„VI. Knut dán király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
|||
(7 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Uralkodó infobox |
{{Uralkodó infobox |
||
| név = |
| név =VI. Knut |
||
| kép =Knud den Sjettes segl.png |
| kép =Knud den Sjettes segl.png |
||
| képméret =220px |
| képméret =220px |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
| halálozási hely = |
| halálozási hely = |
||
| temetés dátuma = |
| temetés dátuma = |
||
| nyughelye = |
| nyughelye = |
||
| házastárs = |
| házastárs = |
||
| házastárs2 = |
| házastárs2 = |
||
35. sor: | 35. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''VI. Knut Valdemarsson''' vagy '''Istenfélő Knut'''<ref>Névváltozata: ''Kanut''</ref> ([[1163]]<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Kanut|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/055/pc005509.html#7}}</ref><ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, {{ISBN|963-9075-12-4}}, 392. oldal</ref> – [[1202]]. [[november 12.]]<ref name=uralkodok/><ref>'''Révai nagy lexikona, XI. kötet''' (Jób–Kontúr), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1914, 211. oldal</ref>) [[Dánia|dán]] társkirály [[1170]]-től,<ref name=uralkodok/> király [[1182]]-től haláláig. Uralkodása idején Dánia kivonult a [[Német-római Birodalom]] területéről,<ref name=uralkodok/> de kiterjesztette fennhatóságát a [[Balti-tenger]] déli partvidékére, [[Pomeránia|Pomerániá]]ra, [[Mecklenburg]]ra és [[Holstein]]re.<ref name=uralkodok/> A királynak területszerzésben játszott szerepét elhomályosította fivére [[II. Valdemár dán király|Valdemár schleswigi herceg]]é (később II. Valdemár király) és Absalon érseké.<ref name=uralkodok/> Személyes befolyása vitatott: gyakran [[Absalon]] püspök politikájának követőjeként tekintenek rá. Kortárs források mélyen vallásos és őszinte embernek írják le. |
|||
[[I. Valdemár dán király|I. (Nagy) Valdemár]] legidősebb fia volt. Trónralépte – tanácsadója, [[Absalon]] püspök ötletére – nem újította meg a [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes császár]]nak tett [[hűbéreskü]]jét. [[1184]]-ben elfoglalta [[Pomeránia|Pomerániát]] és [[Mecklenburg]]ot, melynek lakóit adófizetésre bírta<ref name=pallas /> |
[[I. Valdemár dán király|I. (Nagy) Valdemár]] legidősebb fia volt. Trónralépte – tanácsadója, [[Absalon]] püspök ötletére – nem újította meg a [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes császár]]nak tett [[hűbéreskü]]jét. [[1184]]-ben elfoglalta [[Pomeránia|Pomerániát]] és [[Mecklenburg]]ot, melynek lakóit adófizetésre bírta,<ref name=pallas /> [[1197]]-ben pedig [[Észtország]]ba vezetett [[keresztes háborúk|keresztes hadjárat]]ot. Győzelmeit a nevéhez illesztett ''Slavonorumque rex'' ("Szlávok királya") cím örökítette meg.<ref name=uralkodok/> [[1200]]-[[1202]]-ig még [[Holstein]]t, [[Lübeck]]et és [[Hamburg]]ot is hatalma alá hajtotta. Dánia súlya megnövekedett az európai politikában.<ref name=uralkodok/> Ezt jelezte nővérének, Ingeborgnak [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágost francia királlyal]] kötött házassága<ref name=pallas /><ref name=uralkodok/> és az hogy Dánia beleavatkozhatott a német uralkodók közti vitákba.<ref name=uralkodok/> A [[Német-római Birodalom|Német-római császárság]]ot dúló polgárháború idején [[IV. Ottó német-római császár|Welf Ottó]] ellenkirályhoz szegődött, egyúttal azonban a ''ditmarsok'' szövetségében Adolf, Holstein grófja ellen küzdött, kit végül [[1201]]-ben el is fogott.<ref name=pallas /> Knut huga Lüneburgi Vilmoshoz ment feleségül, így az ifjabb [[Welf-ház|Welf]] törzsanyja lett. [[1192]] után az ország déli politikáját Knut fivére, Valdemár irányította,<ref name=uralkodok/> aki a dán uralmat az [[Odera|Oderán]] túli keleti balti régióra terjesztette ki.<ref name=uralkodok/> A gyermektelen<ref name=uralkodok/> Knut királyt halála után Valdemár lépett a trónra. |
||
==Gyermekei== |
==Gyermekei== |
||
Felesége [[Oroszlán Henrik]] szász herceg leánya, '''Gertrúd''' volt (házasság: [[1171]]<ref>http://nygaard.howards.net/files/3/2307.htm</ref> vagy [[1177]]<ref name=genealogy>{{cite web | title = Denmark 3 | publisher = Genealogy.eu | url = http://genealogy.euweb.cz/denmark/denmark3.html#K6 | language = angol | accessdate = 2011-01-10}}</ref> |
Felesége [[Oroszlán Henrik]] szász herceg leánya, '''Gertrúd''' volt (házasság: [[1171]]<ref>{{Cite web |url=http://nygaard.howards.net/files/3/2307.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2010-07-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081121055116/http://nygaard.howards.net/files/3/2307.htm |archivedate=2008-11-21 }}</ref> vagy [[1177]],<ref name=genealogy>{{cite web | title = Denmark 3 | publisher = Genealogy.eu | url = http://genealogy.euweb.cz/denmark/denmark3.html#K6 | language = angol | accessdate = 2011-01-10}}</ref> †[[1197]]<ref name=genealogy/>), gyermekük nem született. |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
<references/> |
<references/> |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
==Lásd még== |
|||
*[[Dán királyok családfája]] |
*[[Dán királyok családfája]] |
||
*[[Dánia uralkodóinak listája]] |
*[[Dánia uralkodóinak listája]] |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
{{Dán királyok}} |
{{Dán királyok}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Knut 04}} |
{{DEFAULTSORT:Knut 04}} |
||
[[Kategória:Dán uralkodók]] |
[[Kategória:Dán uralkodók]] |
A lap jelenlegi, 2020. augusztus 6., 16:23-kori változata
VI. Knut | |
Knut királyi pecsétje | |
Dánia királya | |
Uralkodási ideje | |
1182 – 1202 | |
Elődje | I. Valdemár |
Utódja | II. Valdemár |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | House of Estridsen |
Született | 1163 |
Elhunyt | 1202. november 12. (39 évesen) nem ismert |
Nyughelye | St. Bendt's Church |
Édesapja | I. Valdemár |
Édesanyja | Minszki Zsófia |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Gertrude of Bavaria |
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Knut témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
VI. Knut Valdemarsson vagy Istenfélő Knut[1] (1163[2][3] – 1202. november 12.[3][4]) dán társkirály 1170-től,[3] király 1182-től haláláig. Uralkodása idején Dánia kivonult a Német-római Birodalom területéről,[3] de kiterjesztette fennhatóságát a Balti-tenger déli partvidékére, Pomerániára, Mecklenburgra és Holsteinre.[3] A királynak területszerzésben játszott szerepét elhomályosította fivére Valdemár schleswigi hercegé (később II. Valdemár király) és Absalon érseké.[3] Személyes befolyása vitatott: gyakran Absalon püspök politikájának követőjeként tekintenek rá. Kortárs források mélyen vallásos és őszinte embernek írják le.
I. (Nagy) Valdemár legidősebb fia volt. Trónralépte – tanácsadója, Absalon püspök ötletére – nem újította meg a Barbarossa Frigyes császárnak tett hűbéresküjét. 1184-ben elfoglalta Pomerániát és Mecklenburgot, melynek lakóit adófizetésre bírta,[2] 1197-ben pedig Észtországba vezetett keresztes hadjáratot. Győzelmeit a nevéhez illesztett Slavonorumque rex ("Szlávok királya") cím örökítette meg.[3] 1200-1202-ig még Holsteint, Lübecket és Hamburgot is hatalma alá hajtotta. Dánia súlya megnövekedett az európai politikában.[3] Ezt jelezte nővérének, Ingeborgnak II. Fülöp Ágost francia királlyal kötött házassága[2][3] és az hogy Dánia beleavatkozhatott a német uralkodók közti vitákba.[3] A Német-római császárságot dúló polgárháború idején Welf Ottó ellenkirályhoz szegődött, egyúttal azonban a ditmarsok szövetségében Adolf, Holstein grófja ellen küzdött, kit végül 1201-ben el is fogott.[2] Knut huga Lüneburgi Vilmoshoz ment feleségül, így az ifjabb Welf törzsanyja lett. 1192 után az ország déli politikáját Knut fivére, Valdemár irányította,[3] aki a dán uralmat az Oderán túli keleti balti régióra terjesztette ki.[3] A gyermektelen[3] Knut királyt halála után Valdemár lépett a trónra.
Gyermekei[szerkesztés]
Felesége Oroszlán Henrik szász herceg leánya, Gertrúd volt (házasság: 1171[5] vagy 1177,[6] †1197[6]), gyermekük nem született.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Névváltozata: Kanut
- ↑ a b c d Bokor József (szerk.). Kanut, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 392. oldal
- ↑ Révai nagy lexikona, XI. kötet (Jób–Kontúr), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1914, 211. oldal
- ↑ Archivált másolat. [2008. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- ↑ a b Denmark 3 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Előző uralkodó: I. (Nagy) Valdemár |
|
Következő uralkodó: II. (Győztes) Valdemár |