„Valmiera” változatai közötti eltérés

	Valmiera
	Szent Simon-templom
; Valmiera címere	; Valmiera zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lettország
Tájegység	Vidzeme
Alapítás éve	1283
Irányítószám	LV-4201
	Népesség
Teljes népesség	22 376 fő (2024. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 57° 32′ 17″, k. h. 25° 25′ 23″Koordináták: é. sz. 57° 32′ 17″, k. h. 25° 25′ 23″
	Valmiera weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Valmiera témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2021. augusztus 29., 18:29-kori változata

Valmiera (németül: Wolmar) város Lettországban.

Fekvése

A város Vidzeme tájegységben a Gauja folyó partján, Riga és az észt határ között helyezkedik el. Távolsága Rigától 100, az észt határtól (Valka/Valga településektől) 50 km.

Történelme

A település eredete a 11. századba nyúlik vissza. A Balti-tengert az orosz fejedelemségekkel (Pszkov, Novgorod) összekötő kereskedelmi útvonal mellett ekkor keletkezik az első állandó település a Gauja partján.

1224-ben érkeztek meg a Kardtestvérek, és kezdték el a valmierai vár építését.

1283-ban épült fel a városban a Szent Simon-templom, ezt az évet tekintik a város alapítási dátumának. A város gazdasági és politikai jelentősége a 14. és 15. században volt a legjelentősebb. Ekkor Valmiera Livónia központja volt, és a város kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a település 1365-ben felvételt nyert a Hanza-szövetség tagjai közé.

1560-ban a livóniai háború során először Rettegett Iván foglalta el a várost. 1583-tól lengyel fennhatóság alá tartozott, majd 1622-ben II. Nagy Gusztáv Adolf Svédországhoz csatolta. A nagy északi háborút követően Valmiera Livóniával együtt az Orosz Birodalom része lett, és ezzel elvesztette kereskedelmi jelentőségét. A város életében némi változást, gazdasági fellendülést csak az 1899-ben megnyitott Riga–Szentpétervár-vasútvonal jelentett.

Híres valmieraiak

Itt született Johann Eduard Erdmann (1805–1892), német filozófus.
Itt született Jānis Daliņš (1904–1978), lett atléta, távgyalogló, Lettország első olimpiai érmes sportolója.
Itt született Oskars Melbārdis (1988), olimpiai ezüstérmes lett bobos.

Valmiera testvérvárosai

Jegyzetek

↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)

További információk

A város hivatalos honlapja

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[d63fe4f9b7d344c580a498a73197df380eb506ae-1] Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)

[1]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
  | zászló = LVA Valmiera flag.png
  | kép = Valmiera Sv Simana baznica.jpg
- | képaláírás = Szent Simeon templom
+ | képaláírás = Szent Simon-templom
  | tájegység = Vidzeme
- | alapítás éve = 1238
+ | alapítás éve = 1283
  | irányítószám = LV-4201
  | szélességi fok = 57
@@ 14. sor: / 14. sor: @@
  | weboldal = www.valmiera.lv
 }}
-'''Valmiera''' (németül: ''Wolmar'') város [[Lettország]] északi, [[vidzeme]]i részén.
+'''Valmiera''' ({{németül|Wolmar}}) város [[Lettország]]ban.
 == Fekvése ==
-A város [[Riga]] és az [[Észtország|észt]] határ között helyezkedik el a [[Gauja]] folyó partján. Távolsága Rigától 100, az észt határtól ([[Valka]]/[[Valga (Észtország)|Valga]]) {{nowrap|50 km}}.
+A város [[Vidzeme]] tájegységben a [[Gauja]] folyó partján, [[Riga]] és az [[Észtország|észt]] határ között helyezkedik el. Távolsága Rigától 100, az észt határtól ([[Valka]]/[[Valga (Észtország)|Valga]] településektől) {{nowrap|50 km}}.
 == Történelme ==
-A település eredete a 11. századba nyúlik vissza. A [[Balti-tenger]]t az orosz fejedelemségekkel [[Pszkov]], [[Novgorod]] összekötő kereskedelmi útvonal mellett a [[Gauja]] partján ekkor keletkezik az első állandó település.
+A település eredete a 11. századba nyúlik vissza. A [[Balti-tenger]]t az orosz fejedelemségekkel ([[Pszkov]], [[Novgorod]]) összekötő kereskedelmi útvonal mellett ekkor keletkezik az első állandó település a Gauja partján.
--ben érkeztek meg a [[Kardtestvérek rendje|Kardtestvérek]] és kezdik el a valmierai vár építését.
+-ben érkeztek meg a [[Kardtestvérek rendje|Kardtestvérek]], és kezdték el a valmierai vár építését.
--ban épült fel a városban a Szent Simon templom. Ezt az évet tekintik a város alapítási dátumának.
+-ban épült fel a városban a Szent Simon-templom, ezt az évet tekintik a város alapítási dátumának. A város gazdasági és politikai jelentősége a 14. és 15. században volt a legjelentősebb. Ekkor Valmiera [[Livónia]] központja volt, és a város kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a település 1365-ben felvételt nyert a [[Hanza-szövetség]] tagjai közé.
-A város gazdasági és politikai jelentősége a 14. és 15 században a legjelentősebb. Ekkor Valmiera [[Livónia]] központja és a város kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy Valmiera 1365-ben felvételt nyert a [[Hanza|Hanza szövetség]] tagjai közé.
-A [[Livóniai háború]] során először 1560-ban [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] foglalja el a várost. 1583-tól lengyel fennhatóság alá tartozott, majd 1622-ben [[II. Nagy Gusztáv Adolf|Gustáv Adolf]] [[Svédország]]hoz csatolja.
+-ban a [[livóniai háború]] során először [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] foglalta el a várost. 1583-tól lengyel fennhatóság alá tartozott, majd 1622-ben [[II. Gusztáv Adolf svéd király|II. Nagy Gusztáv Adolf]] [[Svédország]]hoz csatolta. A [[nagy északi háború]]t követően Valmiera Livóniával együtt az [[Orosz Birodalom]] része lett, és ezzel elvesztette kereskedelmi jelentőségét. A város életében némi változást, gazdasági fellendülést csak az 1899-ben megnyitott [[Riga]]–[[Szentpétervár]]-vasútvonal jelentett.
-A [[Nagy Északi Háború]]t követően Valmiera Livóniával együtt az [[Orosz Birodalom]] része lett, és ezzel elvesztette kereskedelmi jelentőségét. Némi változást, gazdasági fellendülést a város életében csak az 1899-ben megnyitott [[Riga]]–[[Szentpétervár]] [[vasút]]vonal jelentett.
+== Híres valmieraiak ==
+*Itt született [[Johann Eduard Erdmann]] (1805–1892), német filozófus.
+*Itt született [[Jānis Daliņš]] (1904–1978), lett atléta, távgyalogló, Lettország első olimpiai érmes sportolója.
+*Itt született [[Oskars Melbārdis]] (1988), olimpiai ezüstérmes lett bobos.
 == Valmiera testvérvárosai ==
 == Jegyzetek ==
 {{jegyzetek}}
 == További információk ==
-* [http://www.Valmiera.lv/ A város hivatalos honlapja]
+* [http://www.valmiera.lv/ A város hivatalos honlapja]
 {{Lettország városai}}