„Részes eset” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: la:Dativus (grammatica Latina) |
|||
(23 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
Egyes [[Agglutináló nyelv|agglutináló]] és [[flektáló nyelv]]ek [[nyelvtan]]ában a '''részes''' vagy '''részeshatározói eset''' ([[Latin nyelv|latinul]] ''dativus'') a [[nyelvtani eset]]ek egyike. Az a [[névszó]], amely ennek az esetnek a [[Morféma|morfémáját]] hordozza, jellegzetesen olyan [[Élőség|élőt]] vagy élettelent nevez meg, amely javára vagy kárára történik vagy létezik valami. Mondattani szempontból ilyen szó főleg részes[[határozó]]i funkciót tölt be, azonban a részes eset különféle egyéb [[mondattan]]i viszonyokat is kifejez, amelyek az adott [[nyelv]]től is függnek.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 410. o.</ref><ref name="bussmann">Bussmann 1998, 273. o.</ref><ref>Crystal 2008, 129. o.</ref><ref>Bărbuță 2000, 68. o.</ref> |
|||
A '''részes''' vagy '''részeshatározói eset''', [[Latin nyelv|latinul]] '''dativus''' (a ''dō, dăre'' ’adni’ [[Ige (szófaj)|igéből]]) a ragozó nyelvekben a [[nyelvtani eset]]ek egyike, amely a mondatban általában a ''részeshatározó'' szerepét tölti be. Tágabb értelemben valamely személy vagy dolog felé irányuló vagy azzal kapcsolatos cselekvést vagy történést jelöl; precízebben a helyviszonyok közül a lazábban behatárolható ''irányt'' (szemben a pontosabb célt jelölő [[tárgyeset]]tel). |
|||
Olyan flektáló nyelvek is vannak, amelyekben nincs [[névszóragozás]], vagy csak nyomai vannak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó esetekről, tehát részes esetről sem. Ilyenek például az [[újlatin nyelvek]], a [[Román nyelv|román]] kivételével, vagy az [[angol nyelv]]. Ezekben a nyelvekben rendszerint [[elöljárószó]]k fejezik ki azokat a mondattani viszonyokat, amelyeket másokban a részes eset. |
|||
==Használata== |
|||
A [[Magyar nyelv|magyarban]] a ''-nak/-nek'' esetrag, vagy a részes névmás ''(nekem, neki'' stb.) fejezi ki: ''Adtam egy könyvet Péter<u>nek</u>. Adtam <u>neki</u> egy könyvet.'' |
|||
== A részes eset alakja néhány nyelvben == |
|||
Az [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelvek]] többségében a dativus fejezi ki a ''neki, tőle'', olykor a ''vele'' [kapcsolatban] jelentéseit, és sokszor az ún. „indirekt tárgyesetet” (vagyis amelyet magyarra tárgyesetű szóval fordítunk, de az érintett személy vagy dolog nem képezi a cselekvés vagy történés tárgyát, hanem csak kapcsolatban áll vele). |
|||
A névszóragozásos nyelvekben, akár agglutinálók, akár flektálók, az eseteket általában [[rag]]ok fejezik ki, egyes különbségekkel az agglutináló és a flektáló nyelvek között a ragok jellegét illetően. |
|||
A részes eset időnként váltakozhat a tárgyesettel, például ''angol<u>t</u> tanít a gyerek<u>nek</u>'' és ''angolra tanítja a gyerek<u>et</u>''. |
|||
Például egy olyan agglutináló nyelvben, mint a [[Magyar nyelv|magyar]], a részes esetet egyetlen rag fejezi ki, amely csak az övé, és ugyanaz mindegyik névszó esetében. A részes eset ragja ''-nak/-nek'', változatai a [[magánhangzó-harmónia]] szabályainak megfelelően alkalmazottak. |
|||
==Példák más nyelvekből== |
|||
Néhány példa a dativus és az azt kifejező szerkezetek használatára más nyelvekből: |
|||
*[[latin nyelv|latin]]: ''Gratias <u>tibi</u> ago.'' „Köszönöm neked.” |
|||
*[[német nyelv|német]]: ''Ich gebe <u>dem Mädchen</u> einen Apfel.'' „Adok a lánynak egy almát.” |
|||
A rag járulhat közvetlenül a [[szótő]]höz: ''Ki'''nek''' telefonálsz?''<ref name="rounds">Rounds 2001, 112–113. o.</ref> |
|||
A [[Spanyol nyelv|spanyolban]] és az [[olasz nyelv|olaszban]] többnyire [[elöljáró]]szók töltik be a dativus szerepét, csak a személyes névmások őrizték meg a dativusi esetet: |
|||
*''Pregúnta<u>le a</u> tu amigo.'' „Kérdezd meg a barátodtól.” – A spanyolban különösképpen gyakori a dativus ''indirekt tárgy''ként való használata, így számos tárgyas igénél külön meg kell tanulni, hogy dativus vagy [[Tárgyeset|accusativus]]-e a vonzatuk. |
|||
Máskor egyéb [[toldalék]] ([[képző]], jel) után következik utolsó toldalékként, például: |
|||
Az [[Angol nyelv|angolban]] is kiveszett a névszóragozás, így a dativust egy hasonló értelmű elöljáróval helyettesíti: |
|||
* a többes [[Szám (nyelvészet)|szám]] jele után: ''gyermek'' + ''-ek'' → ''gyermekek'' + ''-nek'' → ''gyermekeknek'';<ref>Bokor 2007, 288. o.</ref> |
|||
*''Show this picture <u>to him</u>.'' „Mutasd meg neki ezt a képet!” |
|||
* a [[birtokos személyjel]] után: ''Jó barátomnak tartalak'' (''barát'' + ''-om'' + ''-nak'').<ref name="rounds"/> |
|||
Speciális mondattani helyzetekben (indirekt tárgy) a dativusi szerepű mondatrész a tárggyal egyező alakú lehet, azaz elöljáró nélkül állhat: |
|||
*''Show <u>him</u> a picture.'' „Mutass neki egy képet!” |
|||
A [[közép-délszláv diarendszer]] nyelveinek ([[Bosnyák nyelv|bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]], [[Szerb nyelv|szerb]]), amelyek flektálóak, viszonylag fejlett névszóragozásuk van. A részes esetet több rag fejezi ki, a névszó [[Nem (nyelvészet)|nemétől]] és számától függően, és ezek a ragok nem csak a részes esetéi. Példaként íme azon ragozási osztályokban használt ragok, amelyekhez a legtöbb [[főnév]] és [[melléknév]] tartozik:<ref>Jolić 1972, 407., 409. és 414. o. o.</ref> |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
* ''-u'' a hímnemű és a semlegesnemű főnevek, valamint ilyen nemben a melléknevek rövid (határozatlan) alakjának a ragja egyes számban: ''jelen'''u''''' ’(a) szarvasnak’,<ref>Ezek a nyelvek nem rendelkeznek [[névelő]]kkel, ezért az egyéb determináns nélkül használt főnevek determinálatlansága, határozott determináltsága vagy határozatlan determináltsága csak a [[Kontextus (nyelvészet)|kontextusból]] derül ki.</ref> ''kol'''u''''' ’(a) keréknek’, ''zelen'''u''''' ’zöld’;<ref>Ezekben a nyelvekben a [[melléknév]]i [[jelző]] nemben, számban és esetben [[Egyeztetés (nyelvészet)|egyezik]] az alaptagjával.</ref> |
|||
*[http://www.bbi.hu/index.php?id=83&cid=261 H. Varga Márta: ''A számára, részére részeshatározói névutók kialakulásáról''] (Balassi Bálint Intézet) |
|||
* ''-ima'' a hímnemű és a semlegesnemű főnevek ragja többes számban (közös az [[eszközhatározói eset]]tel és a ''[[locativus]]''-szal): ''jelen'''ima''''' ’(a) szarvasoknak’, ''kol'''ima''''' ’(a) kerekeknek’; |
|||
* ''-i'' a nőnemű főnevek ragja egyes számban: ''žen'''i''''' ’(a) nőnek’; |
|||
* ''-ama'' nőnemű főnevek ragja többes számban (közös az eszközhatározói esettel és a ''locativus''-szal): ''žen'''ama''''' ’(a) nőknek’; |
|||
* ''-ōm(e)''<ref>A ¯ jel hosszú [[magánhangzó]]t jelöl, de csak [[nyelvészet]]i munkákban.</ref> a hosszú (főnevesített és határozott) alakú melléknevek ragja hím- és semlegesnem egyes számban (közös a ''locativus''-szal): ''zelen'''ōm(e)''''' ’a zöldnek’; |
|||
* ''-ōj'' a rövid és a hosszú alakú melléknevek ragja nőnem egyes számban (közös a ''locativus''-szal): ''zelen'''ōj''''' ’(a) zöld(nek)’; |
|||
* ''-īm(a)'' a rövid és a hosszú alakú melléknevek ragja mindhárom nemben és többes számban (közös az eszközhatározói esettel és a ''locativus''-szal): ''zelen'''īm(a)''''' ’(a) zöldek(nek)’. |
|||
A román nyelvben is van névszóragozás, de kevésbé fejlett, mint a közép-délszláv nyelvekben. A főnevek közül csak a nőneműeknek van ragja, egyeseknek '''''-e''''', másoknak '''''-i''''' [j], megint másoknak '''''-ele''''', egyes és többes számban. Ez is közös a [[birtokos eset]]tel, többesben pedig az [[alanyeset]]tel is: ''unei cas'''e''''' ’(egy) háznak’, ''unor cas'''e''''' ’házaknak’, ''unei flor'''i''''' ’(egy) virágnak’, ''unor flor'''i''''' ’virágoknak’, ''unei caf'''ele''''' ’(egy) kávénak’, ''unor caf'''ele''''' ’kávéknak’. Ugyanakkor az '''''-e''''' rag megvan semlegesnem többes számban is, az '''''-i''''' pedig hím- és semlegesnem többes számban is. A határozatlan névelőnek, a határozott végartikulusnak és egyéb [[Determináns (nyelvészet)|determinánsoknak]], valamint a [[névmás]]oknak vannak részes esetű alakjaik, bár ezek is a birtokos esettel közösek. Valójában a determinánsok fejezik ki a főnevek ezen eseteit is: '''''unui''' pom'' ’(egy) fának’, '''''unor''' pomi'' ’fáknak’ (hn.); '''''unui''' scaun'' ’(egy) széknek, '''''unor''' scaune'' ’székeknek’ (sn.); '''''unei''' case'' ’(egy) háznak’, '''''unor''' case'' ’házaknak’ (nn.), ''pom'''ului''''' ’a fának’, ''pom'''ilor''''' ’a fáknak’, ''scaun'''ului''''' ’a széknek’, ''scaun'''elor''''' ’a székeknek’, ''cas'''ei''''' ’a háznak’, ''cas'''elor''''' ’a házaknak’.<ref>Cojocaru 2003, 33–34. o.</ref> |
|||
{{Nyelvtani esetek}} |
|||
A névmások részes esetű alakjai többé-kevésbé hasonlítanak a többi névszó alakjaihoz. Különösebb a helyzete a személyes névmásoknak. A magyarban például (kivéve a ''maga'' és az ''ön'' névmásokat) [[Szuppletivizmus|szuppletív]] alakjaik vannak részes esetben, az esetrag ''-nek'' változata és a birtokos személyjelek kombinációi: ''nekem'', ''neked'' stb.<ref>Bokor 2007, 290. o.</ref> |
|||
[[Kategória:Nyelvtani esetek]] |
|||
Egyéb nyelvekben is vannak szuppletív alakjaik a személyes névmásoknak, olyan nyelvekben is, amelyekben egyébként nincs névszóragozás. Példák az ''én''-nek megfelelő névmások részes esetére: |
|||
[[en:Dative case]] |
|||
[[an:Dativo]] |
|||
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |
|||
[[bg:Дателен падеж]] |
|||
|+ |
|||
[[br:Troad dativel]] |
|||
! rowspan=2 | Nyelv || rowspan=2 | ''én'' || colspan=2 | ''nekem'' |
|||
[[bs:Dativ]] |
|||
|- |
|||
[[ca:Cas datiu]] |
|||
! hangsúlyos || hangsúlytalan |
|||
[[cs:Dativ]] |
|||
|- |
|||
[[da:Dativ]] |
|||
| közép-délszláv || ''ja'' || <center>''meni'' || <center>''mi''<ref>Čirgić 2010, 82. o.</ref> |
|||
[[de:Dativ]] |
|||
|- |
|||
[[dsb:Datiw]] |
|||
| román || ''eu'' || <center>''mie'' || <center>''îmi / -mi / mi-''<ref>Bărbuță 2000, 106. o.</ref> |
|||
[[el:Δοτική]] |
|||
|- |
|||
[[eo:Dativo]] |
|||
| [[Francia nyelv|francia]] || ''je'' || <center>– || <center>''me / m’''<ref>Delatour 2004, 73. és 78. o.</ref> |
|||
[[es:Caso dativo]] |
|||
|- |
|||
[[et:Daativ]] |
|||
| angol || ''I'' || colspan=2 | <center>''me''<ref>Eastwood 1994, 234. o.</ref> |
|||
[[eu:Datibo]] |
|||
|} |
|||
[[fi:Datiivi]] |
|||
[[fr:Datif]] |
|||
== A részes eset használata == |
|||
[[gd:An tuiseal tabhartach]] |
|||
[[gl:Dativo]] |
|||
=== Viszonyszó nélkül === |
|||
[[hr:Dativ]] |
|||
[[hsb:Datiw]] |
|||
A részes eset elsősorban a részeshatározó esete. Az ilyen határozó jellegzetesen, [[viszonyszó]] nélkül vagy viszonyszóval (nyelvtől függően [[névutó]]val vagy elöljáróval) azon [[Ige (nyelvészet)|igéké]], amelyek jelentése az általános értelemben vett „adás” fogalmához kötött. Példák: |
|||
[[io:Dativo]] |
|||
* {{hu}} '''''Csillának''' adtam egy könyvet'';<ref name="rounds"/> |
|||
[[is:Þágufall]] |
|||
* {{sr}} ''Pružite šansu '''mladima''''' ’Adjatok esélyt a fiataloknak’;<ref>Klajn 2005, 230. o.</ref> |
|||
[[it:Dativo]] |
|||
* {{ro}} '''''I'''-am dat '''colegei tale''' cărțile de spaniolă'' ’A kolléganődnek adtam a spanyol tankönyveket’.<ref>Cojocaru 2003, 37. o. A románban a főnévvel kifejezett részeshatározóra gyakran, olykor kötelezően, a neki megfelelő ugyancsak részes esetű hangsúlytalan személyes névmás utal előre.</ref> |
|||
[[ja:与格]] |
|||
[[jv:Kasus datif]] |
|||
A „valakihez szólás” fogalmához kötött jelentésű ige is alaptagja lehet részes esetű részeshatározónak: |
|||
[[la:Dativus (grammatica Latina)]] |
|||
* {{hu}}: '''''Kinek''' telefonálsz?''.<ref name="rounds"/> |
|||
[[li:Datief]] |
|||
* {{hr}}: ''On je udvarao '''lijepoj Olgi''''' ’Ő a szép Olgának udvarolt’;<ref>Barić 1997, 438. o.</ref> |
|||
[[mk:Датив]] |
|||
* {{ro}}: '''''Le'''-am spus '''studenților''' că examenul va fi greu'' ’Megmondtam a diákoknak, hogy a vizsga nehéz lesz’.<ref name="cojocaru">Cojocaru 2003, 37–38. o.</ref> |
|||
[[nl:Datief]] |
|||
[[nn:Dativ]] |
|||
Melléknévnek is lehet részes esetű határozója, főleg ha névszói [[állítmány]] névszói része: |
|||
[[no:Dativ]] |
|||
* {{hu}}: '''''Zsófiának''' fontos minden nap zongoráznia'';<ref name="rounds"/> |
|||
[[pl:Celownik (przypadek)]] |
|||
* {{bs}}: ''Bio je čovjek odan '''Bogu''''' ’Istenhez hűséges ember volt’;<ref>Jahić 2000, 381. o.</ref> |
|||
[[pt:Caso dativo]] |
|||
* {{ro}}: ''Obiectul acesta '''îi''' este folositor '''medicului'''?'' ’Hasznos-e ez a tárgy az orvosnak?’<ref name="cojocaru"/> |
|||
[[ro:Cazul dativ]] |
|||
[[ru:Дательный падеж]] |
|||
A részes eset birtokviszonyt is kifejez. A magyarban ez általános és kötelező a ''neki van valamije/valakije'' típusú szerkezetben és olykor fakultatív a ''valaki(nek a)/valami(nek a) valamije/valakije'' szerkezetben: '''''Kovácsnak''' új autója van'',<ref>Szende – Kassai 2007, 139. o.</ref> ''a '''rendező(nek''' a) filmjei''.<ref>Szende – Kassai 2007, 137. o.</ref> |
|||
[[sh:Dativ]] |
|||
[[sk:Datív]] |
|||
Egyéb nyelvekben is van birtokos jelentésű részes eset, de korlátozottabb használatú. A latinban van az egyik magyar szerkezettel analóg szerkezet: '''''Mini''' liber est'' ’Nekem van könyvem’. Ilyen részes eset nyomai megmaradtak a románban egyes igei kifejezésekben: '''''mi'''-e foame'' ’éhes vagyok’ (szó szerint ’*nekem van éhség’), '''''mi'''-e somn'' ’álmos vagyok’ (szó szerint ’*nekem van álmosság’).<ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/dativ '''dativ'''] szócikk.</ref> |
|||
[[sr:Датив]] |
|||
[[sv:Dativ]] |
|||
Egyes nyelvekben olyan szerkezet is van, amelyben a részes esetű személyes névmás fejezi ki a birtokost, a birtokos determinánsos szerkezet [[Szinonima|szinonimájaként]]: |
|||
[[tr:İsmin hâlleri#-e hâli (yönelme hâli)]] |
|||
* {{cnr}} ''Đe su '''mi''' naočare?'' = ''Đe su moje naočare?'' ’Hol van a szemüvegem?’;<ref name="cirgic_199">Čirgić 2010, 199–201. o.</ref> |
|||
[[uk:Давальний відмінок]] |
|||
* {{ro}} ''Unde '''ți'''-e soțul?'' = ''Unde e soțul tău?'' ’Hol van a férjed?’<ref>Moldovan 2001, 285. o.</ref> |
|||
[[vec:Dativo]] |
|||
[[yi:דאטיוו]] |
|||
A latinul ''dativus ethicus''-nak nevezett részes esetű személyes névmás olyan személyre utal, aki érzelmileg érdekelt abban, amit kifejez az ige. Nincs mondattani, csak [[pragmatika]]i funkciója: |
|||
[[zh:与格]] |
|||
* {{hu}}: ''Csukja be '''nekem''' ezt az ajtót!'';<ref name="szende_116">Szende – Kassai 2007, 116. o.</ref> |
|||
[[zh-classical:與格]] |
|||
* {{cnr}}: ''Da si ti '''meni''' živ i zdrav!'' (szó szerint ’*Légy nekem élő és egészséges!’);<ref name="cirgic_199"/> |
|||
* {{ro}}: ''Pe unde '''mi'''-ai umblat până acum?'' (szó szerint ’*Merre jártál nekem mostanáig?’).<ref name="dobridor"/> |
|||
Vannak egyéb részes esetű határozók is, a magyarban az alábbiak között:<ref>P. Lakatos 2006, 161. o.</ref> |
|||
* helyhatározó: ''Nekirepült a toronynak''; |
|||
* okhatározó: ''Örül a sikernek''; |
|||
* célhatározó: ''Alkalmas tanárnak''; |
|||
* állapothatározó: ''Kitaníttatja gépészmérnöknek''; |
|||
* tekintethatározó: ''Szépnek szép''; |
|||
* eredményhatározó: ''Kinevezték igazgatónak''; |
|||
* aszemantikus, más néven vonzat- vagy állandó határozó: ''Hálás a szüleinek''. |
|||
A közép-délszláv diarendszerben is vannak még a részes esetnek használatai:<ref name="cirgic_199"/> |
|||
* mozgás célpontjának a részes esete: ''krenuti '''svojoj kući''''' ’hazaindulni’; |
|||
* haszont élvező vagy kárt elszenvedő részes esete: ''služba '''domovini''''' ’szolgálat a hazának’, ''oteti '''slabima''''' ’elvenni a gyengéktől’; |
|||
* valamit megtenni tudó vagy köteles személy részes esete: ''Što '''nam''' je činiti?'' ’Mit kell tennünk?’; |
|||
* ún. emfatikus részes eset, főleg [[eskü]]kben: ''Duše '''mi'''!'' ’Lelkemre mondom!’ |
|||
=== Viszonyszóval === |
|||
A magyarban kevés névutóval használt részes esetű határozó van: |
|||
:'''''Bartóknak köszönhetően''' mindenki hallott a magyar zenéről'';<ref>Szende – Kassai 2007, 161. o.</ref> |
|||
:''A dolgok '''elképzeléseinknek megfelelően''' alakultak''.<ref>Szende – Kassai 2007, 163. o.</ref> |
|||
A közép-délszláv nyelvekben néhány elöljáró használatos a részes esettel:<ref name="cirgic_199"/> |
|||
:''Svi su se okrenuli '''ka gradu''''' ’Mind a város felé fordultak’; |
|||
:''Zaputio sam se '''prema izlazu''' iz dvorane'' ’Elindultam a terem kijárata felé’; |
|||
:''Postupili su '''nasuprot njegovoj želji''''' ’Kívánsága ellenére jártak el’; |
|||
:'''''Uprkos velikoj vrućini''' bili smo na igralištu'' ’A nagy meleg ellenére a sportpályán voltunk’; |
|||
:''To bijaše '''protivno njegovoj volji''''' ’Ez akarata ellenére történt’. |
|||
A románban három szinonima elöljáró vonzza a részes esetet:<ref>Cojocaru 2003, 38. o.</ref> |
|||
:''Am obținut aceste rezultate '''datorită ajutorului''' tău'' ’Ezeket az eredményeket neked köszönhetően értük el’; |
|||
:''Am ajuns acasă mai devreme '''grație bunăvoinței''' dumneavoastră'' ’Az ön jóakaratának köszönhetően értünk korábban haza’; |
|||
:'''''Mulțumită eforturilor voastre''' am ocupat locul întâi'' ’Erőfeszítéseiteknek köszönhetően az első helyezést nyertük el’. |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'' ''Hrvatska gramatika'' (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} |
|||
* {{ro}} Bărbuță, Ion ''et al.'' [https://www.academia.edu/20778968/12_Gramatica_uzuala_a_limbii_romane ''Gramatica uzuală a limbii române''] (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. {{ISBN|9975-74-295-5}} (Hozzáférés: 2019. május 31) |
|||
* Bokor József. Szóalaktan. In [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]] (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 254–292. o. (Hozzáférés: 2019. május 31) |
|||
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] {{Wayback|url=http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf |date=20220123230149 }} (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2019. május 31) |
|||
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés: 2019. május 31) |
|||
* {{en}} Cojocaru, Dana. [http://seelrc.org:8080/grammar/mainframe.jsp?nLanguageID=5 ''Romanian Grammar''] (Román grammatika). SEELRC. 2003 (Hozzáférés: 2019. május 31) |
|||
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés: |
|||
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2019. május 31) |
|||
* {{fr}} Delatour, Yvonne ''et al.'' [https://vk.com/doc162499119_346275411?hash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 ''Nouvelle grammaire du français''] (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. {{ISBN|2-01-155271-0}} (Hozzáférés: 2019. május 31) |
|||
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''[https://ia600503.us.archive.org/8/items/DictionnaireDeLinguistiqueDubois/Dictionnaire-de-Linguistique-Dubois.pdf Dictionnaire de linguistique]'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 16.) |
|||
* {{en}} Eastwood, John. [https://web.archive.org/web/20180726010147/https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés: 2023. június 16.) |
|||
* {{bs}} Jahić, Dževad – Halilović, Senahid – Palić, Ismail. [https://web.archive.org/web/20200110122148/http://bih.fi/pub/pdf/gramatika-bosanskoga-jezika.pdf ''Gramatika bosanskoga jezika''] (A bosnyák nyelv grammatikája). Zenica: Dom štampe. 2000 (Hozzáférés: 2023. június 16.) |
|||
* {{fr}} Jolić, Borjanka – Ludwig, Roger. ''Le serbo-croate sans peine'' (Tanuljunk könnyen szerbhorvátul!), Chennevières, Assimil, 1972 |
|||
* {{sr}} Klajn, Ivan. [https://web.archive.org/web/20160423015859/http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés: 2023. június 16.) |
|||
* {{ro}} Moldovan, Victoria – Pop, Liana – Uricaru, Lucia. [http://www.ilr.ro/wp-content/uploads/nivel_prag.pdf ''Nivel prag pentru învățarea limbii române ca limbă străină''] (Küszöbszint a román mint idegen nyelv tanulására). Strasbourg: Európa Tanács (Művelődési Együttműködés Tanácsa). 2001 (Hozzáférés: 2019. május 31) |
|||
* P. Lakatos Ilona (szerk.) [http://mek.niif.hu/04800/04891/04891.pdf ''Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)'']. Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. {{ISBN|963-9704-28-8}} (Hozzáférés: 2019. május 31) |
|||
* {{en}} Rounds, Carol. [https://web.archive.org/web/20180328210104/http://www.readersstuffz.com/downloads/ebooks/Language%20Books/Hungarian%20-%20Essential%20Grammar.pdf ''Hungarian: an Essential Grammar''] (Magyar alapvető grammatika). London / New York: Routledge. 2001. {{ISBN|0-203-46519-9}} (Hozzáférés: 2019. május 31) |
|||
* {{fr}} Szende, Thomas – Kassai, Georges. [https://fr.scribd.com/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf ''Grammaire fondamentale du hongrois''] (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. {{ISBN|978-2-91-525555-3}} (Hozzáférés: 2019. május 31) |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
* [[Határozó]] |
|||
* [[Nyelvtani eset]] |
|||
{{Nyelvtani esetek}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Reszeseset}} |
|||
[[Kategória:Nyelvtani esetek]] |
A lap jelenlegi, 2023. november 29., 06:39-kori változata
Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike. Az a névszó, amely ennek az esetnek a morfémáját hordozza, jellegzetesen olyan élőt vagy élettelent nevez meg, amely javára vagy kárára történik vagy létezik valami. Mondattani szempontból ilyen szó főleg részeshatározói funkciót tölt be, azonban a részes eset különféle egyéb mondattani viszonyokat is kifejez, amelyek az adott nyelvtől is függnek.[1][2][3][4]
Olyan flektáló nyelvek is vannak, amelyekben nincs névszóragozás, vagy csak nyomai vannak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó esetekről, tehát részes esetről sem. Ilyenek például az újlatin nyelvek, a román kivételével, vagy az angol nyelv. Ezekben a nyelvekben rendszerint elöljárószók fejezik ki azokat a mondattani viszonyokat, amelyeket másokban a részes eset.
A részes eset alakja néhány nyelvben[szerkesztés]
A névszóragozásos nyelvekben, akár agglutinálók, akár flektálók, az eseteket általában ragok fejezik ki, egyes különbségekkel az agglutináló és a flektáló nyelvek között a ragok jellegét illetően.
Például egy olyan agglutináló nyelvben, mint a magyar, a részes esetet egyetlen rag fejezi ki, amely csak az övé, és ugyanaz mindegyik névszó esetében. A részes eset ragja -nak/-nek, változatai a magánhangzó-harmónia szabályainak megfelelően alkalmazottak.
A rag járulhat közvetlenül a szótőhöz: Kinek telefonálsz?[5]
Máskor egyéb toldalék (képző, jel) után következik utolsó toldalékként, például:
- a többes szám jele után: gyermek + -ek → gyermekek + -nek → gyermekeknek;[6]
- a birtokos személyjel után: Jó barátomnak tartalak (barát + -om + -nak).[5]
A közép-délszláv diarendszer nyelveinek (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb), amelyek flektálóak, viszonylag fejlett névszóragozásuk van. A részes esetet több rag fejezi ki, a névszó nemétől és számától függően, és ezek a ragok nem csak a részes esetéi. Példaként íme azon ragozási osztályokban használt ragok, amelyekhez a legtöbb főnév és melléknév tartozik:[7]
- -u a hímnemű és a semlegesnemű főnevek, valamint ilyen nemben a melléknevek rövid (határozatlan) alakjának a ragja egyes számban: jelenu ’(a) szarvasnak’,[8] kolu ’(a) keréknek’, zelenu ’zöld’;[9]
- -ima a hímnemű és a semlegesnemű főnevek ragja többes számban (közös az eszközhatározói esettel és a locativus-szal): jelenima ’(a) szarvasoknak’, kolima ’(a) kerekeknek’;
- -i a nőnemű főnevek ragja egyes számban: ženi ’(a) nőnek’;
- -ama nőnemű főnevek ragja többes számban (közös az eszközhatározói esettel és a locativus-szal): ženama ’(a) nőknek’;
- -ōm(e)[10] a hosszú (főnevesített és határozott) alakú melléknevek ragja hím- és semlegesnem egyes számban (közös a locativus-szal): zelenōm(e) ’a zöldnek’;
- -ōj a rövid és a hosszú alakú melléknevek ragja nőnem egyes számban (közös a locativus-szal): zelenōj ’(a) zöld(nek)’;
- -īm(a) a rövid és a hosszú alakú melléknevek ragja mindhárom nemben és többes számban (közös az eszközhatározói esettel és a locativus-szal): zelenīm(a) ’(a) zöldek(nek)’.
A román nyelvben is van névszóragozás, de kevésbé fejlett, mint a közép-délszláv nyelvekben. A főnevek közül csak a nőneműeknek van ragja, egyeseknek -e, másoknak -i [j], megint másoknak -ele, egyes és többes számban. Ez is közös a birtokos esettel, többesben pedig az alanyesettel is: unei case ’(egy) háznak’, unor case ’házaknak’, unei flori ’(egy) virágnak’, unor flori ’virágoknak’, unei cafele ’(egy) kávénak’, unor cafele ’kávéknak’. Ugyanakkor az -e rag megvan semlegesnem többes számban is, az -i pedig hím- és semlegesnem többes számban is. A határozatlan névelőnek, a határozott végartikulusnak és egyéb determinánsoknak, valamint a névmásoknak vannak részes esetű alakjaik, bár ezek is a birtokos esettel közösek. Valójában a determinánsok fejezik ki a főnevek ezen eseteit is: unui pom ’(egy) fának’, unor pomi ’fáknak’ (hn.); unui scaun ’(egy) széknek, unor scaune ’székeknek’ (sn.); unei case ’(egy) háznak’, unor case ’házaknak’ (nn.), pomului ’a fának’, pomilor ’a fáknak’, scaunului ’a széknek’, scaunelor ’a székeknek’, casei ’a háznak’, caselor ’a házaknak’.[11]
A névmások részes esetű alakjai többé-kevésbé hasonlítanak a többi névszó alakjaihoz. Különösebb a helyzete a személyes névmásoknak. A magyarban például (kivéve a maga és az ön névmásokat) szuppletív alakjaik vannak részes esetben, az esetrag -nek változata és a birtokos személyjelek kombinációi: nekem, neked stb.[12]
Egyéb nyelvekben is vannak szuppletív alakjaik a személyes névmásoknak, olyan nyelvekben is, amelyekben egyébként nincs névszóragozás. Példák az én-nek megfelelő névmások részes esetére:
Nyelv | én | nekem | |
---|---|---|---|
hangsúlyos | hangsúlytalan | ||
közép-délszláv | ja | ||
román | eu | ||
francia | je | ||
angol | I |
A részes eset használata[szerkesztés]
Viszonyszó nélkül[szerkesztés]
A részes eset elsősorban a részeshatározó esete. Az ilyen határozó jellegzetesen, viszonyszó nélkül vagy viszonyszóval (nyelvtől függően névutóval vagy elöljáróval) azon igéké, amelyek jelentése az általános értelemben vett „adás” fogalmához kötött. Példák:
- (magyarul) Csillának adtam egy könyvet;[5]
- (szerbül) Pružite šansu mladima ’Adjatok esélyt a fiataloknak’;[17]
- (románul) I-am dat colegei tale cărțile de spaniolă ’A kolléganődnek adtam a spanyol tankönyveket’.[18]
A „valakihez szólás” fogalmához kötött jelentésű ige is alaptagja lehet részes esetű részeshatározónak:
- (magyarul): Kinek telefonálsz?.[5]
- (horvátul): On je udvarao lijepoj Olgi ’Ő a szép Olgának udvarolt’;[19]
- (románul): Le-am spus studenților că examenul va fi greu ’Megmondtam a diákoknak, hogy a vizsga nehéz lesz’.[20]
Melléknévnek is lehet részes esetű határozója, főleg ha névszói állítmány névszói része:
- (magyarul): Zsófiának fontos minden nap zongoráznia;[5]
- (bosnyákul): Bio je čovjek odan Bogu ’Istenhez hűséges ember volt’;[21]
- (románul): Obiectul acesta îi este folositor medicului? ’Hasznos-e ez a tárgy az orvosnak?’[20]
A részes eset birtokviszonyt is kifejez. A magyarban ez általános és kötelező a neki van valamije/valakije típusú szerkezetben és olykor fakultatív a valaki(nek a)/valami(nek a) valamije/valakije szerkezetben: Kovácsnak új autója van,[22] a rendező(nek a) filmjei.[23]
Egyéb nyelvekben is van birtokos jelentésű részes eset, de korlátozottabb használatú. A latinban van az egyik magyar szerkezettel analóg szerkezet: Mini liber est ’Nekem van könyvem’. Ilyen részes eset nyomai megmaradtak a románban egyes igei kifejezésekben: mi-e foame ’éhes vagyok’ (szó szerint ’*nekem van éhség’), mi-e somn ’álmos vagyok’ (szó szerint ’*nekem van álmosság’).[24]
Egyes nyelvekben olyan szerkezet is van, amelyben a részes esetű személyes névmás fejezi ki a birtokost, a birtokos determinánsos szerkezet szinonimájaként:
- (montenegróiul) Đe su mi naočare? = Đe su moje naočare? ’Hol van a szemüvegem?’;[25]
- (románul) Unde ți-e soțul? = Unde e soțul tău? ’Hol van a férjed?’[26]
A latinul dativus ethicus-nak nevezett részes esetű személyes névmás olyan személyre utal, aki érzelmileg érdekelt abban, amit kifejez az ige. Nincs mondattani, csak pragmatikai funkciója:
- (magyarul): Csukja be nekem ezt az ajtót!;[27]
- (montenegróiul): Da si ti meni živ i zdrav! (szó szerint ’*Légy nekem élő és egészséges!’);[25]
- (románul): Pe unde mi-ai umblat până acum? (szó szerint ’*Merre jártál nekem mostanáig?’).[24]
Vannak egyéb részes esetű határozók is, a magyarban az alábbiak között:[28]
- helyhatározó: Nekirepült a toronynak;
- okhatározó: Örül a sikernek;
- célhatározó: Alkalmas tanárnak;
- állapothatározó: Kitaníttatja gépészmérnöknek;
- tekintethatározó: Szépnek szép;
- eredményhatározó: Kinevezték igazgatónak;
- aszemantikus, más néven vonzat- vagy állandó határozó: Hálás a szüleinek.
A közép-délszláv diarendszerben is vannak még a részes esetnek használatai:[25]
- mozgás célpontjának a részes esete: krenuti svojoj kući ’hazaindulni’;
- haszont élvező vagy kárt elszenvedő részes esete: služba domovini ’szolgálat a hazának’, oteti slabima ’elvenni a gyengéktől’;
- valamit megtenni tudó vagy köteles személy részes esete: Što nam je činiti? ’Mit kell tennünk?’;
- ún. emfatikus részes eset, főleg eskükben: Duše mi! ’Lelkemre mondom!’
Viszonyszóval[szerkesztés]
A magyarban kevés névutóval használt részes esetű határozó van:
- Bartóknak köszönhetően mindenki hallott a magyar zenéről;[29]
- A dolgok elképzeléseinknek megfelelően alakultak.[30]
A közép-délszláv nyelvekben néhány elöljáró használatos a részes esettel:[25]
- Svi su se okrenuli ka gradu ’Mind a város felé fordultak’;
- Zaputio sam se prema izlazu iz dvorane ’Elindultam a terem kijárata felé’;
- Postupili su nasuprot njegovoj želji ’Kívánsága ellenére jártak el’;
- Uprkos velikoj vrućini bili smo na igralištu ’A nagy meleg ellenére a sportpályán voltunk’;
- To bijaše protivno njegovoj volji ’Ez akarata ellenére történt’.
A románban három szinonima elöljáró vonzza a részes esetet:[31]
- Am obținut aceste rezultate datorită ajutorului tău ’Ezeket az eredményeket neked köszönhetően értük el’;
- Am ajuns acasă mai devreme grație bunăvoinței dumneavoastră ’Az ön jóakaratának köszönhetően értünk korábban haza’;
- Mulțumită eforturilor voastre am ocupat locul întâi ’Erőfeszítéseiteknek köszönhetően az első helyezést nyertük el’.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 410. o.
- ↑ Bussmann 1998, 273. o.
- ↑ Crystal 2008, 129. o.
- ↑ Bărbuță 2000, 68. o.
- ↑ a b c d e Rounds 2001, 112–113. o.
- ↑ Bokor 2007, 288. o.
- ↑ Jolić 1972, 407., 409. és 414. o. o.
- ↑ Ezek a nyelvek nem rendelkeznek névelőkkel, ezért az egyéb determináns nélkül használt főnevek determinálatlansága, határozott determináltsága vagy határozatlan determináltsága csak a kontextusból derül ki.
- ↑ Ezekben a nyelvekben a melléknévi jelző nemben, számban és esetben egyezik az alaptagjával.
- ↑ A ¯ jel hosszú magánhangzót jelöl, de csak nyelvészeti munkákban.
- ↑ Cojocaru 2003, 33–34. o.
- ↑ Bokor 2007, 290. o.
- ↑ Čirgić 2010, 82. o.
- ↑ Bărbuță 2000, 106. o.
- ↑ Delatour 2004, 73. és 78. o.
- ↑ Eastwood 1994, 234. o.
- ↑ Klajn 2005, 230. o.
- ↑ Cojocaru 2003, 37. o. A románban a főnévvel kifejezett részeshatározóra gyakran, olykor kötelezően, a neki megfelelő ugyancsak részes esetű hangsúlytalan személyes névmás utal előre.
- ↑ Barić 1997, 438. o.
- ↑ a b Cojocaru 2003, 37–38. o.
- ↑ Jahić 2000, 381. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 139. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 137. o.
- ↑ a b Constantinescu-Dobridor 1998, dativ szócikk.
- ↑ a b c d Čirgić 2010, 199–201. o.
- ↑ Moldovan 2001, 285. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 116. o.
- ↑ P. Lakatos 2006, 161. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 161. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 163. o.
- ↑ Cojocaru 2003, 38. o.
Források[szerkesztés]
- (horvátul) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1
- (románul) Bărbuță, Ion et al. Gramatica uzuală a limbii române (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. ISBN 9975-74-295-5 (Hozzáférés: 2019. május 31)
- Bokor József. Szóalaktan. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 254–292. o. (Hozzáférés: 2019. május 31)
- (angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics Archiválva 2022. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2019. május 31)
- (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2019. május 31)
- (angolul) Cojocaru, Dana. Romanian Grammar (Román grammatika). SEELRC. 2003 (Hozzáférés: 2019. május 31)
- (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés:
- (angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2019. május 31)
- (franciául) Delatour, Yvonne et al. Nouvelle grammaire du français (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. ISBN 2-01-155271-0 (Hozzáférés: 2019. május 31)
- (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 16.)
- (angolul) Eastwood, John. Oxford Guide to English Grammar (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, ISBN 0-19-431351-4 (Hozzáférés: 2023. június 16.)
- (bosnyákul) Jahić, Dževad – Halilović, Senahid – Palić, Ismail. Gramatika bosanskoga jezika (A bosnyák nyelv grammatikája). Zenica: Dom štampe. 2000 (Hozzáférés: 2023. június 16.)
- (franciául) Jolić, Borjanka – Ludwig, Roger. Le serbo-croate sans peine (Tanuljunk könnyen szerbhorvátul!), Chennevières, Assimil, 1972
- (szerbül) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2023. június 16.)
- (románul) Moldovan, Victoria – Pop, Liana – Uricaru, Lucia. Nivel prag pentru învățarea limbii române ca limbă străină (Küszöbszint a román mint idegen nyelv tanulására). Strasbourg: Európa Tanács (Művelődési Együttműködés Tanácsa). 2001 (Hozzáférés: 2019. május 31)
- P. Lakatos Ilona (szerk.) Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal). Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. ISBN 963-9704-28-8 (Hozzáférés: 2019. május 31)
- (angolul) Rounds, Carol. Hungarian: an Essential Grammar (Magyar alapvető grammatika). London / New York: Routledge. 2001. ISBN 0-203-46519-9 (Hozzáférés: 2019. május 31)
- (franciául) Szende, Thomas – Kassai, Georges. Grammaire fondamentale du hongrois (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. ISBN 978-2-91-525555-3 (Hozzáférés: 2019. május 31)