Részes eset

A részes vagy részeshatározói eset, latinul dativus (a dō, dăre ’adni’ igéből) a ragozó nyelvekben a nyelvtani esetek egyike, amely a mondatban általában a részeshatározó szerepét tölti be. Tágabb értelemben valamely személy vagy dolog felé irányuló vagy azzal kapcsolatos cselekvést vagy történést jelöl; precízebben a helyviszonyok közül a lazábban behatárolható irányt (szemben a pontosabb célt jelölő tárgyesettel).

Használata

A magyarban a -nak/-nek esetrag, vagy a részes névmás (nekem, neki stb.) fejezi ki: Adtam egy könyvet Péternek. Adtam neki egy könyvet.

Az indoeurópai nyelvek többségében a dativus fejezi ki a neki, tőle, olykor a vele [kapcsolatban] jelentéseit, és sokszor az ún. „indirekt tárgyesetet” (vagyis amelyet magyarra tárgyesetű szóval fordítunk, de az érintett személy vagy dolog nem képezi a cselekvés vagy történés tárgyát, hanem csak kapcsolatban áll vele).

A részes eset időnként váltakozhat a tárgyesettel, például angolt tanít a gyereknek és angolra tanítja a gyereket.

Példák más nyelvekből

Néhány példa a dativus és az azt kifejező szerkezetek használatára más nyelvekből:

• latin: Gratias tibi ago. „Köszönöm neked.”
• német: Ich gebe dem Mädchen einen Apfel. „Adok a lánynak egy almát.”

A spanyolban és az olaszban többnyire elöljárószók töltik be a dativus szerepét, csak a személyes névmások őrizték meg a dativusi esetet:

• Pregúntale a tu amigo. „Kérdezd meg a barátodtól.” – A spanyolban különösképpen gyakori a dativus indirekt tárgyként való használata, így számos tárgyas igénél külön meg kell tanulni, hogy dativus vagy accusativus-e a vonzatuk.

Az angolban is kiveszett a névszóragozás, így a dativust egy hasonló értelmű elöljáróval helyettesíti:

• Show this picture to him. „Mutasd meg neki ezt a képet!”

Speciális mondattani helyzetekben (indirekt tárgy) a dativusi szerepű mondatrész a tárggyal egyező alakú lehet, azaz elöljáró nélkül állhat:

• Show him a picture. „Mutass neki egy képet!”

Külső hivatkozások

• H. Varga Márta: A számára, részére részeshatározói névutók kialakulásáról (Balassi Bálint Intézet)