„Rónapatak” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Története: õ→ő, û→ű with AWB |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Rimaszombat]]tól 30 km-re északkeletre fekszik, a ''Balog-patak'' (Blh) völgyében, a Nyustya-Jolsva közötti 526-os út mentén. |
[[Rimaszombat]]tól 30 km-re északkeletre fekszik, a ''Balog-patak'' (Blh) völgyében, a Nyustya-Jolsva közötti 526-os út mentén. |
||
Nyugatról [[Gömörhegyvég]] és [[Nyustya]], északról [[Kopárhegy]], keletről [[Poloszkó]] és [[Ratkószuha]], délről [[Dobrapatak]] községekkel határos. |
Nyugatról [[Gömörhegyvég]] és [[Nyustya]], északról [[Kopárhegy]], keletről [[Poloszkó]] és [[Ratkószuha]], délről [[Dobrapatak]] községekkel határos. |
||
9,1573 km²-es területre két kataszteri területre oszlik<ref>A SZK kataszteri jegyzéke, 2007</ref> |
9,1573 km²-es területre két kataszteri területre oszlik:<ref>A SZK kataszteri jegyzéke, 2007</ref> |
||
* [[Balogér]] (Ratkovská Zdýchava): 4,3208 km² |
* [[Balogér]] (Ratkovská Zdýchava): 4,3208 km² |
||
* Rónapatak (Rovné): 4,8365 km² |
* Rónapatak (Rovné): 4,8365 km² |
A lap 2015. október 24., 11:34-kori változata
Rónapatak (Rovné) | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Rimaszombati |
Rang | község |
Első írásos említés | 1413 |
Polgármester | Jaroslava Ďurove |
Irányítószám | 982 67 |
Körzethívószám | 047 |
Forgalmi rendszám | RS |
Népesség | |
Teljes népesség | 118 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 15 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 383 m |
Terület | 9,16 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Rónapatak weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rónapatak témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Rónapatak (szlovákul: Rovné) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 137 lakosából 130 szlovák volt.
Fekvése
Rimaszombattól 30 km-re északkeletre fekszik, a Balog-patak (Blh) völgyében, a Nyustya-Jolsva közötti 526-os út mentén.
Nyugatról Gömörhegyvég és Nyustya, északról Kopárhegy, keletről Poloszkó és Ratkószuha, délről Dobrapatak községekkel határos.
9,1573 km²-es területre két kataszteri területre oszlik:[2]
- Balogér (Ratkovská Zdýchava): 4,3208 km²
- Rónapatak (Rovné): 4,8365 km²
Története
A pászorok alapította település a 14. században keletkezett, első írásos említése 1413-ban "Rownapathak" alakban történt. 1450-ben "Ronapathaka", 1559-ben "Rowna", 1571-ben "Rowno", 1600-ban "Dobra Rowna" néven említik. A Derencsényi család birtoka volt, akik 1427-ben 12 portával bírtak a településen. A 17. századtól a murányi váruradalom része. A török támadások hatására lakói elmenekültek. 1773-ban 27 jobbágy és 8 zsellércsalád élt a községben. 1828-ban 45 házában 392 lakos élt. A 19. század végén határában magnezitbánya nyílott. Később a bánya egy részét vaz árasztotta el, így a termelés lelassult. Az első világháború idején hadifoglytábor működött a községben. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.
A hozzá tartozó Balogért 1413-ban említik először. A települést a vlach jog alapján alapították. 1427-ban a Derencsényi családnak 3 portája volt a faluban. A 16. században a Bakos családé, később több nemesi család birtoka. 1773-ban 20 zsellér és 1 nincstelen család élt a községben. 1828-ban 30 házában 264 lakos élt, akik főként állattartással, faárukészítéssel foglalkoztak. A lakosság egy része bányász volt.
Vályi András szerint "RÓNAPATAK. Boró. Tót falu Gömör Várm., földes Urai Gr. Koháry, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Ratkóhoz egy mértföldnyire, határja sovány és hegyes, vagyonnyai meglehetősek." [3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Rónapatak, balogvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 35 házzal és 167 ág. ev. h. vallású lakossal. 1413-ban Balogvár tartozéka és a Derencsényiek birtoka volt. Később a Széchiek lettek a földesurai, azután Wesselényi Ferencz, utána a Koháryak és végre a Coburgok, a kik itt ma is birtokosok. A község határában magnezit- és grafitbánya s savanyúvíz-forrás van. A községben levő ág. h. ev. templom 1832-ben épült. Ide tartozik Burda telep is. A község postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Nyustya." [4]
1910-ben 182, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.
1921-ben Rónapatak 201 lakosából 179 volt szlovák nemzetiségű, 158 evangélikus vallású[5]
1960-ban Balogér (Ratkovská Zdýchava) községet Rónapatakhoz csatolták.
2001-ben 168 lakosából 165 szlovák volt.
Nevezetességei
- Evangélikus temploma 1832-ben épült klasszicista stílusban, tornyát 1914-ben építették.
- Balogér evangélikus temploma 1841-ben épült klasszicista stílusban, 1926-ban átépítették.
- Haranglába a 18. század végén épült.
Lásd még
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai