„Veszprém vármegye története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a vármegyeháza |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{MagyarVármegye |
{{MagyarVármegye |
||
| név = Veszprém vármegye |
| név = Veszprém vármegye |
||
| térkép = |
| térkép = Veszprem.png |
||
| címer = Coa Hungary County Veszprém (history).svg |
| címer = Coa Hungary County Veszprém (history).svg |
||
| székhely = [[Veszprém]] |
| székhely = [[Veszprém]] |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
| képaláírás = Az egykori vármegyháza [[Veszprém|Veszprémben]] (ma [[Megyeháza (Veszprém)|Megyeháza]]) |
| képaláírás = Az egykori vármegyháza [[Veszprém|Veszprémben]] (ma [[Megyeháza (Veszprém)|Megyeháza]]) |
||
}} |
}} |
||
'''Veszprém vármegye''' ([[Német nyelv|németül]]: ''Komitat'' ''Wesprim'', [[Latin nyelv|latinul]]: C''omitatus Vesprimiensis'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] [[Dunántúl|dunántúli]] részében. |
'''Veszprém vármegye''' ([[Német nyelv|németül]]: ''Komitat'' ''Wesprim'', [[Latin nyelv|latinul]]: C''omitatus Vesprimiensis'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] [[Dunántúl|dunántúli]] részében. A mai [[Veszprém megye]] területe nagyrészt megegyezik vele. Központja [[Veszprém]] volt. |
||
==Földrajz== |
== Földrajz == |
||
A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a [[Bakony]] hegység, ettől délre és északra pedig a [[Kisalföld]] feküdt. A legfontosabb folyói a [[Marcal]], a [[Sió]]. Továbbá a [[Balaton]] keleti partjával is határos volt. |
A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a [[Bakony]] hegység, ettől délre és északra pedig a [[Kisalföld]] feküdt. A legfontosabb folyói a [[Marcal]], a [[Sió]]. Továbbá a [[Balaton]] keleti partjával is határos volt. |
||
Északról [[Győr vármegye]], északkeletről [[Komárom vármegye]], keletről [[Fejér vármegye]], délről [[Somogy vármegye]], délnyugatról [[Zala vármegye]], nyugatról [[Vas vármegye]], északnyugatról pedig [[Sopron vármegye]] határolta. |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
A vármegyét [[I. István magyar király|Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[vármegye|királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Veszprém]]vár központtal.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> |
A vármegyét [[I. István magyar király|Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[vármegye|királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Veszprém]]vár központtal.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> |
||
Történelme viszonylag csendes. A [[második világháború]] után a vármegye megyévé alakult, területe változott: [[Siófok]]ot és környékét [[Somogy megye|Somogy megyéhez]], az [[Enyingi járás|enyingi járást]] [[Fejér megye|Fejér megyéhez]], a [[zirci járás]] északkeleti településeit [[Komárom vármegye|Komárom megyéhez]] csatolták. Ugyanakkor [[Vas megye|Vas megyétől]] a [[Pápai járás|pápai járáshoz]] csatolták [[Magyargencs|Magyargencset]], [[Kemenesszentpéter|Kemenesszentpétert]] és [[Kemeneshőgyész|Kemeneshőgyészt]], [[Győr vármegye|Győr megyétől]] pedig [[Gyarmat (település)|Gyarmatot]], [[Csikvánd|Csíkvándot]], [[Malomsok|Malomsokot]]. A [[Balaton]] északi partját [[Zala vármegye]] területéből (a [[Balatonfüredi járás|balatonfüredi]], [[Tapolcai járás|tapolcai]], [[Sümegi járás|sümegi]] és [[Keszthelyi járás|keszthelyi járásokat]]) is [[Veszprém megye|Veszprém megyéhez]] csatolták. |
Történelme viszonylag csendes. A [[második világháború]] után a vármegye megyévé alakult, területe változott: [[Siófok]]ot és környékét [[Somogy megye|Somogy megyéhez]], az [[Enyingi járás|enyingi járást]] [[Fejér megye|Fejér megyéhez]], a [[zirci járás]] északkeleti településeit [[Komárom vármegye|Komárom megyéhez]] csatolták. Ugyanakkor [[Vas megye|Vas megyétől]] a [[Pápai járás|pápai járáshoz]] csatolták [[Magyargencs|Magyargencset]], [[Kemenesszentpéter|Kemenesszentpétert]] és [[Kemeneshőgyész|Kemeneshőgyészt]], [[Győr vármegye|Győr megyétől]] pedig [[Gyarmat (település)|Gyarmatot]], [[Csikvánd|Csíkvándot]], [[Malomsok|Malomsokot]]. A [[Balaton]] északi partját [[Zala vármegye]] területéből (a [[Balatonfüredi járás|balatonfüredi]], [[Tapolcai járás|tapolcai]], [[Sümegi járás|sümegi]] és [[Keszthelyi járás|keszthelyi járásokat]]) is [[Veszprém megye|Veszprém megyéhez]] csatolták. |
||
==Lakosság== |
== Lakosság == |
||
A vármegye összlakossága [[1891]]-ben 215.280 fő volt, ebből: |
A vármegye összlakossága [[1891]]-ben 215.280 fő volt, ebből: |
||
* 177 073 (82,2%) [[Magyarok|magyar]] |
* 177 073 (82,2%) [[Magyarok|magyar]] |
||
* 35 962 (16,7%) [[Németek|német]] |
* 35 962 (16,7%) [[Németek|német]] |
||
* 1 971 (1,1%) [[Szlovákok|szlovák]] |
* 1 971 (1,1%) [[Szlovákok|szlovák]] |
||
==Közigazgatás== |
== Közigazgatás == |
||
A vármegye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta öt [[járás]]ra volt felosztva: |
A vármegye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta öt [[járás]]ra volt felosztva: |
||
* [[Devecseri járás]], székhelye [[Devecser]] |
* [[Devecseri járás]], székhelye [[Devecser]] |
||
| 47. sor: | 48. sor: | ||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
==További információk== |
|||
{{Magyar Királyság vármegyéi}} |
{{Magyar Királyság vármegyéi}} |
||
A lap 2021. április 30., 22:27-kori változata
| Veszprém vármegye | |||
 | |||
| Az egykori vármegyháza Veszprémben (ma Megyeháza) | |||
| |||
| Fennállás | 1000-1949 | ||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Főbb települések | Veszprém, Pápa, Zirc, Devecser, Enying, Siófok | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | 82,2% magyarok 16,7% németek 1,1% szlovákok | ||
| Vallás | katolikusok, reformátusok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3953 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Veszprém vármegye térképe | |||
 | |||
| Veszprém vármegye domborzati térképe | |||
Veszprém vármegye (németül: Komitat Wesprim, latinul: Comitatus Vesprimiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A mai Veszprém megye területe nagyrészt megegyezik vele. Központja Veszprém volt.
Földrajz
A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt. A legfontosabb folyói a Marcal, a Sió. Továbbá a Balaton keleti partjával is határos volt.
Északról Győr vármegye, északkeletről Komárom vármegye, keletről Fejér vármegye, délről Somogy vármegye, délnyugatról Zala vármegye, nyugatról Vas vármegye, északnyugatról pedig Sopron vármegye határolta.
Történelem
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Veszprémvár központtal.[1]
Történelme viszonylag csendes. A második világháború után a vármegye megyévé alakult, területe változott: Siófokot és környékét Somogy megyéhez, az enyingi járást Fejér megyéhez, a zirci járás északkeleti településeit Komárom megyéhez csatolták. Ugyanakkor Vas megyétől a pápai járáshoz csatolták Magyargencset, Kemenesszentpétert és Kemeneshőgyészt, Győr megyétől pedig Gyarmatot, Csíkvándot, Malomsokot. A Balaton északi partját Zala vármegye területéből (a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járásokat) is Veszprém megyéhez csatolták.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1891-ben 215.280 fő volt, ebből:
Közigazgatás
A vármegye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta öt járásra volt felosztva:
- Devecseri járás, székhelye Devecser
- Pápai járás, székhelye Pápa
- Enyingi járás, székhelye Enying
- Veszprémi járás, székhelye Veszprém
- Zirci járás, székhelye Zirc
1946-ban ide csatolták Zala vármegyétől a Balatonfüredi járást, így ezután az 1950-es megyerendezésig a vármegyében hat járás volt.
A megyében a járásokon kívül két város volt, Pápa és Veszprém, melyek 1929-ig rendezett tanácsú városok, utána megyei városok voltak
Jegyzetek
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
