti labdarúgó-bajnokságok labdarúgó-egyesületeinek bajnokok ligájában és az Európa-ligában (korábban UEFA-kupa), az utolsó 5, már befejezett szezonban elért összes eredmény figyelembevételével számítják ki. Így a 2009 nyarán indult 2009-10-es kupasorozatban a 2003-04-es, a 2004-05-ös, a 2005-06-os, a 2006-07-es és a 2007-08-as szezonok eredményei számítottak. Így az adott év májusban befejeződött európai kupák eredményei először a következő nyártól számítanak először, és 5 évig vannak érvényben.

Az egyes szezonokban elért összes eredményt pontozzák: a győzelemért 2, a döntetlenért 1, míg a vereségért nem jár pont. A selejtezőkörben elért pontszámokat felezik (1999 előtt a selejtezőkörben is 2 pont járt a győzelemért és 1 pont a döntetlenért). A megszerzett pontokat összeadják, majd elosztják a szezonban indult klubcsapatok számával. Az így kapott értéket három tizedesjegy pontosságig kerekítik (pl. 2.333), így kapjuk a labdarúgó-bajnokságok szezonbeli UEFA-együtthatóját.

A európai kupák magasabb szintű megmérettetéseiért bónuszpontok járnak. A bónuszpontok növelik a csapatok szezonbeli összpontszámát, így a nemzeti labdarúgó-bajnokság UEFA-együtthatóját is.

Bónuszpontok (2009–2010-es szezontól)

• Bajnokok ligája-csoportkörben való részvétel: 4 pont (2004–2009: 3 pont, 1996–2004: 1 pont, 1996 előtt 2 pont járt)
• Bajnokok ligája-csoportkörből való továbbjutás: 5 pont (2004–2009: 1 pont, míg 2004 előtt nem járt pont)
• Bármelyik kupában a negyeddöntőben, elődöntőben vagy a döntőben való részvétel 1-1 pontot ér.

A labdarúgó-bajnokságok utolsó 5 szezonbeli UEFA-együtthatójának összértéke képezi a nemzeti labdarúgó-bajnokságok UEFA-együtthatóját.

Labdarúgócsapatok UEFA-együtthatója

Ez a lista szolgál arra, hogy az európai kupákban a csapatok kiemelését eldöntsék a sorsolást megelőzően.

A klub együtthatója a labdarúgócsapat legutóbbi 5 évben a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában szerzett pontjainak összessége, illetve az ugyanerre az időszakra nézve a klub országának együtthatója közül a magasabb érték.

• Aktuális állás

Forduló	Együttható pontszámok
	Bajnokok Ligája	Európa-liga
Kiesés az előselejtezőből	–	0,5
Kiesés az 1. selejtezőkörből	–	1,0
Kiesés a 2. selejtezőkörből	–	1,5
Kiesés a 3. selejtezőkörből	–	2
Kiesés a rájátszásból	–	2,5
Csoportkör részvétel	4	3 (minimum)
Győzelem a csoportkörben, vagy az egyenes kieséses szakaszban	2	2
Döntetlen a csoportkörben, vagy az egyenes kieséses szakaszban	1	1
Részvétel a nyolcaddöntőben	4+1	–
Részvétel a negyeddöntőben, elődöntőben, döntőben	1	1

Példák

Csapat	Csoportkör		Legjobb 32 között		Nyolcaddöntő		Negyeddöntő		Elődöntő		Döntő		Összesen
	Gy–D–V	Pontszám	Gy–D–V	Pontszám	Gy–D–V	Pontszám	Gy–D–V	Pontszám	Gy–D–V	Pontszám	Gy–V	Pontszám
Liverpool (2018–2019-es UEFA-bajnokok ligája)	3–0–3	4 bónusz 3×2 = 10			1–1–0	4+1 bónusz + 1×2 + 1×1 = 8	2–0–0	1 bónusz + 2×2 = 5	1–0–1	1 bónusz + 1×2 = 3	1–0	1 bónusz + 1×2 = 3	29
Crvena zvezda (2018–2019-es UEFA-bajnokok ligája)	1–1–4	4 bónusz + 1×2 + 1×1 = 7			–								7
Arsenal (2018–2019-es Európa-liga)	5–1–0	5×2 + 1×1 = 11	1–0–1	1×2 = 2	1–0–1	1×2 = 2	2–0–0	1 bónusz + 2×2 = 5	2–0–0	1 bónusz + 2×2 = 5	0–1	1 bónusz = 1	26
Ferencváros (2019–2020-as Európa-liga)	1–4–1	1×2 + 4×1 = 6 (több mint 3 pont)	–										6
Trabzonspor (2019–2020-as Európa-liga)	0–1–5	1×1 = 1, de minimum 3 = 3	–										3