Ugrás a tartalomhoz

„Valmiera” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(44 közbenső módosítás, amit 31 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Lett település|
{{Lett település infobox
településnév=Valmiera|
| név = Valmiera
| címer = COA_LV_Valmiera.svg
kép=  [[Kép:WappenValmiera.png|87px|Valmiera címere]]|
| zászló = LVA Valmiera flag.png
Tájegység=Vidzeme |
| kép = Valmiera Sv Simana baznica.jpg
alapítva=1238|
| képaláírás = Szent Simon-templom
isz=LV-4201|
| tájegység = Vidzeme
latd=57 | latm=33 | latNS=N |
| alapítás éve = 1283
longd=25 | longm=24 |longEW=E |
| irányítószám = LV-4201
terület=|
| szélességi fok = 57
lakosság=27 514|
| szélességi ívperc = 33
népsűrűség=|
| hosszúsági fok = 25
év=2006|
| hosszúsági ívperc = 24
honlap=http://www.Valmiera.lv|
| weboldal = www.valmiera.lv
balról=184px |
fentről=57px |
}}
}}
'''Valmiera''' (németül: ''Wolmar'') város [[Lettország]] északi, [[Vidzeme|vidzemei]] részén.


'''Valmiera''' ({{németül|Wolmar}}) város [[Lettország]]ban.
==Fekvése==
A város [[Riga]] és a [[Észtország|észt]] határ között helyezkedik el a [[Gauja]] folyó partján. Távolsága Rigától 100, az észt határtól ([[Valka]]/[[Valga]]) 50 km.


==Történelme==
== Fekvése ==
A város [[Vidzeme]] tájegységben a [[Gauja]] folyó partján, [[Riga]] és az [[Észtország|észt]] határ között helyezkedik el. Távolsága Rigától 100, az észt határtól ([[Valka]]/[[Valga (Észtország)|Valga]] településektől) {{nowrap|50 km}}.
A település eredete a 11. századba nyúlik vissza. A [[Balti-tenger|Balti-tengert]] az orosz fejedelemségekkel [[Pszkov]], [[Novgorod]] összekötő kereskedelmi útvonal mellett a [[Gauja]] partján ekkor keletkezik az első állandó település.


== Történelme ==
1224-ben érkeztek meg a [[Kardtestvérek rendje|Kardtestvérek]] és kezdik el a valmierai vár építését.
A település eredete a 11. századba nyúlik vissza. A [[Balti-tenger]]t az orosz fejedelemségekkel ([[Pszkov]], [[Velikij Novgorod|Novgorod]]) összekötő kereskedelmi útvonal mellett ekkor keletkezik az első állandó település a Gauja partján.


1224-ben érkeztek meg a [[Kardtestvérek rendje|Kardtestvérek]], és kezdték el a valmierai vár építését.
1283-ban épült fel a városban a Szent Simon templom. Ezt az évet tekintik a város alapítási dátumának.
A város gazdasági és politikai jelentősége a 14. és 15 században a legjelentősebb. Ekkor Valmiera [[Livónia]] központja és a város kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy Valmiera 1365-ben felvételt nyert a a [[Hanza|Hanza szövetség]] tagjai közzé.


1283-ban épült fel a városban a Szent Simon-templom, ezt az évet tekintik a város alapítási dátumának. A város gazdasági és politikai jelentősége a 14. és 15. században volt a legjelentősebb. Ekkor Valmiera [[Livónia]] központja volt, és a város kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a település 1365-ben felvételt nyert a [[Hanza-szövetség]] tagjai közé.
A [[Livóniai háború]] során először 1560-ban [[Rettegett Iván]], foglalja el a várost. 1583-tól lengyel fennhatóság alá tartozott, majd 1622-ben [[II. Nagy Gusztáv Adolf|Gustáv Adolf]] [[Svédország|Svédországhoz]] csatolja.
A [[Nagy Északi Háború]]t követöen Valmiera Livoniával együtt az [[Orosz Birodalom]] része lett, és ezzel elvesztette kereskedelmi jelentőségét. Némi változást, gazdasági fellendülést a város életében csak az 1899-ben megnyitott [[Riga]]–[[Szentpétervár]] [[vasút|vasútvonal]] jelentett.


1560-ban a [[livóniai háború]] során először [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] foglalta el a várost. 1583-tól lengyel fennhatóság alá tartozott, majd 1622-ben [[II. Gusztáv Adolf svéd király|II. Nagy Gusztáv Adolf]] [[Svédország]]hoz csatolta. A [[nagy északi háború]]t követően Valmiera Livóniával együtt az [[Orosz Birodalom]] része lett, és ezzel elvesztette kereskedelmi jelentőségét. A város életében némi változást, gazdasági fellendülést csak az 1899-ben megnyitott [[Riga]]–[[Szentpétervár]]-vasútvonal jelentett.
==Valmiera testvérvárosai==


== Híres valmieraiak ==
==Külső kapcsolatok==
*Itt született [[Johann Eduard Erdmann]] (1805–1892), német filozófus.
* [http://www.Valmiera.lv/ A város hivatalos honlapja]
*Itt született [[Jānis Daliņš]] (1904–1978), lett atléta, távgyalogló, Lettország első olimpiai érmes sportolója.
*Itt született [[Oskars Melbārdis]] (1988), olimpiai ezüstérmes lett bobos.


== Valmiera testvérvárosai ==
{{Lett tartományok}}


== Jegyzetek ==
[[Kategória:Lettország települései]]
{{jegyzetek}}


== További információk ==
[[en:Valmiera]]
* [http://www.valmiera.lv/ A város hivatalos honlapja]
[[et:Valmiera]]

[[fr:Valmiera]]
{{Lettország városai}}
[[lt:Valmiera]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[lv:Valmiera]]
{{Portál|Földrajz}}
[[nds:Valmiera]]

[[nl:Valmiera]]
[[Kategória:Lettország települései]]
[[de:Valmiera]]
[[Kategória:Hanza-városok]]
[[no:Valmiera]]
[[pl:Valmiera]]
[[ru:Валмиера]]
[[sv:Valmiera]]
[[vo:Valmiera]]

A lap jelenlegi, 2023. január 31., 13:31-kori változata

Valmiera
Szent Simon-templom
Szent Simon-templom
Valmiera címere
Valmiera címere
Valmiera zászlaja
Valmiera zászlaja
Közigazgatás
Ország Lettország
TájegységVidzeme
Alapítás éve1283
IrányítószámLV-4201
Népesség
Teljes népesség22 376 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 32′ 17″, k. h. 25° 25′ 23″57.538056°N 25.423056°EKoordináták: é. sz. 57° 32′ 17″, k. h. 25° 25′ 23″57.538056°N 25.423056°E
Valmiera weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Valmiera témájú médiaállományokat.

Valmiera (németül: Wolmar) város Lettországban.

Fekvése[szerkesztés]

A város Vidzeme tájegységben a Gauja folyó partján, Riga és az észt határ között helyezkedik el. Távolsága Rigától 100, az észt határtól (Valka/Valga településektől) 50 km.

Történelme[szerkesztés]

A település eredete a 11. századba nyúlik vissza. A Balti-tengert az orosz fejedelemségekkel (Pszkov, Novgorod) összekötő kereskedelmi útvonal mellett ekkor keletkezik az első állandó település a Gauja partján.

1224-ben érkeztek meg a Kardtestvérek, és kezdték el a valmierai vár építését.

1283-ban épült fel a városban a Szent Simon-templom, ezt az évet tekintik a város alapítási dátumának. A város gazdasági és politikai jelentősége a 14. és 15. században volt a legjelentősebb. Ekkor Valmiera Livónia központja volt, és a város kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a település 1365-ben felvételt nyert a Hanza-szövetség tagjai közé.

1560-ban a livóniai háború során először Rettegett Iván foglalta el a várost. 1583-tól lengyel fennhatóság alá tartozott, majd 1622-ben II. Nagy Gusztáv Adolf Svédországhoz csatolta. A nagy északi háborút követően Valmiera Livóniával együtt az Orosz Birodalom része lett, és ezzel elvesztette kereskedelmi jelentőségét. A város életében némi változást, gazdasági fellendülést csak az 1899-ben megnyitott RigaSzentpétervár-vasútvonal jelentett.

Híres valmieraiak[szerkesztés]

  • Itt született Johann Eduard Erdmann (1805–1892), német filozófus.
  • Itt született Jānis Daliņš (1904–1978), lett atléta, távgyalogló, Lettország első olimpiai érmes sportolója.
  • Itt született Oskars Melbārdis (1988), olimpiai ezüstérmes lett bobos.

Valmiera testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]