Ugrás a tartalomhoz

„Vághy Kálmán” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
320 703 szerkesztés
 
(7 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
8. sor: 8. sor:
|születési város = [[Szolnok]]
|születési város = [[Szolnok]]
|születési ország = [[Magyarország]]
|születési ország = [[Magyarország]]
|halálozási dátum = [[1951]] {{Életkor-holt|1897|12|31|1951|1|1}}
|halálozási dátum = [[1950]]. [[július 30.]] {{Életkor-holt|1897|12|31|1950|7|30}}
|halálozási város = ?
|halálozási város = [[Vecsés]]
|halálozási ország = ?
|halálozási ország = ?
|állampolgárság =
|állampolgárság =
19. sor: 19. sor:
|klub 1 =
|klub 1 =
|meccsek 1 =
|meccsek 1 =
|edzőség évek 1 = [[1942]]–[[1943]]
|edzőség évek 1 = 1942–1943
|edzőség ország 1 = Magyar 1919-1946
|edzőség ország 1 = Magyar 1919-1946
|edzőség csapat 1 = [[Magyar labdarúgó-válogatott|Magyarország]]
|edzőség csapat 1 = [[Magyar labdarúgó-válogatott|Magyarország]]
26. sor: 26. sor:
|klubfriss =
|klubfriss =
}}
}}
'''Vághy Kálmán''' ([[Szolnok]], [[1897]]. [[december 31.]] – [[1951]]<ref>[http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/22/vaghy_kalman Adatlapja a www.magyarfutball.hu oldalon]</ref>) labdarúgóedző, 1942 és 1943 között a [[A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája|magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya]].
'''Vághy Kálmán''' ([[Szolnok]], [[1897]]. [[december 31.]] – [[Vecsés]], [[1950]]. [[július 30.]]) labdarúgóedző, 1942 és 1943 között a [[A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája|magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya]].


== Pályafutása ==
== Családja ==

1942. november 1. és 1943. november 7. között a [[magyar labdarúgó-válogatott]] szövetségi kapitánya volt. Mérlege öt győzelem és egy vereség volt.
Vághy Kálmán és Bayer Julianna fia. 1918. augusztus 25-én Budapesten feleségül vette Nagy Gizella Annát, Nagy Máté és Kotek Terézia lányát.<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRF9-ZRQ?mode=g&i=134&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 399/1918. folyószáma alatt.]</ref> (A menyasszony első unokatestvére volt a Szarajevóban meggyilkolt trónörökös feleségének, Chotek Zsófiának) Gyermekeik: Zsuzsanna (1919) és György (1926).

== Életútja ==

Vecsésen és Budapesten tanult. 1915-ben önként jelentkezett a frontra, elvesztette bal csuklóját.
Elvégezte a tiszti iskolát, majd százados lett. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselőjeként dolgozott az 1920-as években. 1932-től mint a Vecsési Ipartestület jegyzője és tagja működött. 1930-as évek elejétől 1944 végéig a Honvédelmi Minisztérium vezérkari századosa volt. Részt vett mint színész és rendező a Vecsési Ifjak Műkedvelő Gárdájának és a Széchenyi Önképző Körnek a munkájában.

1921-től a Közép-magyarországi Labdarúgó Szövetség (KÖLASZ) elnöke, majd az MLSZ bírói testületének tagja, később pedig főtitkára lett. 1936-ban ő készítette fel és kísérte el a berlini olimpiára a magyar labdarúgó válogatott csapatot. 1942. november 1. és 1943. november 7. között a [[magyar labdarúgó-válogatott]] szövetségi kapitánya volt. Mérlege öt győzelem és egy vereség volt.

A német megszállást követően is kapcsolatban állt magyar ellenállási mozgalom (MFM) résztvevőivel, Dr. Soós Gézával, [[Sztehlo Gábor]]ral, [[Komoly Ottó]]val és [[Raoul Wallenberg]]gel is. 1944-ben a saját és családja életét kockáztatásával segített katonai futárautóval élelmet szállítani Vecsésről a budapesti gettóba zárt zsidók számára.

A statárium ellenére se a nyilasoknál, se a németeknél nem árulta be senki. 1944. október 15-én a vezérkari főnök utasítására ővele küldték el a [[Magyar Rádió]]ba a Horthy-proklamáció szövegét. A nyilas hatalomátvételt követően nyugatra menekült a vezérkarral együtt. Előbb [[Kőszeg]] felé vette az irányt, majd továbbment [[Metzen]]be, itt találkozott a feleségével. 1945-ben francia hadifogságba került, súlyos vesebetegséggel szabadult egy évvel később.

Hazatérése után korábbi szolgálati lakásába egykori cselédasszonya nem engedte be a személyes holmijaiért sem. [[Horthy Miklós]]hoz kapcsolódó vezérkari múltja és a francia hadifogság miatt elutasították jelentkezését a magyar néphadseregnél is. B listára tették és az MLSZ-től is elbocsátották. A kommunista hatalomátvétel után a sportegyesületi edzőségtől és a színjátszástól is eltiltották. Koholt vádak alapján került bíróság elé Kéry Kálmánnal együtt. Hiába tanúsította egy, a budapesti gettót megjárt zsidó házaspár, Fischer Artúr és felesége, hogy élelmet szállított nekik, a recski munkatáborba került Kéryvel együtt. Büntetése letöltésének megkezdése előtt egy nappal hunyt el Vecsésen veserákban.


==Statisztika==
==Statisztika==
42. sor: 56. sor:
{{Mérkőzés-láb-lr|-|-}}
{{Mérkőzés-láb-lr|-|-}}


==Hivatkozások==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}


48. sor: 62. sor:
* dr. [[Földessy János]]: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
* dr. [[Földessy János]]: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
{{Felejthetetlen 90 percek}}
{{Felejthetetlen 90 percek}}
* [http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/22/vaghy_kalman Adatlapja a www.magyarfutball.hu oldalon]
* [http://www.vecsesikonyvtar.hu/index.php/kikicsda/item/1952-vaghy_kalman vecsesikonyvtar.hu]


{{A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai}}
{{A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai}}
53. sor: 69. sor:


[[Kategória:1897-ben született személyek]]
[[Kategória:1897-ben született személyek]]
[[Kategória:1951-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1950-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar labdarúgóedzők]]
[[Kategória:Magyar labdarúgóedzők]]
[[Kategória:Szolnokiak]]
[[Kategória:Szolnokiak]]
[[Kategória:Hadifoglyok]]
[[Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban]]

A lap jelenlegi, 2023. október 6., 14:57-kori változata

Vághy Kálmán
Személyes adatok
Születési dátum1897. december 31.
Születési helySzolnok, Magyarország
Halálozási dátum1950. július 30. (52 évesen)
Halálozási helyVecsés, ?
Állampolgárságmagyar
Edzőség
IdőszakKlub
1942–1943Magyar 1919-1946 Magyarország
Sablon • Wikidata • Segítség

Vághy Kálmán (Szolnok, 1897. december 31. – Vecsés, 1950. július 30.) labdarúgóedző, 1942 és 1943 között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.

Családja

[szerkesztés]

Vághy Kálmán és Bayer Julianna fia. 1918. augusztus 25-én Budapesten feleségül vette Nagy Gizella Annát, Nagy Máté és Kotek Terézia lányát.[1] (A menyasszony első unokatestvére volt a Szarajevóban meggyilkolt trónörökös feleségének, Chotek Zsófiának) Gyermekeik: Zsuzsanna (1919) és György (1926).

Életútja

[szerkesztés]

Vecsésen és Budapesten tanult. 1915-ben önként jelentkezett a frontra, elvesztette bal csuklóját. Elvégezte a tiszti iskolát, majd százados lett. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselőjeként dolgozott az 1920-as években. 1932-től mint a Vecsési Ipartestület jegyzője és tagja működött. 1930-as évek elejétől 1944 végéig a Honvédelmi Minisztérium vezérkari századosa volt. Részt vett mint színész és rendező a Vecsési Ifjak Műkedvelő Gárdájának és a Széchenyi Önképző Körnek a munkájában.

1921-től a Közép-magyarországi Labdarúgó Szövetség (KÖLASZ) elnöke, majd az MLSZ bírói testületének tagja, később pedig főtitkára lett. 1936-ban ő készítette fel és kísérte el a berlini olimpiára a magyar labdarúgó válogatott csapatot. 1942. november 1. és 1943. november 7. között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. Mérlege öt győzelem és egy vereség volt.

A német megszállást követően is kapcsolatban állt magyar ellenállási mozgalom (MFM) résztvevőivel, Dr. Soós Gézával, Sztehlo Gáborral, Komoly Ottóval és Raoul Wallenberggel is. 1944-ben a saját és családja életét kockáztatásával segített katonai futárautóval élelmet szállítani Vecsésről a budapesti gettóba zárt zsidók számára.

A statárium ellenére se a nyilasoknál, se a németeknél nem árulta be senki. 1944. október 15-én a vezérkari főnök utasítására ővele küldték el a Magyar Rádióba a Horthy-proklamáció szövegét. A nyilas hatalomátvételt követően nyugatra menekült a vezérkarral együtt. Előbb Kőszeg felé vette az irányt, majd továbbment Metzenbe, itt találkozott a feleségével. 1945-ben francia hadifogságba került, súlyos vesebetegséggel szabadult egy évvel később.

Hazatérése után korábbi szolgálati lakásába egykori cselédasszonya nem engedte be a személyes holmijaiért sem. Horthy Miklóshoz kapcsolódó vezérkari múltja és a francia hadifogság miatt elutasították jelentkezését a magyar néphadseregnél is. B listára tették és az MLSZ-től is elbocsátották. A kommunista hatalomátvétel után a sportegyesületi edzőségtől és a színjátszástól is eltiltották. Koholt vádak alapján került bíróság elé Kéry Kálmánnal együtt. Hiába tanúsította egy, a budapesti gettót megjárt zsidó házaspár, Fischer Artúr és felesége, hogy élelmet szállított nekik, a recski munkatáborba került Kéryvel együtt. Büntetése letöltésének megkezdése előtt egy nappal hunyt el Vecsésen veserákban.

Statisztika

[szerkesztés]

Mérkőzései szövetségi kapitányként

[szerkesztés]
 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1942. november 1. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  3 – 0  Svájc barátságos -
2. 1943. május 16. Genf, Charmilles Stadion Svájc  1 – 3  Magyarország barátságos -
3. 1943. június 6. Szófia, Junak Stadion Bulgária  2 – 4  Magyarország barátságos -
4. 1943. szeptember 12. Stockholm Svédország  2 – 3  Magyarország barátságos -
5. 1943. szeptember 15. Helsinki Finnország  0 – 3  Magyarország barátságos -
6. 1943. november 7. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  2 – 7  Svédország barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vághy_Kálmán&oldid=26500050”