Ugrás a tartalomhoz

„Vegyes arányos képviseleti rendszer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
összehasonlító táblázat vegyes rendszerekhez saját cím alá, magyarázat
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
 
(3 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Választási rendszerek}}A '''vegyes arányos képviseleti rendszer''' (angolul: ''mixed-member proportional representation'', rövidítve: '''MMP''') egy olyan típusú [[vegyes választási rendszer]], amelyben a választók két szavazattal rendelkeznek: az egyikkel egy egyéni választókerületben szavaznak helyi képviselőre, a másikkal egy országos vagy regionális pártlistára. A törvényhozásban elsősorban a körzetekben sikeres jelöltek, másodlagosan pedig a pártok jelöltjei töltik be a képviselői helyeket az egyes pártok országos vagy regionális szavazatainak aránya alapján.<ref name="AceMmp">{{Cite web |author=ACE Project Electoral Knowledge Network |title=Mixed Member Proportional (MMP) |url=http://aceproject.org/ace-en/topics/es/esd/esd03/esd03a/default |accessdate=21 October 2017}}</ref><ref name="ShugartMixMember">{{Hivatkozás/Könyv |last=Shugart |first=Matthew |title=Mixed-Member Electoral Systems: Best of Both Worlds? |url=https://books.google.com/books?id=n_ufahHi7DoC |year=2001 |publisher=[[Oxford University Press]] |isbn=9780191528972}}</ref><ref name="BochslerTerritory">{{Hivatkozás/Könyv |last=Bochsler |first=Daniel |title=Territory and Electoral Rules in Post-Communist Democracies |date=May 13, 2010 |publisher=Palgrave Macmillan |isbn=9780230281424 |chapter=Chapter 5, How Party Systems Develop in Mixed Electoral Systems |chapterurl=https://books.google.com/books?id=qkCBDAAAQBAJ}}</ref> A választókerületek képviselőit általában egyfordulós, [[relatív többségi szavazás]]sal vagy más többségi rendszerrel választják meg. Az országos vagy reégionális pártok képviselői mandátumai a legtöbb esetben pártlistáról származnak, hasonlóan a [[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos képviselethez]] . Listás mandátum megszerzéséhez a pártoknak általában meg kell szerezniük egy minimális számú választókerületi jelöltet, az országos pártszavazatok minimális százalékát vagy mindkettőt.
{{Választási rendszerek}}A '''vegyes arányos képviseleti rendszer''' (angolul: ''mixed-member proportional representation'', rövidítve: '''MMP''') egy olyan típusú [[vegyes választási rendszer]], amelyben a választók két szavazattal rendelkeznek: az egyikkel egy egyéni választókerületben szavaznak helyi képviselőre, a másikkal egy országos vagy regionális pártlistára. A törvényhozásban elsősorban a körzetekben sikeres jelöltek, másodlagosan pedig a pártok jelöltjei töltik be a képviselői helyeket az egyes pártok országos vagy regionális szavazatainak aránya alapján.<ref name="AceMmp">{{Cite web |author=ACE Project Electoral Knowledge Network |title=Mixed Member Proportional (MMP) |url=http://aceproject.org/ace-en/topics/es/esd/esd03/esd03a/default |accessdate=21 October 2017}}</ref><ref name="ShugartMixMember">{{Hivatkozás/Könyv |last=Shugart |first=Matthew |title=Mixed-Member Electoral Systems: Best of Both Worlds? |url=https://books.google.com/books?id=n_ufahHi7DoC |year=2001 |publisher=[[Oxford University Press]] |isbn=9780191528972}}</ref><ref name="BochslerTerritory">{{Hivatkozás/Könyv |last=Bochsler |first=Daniel |title=Territory and Electoral Rules in Post-Communist Democracies |date=May 13, 2010 |publisher=Palgrave Macmillan |isbn=9780230281424 |chapter=Chapter 5, How Party Systems Develop in Mixed Electoral Systems |chapterurl=https://books.google.com/books?id=qkCBDAAAQBAJ}}</ref> A választókerületek képviselőit általában egyfordulós, [[relatív többségi szavazás]]sal vagy más többségi rendszerrel választják meg. Az országos vagy reégionális pártok képviselői mandátumai a legtöbb esetben pártlistáról származnak, hasonlóan a [[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos képviselethez]] . Listás mandátum megszerzéséhez a pártoknak általában meg kell szerezniük egy minimális számú választókerületi jelöltet, az országos pártszavazatok minimális százalékát vagy mindkettőt.


Az vegyes arányos rendszer abban különbözik az [[Árokrendszer (választási rendszerek)|árokszendszertől]], hogy az országos mandátumokat kompenzációs módon osztják ki a politikai pártoknak [[Arányos képviselet|az arányos választási eredmények]] elérése érdekében, és abban különbözik a [[Egyszavazatos vegyes rendszer|egyszavazatos vegyes rendszerektől]], hogy a választók külön szavazhatnak helyi jelöltekre és országos pártokra. Vegyes arányos rendszer allatt a szavazatok 25 százalékát megszerző két párt 25 százalékos mandátumot szerezhet, még akkor is, ha az egyik párt több körzetet nyer, mint a másik. Az adott országban alkalmazott pontos rendszertől és az adott választás eredményétől függően a választás arányossága változhat.<ref name="Linhart Raabe Statsch pp. 21–40">{{Cite journal|author=Linhart|first=Eric|title=Mixed-member proportional electoral systems – the best of both worlds?|journal=Journal of Elections, Public Opinion and Parties|publisher=Informa UK Limited|volume=29|issue=1|date=2018-03-01|issn=1745-7289|doi=10.1080/17457289.2018.1443464|pages=21–40}}</ref> Többletmandátumok (németül: ''Überhangmandate'') csökkenthetik a rendszer arányosságát, bár ez kompenzálható további, kiegyenlítő pártlistás mandátumok hozzáadásával (németül: ''Ausgleichsmandate'') az arányossági biztosítására.<ref name="Golosov 2013 p.">{{Cite journal|author=Golosov|first=Grigorii V.|title=The Case for Mixed Single Vote Electoral Systems|journal=The Journal of Social, Political, and Economic Studies|volume=38|issue=3|date=2013-10-01|issn=0278-839X|url=https://www.questia.com/library/journal/1P3-3109814051/the-case-for-mixed-single-vote-electoral-systems|accessdate=2020-11-16}}</ref>
Az vegyes arányos rendszer abban különbözik az [[Árokrendszer (választási rendszerek)|árokszendszertől]], hogy az országos mandátumokat kompenzációs módon osztják ki a politikai pártoknak [[Arányos képviselet|az arányos választási eredmények]] elérése érdekében, és abban különbözik a [[Egyszavazatos vegyes rendszer|egyszavazatos vegyes rendszerektől]], hogy a választók külön szavazhatnak helyi jelöltekre és országos pártokra. Vegyes arányos rendszer allatt a szavazatok 25 százalékát megszerző két párt 25 százalékos mandátumot szerezhet, még akkor is, ha az egyik párt több körzetet nyer, mint a másik. Az adott országban alkalmazott pontos rendszertől és az adott választás eredményétől függően a választás arányossága változhat.<ref name="Linhart Raabe Statsch pp. 21–40">{{Cite journal|author=Linhart|first=Eric|title=Mixed-member proportional electoral systems – the best of both worlds?|journal=Journal of Elections, Public Opinion and Parties|publisher=Informa UK Limited|volume=29|issue=1|date=2018-03-01|issn=1745-7289|doi=10.1080/17457289.2018.1443464|pages=21–40}}</ref> Többletmandátumok (németül: ''Überhangmandate'') csökkenthetik a rendszer arányosságát, bár ez kompenzálható további, kiegyenlítő pártlistás mandátumok hozzáadásával (németül: ''Ausgleichsmandate'') az arányossági biztosítására.<ref name="Golosov 2013 p.">{{Cite journal|author=Golosov|first=Grigorii V.|title=The Case for Mixed Single Vote Electoral Systems|journal=The Journal of Social, Political, and Economic Studies|volume=38|issue=3|date=2013-10-01|issn=0278-839X|url=https://www.questia.com/library/journal/1P3-3109814051/the-case-for-mixed-single-vote-electoral-systems|accessdate=2020-11-16}}{{Halott link|url=https://www.questia.com/library/journal/1P3-3109814051/the-case-for-mixed-single-vote-electoral-systems |date=2023-10 }}</ref>


A mintát [[Németország]] vezette be, amely a második világháborút követően a szövetségi parlamenti ([[Bundestag]]) választásokon ezt a rendszert használja, és később több helyen is bevezették, például [[Bolívia|Bolíviában]], [[Lesotho|Lesothóban]] és [[Új-Zéland]]on. Németországban, ahol szövetségi szinten és többnyire a tartományok szintjén is ezt a módszert alkalmazzák, a neve '''személyesített (egyéniesített) arányos képviselet''' (németül ''personalisiertes Verhältniswahlrecht''). [[Kanada]] [[Québec (tartomány)|Québec]] tartományában 2007-ben fontolgatták egy MMP modell bevezetését,<ref>{{cite web |url=http://www.electionsquebec.qc.ca/english/provincial/media/reform-of-the-voting-system.php |accessdate=6 May 2011 |date=21 December 2007 |title=Reform of the voting system |publisher=Le Directeur général des élections du Québec |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170630210725/http://www.electionsquebec.qc.ca/english/provincial/media/reform-of-the-voting-system.php# |archivedate=2017-06-30}}</ref> amely itt angolul a ''compensatory mixed-member'' (kompenzációs vegyes) szavazási rendszer (franciául ''système mixte avec compensation'' vagy SMAC) nevet kapta. Az [[Egyesült Királyság]]ban az MMP egy módosított, [[Félarányos ábrázolás|félarányos]] formáját Skóciában, Walesben és a londoni közgyűlésben ''additional member system''-nek nevezik.,<ref>{{Cite web |title=Electoral Reform and Voting Systems |url=http://www.politics.co.uk/reference/electoral-reform-and-voting-systems |accessdate=25 March 2016}}</ref><ref name="Additional-member system: Politics">{{Cite web |title=Additional-member system: Politics |url=http://www.britannica.com/topic/additional-member-system |accessdate=24 March 2016 |publisher=[[Encyclopædia Britannica]]}}</ref> és egyes országok az MMP egyszavazatos változatait használják. Ez a cikk elsősorban az MMP olyan kétszavazatos változatairól szól, amelynek célja, hogy [[Arányos képviselet|megfelelő számú kompenzációs mandátummal arányos]] választási eredményeket érjen el (amihez adott esetben [[Szintbeállító ülés|kiegyenlítő mandátum]]<nowiki/>okat is alkalmazhat).
A mintát [[Németország]] vezette be, amely a második világháborút követően a szövetségi parlamenti ([[Bundestag]]) választásokon ezt a rendszert használja, és később több helyen is bevezették, például [[Bolívia|Bolíviában]], [[Lesotho|Lesothóban]] és [[Új-Zéland]]on. Németországban, ahol szövetségi szinten és többnyire a tartományok szintjén is ezt a módszert alkalmazzák, a neve '''személyesített (egyéniesített) arányos képviselet''' (németül ''personalisiertes Verhältniswahlrecht''). [[Kanada]] [[Québec (tartomány)|Québec]] tartományában 2007-ben fontolgatták egy MMP modell bevezetését,<ref>{{cite web |url=http://www.electionsquebec.qc.ca/english/provincial/media/reform-of-the-voting-system.php |accessdate=6 May 2011 |date=21 December 2007 |title=Reform of the voting system |publisher=Le Directeur général des élections du Québec |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170630210725/http://www.electionsquebec.qc.ca/english/provincial/media/reform-of-the-voting-system.php# |archivedate=2017-06-30}}</ref> amely itt angolul a ''compensatory mixed-member'' (kompenzációs vegyes) szavazási rendszer (franciául ''système mixte avec compensation'' vagy SMAC) nevet kapta. Az [[Egyesült Királyság]]ban az MMP egy módosított, [[Félarányos képviselet|félarányos]] formáját Skóciában, Walesben és a londoni közgyűlésben ''additional member system''-nek nevezik.,<ref>{{Cite web |title=Electoral Reform and Voting Systems |url=http://www.politics.co.uk/reference/electoral-reform-and-voting-systems |accessdate=25 March 2016 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200408184539/http://www.politics.co.uk/reference/electoral-reform-and-voting-systems |archivedate=2020-04-08 }}</ref><ref name="Additional-member system: Politics">{{Cite web |title=Additional-member system: Politics |url=http://www.britannica.com/topic/additional-member-system |accessdate=24 March 2016 |publisher=[[Encyclopædia Britannica]]}}</ref> és egyes országok az MMP egyszavazatos változatait használják. Ez a cikk elsősorban az MMP olyan kétszavazatos változatairól szól, amelynek célja, hogy [[Arányos képviselet|megfelelő számú kompenzációs mandátummal arányos]] választási eredményeket érjen el (amihez adott esetben [[Kiegyensúlyozó mandátum|kiegyenlítő mandátum]]<nowiki/>okat is alkalmazhat).


== Működése ==
== Működése ==
20. sor: 20. sor:


=== Számítási módszerek ===
=== Számítási módszerek ===
Regionális vagy országos szinten (azaz a választókerületi szint felett) többféle számítási módszert alkalmaztak, de az MMP alapvető jellemzője, hogy a '''képviselő-testületi mandátumok összlétszámát''' (azaz ideértve az egyéni mandátumokat is, és nem csak a listás mandátumokat) a pártok között a szavazáson a párt által kapott szavazatok számával arányosan osztják ki (ehhez nem írják felül az egyéni eredményeket, hanem a listás szavazatokat osztják ki a már meszerzett mandátumok figyelembevételével kompenzatórius módon). Ezt meg lehet tenni például a [[A legnagyobb maradék módszer|legnagyobb maradék módszerrel]], a két [[A legmagasabb átlagok módszere|legmagasabb átlag módszer egyikével]], a [[D’Hondt-módszer|D'Hondt-módszerrel]] vagy a [[Sainte-Laguë módszer|Sainte-Laguë-módszerrel]]. Ha egy párt több mandátumot szerez az egyéni körzetekben, mint amennyi a pártlistás szavazással kapott arányos kvótája, akkor ezeket többletmandátumnak kell tekinteni, amiket tovább kell kompenzálni a teljes arányosság érdekében. A legtöbb német államban, de szövetségileg a csak a 2013-as szövetségi választások óta, [[kiegyenlítő mandátum]]<nowiki/>okat adnak hozzá a többletmandátumok kompenzálására. A teljes arányosság elérésére enélkül nem garantált, például a skóciai választáson a [[A legmagasabb átlagok módszere|legmagasabb átlagok módszere]] a Skót Nemzeti Párt többségi kormányát eredményezte, a párt szavazatainak mindössze 44%-ával. Skócia azonban az [[additional member system]]-t használja, amely más MMP variánsokhoz hasonlóan néha nem teljesen arányos.<ref name="Elections in Wales">{{Cite web |title=Elections in Wales |url=http://blogs.cardiff.ac.uk/electionsinwales/2013/11/05/electoral-systems-in-wales-3-ams/ |publisher=[[Cardiff University]]}}</ref> A németországi [[Bajorország]]ban a választókerületi szavazatok és a pártszavazatok együttesen határozzák meg a mandátumok elosztását.
Regionális vagy országos szinten (azaz a választókerületi szint felett) többféle számítási módszert alkalmaztak, de az MMP alapvető jellemzője, hogy a '''képviselő-testületi mandátumok összlétszámát''' (azaz ideértve az egyéni mandátumokat is, és nem csak a listás mandátumokat) a pártok között a szavazáson a párt által kapott szavazatok számával arányosan osztják ki (ehhez nem írják felül az egyéni eredményeket, hanem a listás szavazatokat osztják ki a már megszerzett mandátumok figyelembevételével kompenzatórius módon). Ezt meg lehet tenni például a [[A legnagyobb maradék módszer|legnagyobb maradék módszerrel]], a két [[A legmagasabb átlagok módszere|legmagasabb átlag módszer egyikével]], a [[D’Hondt-módszer|D'Hondt-módszerrel]] vagy a [[Sainte-Laguë módszer|Sainte-Laguë-módszerrel]]. Ha egy párt több mandátumot szerez az egyéni körzetekben, mint amennyi a pártlistás szavazással kapott arányos kvótája, akkor ezeket többletmandátumnak kell tekinteni, amiket tovább kell kompenzálni a teljes arányosság érdekében. A legtöbb német államban, de szövetségileg a csak a 2013-as szövetségi választások óta, [[kiegyenlítő mandátum]]<nowiki/>okat adnak hozzá a többletmandátumok kompenzálására. A teljes arányosság elérésére enélkül nem garantált, például a skóciai választáson a [[A legmagasabb átlagok módszere|legmagasabb átlagok módszere]] a Skót Nemzeti Párt többségi kormányát eredményezte, a párt szavazatainak mindössze 44%-ával. Skócia azonban az [[additional member system]]-t használja, amely más MMP variánsokhoz hasonlóan néha nem teljesen arányos.<ref name="Elections in Wales">{{Cite web |title=Elections in Wales |url=http://blogs.cardiff.ac.uk/electionsinwales/2013/11/05/electoral-systems-in-wales-3-ams/ |publisher=[[Cardiff University]] |accessdate=2021-11-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160330140326/http://blogs.cardiff.ac.uk/electionsinwales/2013/11/05/electoral-systems-in-wales-3-ams/ |archivedate=2016-03-30 }}</ref> A németországi [[Bajorország]]ban a választókerületi szavazatok és a pártszavazatok együttesen határozzák meg a mandátumok elosztását.


=== Többletmandátumok ===
=== Többletmandátumok ===
28. sor: 28. sor:
A német ''[[Bundestag]]ban'' és az [[Új-Zéland Képviselőháza|új-zélandi képviselőházban]] minden választókerületben megválasztott képviselő megtartja a helyét. Például a 2008-as új-zélandi általános választásokon a maori párt a pártszavazatok 2,4%-át szerezte meg, ami 3 képviselői mandátumra jogosít fel, de 5 mandátumot szerzett a választókerületben, így 2 többletmandátumot jelentett és egy végül 122-tagú testületet eredményezett. Ha a maori pártra adott szavazat arányosabb lett volna a megszerzett választókerületi mandátumokkal, akkor egy normális, 120 tagú ház lett volna.
A német ''[[Bundestag]]ban'' és az [[Új-Zéland Képviselőháza|új-zélandi képviselőházban]] minden választókerületben megválasztott képviselő megtartja a helyét. Például a 2008-as új-zélandi általános választásokon a maori párt a pártszavazatok 2,4%-át szerezte meg, ami 3 képviselői mandátumra jogosít fel, de 5 mandátumot szerzett a választókerületben, így 2 többletmandátumot jelentett és egy végül 122-tagú testületet eredményezett. Ha a maori pártra adott szavazat arányosabb lett volna a megszerzett választókerületi mandátumokkal, akkor egy normális, 120 tagú ház lett volna.


A legtöbb német államban és [[Bundestag|2013 óta a szövetségi Bundestagban]] a többi párt extra mandátumot ("egyensúlyi mandátumot") kap a teljes arányosság megteremtése érdekében. Például Észak-Rajna-Vesztfália tartományi parlamentjében ( ''Landtag'' ) a szokásos 50%-os kompenzációs hely helyett csak 29% van, hacsak nincs szükség többre a túlnyúlások kiegyenlítéséhez. Ha egy párt több helyi mandátumot szerez, mint amennyit az össz-szavazaton belüli aránya indokol, a ''Landtag'' mérete megnő, így az összeredmény teljes mértékben arányos a szavazatokkal, a többi párt pedig további listás mandátumot kap az arányosság elérése érdekében.
A legtöbb német államban és [[Bundestag|2013 óta a szövetségi Bundestagban]] a többi párt extra mandátumot ("egyensúlyi mandátumot") kap a teljes arányosság megteremtése érdekében. Például Észak-Rajna-Vesztfália tartományi parlamentjében (''Landtag'') a szokásos 50%-os kompenzációs hely helyett csak 29% van, hacsak nincs szükség többre a túlnyúlások kiegyenlítéséhez. Ha egy párt több helyi mandátumot szerez, mint amennyit az össz-szavazaton belüli aránya indokol, a ''Landtag'' mérete megnő, így az összeredmény teljes mértékben arányos a szavazatokkal, a többi párt pedig további listás mandátumot kap az arányosság elérése érdekében.


[[Skót parlament|Skóciában]] és [[Wales Parlamentje|Walesben]] a regionális listákon szereplő helyek elosztására használt számítások természete miatt a túlnyúló ülések nem lehetségesek. A listák kiosztása ezekre a parlamentekre úgy működik, mint egy [[Árokrendszer (választási rendszerek)|vegyes tagú többségi]] rendszer, de a [[D’Hondt-módszer|d'Hondt-módszer]] osztóinak felhasználása során a felosztás átlagának meghatározásához az egyes pártok első osztója figyelembe veszi a választókerületi mandátumok számát. a buli; azaz a 7 választókerületi mandátumot szerzett párt 1 helyett 8-as osztóval indulna (7 mandátum + 1 a módszer felosztási képlete szerint). A kapott táblázat ezután 7 mandátumot adna Skóciának és 4 mandátumot Walesnek a tabellán legmagasabb átlaggal rendelkező pártoknak, bár mindkét decentralizált parlament nem használ táblázatot, hanem szekvenciális módszert alkalmaz. Az MMP-re jellemző kompenzációs hatás abban rejlik, hogy egy választókerületi mandátumot szerzett párt alacsonyabb átlagokat tenne a tabellán, mint az MMM-mel történő választás esetén. Mivel nem rendelkeztek túlnyúló mandátummal, előfordultak olyan esetek, amikor egy párt az arányos jogosultságánál kevesebb mandátumot szerzett. Ez történt például a délkelet-walesi választási régióban 2007-ben (a walesi konzervatívok alulreprezentált) és 2016-ban (a [[Munkáspárt (Wales)|walesi munkáspárt]] felülreprezentált, [[Plaid Cymru]] alulreprezentált) a választásokon. A munkásság ezen az alapon felülreprezentált minden választáson a dél-walesi nyugati régióban, és minden választáson a dél-walesi középső régióban, kivéve a 2003-as választást. Ez a helyzet abból adódik, hogy ezekben a régiókban továbbra is a Munkáspárt birtokolta a választókerületi mandátumok túlnyomó többségét, és a mandátumok teljes számának csak körülbelül egyharmada áll rendelkezésre további regionális mandátumokként.
[[Skót parlament|Skóciában]] és [[Wales Parlamentje|Walesben]] a regionális listákon szereplő helyek elosztására használt számítások természete miatt a túlnyúló ülések nem lehetségesek. A listák kiosztása ezekre a parlamentekre úgy működik, mint egy [[Árokrendszer (választási rendszerek)|vegyes tagú többségi]] rendszer, de a [[D’Hondt-módszer|d'Hondt-módszer]] osztóinak felhasználása során a felosztás átlagának meghatározásához az egyes pártok első osztója figyelembe veszi a választókerületi mandátumok számát. a buli; azaz a 7 választókerületi mandátumot szerzett párt 1 helyett 8-as osztóval indulna (7 mandátum + 1 a módszer felosztási képlete szerint). A kapott táblázat ezután 7 mandátumot adna Skóciának és 4 mandátumot Walesnek a tabellán legmagasabb átlaggal rendelkező pártoknak, bár mindkét decentralizált parlament nem használ táblázatot, hanem szekvenciális módszert alkalmaz. Az MMP-re jellemző kompenzációs hatás abban rejlik, hogy egy választókerületi mandátumot szerzett párt alacsonyabb átlagokat tenne a tabellán, mint az MMM-mel történő választás esetén. Mivel nem rendelkeztek túlnyúló mandátummal, előfordultak olyan esetek, amikor egy párt az arányos jogosultságánál kevesebb mandátumot szerzett. Ez történt például a délkelet-walesi választási régióban 2007-ben (a walesi konzervatívok alulreprezentált) és 2016-ban (a [[Munkáspárt (Wales)|walesi munkáspárt]] felülreprezentált, [[Plaid Cymru]] alulreprezentált) a választásokon. A munkásság ezen az alapon felülreprezentált minden választáson a dél-walesi nyugati régióban, és minden választáson a dél-walesi középső régióban, kivéve a 2003-as választást. Ez a helyzet abból adódik, hogy ezekben a régiókban továbbra is a Munkáspárt birtokolta a választókerületi mandátumok túlnyomó többségét, és a mandátumok teljes számának csak körülbelül egyharmada áll rendelkezésre további regionális mandátumokként.
190. sor: 190. sor:
|-
|-
|'''[[Egyszavazatos vegyes rendszer|Egyszavazatos MMP]] (kiegyensúlyozó mandátumokkal)'''
|'''[[Egyszavazatos vegyes rendszer|Egyszavazatos MMP]] (kiegyensúlyozó mandátumokkal)'''
|'''MMP - vegyes arányos rendszer ([[Német választási rendszer|Németország]], Új-Zéland)'''"egyéniesített vegyes arányos rendszer" (kiegyensúlyozó mandátumokkal)
|'''MMP – vegyes arányos rendszer ([[Német választási rendszer|Németország]], Új-Zéland)'''"egyéniesített vegyes arányos rendszer" (kiegyensúlyozó mandátumokkal)
|-
|-
|'''Egyszavazatos AMS (fix számú mandátum: Bolívia, Lesotho)'''
|'''Egyszavazatos AMS (fix számú mandátum: Bolívia, Lesotho)'''
|'''AMS - vegyes arányos/félarányos rendszer (Egyesült Királyság)'''"kiegészítő mandátum-rendszer" (fix számú mandátum)
|'''AMS – vegyes arányos/félarányos rendszer (Egyesült Királyság)'''"kiegészítő mandátum-rendszer" (fix számú mandátum)
|-
|-
|Egyszavazatos AV+ (preferenciális, fix számú mandátum)
|Egyszavazatos AV+ (preferenciális, fix számú mandátum)
|[[Alternatív szavazat plusz|AV+ - "alternatív szavazat plusz"]] (preferenciális szavazat + pártszavazat)
|[[Alternatív szavazat plusz|AV+ – "alternatív szavazat plusz"]] (preferenciális szavazat + pártszavazat)
|-
|-
!
!
211. sor: 211. sor:
[[Helyi önkormányzati választások|Önkormányzati vegyes választási rendszer]] (Magyarország)
[[Helyi önkormányzati választások|Önkormányzati vegyes választási rendszer]] (Magyarország)


'''Romániai parlamenti rendszer (Románia)'''
'''Romániai MMP/AMS (Románia 2008-2012)'''
|Pozitív töredékszavazatok: [[Magyar országgyűlési választási rendszer|Országgyűlési rendszer]] (Magyarország)
|Pozitív töredékszavazatok: [[Magyar országgyűlési választási rendszer|Országgyűlési rendszer]] (Magyarország)
|-
|-
219. sor: 219. sor:
|<u>Egyéb:</u>
|<u>Egyéb:</u>
|-
|-
|[[Kéttagú arányos képviseleti rendszer|DMP - kéttagú arányos képviseleti rendszer]]
|[[Kéttagú arányos képviseleti rendszer|DMP – kéttagú arányos képviseleti rendszer]]
|[[Vegyes preferenciális szavazat|MBTV - vegyes preferenciális szavazat]]
|[[Vegyes preferenciális szavazat|MBTV – vegyes preferenciális szavazat]]
|}
|}
== További információk ==
== További információk ==

A lap jelenlegi, 2023. október 10., 19:50-kori változata

Választási rendszerek
Többségi rendszerek

Relatív többségi szabály

Relatív többségi szavazás, blokkszavazás, pártlistás blokkszavazás

Többfordulós

Kétfordulós szavazás
Egyenkénti kieséses szavazás

Preferenciális

Azonnali többfordulós szavazás (IRV), feltételes szavazat, pótszavazat
Condorcet-módszer
Schulze-módszer
Rangsorolt párok módszere
Pozíciós szavazás
Bucklin-módszer
Preferenciális blokkszavazás

Kardinális

Elfogadó szavazás
Pontozásos szavazás

Arányos rendszerek

Egyéni

Egyetlen átruházható szavazat
Arányos elfogadó szavazás

Pártlistás

Legmagasabb átlag alapú módszerek:
D’Hondt, Sainte-Laguë, Hungtington-Hill

Legnagyobb maradék alapú módszerek:
Hare, Droop, Imperiali, Hagenbach-Bischoff

Egyéb

Biproporcionális mandátumelosztás

Félarányos és vegyes rendszerek

Nem vegyes félarányos

Egyetlen nem-átruházható szavazat
Korlátozott blokkszavazás

Nem kompenzációs vegyes

Árokrendszer
Többségi bónusz

Kompenzációs vegyes

Vegyes arányos rendszer
Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló
Egyszavazatos módszerek

Magyar országgyűlési (2010−)
Magyar országgyűlési (1989−2010)

Egyéb

Pártlisták

Nyílt lista, Zárt lista, Helyi lista

Választási rendszerek összehasonlítása
Választási rendszerek országonként

Sablon:Választási rendszerek

A vegyes arányos képviseleti rendszer (angolul: mixed-member proportional representation, rövidítve: MMP) egy olyan típusú vegyes választási rendszer, amelyben a választók két szavazattal rendelkeznek: az egyikkel egy egyéni választókerületben szavaznak helyi képviselőre, a másikkal egy országos vagy regionális pártlistára. A törvényhozásban elsősorban a körzetekben sikeres jelöltek, másodlagosan pedig a pártok jelöltjei töltik be a képviselői helyeket az egyes pártok országos vagy regionális szavazatainak aránya alapján.[1][2][3] A választókerületek képviselőit általában egyfordulós, relatív többségi szavazással vagy más többségi rendszerrel választják meg. Az országos vagy reégionális pártok képviselői mandátumai a legtöbb esetben pártlistáról származnak, hasonlóan a pártlistás arányos képviselethez . Listás mandátum megszerzéséhez a pártoknak általában meg kell szerezniük egy minimális számú választókerületi jelöltet, az országos pártszavazatok minimális százalékát vagy mindkettőt.

Az vegyes arányos rendszer abban különbözik az árokszendszertől, hogy az országos mandátumokat kompenzációs módon osztják ki a politikai pártoknak az arányos választási eredmények elérése érdekében, és abban különbözik a egyszavazatos vegyes rendszerektől, hogy a választók külön szavazhatnak helyi jelöltekre és országos pártokra. Vegyes arányos rendszer allatt a szavazatok 25 százalékát megszerző két párt 25 százalékos mandátumot szerezhet, még akkor is, ha az egyik párt több körzetet nyer, mint a másik. Az adott országban alkalmazott pontos rendszertől és az adott választás eredményétől függően a választás arányossága változhat.[4] Többletmandátumok (németül: Überhangmandate) csökkenthetik a rendszer arányosságát, bár ez kompenzálható további, kiegyenlítő pártlistás mandátumok hozzáadásával (németül: Ausgleichsmandate) az arányossági biztosítására.[5]

A mintát Németország vezette be, amely a második világháborút követően a szövetségi parlamenti (Bundestag) választásokon ezt a rendszert használja, és később több helyen is bevezették, például Bolíviában, Lesothóban és Új-Zélandon. Németországban, ahol szövetségi szinten és többnyire a tartományok szintjén is ezt a módszert alkalmazzák, a neve személyesített (egyéniesített) arányos képviselet (németül personalisiertes Verhältniswahlrecht). Kanada Québec tartományában 2007-ben fontolgatták egy MMP modell bevezetését,[6] amely itt angolul a compensatory mixed-member (kompenzációs vegyes) szavazási rendszer (franciául système mixte avec compensation vagy SMAC) nevet kapta. Az Egyesült Királyságban az MMP egy módosított, félarányos formáját Skóciában, Walesben és a londoni közgyűlésben additional member system-nek nevezik.,[7][8] és egyes országok az MMP egyszavazatos változatait használják. Ez a cikk elsősorban az MMP olyan kétszavazatos változatairól szól, amelynek célja, hogy megfelelő számú kompenzációs mandátummal arányos választási eredményeket érjen el (amihez adott esetben kiegyenlítő mandátumokat is alkalmazhat).

Működése

[szerkesztés]
A 2021-es német szövetségi választás eredményei . A képen mind a választókerületi képviselők által közvetlenül megszerzett, mind a pártlistákon szerzett mandátumok láthatók. Például az FDP (sárga) egyetlen választókerületet sem nyert meg; mind a 92 képviselőjét a pártlistás ágon szerezte.

Az MMP-ben a választó két szavazatot ad le: egyet egyéni választókerületi képviselőjelöltre, egyet pedig egy pártlistára. Az eredeti, Németországban használt változatban a polgárok csak egy szavazatot adtak, így a képviselőre szavazás automatikusan a képviselő pártjára való szavazást is jelentette, amit ma is használnak egyes választásokon. Németország nagy része áttért a kétszavazatos változatra, hogy a helyi parlamenti képviselőket személyesebben felelőssé tegye. A választók tehát pártállástól függetlenül szavazhatnak arra a helyi személyre, akit inkább helyi képviselőnek választanak, mivel a törvényhozás pártos összetételét csak a pártszavazat határozza meg. A 2017-es új-zélandi választásokon a szavazók 27,33%-a osztotta meg szavazatát (a párt szavazatától eltérő párt helyi jelöltjére szavazott), szemben a 2014-es 31,64%-kal.[9]

Minden választókerületben a képviselőt egy többségi módszerrel választják ki, jellemzően a relatív többségi rendszerben (vagyis a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer).

A legtöbb rendszer zárt pártlistákat használt a nem választókerületi képviselők (más néven listás képviselők) választására. A legtöbb joghatóságban a jelöltek egy választókerületben és egy pártlistán is indulhatnak (ezt Új-Zélandon kettős jelöltségként említik). Walesben 2006 és 2014 között betiltották a kettős jelölést, azaz a jelöltek csak egy választókerületért vagy egy pártlistáért indulhattak, de mindkettőért nem. Ha egy jelölt szerepel a párt listáján, de választókerületi mandátumot szerez, nem kap két mandátumot; ehelyett áthúzzák őket a pártlistáról, és a párt által szerzett mandátum a listán következő jelölté lesz.

Bajorországban a második szavazás nem egyszerűen a pártra, hanem a párt regionális listáján szereplő jelöltek egyikére szól: Bajorország hét régiót használ erre a célra. Regionális nyílt listás módszert javasolt az Egyesült Királyság számára a Jenkins-bizottság (ahol ez AMS néven ismert), Kanadának pedig a Kanadai Jogi Bizottság; egyik ajánlást sem hajtották végre.

Ezzel szemben az MMP nyílt listás módszerét 2016 novemberében választották a választók a 2016-os Prince Edward-szigeti választási reform népszavazáson .

Baden-Württembergben nincsenek listák; négyrégiós modellben a "legjobb győztes-közeli" módszert alkalmazzák, ahol a regionális tagok az adott régióban alulreprezentált párt helyi jelöltjei, akik a legtöbb szavazatot kapták a helyi választókerületükben anélkül, hogy ott megválasztották volna (Zweitmandat, szó szerint "második mandátum").

Számítási módszerek

[szerkesztés]

Regionális vagy országos szinten (azaz a választókerületi szint felett) többféle számítási módszert alkalmaztak, de az MMP alapvető jellemzője, hogy a képviselő-testületi mandátumok összlétszámát (azaz ideértve az egyéni mandátumokat is, és nem csak a listás mandátumokat) a pártok között a szavazáson a párt által kapott szavazatok számával arányosan osztják ki (ehhez nem írják felül az egyéni eredményeket, hanem a listás szavazatokat osztják ki a már megszerzett mandátumok figyelembevételével kompenzatórius módon). Ezt meg lehet tenni például a legnagyobb maradék módszerrel, a két legmagasabb átlag módszer egyikével, a D'Hondt-módszerrel vagy a Sainte-Laguë-módszerrel. Ha egy párt több mandátumot szerez az egyéni körzetekben, mint amennyi a pártlistás szavazással kapott arányos kvótája, akkor ezeket többletmandátumnak kell tekinteni, amiket tovább kell kompenzálni a teljes arányosság érdekében. A legtöbb német államban, de szövetségileg a csak a 2013-as szövetségi választások óta, kiegyenlítő mandátumokat adnak hozzá a többletmandátumok kompenzálására. A teljes arányosság elérésére enélkül nem garantált, például a skóciai választáson a legmagasabb átlagok módszere a Skót Nemzeti Párt többségi kormányát eredményezte, a párt szavazatainak mindössze 44%-ával. Skócia azonban az additional member system-t használja, amely más MMP variánsokhoz hasonlóan néha nem teljesen arányos.[10] A németországi Bajorországban a választókerületi szavazatok és a pártszavazatok együttesen határozzák meg a mandátumok elosztását.

Többletmandátumok

[szerkesztés]
Bővebben: Többletmandátum

Ha egy párt több mandátumot szerez a választókerületben, mint amennyire a (pártlistás) szavazatok aránya alapján jogosult lenne, bizonyos rendszerek lehetővé teszik a többletmandátumok megtartását. Emellett egyes rendszerek úgynevezett kiegyenlítő mandátumokat adnak hozzá a testület létszámához a következő ciklusra.

A német Bundestagban és az új-zélandi képviselőházban minden választókerületben megválasztott képviselő megtartja a helyét. Például a 2008-as új-zélandi általános választásokon a maori párt a pártszavazatok 2,4%-át szerezte meg, ami 3 képviselői mandátumra jogosít fel, de 5 mandátumot szerzett a választókerületben, így 2 többletmandátumot jelentett és egy végül 122-tagú testületet eredményezett. Ha a maori pártra adott szavazat arányosabb lett volna a megszerzett választókerületi mandátumokkal, akkor egy normális, 120 tagú ház lett volna.

A legtöbb német államban és 2013 óta a szövetségi Bundestagban a többi párt extra mandátumot ("egyensúlyi mandátumot") kap a teljes arányosság megteremtése érdekében. Például Észak-Rajna-Vesztfália tartományi parlamentjében (Landtag) a szokásos 50%-os kompenzációs hely helyett csak 29% van, hacsak nincs szükség többre a túlnyúlások kiegyenlítéséhez. Ha egy párt több helyi mandátumot szerez, mint amennyit az össz-szavazaton belüli aránya indokol, a Landtag mérete megnő, így az összeredmény teljes mértékben arányos a szavazatokkal, a többi párt pedig további listás mandátumot kap az arányosság elérése érdekében.

Skóciában és Walesben a regionális listákon szereplő helyek elosztására használt számítások természete miatt a túlnyúló ülések nem lehetségesek. A listák kiosztása ezekre a parlamentekre úgy működik, mint egy vegyes tagú többségi rendszer, de a d'Hondt-módszer osztóinak felhasználása során a felosztás átlagának meghatározásához az egyes pártok első osztója figyelembe veszi a választókerületi mandátumok számát. a buli; azaz a 7 választókerületi mandátumot szerzett párt 1 helyett 8-as osztóval indulna (7 mandátum + 1 a módszer felosztási képlete szerint). A kapott táblázat ezután 7 mandátumot adna Skóciának és 4 mandátumot Walesnek a tabellán legmagasabb átlaggal rendelkező pártoknak, bár mindkét decentralizált parlament nem használ táblázatot, hanem szekvenciális módszert alkalmaz. Az MMP-re jellemző kompenzációs hatás abban rejlik, hogy egy választókerületi mandátumot szerzett párt alacsonyabb átlagokat tenne a tabellán, mint az MMM-mel történő választás esetén. Mivel nem rendelkeztek túlnyúló mandátummal, előfordultak olyan esetek, amikor egy párt az arányos jogosultságánál kevesebb mandátumot szerzett. Ez történt például a délkelet-walesi választási régióban 2007-ben (a walesi konzervatívok alulreprezentált) és 2016-ban (a walesi munkáspárt felülreprezentált, Plaid Cymru alulreprezentált) a választásokon. A munkásság ezen az alapon felülreprezentált minden választáson a dél-walesi nyugati régióban, és minden választáson a dél-walesi középső régióban, kivéve a 2003-as választást. Ez a helyzet abból adódik, hogy ezekben a régiókban továbbra is a Munkáspárt birtokolta a választókerületi mandátumok túlnyomó többségét, és a mandátumok teljes számának csak körülbelül egyharmada áll rendelkezésre további regionális mandátumokként.

Küszöb

[szerkesztés]
Bővebben: Választási küszöb

Mint számos listás arányos rendszerben, ahhoz, hogy legtöbb MMP-modellben egy párt listás mandátumot is szerezhessen, legalább a teljes pártszavazat bizonyos százalékát meg kell szereznie, különben nem választanak jelöltet a pártlistáról. Azok a jelöltek, akik megnyertek egy választókerületet, továbbra is megtarthatják mandátumukat. Új-Zélandon a küszöb 5%, Bolíviában 3%, Németországban 5% a szövetségi parlamenti és a legtöbb tartományi parlament választási küszöbén. Egy párt akkor is jogosult lehet listás mandátumra, ha legalább három választókerületi mandátumot szerez Németországban, vagy legalább egyet Új-Zélandon. Az, hogy egy tagnak „biztonságos” választókerületi székhelye van, óriási előnyt jelent egy kisebb új-zélandi párt számára.

A skót parlamenti és a walesi közgyűlési választásokon nincs küszöb megszabva, mivel az egyes választási régiók körzeti nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a mandátumelosztás számításaiban eleve küszöböt szabjon ki.

Használat

[szerkesztés]
A 2005-ös német szövetségi választások szavazólapja a würzburgi 252-es választókerületben. A választókerületi szavazás a bal oldalon, a pártlistás szavazás a jobb oldalon.
Ország Testület Használat ideje Választási rendszer Szavazatok száma Megjegyzések
Albánia Albánia Parlament (Kuvendi) 2001-2005 Kiegészítő tagrendszer (AMS) – MMP kiegyensúlyozó mandátumok nélkül Két szavazat
Bolívia Bolívia Képviselőház 1994- Kiegészítő tagrendszer (AMS) – MMP kiegyensúlyozó mandátumok nélkül Egy (vegyes) szavazat
Dél-Afrika Dél-Afrika Helyi választások [forrás?] Kiegészítő tagrendszer (AMS) – MMP kiegyensúlyozó mandátumok nélkül [forrás?]
Egyesült Királyság Egyesült Királyság Skócia Skócia – Skót Parlament [forrás?] Kiegészítő tagrendszer (AMS) – MMP kiegyensúlyozó mandátumok nélkül [forrás?]
Wales Wales – Senedd [forrás?] Kiegészítő tagrendszer (AMS) – MMP kiegyensúlyozó mandátumok nélkül [forrás?]
Helyi választások

London London (Közgyűlés)

[forrás?] Kiegészítő tagrendszer (AMS) – MMP kiegyensúlyozó mandátumok nélkül [forrás?]
Etiópia Etiópia Tigré (szövetségi állam) Állami Tanács 2020 Kiegészítő tagrendszer (AMS) – MMP kiegyensúlyozó mandátumok nélkül [forrás?]
Dél-Korea Koreai Köztársaság (Dél-Korea) Nemzetgyűlés 2019- Hibrid rendszer részben kiegészítő tagrendszer (AMS), részben árokrendszer Két szavazat
Lesotho Lesotho Nemzetgyűlés 2002- Kiegészítő tagrendszer (AMS) – MMP kiegyensúlyozó mandátumok nélkül Egy (vegyes) szavazat
Németország Németország Bundestag (a szövetségi parlament alsóháza) 1949- Vegyes arányos képviseleti rendszer (MMP) – kiegyensúlyozó mandátumokkal Két szavazat
Állami (tartomány) parlamentek, kivéve
  • Bremen Bréma,
  • Hamburg Hamburg
  • Saarland
 államonként változó államonként változó államonként változó
Románia Románia 2008-2012 Töredékszavazati rendszer (PVT) Egy (vegyes) szavazat
Thaiföld Thaiföld 2019 Kiegészítő tagrendszer (AMS) – MMP kiegyensúlyozó mandátumok nélkül Két szavazat
Új-Zéland Új-Zéland Képviselőház 1994- Vegyes arányos képviseleti rendszer (MMP) – kiegyensúlyozó mandátumokkal Két szavazat
Venezuela Venezuela ?-2009[forrás?] Kiegészítő tagrendszer (AMS) – MMP kiegyensúlyozó mandátumok nélkül Két szavazat

Taktikai szavazás

[szerkesztés]

A küszöbértékkel rendelkező rendszerekben a nagyobb pártot preferáló emberek taktikusan egy kisebb pártra szavazhatnak, amely az előrejelzések szerint a küszöb közelében vagy valamivel alatta áll támogatottságban. A választók egy része ezért attól tarthat, hogy a kisebb párt a küszöb alá kerül, és ez gyengítené azt a nagyobb politikai tábort, amelyhez a kisebb párt tartozik. Például a német közép-jobboldali Szabad Demokrata Párt (FDP) gyakran kapott olyan szavazókat, akik a nagyobb Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártot részesítették előnyben, mert attól tartottak, hogy ha az FDP a szavazatok 5 százalékánál kevesebbet kap, akkor a CDU-nak nem lennének parlamenti szövetségesei és így nem tudna kormányt alakítani. Ez a taktikai szavazás azt is biztosítja, hogy kevesebb szavazat kerüljön kárba, de annak az árán, hogy az FDP-nek több mandátumot biztosítanak, mint amennyit a CDU-szavazók ideális esetben szerettek volna. Ez a taktika minden küszöbértékkel rendelkező arányos rendszerben ugyanaz.

Más esetekben egy párt olyan biztos lehet abban, hogy nagy számú választókerületi mandátumot szerez, hogy az arányos feltöltésben (listás mandátumok) nem számít többletre. Egyes szavazók ezért megpróbálhatnak kettős képviseletet elérni azzal, hogy taktikailag egy másik pártra szavaznak a regionális szavazáson, mivel a regionális szavazáson az általuk preferált pártra leadott szavazat kárba veszne. Ez a taktika sokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem hatékony azoknál az MMP-modelleknél, ahol viszonylag nagy a listás helyek aránya (50% a legtöbb német államban és 42,5% az új-zélandi képviselőházban ) és/vagy azokban, amelyek "kiegyenlítő üléseket" adnak hozzá.

Hasonló választási rendszerek

[szerkesztés]

Nem minden kompenzációs vegyes választási rendszert neveznek vegyes arányos rendszernek. Az alábbi táblázatban a vegyes arányos képviseletre törekvő vagy ehhez hasonló rendszerek láthatóak típusaik szerint, kiemelve a leggyakrabban MMP alá sorolt rendszereket.

Kompenzációs vegyes választási rendszerek
Egyszavazatos vegyes rendszerek Kétszavazatos vegyes rendszerek
Mandátum-kapcsolat alapú MSV (Egyszavazatos vegyes rendszerek): Kétszavazatos mandátum-kompenzáció:
Egyszavazatos MMP (kiegyensúlyozó mandátumokkal) MMP – vegyes arányos rendszer (Németország, Új-Zéland)"egyéniesített vegyes arányos rendszer" (kiegyensúlyozó mandátumokkal)
Egyszavazatos AMS (fix számú mandátum: Bolívia, Lesotho) AMS – vegyes arányos/félarányos rendszer (Egyesült Királyság)"kiegészítő mandátum-rendszer" (fix számú mandátum)
Egyszavazatos AV+ (preferenciális, fix számú mandátum) AV+ – "alternatív szavazat plusz" (preferenciális szavazat + pártszavazat)
Hibridek (Árokrendszer+MMP/AMS):
Árokrendszer+AMS (Dél-Korea)
Szavazat-kapcsolat alapú MSV (Egyszavazatos vegyes rendszerek): Hibridek (Árokrendszer+MSV):
Pozitív töredékszavazatok:

Önkormányzati vegyes választási rendszer (Magyarország)

Romániai MMP/AMS (Románia 2008-2012)

Pozitív töredékszavazatok: Országgyűlési rendszer (Magyarország)
Negatív töredékszavazatok: Scorporo (Olaszország 1993-2005)
Egyéb: Egyéb:
DMP – kéttagú arányos képviseleti rendszer MBTV – vegyes preferenciális szavazat

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ ACE Project Electoral Knowledge Network: Mixed Member Proportional (MMP). (Hozzáférés: 2017. október 21.)
  2. ↑ Shugart, Matthew. Mixed-Member Electoral Systems: Best of Both Worlds?. Oxford University Press (2001). ISBN 9780191528972 
  3. ↑ Bochsler, Daniel. Chapter 5, How Party Systems Develop in Mixed Electoral Systems, Territory and Electoral Rules in Post-Communist Democracies. Palgrave Macmillan (2010. május 13.). ISBN 9780230281424 
  4. ↑ Linhart (2018. március 1.). „Mixed-member proportional electoral systems – the best of both worlds?”. Journal of Elections, Public Opinion and Parties 29 (1), 21–40. o, Kiadó: Informa UK Limited. DOI:10.1080/17457289.2018.1443464. ISSN 1745-7289.  
  5. ↑ Golosov (2013. október 1.). „The Case for Mixed Single Vote Electoral Systems”. The Journal of Social, Political, and Economic Studies 38 (3). ISSN 0278-839X. (Hozzáférés: 2020. november 16.)  [halott link]
  6. ↑ Reform of the voting system. Le Directeur général des élections du Québec, 2007. december 21. [2017. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 6.)
  7. ↑ Electoral Reform and Voting Systems. [2020. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
  8. ↑ Additional-member system: Politics. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2016. március 24.)
  9. ↑ 2017 Split Voting Statistics. electionresults.govt.nz
  10. ↑ Elections in Wales. Cardiff University. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 14.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vegyes_arányos_képviseleti_rendszer&oldid=26511041”