Ugrás a tartalomhoz

„VI. Knut dán király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
 
(41 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Uralkodó infobox
'''IV. Kanut''' (névváltozata: ''IV. Knut;'' [[1163]] – [[1202]]. [[november 12.]]) [[Dánia]] királya [[1182]] és [[1202]] között. ''VI. Kanut'' néven is említik, mivel korábban a Hardeknut nevű királyokat is a Kanutok kötött sorszámozták.
| név =VI. Knut
| kép =Knud den Sjettes segl.png
| képméret =220px
| képaláírás =Knut királyi pecsétje
| titulusai =


| állam =Dánia
[[I. Valdemár dán király|I. (Nagy) Valdemár]] legidősebb fia volt. Politikájában [[Absalon]] püspök vezette, hogy ne újítsa meg [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes császár]]nak tett [[hűbéreskü]]jét. [[1184]]-ben elfoglalta [[Pomeránia|Pomerániát]] és [[Mecklenburg]]ot, [[1197]]-ben pedig [[Észtország]]ba vezetett [[keresztes háborúk|keresztes hadjárat]]ot. [[1200]]-[[1202]]-ig még [[Holstein]]t, [[Lübeck]]et és [[Hamburg]]ot is hatalma alá hajtotta.
| megnevezés =[[Dánia uralkodóinak listája|királya]]
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete =[[1182]]
| uralkodás_vége =[[1202]]
| koronázás dátuma =
| koronázás helye =
| örököse =
| előd =[[I. Valdemár dán király|I. Valdemár]]
| utód =[[II. Valdemár dán király|II. Valdemár]]


| uralkodóház =
Személyes befolyása vitatott: gyakran [[Absalon]] püspök politikájának követőjeként tekintenek rá. Kortárs források mélyen vallásos és őszinte embernek írják le.
| teljes_név =

| születési dátum =[[1163]]
{{Dán uralkodó|elozo=[[I. Valdemár dán király|I. (Nagy) Valdemár]]|
| születési hely =
|kovetkezo=[[II. Valdemár dán király|II. (Győztes) Valdemár]]|
| halálozási dátum =[[1202]]. [[november 12.]] {{életkor-holt|1163|0|0|1202|11|12}}
|évek= 1182–1202|
| halálozási hely =
| temetés dátuma =
| nyughelye =
| házastárs =
| házastárs2 =
| házastárs3 =
| házastárs4 =
| gyermekei =
| édesapa =[[I. Valdemár dán király|I. Valdemár]]
| édesanya =Minszki Zsófia
| lábjegyzet =
}}
}}


'''VI. Knut Valdemarsson''' vagy '''Istenfélő Knut'''<ref>Névváltozata: ''Kanut''</ref> ([[1163]]<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Kanut|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/055/pc005509.html#7}}</ref><ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, {{ISBN|963-9075-12-4}}, 392. oldal</ref> – [[1202]]. [[november 12.]]<ref name=uralkodok/><ref>'''Révai nagy lexikona, XI. kötet''' (Jób–Kontúr), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1914, 211. oldal</ref>) [[Dánia|dán]] társkirály [[1170]]-től,<ref name=uralkodok/> király [[1182]]-től haláláig. Uralkodása idején Dánia kivonult a [[Német-római Birodalom]] területéről,<ref name=uralkodok/> de kiterjesztette fennhatóságát a [[Balti-tenger]] déli partvidékére, [[Pomeránia|Pomerániá]]ra, [[Mecklenburg]]ra és [[Holstein]]re.<ref name=uralkodok/> A királynak területszerzésben játszott szerepét elhomályosította fivére [[II. Valdemár dán király|Valdemár schleswigi herceg]]é (később II. Valdemár király) és Absalon érseké.<ref name=uralkodok/> Személyes befolyása vitatott: gyakran [[Absalon]] püspök politikájának követőjeként tekintenek rá. Kortárs források mélyen vallásos és őszinte embernek írják le.
[[Kategória:Dán uralkodók|Kanut 04]]
[[I. Valdemár dán király|I. (Nagy) Valdemár]] legidősebb fia volt. Trónralépte – tanácsadója, [[Absalon]] püspök ötletére – nem újította meg a [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes császár]]nak tett [[hűbéreskü]]jét. [[1184]]-ben elfoglalta [[Pomeránia|Pomerániát]] és [[Mecklenburg]]ot, melynek lakóit adófizetésre bírta,<ref name=pallas /> [[1197]]-ben pedig [[Észtország]]ba vezetett [[keresztes háborúk|keresztes hadjárat]]ot. Győzelmeit a nevéhez illesztett ''Slavonorumque rex'' ("Szlávok királya") cím örökítette meg.<ref name=uralkodok/> [[1200]]-[[1202]]-ig még [[Holstein]]t, [[Lübeck]]et és [[Hamburg]]ot is hatalma alá hajtotta. Dánia súlya megnövekedett az európai politikában.<ref name=uralkodok/> Ezt jelezte nővérének, Ingeborgnak [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágost francia királlyal]] kötött házassága<ref name=pallas /><ref name=uralkodok/> és az hogy Dánia beleavatkozhatott a német uralkodók közti vitákba.<ref name=uralkodok/> A [[Német-római Birodalom|Német-római császárság]]ot dúló polgárháború idején [[IV. Ottó német-római császár|Welf Ottó]] ellenkirályhoz szegődött, egyúttal azonban a ''ditmarsok'' szövetségében Adolf, Holstein grófja ellen küzdött, kit végül [[1201]]-ben el is fogott.<ref name=pallas /> Knut huga Lüneburgi Vilmoshoz ment feleségül, így az ifjabb [[Welf-ház|Welf]] törzsanyja lett. [[1192]] után az ország déli politikáját Knut fivére, Valdemár irányította,<ref name=uralkodok/> aki a dán uralmat az [[Odera|Oderán]] túli keleti balti régióra terjesztette ki.<ref name=uralkodok/> A gyermektelen<ref name=uralkodok/> Knut királyt halála után Valdemár lépett a trónra.

==Gyermekei==
Felesége [[Oroszlán Henrik]] szász herceg leánya, '''Gertrúd''' volt (házasság: [[1171]]<ref>{{Cite web |url=http://nygaard.howards.net/files/3/2307.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2010-07-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081121055116/http://nygaard.howards.net/files/3/2307.htm |archivedate=2008-11-21 }}</ref> vagy [[1177]],<ref name=genealogy>{{cite web | title = Denmark 3 | publisher = Genealogy.eu | url = http://genealogy.euweb.cz/denmark/denmark3.html#K6 | language = angol | accessdate = 2011-01-10}}</ref> †[[1197]]<ref name=genealogy/>), gyermekük nem született.

==Jegyzetek==
<references/>

== Kapcsolódó szócikkek ==
*[[Dán királyok családfája]]
*[[Dánia uralkodóinak listája]]

{{Dán uralkodó|előző=[[I. Valdemár dán király|I. (Nagy) Valdemár]]|
|következő=[[II. Valdemár dán király|II. (Győztes) Valdemár]]|
|évek= [[1182]] – [[1202]]|}}


{{Dán királyok}}
[[en:Canute VI of Denmark]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[da:Knud 6.]]
[[de:Knut VI.]]
{{DEFAULTSORT:Knut 04}}
[[Kategória:Dán uralkodók]]
[[es:Canuto VI de Dinamarca]]
[[Kategória:1163-ban született személyek]]
[[fi:Knuut VI]]
[[Kategória:1202-ben elhunyt személyek]]
[[fr:Knut VI de Danemark]]
[[it:Canuto VI di Danimarca]]
[[lt:Knutas VI]]
[[nl:Knoet VI van Denemarken]]
[[no:Knut VI av Danmark]]
[[pl:Kanut VI]]
[[pt:Canuto VI da Dinamarca]]
[[ru:Кнуд VI (король Дании)]]
[[sv:Knut VI]]

A lap jelenlegi, 2020. augusztus 6., 16:23-kori változata

VI. Knut
Knut királyi pecsétje
Knut királyi pecsétje

Dánia királya
Uralkodási ideje
1182 1202
ElődjeI. Valdemár
UtódjaII. Valdemár
Életrajzi adatok
UralkodóházHouse of Estridsen
Született1163
Elhunyt1202. november 12. (39 évesen)
nem ismert
NyughelyeSt. Bendt's Church
ÉdesapjaI. Valdemár
ÉdesanyjaMinszki Zsófia
Testvére(i)
HázastársaGertrude of Bavaria
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Knut témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

VI. Knut Valdemarsson vagy Istenfélő Knut[1] (1163[2][3]1202. november 12.[3][4]) dán társkirály 1170-től,[3] király 1182-től haláláig. Uralkodása idején Dánia kivonult a Német-római Birodalom területéről,[3] de kiterjesztette fennhatóságát a Balti-tenger déli partvidékére, Pomerániára, Mecklenburgra és Holsteinre.[3] A királynak területszerzésben játszott szerepét elhomályosította fivére Valdemár schleswigi hercegé (később II. Valdemár király) és Absalon érseké.[3] Személyes befolyása vitatott: gyakran Absalon püspök politikájának követőjeként tekintenek rá. Kortárs források mélyen vallásos és őszinte embernek írják le.

I. (Nagy) Valdemár legidősebb fia volt. Trónralépte – tanácsadója, Absalon püspök ötletére – nem újította meg a Barbarossa Frigyes császárnak tett hűbéresküjét. 1184-ben elfoglalta Pomerániát és Mecklenburgot, melynek lakóit adófizetésre bírta,[2] 1197-ben pedig Észtországba vezetett keresztes hadjáratot. Győzelmeit a nevéhez illesztett Slavonorumque rex ("Szlávok királya") cím örökítette meg.[3] 1200-1202-ig még Holsteint, Lübecket és Hamburgot is hatalma alá hajtotta. Dánia súlya megnövekedett az európai politikában.[3] Ezt jelezte nővérének, Ingeborgnak II. Fülöp Ágost francia királlyal kötött házassága[2][3] és az hogy Dánia beleavatkozhatott a német uralkodók közti vitákba.[3] A Német-római császárságot dúló polgárháború idején Welf Ottó ellenkirályhoz szegődött, egyúttal azonban a ditmarsok szövetségében Adolf, Holstein grófja ellen küzdött, kit végül 1201-ben el is fogott.[2] Knut huga Lüneburgi Vilmoshoz ment feleségül, így az ifjabb Welf törzsanyja lett. 1192 után az ország déli politikáját Knut fivére, Valdemár irányította,[3] aki a dán uralmat az Oderán túli keleti balti régióra terjesztette ki.[3] A gyermektelen[3] Knut királyt halála után Valdemár lépett a trónra.

Gyermekei[szerkesztés]

Felesége Oroszlán Henrik szász herceg leánya, Gertrúd volt (házasság: 1171[5] vagy 1177,[6]1197[6]), gyermekük nem született.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Névváltozata: Kanut
  2. a b c d Bokor József (szerk.). Kanut, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  3. a b c d e f g h i j k l m Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 392. oldal
  4. Révai nagy lexikona, XI. kötet (Jób–Kontúr), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1914, 211. oldal
  5. Archivált másolat. [2008. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
  6. a b Denmark 3 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. (Nagy) Valdemár
Dánia királya
11821202
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
II. (Győztes) Valdemár